Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-03 / 200. szám

iudomány fegyverével a babonák eüerv A múlt rendszer népelnyomó, parasztnyúzó urainak a dolgozó nép mérhetetlen kiszipolyozása éa nyomorbatartásán túl gond­juk volt arra is, hogy a dolgo­zókat a legteljesebb sötétségben tartsák. Gondjuk volt arra, hogy a legképtelenebb babonák, tév­hitek, kiagyalt, tudománytalan zagyvaságok' terjesztésével még. Inkább megfélemlítsék és ret­tegésben tartsák a napi meg­élhetés gondjaitól úgyis rette­gésben élő dolgozókat. így maradt ránk a műit ká­ros örökségeként dolgozóink fe­jében is igen sok babona és tévhit. A babonák és tévhitek lépten, nyomon leláncolják az embert, akadályozzák abban, bogy a tu­domány világában tisztánlátó ember lendületével résztvegye. nek a sorsuk megjavításáért folyó harcban. Ebben a harcban fejlődésünk motorja, békés épitömunkánk biztosítéka, nagy Pártunk mutat utat a dolgozó népünknek. Szerte a megyében folynak a Magyar Természettudományi Társulat előadásai, ahol a dol­gozók megismerkednek a haladé tudományok legújabb eredmé. nyelvel. Ezen keresztül mérik le a babonák, a tévhitek hamis­ságát, tudománytalanságát, mely a fejlődés gátja, az építés he­lyett, az ellenséget szolgálja. A dolgozók leleplezik... Megyénk dolgozói örömmel vesznek részt az előadásokon, számtalan kérdést tesznek fel az előadóknak. Maguk is szám­talan példát hoznak fel, ame­lyek élesen fényt vetnek a ba­bonák, tévhitek eredetére. Helyesen világított rá erre Gál elvtársnö. A babonát, a terme, szetfölötti lények elképzelését, az emberiség fejlődés során ala­kította ki. Az ember nehezen tudta fejletlen eszközeivel a , napi élelmét megszerezni. Félt a természet mostohaságaitól, úgy képzelte, hogy a különböző bajokat a rossz szellemek okoz. zák az embereknek. Később aztán a kizsákmányolók igye­keztek a „szellemek” hitét még • jobban megerősíteni a dolgozók, ban, hogy ne merjenek láza­dozni a kegyetlen kizsákmányo. !ás ellen. A babonákkal, tudományta­lan elképzelésekkel a legkülön- Víöscobb területen találkozunk, de mindegyiknek az a közös jel­lemzője, hogy téves elképzelés­ből fakad, semmi tudományos alapja nlnc3. Gál elvtársnö Kalocsán a kö­vetkezőket mondotta: „Igen so. kan, ha otthon felejtenek vala­mit, nem mernek visszamenni érte, mert nem lesz szerencsé­jük. Egy alkalommal népnevelő értekezletre mentem a tanyára. Útközben eszembe jutott, hogy otthonfelejtettem a jegyzőköny­vemet. Visszamentem érte, bár már öt kilométerre voltam. Semmi baj sem lett — sőt, mi­vel, jegyzet alapján tartottam az értekezletet, természetesen jobban sikerült.” A kuvik ches>, azért kuvikol Kovács János, a Lakatossze- relö Nemzeti Vállalat dolgozója a kővetkezőkről beszélt: „Azt mondják, hogy ahol éjjel a ku­vik kuvikol, ott haláleset törté­nik. A kuvik éjjeli ragadozó ma­dár, ott talál ennivalót, ahol fény van, mert idegyülnek éj­jel a rovarok a fénybe. Ez a magyarázata annak is, hogy a Tiszaparton, amikor éjjel hor­gásznak, a lámpafényre odajön egy-egy kuvik. A kuvik ártatlan rnadár, semmi köze sincs az em. bér életéhez, vagy halálához” Mi az igaság ezekben a babo­nákban? Semmi. A babonás em. bér ezernyi különböző „babonás