Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)
1950-12-31 / 222. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁ A félegyházi gépállomás pártszervezete megválasztotta küldötteit a városi pártkonferenciára. — A kecskeméti Barnevál- ban csak általában beszéltek a jövőév feladatairól. — \ zárszámadások nagy eredményei. WJIUII1W.WHKI V. évfolyam, 222. szám íjn rmsmm m* w&umt Ara SO fillér mm 1S50 december 31, vasárnap ÚJ, HARCOS ÉV KÜSZÖBÉN Ismét lepergett egy év. ötéves , tervünk első évének végéhez közeledünk. A hé első napjával a második év küszöbére lépünk. Az újév kezdetén clkövetkezett a számadás ideje. Hogyan ‘tel jesítettük az elsőévi tervelő- ;! ’.. y za tot ? Hogyan készítettük eiő a második év tervének tér jesítését, milyen feladatok vár nak ránk ötéves tervünk második évi tervének teljesítése során? Az újév küszöbén vessünk egy pillantást az elmúlt év eredményeire és mérlegeljük a jó.'őévi feladatainkat. Az elmúlt évben jelentő- sikereket értünk el. Népgazdaságunk minden ágában előbbre \ igyunk ma, mint egy évve. ezelőtt. A dolgozók hozzánk (rt leveleikben lelkes hangon számolnak be az elmúlt év sikereiről, p munka verseny fejlődéséről, és a verseny ered méuyo nyomán fokozódó termelésünkről. „Ma mdr nem úgy mérjük eredményeinket, hogy •i került-e mdr elérnünk, nagy éppen túlhaladnunk a termeién egyik, vagg másik áljában a háborúelőtti színvonalat. Ma már ezen túlvagyunk'' — írja nekünk tiablty Ferencné bajai MNDSz-uépnevelő. Termelési számaink másfélszer, kétszer és részben még nagyobb mértékben túlszárnyalják a ti ábórúelő1. ticket. A haladás nemcsak a termelés vonalán tapasztalható, összehasonlíthatatlanul jobb ma az élelme zésünk, mint bármikor a felszabadulás előtt. Babity Ferencné levele azt bizonyltja, hogy életszínvonalunk állandóan emelkedik. Gazdasági fejlődésünk egészséges irányát mulatja, bogy az •letszínvonal emelkedését a dolgozók növekvő keresete mellett o munka termelékeuy- ■n'géuek emelése révén a • ikkenő termelési költségek lapján végrehajtott árleszállí- isokkal'érjük el- Eredménye innák, hogy d-’gazö- népünk i A eh követte Pártunk útmuta- ’ »'at és megvalósította azokat i feladatokat, amelyeket a ma- . var dolgozók bölcs vezetője. Il i kosi elv társ tűzött eléje. Megszűnt a munkanélküliség, i nincstelenség, az éhínség, a holnaptól való rettegés. Ez volt a dolgozó emberek osztály része Horthy rendszerében, er '.-an ma is a kapitalista rabszol gaságban. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének titkár- -ága az év első negyedében kö- rőt«, bogy az Egyesült Álla- viokbin az elmúlt évben 94.5 -zúzalékkal nőtt a tfe’jés man kané'kütiek it, 111 százalékkal 3 részleges munka nélküliek száma. És hasonló a helyzet a többi tőkés owrágban, Ausztriában majdnem kétszer, Bel- •lumban több mint kétszer, Japánban másfélszer, Svájcban három és félszer, Hollandiában másfélszer, Finnország ban 'több mint négyszer több i munkanélküli, mint 1948- oan. A tőkés országokban már jz év elején a részleges munkanélküliek száma elérte a 45 milliót és ebből egyedül az Egyesült Államokban közel 20 millió dolgozó tengeti életét. A fokozódó tőkés termelési válság nyomán csökken a termelés színvonala, fokozódik iá dolgozó tömegek nyomora és elkeseredése tőkés urai ellen. Az imperialisták kardja elsősorban az erejétve- szítő kard remegésétől csörög. Míg iiíi lünk fokozatosan emelkedik az életszínvonal, addig a nyugati tőkés országokban állandóan csökken a családok létminimuma, nap mint nap jobbau süllyednek a válság és nyomor, ingoványába. A kaliforniai egyetem közli, hogy egy család létminimuma az Egyesült Államokban 75 dollár. Az átlagos niumkáske* reset azonban. 