Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-31 / 222. szám

Paucsek Aranka, az MSzT í Országos Kongresszusának bajai küldötte:

A Szovjetunió megismerésén íceresztül juthatunk sajátmasunk felismeréséhez is

£J uzaérkezve az MSzT I. Országos Kongresszusáról, kötfi- lességemnek tartom, hogy azoknak, akiknek bizalmából küldötte lehettem a kongresszusnak, — beszámoljak Nem a kon. gresszus méreteiről, a szemkápráztató és a gyönyörű dekorációról, a jó megszervezésről, szóval nem a külsőségekről szeretnék heszámolni, hanem az eseményekről, a beszámolókról és a hozzászólásokról. Ezek voltak ugyanis a kongresszusnak azok a percéi, mélyek maradandó nyomot hagytak minden küldött emlékezetében, így az enyémben is.

Mindnyájan meleg és forró .szeretettel hallgattuk azt a vietnami fiatalt, aki harcos üdvözletét hozott a Vietnam—Szovjet Társaságtól. — öröm számomra, — mondotta — hogy olyan kongresszuson vehetek részt, amelynek alapja az őszinte szeretet, a barátság, és egyetlen célja a béke.

Ahogyan mondotta, szinte vele éreztünk, rágondolva a vietnami fiatalságra, mely most folytatja győzelmes harcát szabadságáértjY'Fint mindig, ezúttal is nagy Pártunk adott útmutatást és irányvonalat további munkánkhoz- A Pártot a kongresszuson Révaj elvtárs képviselte. Mint mondotta: — Az MSzT feladata megismertetni a magyar dolgozó néppel, hogyan lebt a -Szovjetunió azzá, amivé vált, a világ leggazdagabb, legerősebb és a tudományban élenjáró nemzetévé. Az MSzT-nek népünk millióit magában foglaló és felölelő tömegszervezetté kell' lennie. Azonban nemcsak a feladatokat kaptuk meg, hanem Révai elvtárs bejelentésén keresztül a Párt Központi Vezetőségének minden segítségét is, hogy az elénk tűzött feladatoknak mindenben eleget tudjunk tenni. Nagy segítséget jelent máris az MSzT-nek, hogy Pártunk minden tagjának kötelességévé tette, hogy támogassa az MSzT-t.

A kongresszuson nagy hatással volt ránk1, küldöttekre, az Albán-Szovjet Társaság távirata. 119.000 tag üdvözölte a kongresszust és számolt be arról, hogy küldötteiket a Tito-banda mesterkedései akadályozták a kongresszuson való részvételben.

A mt küldötteink egymás Után szólaltak fel- Beszámoltak

** életük megváltozásáról, szervezeti életünk fellendüléséről. Beszámoltak arról is, hogy munkahelyeiken keresztül mint érzik, mint tapasztalják a Szovjetunió segítő és baráti kezét. Az olasz küldött azokról a gátló akadályokról adott számot melyeket az imperialistákat készségesen kiszolgáló olasz csatlós kormány gördít tevékenységük elé. Elmondották, hogy együt* gyűlésükre szovjet küldött érkezését várták A küldöttnek azonban csak a gyűlés megtartása után adták ki a beutazási engedélyt. Hasonlóan mutattak rá az osztrák és finn küldöttek is «ormányaik magatartására.

Az Országos Kongresszuson nagy hatást váltottak ki a Szovjetunióban Járt munkás és párását küldöttek, az élsportolók, művészek, tudósok beszámolói.

Most, hogy mi, küldöttek, hazatértünk az MSzT I. Országos Kongresszusáról, legfontosabb feladataink egyikének tartjuk, * kongresszuson hallottakat és tapasztaltakat tudatosítaná a (tolgpzó nép legszélesebb soraiban. Tudjuk, hogy csakis a felvilágosítás és a meggyőzés erejével tudjuk harcunkat továbbvinni, íz MSzT kereteit kiszélesíteni. De tudjuk azt is, hogy a Szovjetunió megismerésén keresztül juthatunk saját magunk felismeréséhez ía. Ez pedig: a Szovjetunió vezette békotábor erejének növelése,

munka fokozása, a Szocializmus építése.