jellel” találkozik. Ha valami 'szerencsétlenség éri, okvetlenül eszébe ötllk egy ilyen „babo­nás jel”. Széltében-hosszaban erjeszti azután, hogy ez, vagy az a jel okozta. Az egész falu tudomást vesz róla, sokszor nemzedékeken keresztül vissza­emlékeznek rá. Azt az ezeregy esetet, amikor találkoznak a „jellel” és mégsem történt sem. , mi, természetesen, elfelejtik. Vi­lágos, hogy a kiagyalt babonás jelnek semmi közié sincs az ese­mények megtörténtéhez. A sütőlapát nem segít a jégesőn Egy-egy községbe«! felvetet­ték „Minek nekünk a babonák kérdésével foglalkozni, amikor nálunk nincs babonás ember”. Ez történt Bátya községben is, Nyomban kiderült, hogy mis a valóság, amikor egy újabb hoz­zászóló felvetette: „Ha nincs nálunk babona, akkor miért te. szik ki a sütőlapátot, ha fekete felhő közeledik? Azt mondják ilyenkor: azért, hogy a jég ne a mi községünket érje, hanem a másik község vetéseit verje el. Mi köze a sütőlapátnak a jég­esőhöz, — semmi — mi ez, ha nem ostoba babona." Nyomban kiderült, hogy van bőven ezekből a babonás szo­kásokból. Egy sor példával mu tátták be a saját tapasztala­tukból, hogy szinte — minden lépésük kötve van babonás ér­zelmektől, melyek saját káru­kat okozzák. Magunkból kell kinevelni ezeket és azután fel­világosítani a többi dolgozókat is. A „kísértetek”, a „szellemek' léte igen foglalkoztatja a falusi dolgozóinkat. Nézzük meg, ho­gyan találkoztak dolgozóink „kísértetekkel”. Fekete József üzemi munkás mondta el Kecs­keméten: „A 30-as években fo­gadtunk mi, legények, hogy ki mer éjjel egy kést beszúrni a temetőben. En vállalkoztam. Felszereltem magam egy füty­kössel és kimentem a temetőbe. Ahogy leszúrtam a kést, egy fehér alak bukkant fel mellet­tem. Ijedtemben íejbevágtam a fütykössel és elszaladtam. Más. nap találkoztam a barátommal é3 láttam, hogy akkora daganat van a fején, hogy a kalap is alig fér rá. Panaszosan mondta el' bogy mi történt: ö volt a kí­sértet.” Nézzük meg, kinek érdeke a „kísértetek”, a „szellemek” lé­tének terjesztése: Drágszélen mondta el egy dol­gozó paraszt: „Temetőnkben éj. szakánként egy fehér kutya jár­kál, és mindenki azzal a hit­tel volt, hogy egy megholt szel­leme. Igen féltek az emberek a temető felé menni. Egyik nap a legények bátor csoportja elhatá. rozta, hogy megnézik közelebb­ről azt a fehér kutyát. Akkor látták, hogy a pap etette ott éjszaka a kutyát. Etetéssel szoktatta oda, ezért járkált a temetőbe a kutya.” A hajósi tszcs egyik dolgozója a kővetkezőket mondta el: „Régi napjainkban a temető mellett kellett elmenni a vasútállomásra. Az a hír járta, hogy éjjelente szellem jár a temetőben. Az em­berek féltek besötétedés után az állomásra menni. Több alkalom­mal misét mutattak be a „szel­lem elűzésére”, de csak nem használt. Egyik éjjel aztán el­kapták a szellemet és kiderült, hogy a káplán volt. Lepedőbe burkolódzva járt esténként a te. metöben, hogy az embereket ijesztgesse', misét mutassanak be és ezért minél több pénzt kapjon.” Egy kulacs borért... Dolgozóink arról is beszámol­tak, hogy kinek volt érdeke annak idején a „vasmenyasz. szony” meséjének terjesztésével a zavartkeltés. Ugyancsak Hajóson mondta el az egyik dolgozó paraszt: „Egy ember odajött