Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-05 / 201. szám

a) az egyes állatfajoknál a következő tenyésztési irányt kell megvalósítani:

szarvasmarhatenyésztés ben a magyar-tarka marba mainál jobb tej és hústermelő képességének kialakítása:

— lótenyésztésben a lovak munkaképességének, szívósságának a fokozása, valamint a hasznosítási célnak megfelelő testalkat kialakítása;

— sertéstenyésztésben a szaporáig és a fejlődési erély fokozása, a hús. és zsírtermelö képesség emelése;

— juhtenyésztésben a magyar fésűs és cigája juhfajták megjavítása, gyapjú, és tejhozamuk növelése;

— baromfitenyésztésben a tojás. és hústermelés fokozása.

b) Az egyes állatfajtáknál az alábbi tenyészkörzetekben akö. vetkező tenyészirányokat kell követni:

1. A szarvasmarhánál az ország egész területén a magyar, tarka fajta, ebből Zala, Somogy, Baranya, Csongrád éa Békés megye területén a gyorsabb fejlödésü és magas tejhozam mellett, nagy húshozamú (hús-tejjellegü), az ország többi részén az elsősorban nagy tejhozamú, de emellett jó húshozamú (tejhúsjellegü) fajta.

2. A lónál az Alföld déli és keleti részeiben, valamint Nó- grád megyében a nőnius; Bor- sod-Abauj-Zemplén megye észa. ki hegyvidékén a lipicai, a Du. nántúl déli és nyugati megyéiben a hidegvérű kin muraközi az ország többi részében pedig a magyar félvér fajta.

3. A sertésnél a Dunántúl északnyugati és déli részén, to. vábbá Békés megye déli részén és Pest megyében a fehér hússertés, Békés megye többi ré• szén, a Balaton környékén, Fejér éa Komáromi megye terülő tén a fehér hússertés és a mangalica, a Duna-Tisza közének és Szolnok megyének déli részén, továbbá Csongrád megyében a berk&hire és a mangalica, az ország többi részén pedig mangalica fajta.

A hús- és zsírjellegü sertés- állomány százalékos aránya or. szagos viszonylatban az 1951 évben 30-—'70 százalék, az 1952 évben pedig 40—60 százalék le. gyen.

4. A juhnál Bács-Kiskun me gyében a cigája, az ország töb. bi részén a magyar-fésűs fajta,

5 A baromfinál az ország egész területén a fehér, sárga és kendermagos magyar tyúk és a tojástermelő gazdaságokban a leghofti tyúk, a teljesen fehértollazatú magyar lúd, a pekingi és a pekingivel javított tehértollazatú magyar kacsa, a bronzpulyka és a sötétebb kékesszürke színváltozatú

gyöngytyúk fajta.

c) A földművelésügyi miniszter a fenti irányelvek alapján részletesen állapítsa meg a te- nyészkörzeteket és ennek során legyen figyelemmel a tenyésztési és keresztezési célokat szol. gáló zárt tenyészetekre is. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy az 1952. év végéig mindenütt a tenyész. iránynak megfelelő fajtájú apa. állat legyen. Gondoskodjék a tenyésziránynak megfelelő apaállat. és anyaállatkiválasztás és felnevelés bevezetéséről.

1. A* apaállatellátást úgy szervezze meg, hogy

■m- 1951-ben 70, 1952-ben 75 darab tehénre és tenyészérett üszőre essék egy darab természetes úton fedező bika;

— az 1951. és 1952. években /Q természetes úton fedeztetésre: kerülő kancára essék egy mén;

— az állami gazdaságokban 1951-nen 25, 1952-ben 30 kocára, a termelőszövetkezetekben 1951-ben 20,. 1952-ben 25 kocára, a köztenyésztésben pedig 1951-ben 35, 1952-ben 30 kocára jusson &,;y kan.

2. A szar\-asmarha- és lóállo. mány számbeli és minőségi fej.

sa ezzel, hogy 1951-ben a fedeztetésre kerülő tehén, és tenyészérett üszőállomány 6 százalékát, a kancaállomány 12 százalékát, 1952-ben pedig a fedeztetésre kerülő tehén- és tenyészérett üszöállomány 8 százalékát, a kancaállomány 15 százalékát, mesterségesen tér. mékenyítsék. Az 1952. év végére el kell érni azt, hogy a mesterséges termékenyítésnél 15 százalékkal több legyen a vemhesség, mint a természetes fedeztetésnél. Az állami gazdaságokban és a termelöszövetke. zetekben irányt kell venni a mesterséges termékenyítés általános bevezetésére.

IV.