PAVCSEK ARAXKA, Baja,

Oa MSzT kongresszusi küldötte.

MIRE TANÍT A VÁROSI MÚZEUM GYARMATI KIÁLLÍTÁSA?

Dolgozók nyilatkoznak, mit láttak a kiállításon

A kecskeméti városi múzeumban öt terem anyaga kegyetlen valóságában mutatja be az embertelen kizsákmányolásból származó gyarmati nyomort. Minden átogató előtt világossá válik, hogy milyen sorsra juttatta a felfedezők, hittérítők és telepesek a’tal előkészített úton beáramló tőke az ősi, fejlett kultúrával rendelkező népeket Meg. láthatjuk, hogy milyen „civilizációt” kaptak azok a népek, melyeket berbíruak, vadnak, mü- ve.et.eDnek neveztek a kultúra Jelszavával lítnakindnló kődítók! Éhező gyermekek, beteg, utolsó verejtékükig kihasznált, minden joguktól megfosztott dolgozók képeit láthatjuk. Az üveg alatt sorakoznak többek között az aztékok művészi alkotásai. Agyagszobrok, ötvösremekek, mind bizonyítékai annak, hogy az aztékok a maguk idejében, akkor, amikor még nem „civilizálód- tak‘‘, milyen magas, Európa felett álló népművészettel, kultúrával rendelkeztek. Felvetődik a kérdés: milyen fejlettségi fokon van a mai azték kultúra? Fejlődésük megszűnt, mert a kizsákmányolők mindem, a kultúrához szükséges előfeltételt megszüntettek, nyomorba taszították őket, a többi gyarmati néphez hasonlóan.

— Alkalmat ad a kiállítás arra is, hogy — mint Zsizmadia Mihály, magyar-törtónelemszakos szál-érettségiző tette — összehasonlíthassuk helyzetüket azzal az állapottal, ami nálunk volt o felszabadulás előtt. A kizsákmányolás foka más, formája burkoltabb ugyan, de lényege ugyanaz; tőkések és földesurak hatalma, a dolgozó nép tudatos és következetes elnyomása, butítása, kifosztása, A bennszülött rendőr a többnyire paraszti sorból kikerült. a nép ellen nevelt, fizetett és felhasznált csendőrt kell, hogy eszünkbejuttassa. Valamennyien a levitézlett úri és polgári vezetőkre, képviselőkre gondolunk a gyüléseső parókás négerek képével kapcsolatban,

De lehetetlen megfeledkeznünk arról, hogy az új Magyar- ország ellen is háborúra készül az egész világ gyarmatosítására törekvő amerikai imperializmus.

Dolgozó népünk tudja ezt és azt is tudja, hogy mit kell tenni. Munkájának állandó fokozásával, teljesítményeinek emelésével erősíti államát. Legjobbjait küldi a hadseregbe- Olyan öntudatos fiatalokat, mint Mészáros Károly, aki megnézte a kiállítást s látja, tudja fejadatát: — Megtanultam ezen a kiállításon, hogy gyűlölni kell az imperialis- t át cat. Ugyanez az állati sors köszöntene ránk újra. Mi pedig nem kérünk ebből! Elég voit a Mindszenthyék, az urak és kulá- kok gyilkos rendszeréből I Ha valóra próbálnák váltani aljas tervüket, ott leszek én is. és nem egyedül. Kezemben fegyver, velem Sztálin és mögöttünk „ világ minden becsületes dolgozója!