51 dollár. A másik lőkésO'Pszágból, Angliából viszont az oxfordi egyelem je- 'enti, hogy 1936-tól több m ni kétszeresére emelkedtek az élelmiszerárak, ugyanakkor a munkabérek változatlanok ma- radtjk. Nyugaí-Európa tőkés- országa ihaa különösen súlyos a munkásosztály helyzete. Franciaország dolgozóinak vá- sárlóképe-ssége például felét sem éri el az 1938-as színvonalnak- Olaszországban az élelmi- -zerárak a hábbrúelőttihez képest 69-szorosra emelkedtek. Eredményeink megmutatkoznak szociális ée kulturális éren is. Ha végigutazunk a megyében és a városokban, ikkor azt látjuk, hogy mindenütt, gyakran gorubamódra nőnek az új intézmények, a Szebbnél szebb, hatalmas alko* ások. Itt van Kecskeméten a modern OTl-palota, Baján merészen ívol ötéves tervünk új, nagy alkotása, a Duna-hfd. Ez az új híd összeköti a Dunántúl déli részét a Duna-Tisza-közé- vel és megrövidíti az utasok és szállítmányok útját 200— 300 kilométerrel. A megye 13 községében létesítettünk és állítottunk helyre sportpályát. Jánoshalma, Bácsalmás, Szánk, Csátalja és Felsöszentiván községekben már használják az új sportpályát. Kalocsán elkészüli a piactér, bővítettük a közvilágítási, tűzoltólaktanyát ópí- ettunk. Kiskunfélegyházán kigyulladt a villany a Bank-faluban. Parkot és gyermekjálszó- eret létesítettünk. Szabad- izálleteon befejez&fölt egy tűz- diőszertáir építése, Tisza képkén beborkio’bi'k a piacteret. Dusnokon, Mélykúton, Vaskú ton és Kiskőrösön egészségügyi házak épültek. Bácsbokoa strandfürdőt kapott. Qara uapköziotihoot, Tompa pedig a a d írok kan lőtt h on t- . Kecskémé en pedig megkezdték a strandfürdő építését. Sok községben iskolát építettünk. így Tataházán, Ujbaracskán, Helvécián, Lakiteleken, Akasztón, Apostagon, Szakmaron és még számos községben. Kiskunhalason fejlesztettük a szövetke zet-i iskolát. Kisszállás gyapotmagtisztító üzemet kapott, A tanyaközpontokban 150 ház épül. Ebből 97 beköltözés élőt. áll. Bekötőutak épültek Jánoshalma és Felsőterézhalma között, Ujsoiton, Helvécián- Építés alt .t vannak a bugacmo- nostorl és Kígyós-pusztai be köíőutak is. — Igen jelentős összegeket fordítottunk közigaz- gatád beruházásokra is, Így Lakitelek, Kunbaracs, Kömpöc, Zsanaeresztő új községházakat kapott. Megyénkben mintegy 18 helyen vezettük be a tele font. Ezek a kiragadott példák azt mutatják, hogy" Báes-Kiskun megyében az élet minden területén a dolgozó nép állama gondoskodott arról, hogy megjavítsa, emelje ,az életszínvonalat. Hatalmas átalakulások történtek azonban nemcsak az ipar területén, hanem a mező- gazdaság területén is. Ötévé., tervünk részletes kidolgozása során hangzóit el, hogy hazánk átalakul .agrár-ipari országból ipari-agráro.rszággá: olyan országból, amelynek elmaradott mezőgazdasága volt, olyan országgá, amelynek modern, fejlett nagyipara viszi előre újjászervezett mezőgazdaságát. Sokat adott az ötéves terv első éve a magyar parasztságnak is. Az alapvető szerkezeti változás megindította azt a folyamatot, hogy elmaradott mezőgazdaságunk újjászerveződött. Az ötéves -terv feladatainak teljesítése során 50.9 milliárd forintot ruházunk'be népgazdaságunkba. Ebből a mezőgazdaság fej’esz- tésére 8 milliárd forint jut. A mezőgazdasági beruházások lényegében mind jelentős ‘terme- :ósi lehetőséget nyújtanak a parasztságnak: ilyen hatalmas segítségre még soha oem volt példa a magyar mezőgazdaság múltjában. Az ötéves ‘terv végleg felszámolja a feudális, földesúri és nagytőkés Magyarország hagyatékát: mező- gazdasági elmaradottságát. Ha nyitott szemmel járjuk a megyét, akkor már mindenül: ennek a munkának a nyomára bukkanunk. Az elavult íerm 1". eszkörök he’yelt új, korszen" technikával láttuk el me-'ő garda Ságunkat^ Falvainkban a dolgozók ma már tisztában v-anoak azzal, hogy többet, jobbat termelni csak modern termelőeszközökkel, ■ gépekkel .ehet. Megyénkben minden köz* ség már belet-rtozlk valamelyik gépállomás Iiatósáváb.t. Minden községben már zakatolnak a traktorok. A falvakban a gépek megkönnyítik ós meg- gyorsí'.ják a dolgozó parasztság munkáját és lehetővé teszik, hogy kevesebb fáradsággal jóval több eredményt érjenek el. Gondoskodtunk a termőföld talajerejének pótlásáról is. Megyénkben a mezőgazdaság álla. felhasznált mütrágyamennyi- ség tetemesen megnövekedetl. A veíőoKigosei’ével és nemesített ku.túrák kitenyésztésévé, biztosítottuk, hogy a dolgozó parasztság vetőmagszüksegle ét nemesített, tisztázott