Az állati betegségek megelőzése és visszaszorítása érdekében

az állattenyésztési terv célkitűzéseinek biztosítása végett meg. előző intézkedésekkel és megfelelő kezeléssel a lehető legkisebbre kell csökkenteni az állatbetegségek kártételeit.

A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a fér. tözö betegségek megelőzésére és elfojtására előirt rendszabályokat (fertőtlenítés, betegségek bejelentése, állatforgalmi korlátozások, hullaeltakarítás, stb.) az állami gazdaságok, állami vállalatok, termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg dolgozó parasztok maradéktalanul betartsák.

1. A mesterséges termékenyítéssel kapcsolatban meg kell szervezni éa nagyarányban ki kell szélesíteni a meddőség elleni küzdelmet. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szarvasmarha, és lóállományát negyadévenklnt vemhességre meg kell vizsgálni és a szükséghez képest meddőségi kezelés alá kell venni. Az egyénileg dolgozó parasztok szarvasmarha. és lóállományában fellépő meddőséget működési körzetük ben a mesterséges termékenyt tö állomások, illetőleg az állat, orvosi ambulanciák kezeljék.

A szarvasmarhák járványos elvetélése ellen az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek elsősorban elletö-istállők létesítésével védekezzenek.

2. A szarvasmarhagümökoi elterjedésének megakadályozó sa érdekében évente kétszer tu berkulinozni kell az állami gazdaságok és a termelöszövet. kezetek állományát, a reagáló (tuberkulózissal fertőzött) állatokat a gazdaságon belül szí gorúan el kell különíteni, kö zülük a gyenge terpielöképessé. güoket ki keli selejtezni, a reagáló állatok borjait pedig mes. terségcsen keli felnevelni.

3. A sertéspestis elleni védekezés terén irányt kell venni az élővirus3al történő oltás fokozatos kiszorítására és a kris tályibolyavakcinának minél szélesebb körben való bevezetésére.

4. A felnevelési betegségek (malacinfluenza, hurutos tüdőgyulladás, borjak tüdő- és bélgyulladása) megelőzése cél jából az állami gazdaságok, ban és a termelőszövetkezetekben az anyaállatok, az új szülöttek és a növendékállatok tartásában, takarmányozásában mutatkozó hibákat fokoza tosan ki kell küszöbölni. Mind az anya-, mind a növendékálla tok részére biztosítani kell a szabadban való mozgást és a természetszerű tartást. Kerülni kell a fiatal állatok fárasztó hajtását, szállítását és óvni kell őket a megfázástól. Gondoskodni kell a beteg állatok korszerű gyógyításáról.

5. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek juhállományát évente kétszer rühös- ség szempontjából át kell vizs. gálnl és az esetleg fertőzött nyájakat megfelelően kezelni kell. Ugyancsak át kell vizsgálni rühösség szempontjából az egyénileg dolgozó parasztok tíznél nagyobb létszámú juhállományát minden év május hó 1. napjáig. A fertőzött nyájakat kezeltetni kell.

6- A tenyészbénaság és ta.

konykór megelőzése céljából évente egyszer vérvizsgálatnak kell alávetni az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek lőállományát és a reagáló állatokat tenyészbénaság esetén meg kell jelölni, takonykor esetén pedig ki kell irtani.

7. Az ország egész baromfiállományát évente egyszer védőoltásban kell részesíteni, baromfi pestis ellen. Az évközben esetleg fellépő betegséget gócoltásokkal kell elfojtani.

8. Az állami gazdaságok és a

termelőszövetkezetek szarvasmarha., ló- és juhállományát a legelőre való kihajtás előtt 3—4 héttel lépfene ellen be kell oltani. Az egyénileg dolgozó parasztok szarvasmarha., lő. éa juhállományát, ha azokat

fertőzött legelőre hajtják —,

Uihajtás előtt 3—4 héttel

ugyacsak be kell oltani.

Ha az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg dolgozó parasztok szarvasmarháit sercegő üszőkkel fertőzött legelőre hajtják, az állatokat kihajtás előtt védőoltásban kell részesíteni.

9. További intézkedéseket kell végrehajtani a baromfitífusz, a mételykór, a bögölylárva, a gyomor- és tüdőférgesség visz- szaszorítására és kiirtására.

Az állategészségügy megja. vitása érdekében 1951-ben 10

ambulanciát, 1952-ben pedig 1 állategészségügyi intézetet és 15 ambulanciát kell építeni.

V.