A terror, nyomor mellett hű képet ad a kiállítás <> gyarmati népek különböző mértékű, de általános ébredéséről is. Fekete gyermekarc néz ránk az egyik képről, a gyermek kezében könyv. Egy május elsejei tömegfelvonulást ábrázol. Ezt a felvonulást már az egyre fejlődő, erősödő, öntudatosodó gyarmati munkásság szervezte és vezette. Hogy végső fokon hova vezet ez jpä ébredés, azt Kína győzelme, Korea és Vietnam diadalmas harca mutatja: a gyarmati népek fel- szabadulásához. Ezért olyan veszélyes ez az imperialisták számára. Ezért próbálják az imperialisták tüzzel-vassal irtani a szabadságmozgalom legkisebbnek tűnő megnyilvánulását is. S ezért, éppen ezért kell nekünk érdeklődéssel, együttérzéssel fordulni feléjük. Szövetségeseink, fegyvertársaink az új. az igazi világért vívott, világméreteket öltő harcban. Ezért kell továbbfokoz, ni eredményeinket, erősebben, ügyesebben, észszerűbben fogni a szerszámot, még Szorosabban, elszűniabban sorakozni a Párt és a baráti Szovjetunió mögé

Ezért olyan fontos, hogy minél löbben nézzük meg ezt a kiállítást. Mindannyiunk ügyo ez. üjabb lendületet ad munkánkhoz, harcunkhoz. A gyarmatokról hozott tárgyi bizonyítékok kimé;etl«ucLl leleplezik előttünk a lökések gazságait, embertelenségét. Mészáros KárolyhOz hasonlóan megtanít bennünket az

imperialisták gyűlöletére- Megtanít arra is. hogy erőnket á' - .andőan fokoznunk kell és néphadseregünket erősíteni. A mi hazánkban, a hatalmas Szóvjelönié lenini-sztálini nemzetiségi politikáját követve, szabadon és boldogan élnek a nemzetiségek. A Szovjetunió és a népi demokratikus államok nemzetiségi politikája és a gyarmati ,,kormányzás” közli, ölő.tünk immár véglegeseu megismert különbség egyúttal megmutatja a két rendszer közötti különbséget is. Az tehát, aki ez*, a kiállítást megnézi, eoha nem eshet a belső ügynökök, a rémhírterjesztők és amerikaimádök céltudatos hazugságaiból szőtt hálóba. Hogy a kiállítás célját, jelentőségét a dolgozók megértették, bizonyítékul szolgál erre. nézve az első bárom uap közel négyszáz látogatója. A kuítúrfeleiősökre vár az a feladat, hogy az érdeklődést fokozzák. TucSatosítaníok kell továbbra is a kiállítás eszmei-politikai vonatkozásait, tanító jellegét. Teljesíteniük kell Török Mária elvtársinő szavalt, aki ígéretet tett a megnyitó ünnepségen arra, hogy a dolgozók széles tömegei részt fognak venni a kiállításon. A_z üzemek gépá.lomások, állami gazdaságok termelőcsoportok, iskolák és hivatalok csoportos látogatásaival bebizonyíthatjuk: érdemesek vagyunk arra, hogy a főváros és vidék közti különbség megszűnésének újabb jeleként az országban először nem Budapesten, hanem Kecskeméten rendezték meg » Néprajzi Múzeum dolgozóinak dokumentkiállítását.

Ez a kiállítás szélesíti látókörünket, gazdagítja ismereteui- ket, erőt ad mindennapi munkánk eredményeinek további fokozásához* Leleplezi előttünk a* Imperialisták aljasságát, az ellenük és ..elméletük*1 ellen folytatott kemény harc szükségszerűségét. Megismertet bennünket a gyarmati népek helyzetével, kultúrájával és tárgyi bizonyítékaival alátámasztja Sztálin, elvtárs ezúttal is történelmi igazságú szavait: „4 pyarmaU és függő országok forradalmi ébredése a vitágimperlalizmus pusztulásának előhírnöke.

awvwrfwwwft/wwwwvK# aa/wwwwkat fwvvwtfwvwwwwwww.