velő- magvakkal láthassa el, Falvarnk életében nagyszabású fejlődés indult meg. Egyik föfe.adatunk a falvakban az, hogy megerősítsük a társas- gazdálkodás mozgalmát, amely egy év alatt máris szép eredményeket ért el- Megyénkben d kis- és közápparasztság a term el besöpörtök gazdasági eredményeit látva, egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a láraasgazdálkodás felé. Nap mint nap érkeznek jelentések, hogy új termelő csoportok alakulnak, illetve új tagok lépnek be a nyár meglévő csoportokba. Termelőszövetkezeteink az elmúlt .nyárlói kezdve — országos viszonylatban is — körei kétszeresére emelkedtek. Üzemi fejlettségük is jeleuté- kenjen megerűsödöt. Az év végére a megye minden termelő- szövetkezeié elkészítette üzem- tervét, ezek felülbírálata és jóváhagyása megtörtént és minden termelőszövetkezetben biztosítva van, hogy az üzemterv alapján tervszerűen, céltudatosan tudnak gazdálkodni a termelőszövetkezet tagjai. Növényiérrne*li síink fejlesztésé- nek érdekében fontos, hogy állat- tenyésztésünk is fejlődjék, hogy képesek legyünk az állattenyésztésünk fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozatban foglalt tervet szintén maradéktalanul teljesíteni. Termelő szövetkezeti csoportjaink zöme már áttárgyalta a miaiszlerla- uács határozatát. Az állami gazdaságok megyei központja január első hetében tárgyalj i meg a min szfer tan ácsi határozat végrehajtását. Állami gazdaságaink kezdik leküzden gyermekbetegségeiket és úton vannak affeté, hogy a mező gazdasági termelés példamutató üzemei tegyenek. ötéves tervünk második év, érvének a teljesítése azonban nem csupán termelési feladat, hanem politikai munka, po l.tikai harc kérdése is, békénk erősítésének ügye. — Az im* periaiisták, akik lángba akarják borítani a világot és belső ellenségeink: az imperialisták ügynökei, minden eszközt igyekeznek felhasználni arra, hogy érvünk teljesítését akadályozzák, hátráltassák. Ml azonban nem ijedünk meg az imperialis akuak sem lázas fegyverkezésétől, sem gazdasági tér. adásaiktól. A mi politikánk meg ingathatatlan béke politika. Békében akarjuk építeni a sző cializmust, hogy évről évre emelve népünk anyagi é* szellemi színvonalát, a Szovjetunió barátságaira és hathatós, tniudennap-os .segítségére támaszkodva, szövetségben .* békeszerető demokratikus áüa- m okkal, a v ilág m egd ön t bel ellen béketáborának részeként biztosan haladhassunk előre. Láthattuk, hogy az elmúl; évben miiyen .hatalmasat fordult életünk; Pártunk a nagy' harcokban milyen eredményeket vívott ki. A februárban összeülő Pártkongresszus újabb mérföldkő népi demokráciánk fejlődésében. Uj feladatok kerülnek megtárgyalásra, új problémák megoldásra. A kongresszus határozatai, világító, torouyhoz hasonlóan, irányt mutatnak munkánkban, harcainkban. Készüljünk fel * a kongresszusra, összpontosfiéuk minden erőnket, ne tűrjünk sorainkban megalkuvás.l, ingadozást, , megtorpanást, hogy az új évben tp ég oda a dobban küzdhessünk népünk szebb jövőjéért, a béke ügyéért. Románia a népköztársaság kikiáltásának harmadik évfordulójáf ünnepli Három esztendeje, hogy a román nép kikergette az országból a Hohenzollern uralkodócsalád gyűlölt utolsó sarját. Mihály királyt és kikiáltotta a népköz- társaságot. A monarchia felszámolásával komoly akadály hárult el Románia fejlődésének útjából. , Az angol-amerikai imperialisták Mihály elkergetésekor a fiatal köztársaság csődjét jósol, gatták, — de a jósotgatások természetesen nem váltak valóra. Éppen ellenkezőleg, a román lóig ózó nép Gheorghiu-Dej elvtárs ós a Román Munkáspárt vezetésével telkes egységben kezdett az ország újjáépítéséhez, továbbfejlesztéséhez — és ma, történetében páratlan eredményekkel, ünnepit az évfordulót. Az 1949-es és 1950-as években a két egyéves terv segítségével az Ipari termelés 200 százalékra emelkedett. A földeken ezt év végéig háromszorannyl traktor dolgozik, mint tavaly s a kollektív gazdaságok száma 8 tavalyi 53-ról jóval 1000 fölé emelkedett. Az élelmiszerek és közszükségleti cikkek ára éhem dóan csökken,