Az állattenyésztési oktatás és a tudományos kutatás

a) Állattenyésztésünk minőségi fejlesztése és szakszerű ellátása érdekében irányt kell venni arra, hogy az állattenyésztés és állat- egészségügy különböző területein foglalkoztatolt szakmunkások és vezető káderek az alábbi szakképzettséggel rendelkezzenek

1. Alapfokú szakképzettséggel:

az állattenyésztő, szaporító ás árutermelő állami gazdaságok, valamint a termelőszövetkezetek állattenyésztéssel foglalkozó brigád, és munlkiacsapatvezetői, az állami apaállatgondozók és az állategészségügyi szaksegédek;

2. középfokú szakképzetséggel;

a járásj tanács végrehajtóDi- zottsága mezőgazdasági osztályának áUattenyésztésj (takarmány- gazdálkodási) előadói, törzskönyv- vezetői és körzeti ellenőrei az állami gazdaságok tenyésztő, szaporító és árutermelő gazdaságaiban az állattenyésztő majorok és a »termelőszövetkezetikben az állatié, nyészi'.ő telepek vezetői, az ezernél nagyobb befogadóképességű ipari hizlaldák szakvezetői, az állattenyésztési és állategészségügyi technikusok;

3- felsőfokú szakképzettséggel;

a földművelésügyi minisztérium 1 álluálenyésztési főosztályának és az Állami Gazdaságok Igazgatósága állattenyésztési osztályúinak előadói, a megyei tanácsok végre, hajló bizottságának mezögt^das'á- gi osztályán az állattenyésztési csoport előadó«', az állami gazdaságok megyei központjainak áUa.tenyész- lésj előadói és a nagyobb állattenyésztő állatni gazdaságok és ter- melőszövetkeztek állattenyésztési vezetői, az ötezernél nagyobb befogadóképességű ipari hizlaldák szakvezetői.

b) E célkitűzés megvalósítása érdekében a földművelésügyi mi* njszter gondoskodjék megfelelő számban magsieszinvonulú tsmfo- lyamok szervezéséről, megfelelő számú állattenyésztési és állategészségügyi technikum felállításáról, a Mezőgazdasági Akadémia továbbá az Agráregyetem rendes és levelező hallgatói létszámának szükséghez képest történő felemeléséről, valamint az oktatók biztosításáról.

Az 1951. és 1952. években ősz. äzesen 110-000 dolgozót kell (an- folyamos okfatáshan, 1800 dolgozót középfokú oktatásban, 800 dolgozót pedig felsőfokú oktatásban részesíteni.

A földművelésügyi miniszter gondoskodjék az állattenyésztés és a,z állategészségügy területén dolgozó szakkáderek és szakmunkások tervszerű beosztásáról, akadályozza meg az indokolatlan és káros személycseréketc) A szakmai oktatás és a tudományos kutatás fejleszíése érdekében a Magyar Tudományos Akadémia és a földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a tudományos munka segítse az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztését, a termelési költségek csökkentését. Ennek elérése végett a kutatóintézetek oldják meg a következő feladatokul:

l. Állítsanak elő zöld-száronérő szárazságtűrő, bő'ermő kukorica- fajtákat,-— nemesítsenek ki nagytömegű

nagy takarmányértékű és szárazságtűrő lucerná*,

— dolgozzák ki azokat az agro. technikai és trágyázásj szabályokat, amelyeknek segítségével a rétek és legelők hozamát lényegesen emelni lehet,

— dolgozzák ki a szálástakar- mánynövények olyan nagyüzemi öntözéses módszereit, amellyel ka- tavtrálís holdankimt legalább 100 mázsa szénatermést lehet elérni.

— állapítsák meg a tömegiakar. mányok helyes felhasználásának módját,

— állapítsák meg a legjobb ta- karmányértékesítésj módszereket.

2- Dolgozzák kj állatfajonként a szaporaság emelésének módszereit.

— tenyésszenek ki az eddiginél magasabb termelékenységű állatfajtákat!, elsősorban magas’ejho- zamú s emellett nagy húshozamú, magyar-tarka szarvasmarhát; szapora, nagytestű zsir- és hússertés- fajtát; magas gyapjúhozamú juhiadét,

— állapítsák meg & legjobb fel- nevelési eljárásokat. ,

3- Az állategészségügy terén legyen főfetadatuk a brucellózis, a sertések fertőző gyomor- és bélgyulladása, a felnevelést betegségek, a gümőkór és a sertéspestis megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos alapvető kérdések tisztázása, illetőleg ezeknek a betegségeknek leküzdése.

4. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a tudományos kutatók feladataik megoldása során szorosan működjenek együtt az állami gazdaságokkal és a termelőszövetkezetekkel. A kutatók nyújtsanak közvetlen segítséget az egyes állatni gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek s a tudományos kutatás és gyakorlat együttműködésének eredményeként a szovjet állattenyésztési tudomány nyomán vessék meg au önálló állattenyésztési tudomány alapjait.