Készlet M. Kondrásova te T. Tjorin „Két világ” című ée a Leninről elnevezett kolhoz életét ábrázoló könyvéből. A kolhoz dolgozó parasztjai megjárták Amerikát és így összehasonlítást

tadnak tenni a kapitalizmus és a szocializmus — két világ — között.

Azok az emberek, akik éltek Amerikában, ott nemcsak szegénységet láthattak. Mesébeillő fényűzést is láttak azoknál, akiknek a Számára dolgozatok

kellett.

„Chicago még a gazdagság és szegénység ugyanazon a földön való létesését törvényerőre eme* lő kapitalizmus szempontjából is nehézkes, esetlen és kellemetlen ' áros. Talán sehol a világon nem fonódott /oly Szorosan egymásba mennyország és pokol, mint éppen itt, Chicagóban. A Michigan- avenije márvánnyal és gránittal borítod felhőkarcolóinak tő- .zomszédságában ott tekerednek ar. undorító, piszkos és bűzös mellékutcák... Akadnak olyan nyomorúságos ntcák, amelyek úgy festenek, mintha földrengés pusztította volna őket: kidőlt kerítések, rozoga viskók elferdült tetői, girbe-gurbán tekerőző vezetékek, halomnyi rozsdás szemét, törmelék, félig széimállott ripőtalpak, rongyokban szaladgáló kisgyermekek. .. É« mindez a világ leggazdagabb városainak egyikében, vagy . talán éppenséggel a világ leggazdagabb városában láthatói1*

így írták le amerikai benyomásaikat Ili és Petrov szovjet <rök Erről számolnék be azok a

JllillLú-mős. paríuztúk

kolbozparasziok js, akik egykor Amerikában jártak.

— A szegénység és a gazdagság — jegyzi meg Macuk — ott egymás mellett él. Néha, amikor az ember az egyik utcából át megy a másikba, azt hinné, hogy egy másik boLygóra került.

Évről-évre Jobban elmélyülnek, kiszélesednek ezek a» ellentétek.

Az Egyesült Államok egész vagyona, valamennyi kincse és értéke a pénzarisztokrácia kis rétegének kezében összpontosul. Ez a pénzarisztokrácia az Egyesült Államok igazi ura. Az ő rendelkezésükre áll az egész jólét, a gazdagság mlnden forrása és minden előnye- És ezek a pénz- arisztokraták- alaposan ki is használják helyzetüket: meglopják, kiuzsorázzák. kizsákmányol, ják a dolgozó nép millióit.

Az Amerikában élt koihozpa- rasztok hallották Henry Ford csodálatos történetét, amely szerint Ford, aki mi,nden erejét a pénzszerzésre összpontosította, állítólag becsületes munkával szerezte vagyonát. A mesét hallották, de nem hittek benne. A józan, egészséges ész azt mondta nekik, hogy akármilyen becsületesen is dolgoznak, ezzel a becsületes munkával mégsem tudnak soha életükben milliókat szerezni. Legvérmesebb Ólmaik is csak arra irányullak, hogy majd egyszer megtakarítanak egy kis pénzt aztán hazatérnek szülőföldjükre és földet vásárolnak. Egyéb céljuk nem is volt- Erről tanúskodik az a tény is, hogy a forradalom után, amikor reális lehetőségét látták annak, hogy Oroszországban földet kapjanak, fogták magukat és hazautaztak.

Nem álmodoztak milliókról, amikor Amerikába utaztak és akkor sem gondoltak a milliókra, amikor évek múltán visszatértek hazájukba. Hazatérve csak egy dolgot akartak: szabad földön szabad emberként dolgozni. S aztán anélkül, hogy remélték volna, mégis milliókat szereztek- ..