VI.

A munkaszervezet megszilárdítása érdekéken

a termelőszövetkezetekben a végzett munka szerjnti jövedelemrészesedés, az áltemj gazdaságokban a helyes nnjnkaDérezés, valamim általában a munka helyes megszervezésére és a jó állattenyésztési és takarmánytermelési eredmények jutalmazására a földművelésügyi miniszter valósítsa meg a következőket:

a) A termelőszövetkezetek állattenyésztési és takarmányterme- iési munkaegységein ez ezévi ta- pacztaMok' alapján módosítsa és az 1951. £vi február hó 1. napjától gondoskodjék a módosított munkaegységeik alkalmazásáról. Dolgozza kj a terv teljesítésének és •:últeijesítésének esetére a termelőszövetkezeti tagok, a brigádéi munkacsapatvezetők többlet- munkaegységgel való jutalmazásának rendszerét.

b) az állami gazdaságok dolgozói részére — az Országos Munkabér Bizottsággal egyetértésben — állapítson meg új, a,z eddiginél jobb teljesítménybéredéit az állat* tenyésztési munkákra és azt legkésőbb az 1951. évi január hó 31, napjág léptesse élü'be,

A teljesítménybéreket — a Scr- mészelj adottságok és a munkaviszonyok különbözőségének figyelembevételével — úgy kell meg» állapítani, hogy a munkavállalók

szakszerűen és eredményesen vég* ze't munkájuk után, jobb muriká* juk minőségéhez, gazdaságossága» íoz és a munka nagyobb termeié, renységéhez mérten kapják tize-! ésijket. A terv túlteljesítéséért j vezessen bo külön jutalmazásit js.!

c) Az önkölUégcsö&kentés, a mázasabb termelé&enység elömozdí- ása, a munkafegyelem megszilár- lítesa és az egyéni felelősség fo- iozotíabb érvényrajulfatása érdé. (ébert a? állattenyésztéssel kap- :solatos munkákat «a állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben brigádszervezetbeo kell végezni.

Az áUai!tcnyé.vtő brigádokat 2— 3 év tartalmára kell megalakítania Nagyobb állatállománnyal rendelkező gazdaságokban az egyes tenyésztési ágakra (állatfajokra) küa lön brigádokat kell ezesrveznj. A brigádokat) belül <be egy a*, te* nyészi'.csi' feladatoknak megfelelően munkacsapatokat kell alakítani. Kisebb állá állomány esetében a gazdu&ágokhun csak egy brigádot kell szervezni és a? egyes állatfajok tenyésztési feladaiiait a munlkíicsapatoiknak kell végoznjök. Az állatgondozó brjgádta gokhoz az állatokat állandó jelleggel kell . beosztani. Az állatállomány takarmánnyal való ellátására —» ahol az álktlétszám indokolttá teszj —• takarmányé® brigádot, illatőleg munkacsapatot kelt szervezni, amelynek feladatává kell lenni a' takarmány termelési és a «akarj mány betakarítását, valamint annak előkészítését.

d) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék az állattenyésztés* munka helyes megszervezéséről, valamint az állami gazdaságokban és a terrnel&.'zövetkezettíkfoen az átlattenyészíési tervnek brigádokra', a brigádokon belül munkacsa- patc&ra és azon belül a? egyes dolgozókra való felbontásáról.

* .

A minisztertanács felhívja a dolgozó parasztokat, a termelőwövo- kezetek tagjait, az állami gazdaságok, az állal tenyésztés és az állategészségügy minden dolgozója!, tartsák szem élőt1, hogy az áiíaite- nyésztés fejlesztésével az öléves terv végrehajtását és ezen keresztig a fzucjailsts M.agyarzrszág építését segijik elő.

POBI ISTVÁN s k- a minisztertanács elnöke

lesztése érdekében a földművelésügyi miniszter — a kiváló apaállatok tenyészhatásának jelentős kiterjesztése, a meddőség csökkentése, a szaporodási százalék emelése céljából — fejlesz- sze tovább a mesterséges meg- termékenyítési hálózatot Létesítsen 1951-ben 2, 1952-ben

újabb 2 mesterséges szarvas- marhatermékenyitö főállomást, 1951-ben 31, 1952-ben pedig 30 szarvasmarhatermékenyítö fiókállomást; ezenfelül 1951-ben 30, 1952-ben 20 mesterséges ló. termékenyitö állomást. Biztosít.

m.

A tenyésztél munka megfavítSsa érdekében