A szövetkezet számvevője, Gri- gorij Pávlovics Bulgákov adatai a 6záraz- számadatok tükrében mutatják ' meg a kolhoz hatalmas fejlődését és vagyonának állását A kolhoznak 1947 decemberében már csaknem hatmillió rubel, pontosabban 5,884.418 rubel vagyona vo]t. Egyetlen kolhozparaszt, a kolhoz vezetőségének egyetlen tagja sem álmodott azelőtt — Amerikában, vagy a cári Oroszországban — aVról, hogy egykor milliomos is leiht belőle. Sőt, még azt sem tudták volna elképzelni, hogy mi Is tulajdonképpen egy millió A millió a cári Oroszországban a szó szoros értelmében elvont fogalom volt a parasztság számára. Egyszerűen nem értették meg, mi A az a millió és ha történetesen beszéltek is róla, ez valahogyan így hangzott'- Ha elkez1ded a gombjaidat számolgatni.

ha reggeltől estig folyton számolod őket, elölről bátra és hátulról előre, akkor öt esztendő múlva elérkezel a millióhoz. És most nagyon is reálisan, megfogható módon létező majdnem hatmillió! mondhatnak magukénak a kolhozparasztok!

A szovjet uralom és a kolhoz- rendszer nyitotta meg * kolhozparasztság előtt a gazdagsághoz, jóléthez és kultúrához vezető utat.

— ügy látszik, becsületes munkával Is lehet milliókat szerezni — fordulunk Kornej Zadirákó- hoz.

Kornej bólint a fejével.

— Lehet hát, — csak éppen nem Amerikában.

— Hogyne volna lehetséges — fűzi hozzá Psenko—, csak éppen nem Kanadában.

— Persze, hogy lehetséges, de csak a Szovjetunióban. — fejezi be Edward Garrington amerikai földműves, aki most már maga ’s kolhozparaszt itt a Le- üin-fcolbozban.

Ez a mai helyzet képe. És mit mondanak a Jövő kilátásai? A kolhoz bevétele az 1947 eszien- dőbon ■ meghaladta a - millió rubelt, 105ö-re ped:,g az előirányzat szerint el kell érnie a 3.30X100 rubelt. Vájjon miből tevődik ősSzfe a hatalm'as 5'sszeg*?

A íegnaaybbb tSteit ajs államnak za®U:ofcb termékek elíeaárfS- k®, valamint árok az Összeget

alkotják, amelyek a szövetkezeti szervezet útján forgalomba kerülő termékekből és a kolhozpia* com eladott, áruk ellenértékéből befolynak.

Grigorij Pávlovics kimutatást tesz elénk. Ebből a kimutatásból is érdekes dolgokat tudunk meg. A kolhoz bevételi forrásai között első helyen a növénytermelés, második helyen az állat- tenyésztés, harmadik helyen pedig a feldolgozó és segédüzemek termelése áll.

Mindezek a számok vedig annak a hatalmas munkának az eredményét jelentik, amely a kolhoz gazdagságának minden ágában folyik. Mezőgazdászok és kertészek, állattenyésztők és gépészek, tejgazdászok és fafeldolgozók munkája kapcsolódott, forrott egybe az első háború utáni ötéves terv keretében 8 ''t az együttes munka nyilván ul meg most a terv kézzelfogható pénzügyi eredményeiben. Nagy lelkesedéssel és nagy eredmény- nyel folyt*; az ötéves terv végre* hajtása. •

Két tekintetben még elmaradt a kolhoz: a lakásépítés és a mü- trágyaraktárak építése terén még nem érték el az ötéves terv céljait. Ez azonban aligha nyilvánul meg a bevételi tételekben.

A mezőgazdasági szövetkezet a terv értelmében az 1950. évben körülbelül háromezer métermá- Zsányi zöldséget, továbbá több, mint kétezer mázsa gyümölcsöt és bogyót, még 1800 mázsa tejet . hó'2 forgalomba a kolhozpiacon. A terv mar mindezeknek a tér- méktelán^k áz eladásából befolyó ofszfegétet is töSínfetbe -ette