hozzám, hogy itt és itt látható a „vas­menyasszony”, — egy rendőr őrzi. Nem hittem neki, hát ma­gammal vittem oda, ahol sze­rinte látható. A vasmenyasz. szonyt nem láttuk, hanem egy juhász volt ott, aki a mesét ter­jesztette. Jól be volt rúgva, el­mondta, hogy az apácafőnöknő­től kapott egy kulacs bort, hogy terjessze a mesét.” Nemcsak a klerikális reakció terjeszti tervszerűen a sötétsé­get, a zavartkeltésben felzárkó­zik mellé dolgozó népünk másik ellensége is, a kulákság. Kisj- kunmajsán dolgozó parasztjaink a következőkről számoltak be: „Ellenségeink, a kulákok azt terjesztik, hogy ha citromsza­got éreznek, mindenki szaladjon haza és feküdjön le, mert három napra mindenki elalszik és sö­tétség lesz és ez alatt az idő alatt bejönnek az amerikaiak." A lenmagiiszt nem használt Számtalan babona és ostoba tévhit vetődött fel a gyógyítás­sal kapcsolatban is. Babinecné mondta el Baján „A gyulladásos lett a szeme. Nem ment orvoshoz, hanem az egyik javasasszony tanácsára lenmag, lisztet tett rá. Az lett a vége hogy a lány megvakult ettől. Nem a kuruzsló, hanem az or­vostudomány segít a betegsé­gen.” Dolgozó parasztságunkat igen foglalkoztatja az időjárás kér­dése. Látják azt, hogy az idő­járást nem sütölapát kitevéssel, a kasza földbevágással lehet megváltoztatni. Az időjárást a szocialista természetátalakltás változtatja meg, az olyan hatal­mas tervék, amelyek megvalósí. tásán nagy példaképünk, a hatalmas Szovjetunió dolgozik. Mérsékelhető a szárazság pusztí­tása. a helyes talajmüveléssel, a gondos növényápolással, de nem a babonákkal, a hókusz­pókuszokká!. Megyénk dolgozói látják, hogy a tudomány hatalmas fegyver a maradiság, a babonák ostoba­ságai ellen. Fegyver további fejlődésünk, ötéves tervünk meg­valósításában. Fegyver né- ! pünk ellenségei ellen. Ennek ér­dekében viszik dolgozóink a fel. világosító munkát,- a babonák, tévhitek, misztikus ködösítések ellen. A Magyar Természettudo­mányi Társulat előadásai­ban megismerik dolgozóink a tudományok legújabb ered­ményeit, a tudomány fegy­verét szegezik szembe a tudo­mánytalansággal, sötétséggel. Pártunk vezetésével viszik győ. zelemre a tudományok elterje­dését dolgozó népünk körében. Molnár Frigyes, M. B ágit. prop. osztály A béketábor és a háborús gyújtogatók harcában egyre job­ban lelepíczödnek a béke ellen­ségei. Az imperialisták és aljas csatlósaik — köztük a Vatikán is, — még sohasem álltak ilyen pőrére vetkeztetve a világ né­pei előtt. A Vatikán állásfoglalása és hathatós segítsége az amerikai gyilkosok koreai agresszió jóban világosan bizonyítja mindenki előtt, hogy a Vatikán ellensége a dolgozók ügyének és minden erejével a háborús célokat igyekszik szolgálni. Különösen tevékeny ezen a téren Spell- mann bíboros. Az „Osservatore Komano” — ez a bíborpalástba bujt háborús ügynök —- fel­hívással fordult az amerikai ka­tolikus papokhoz, hogy minél nagyobb számban jelentkezze­nek tábori lelkészi szolgálatra, f elhívásában hangsúlyozza, hogy aí amerikai hadsereg létszámá­nak emelkedése szükségessé te­szi a jelenlegi túLo'üc.-.ész-lét- szám további emelését. Msgr. Griffiths, az. amerikai tábori lel­készen iroda vezetőjének kijelen­tése szerint Spel.munn bíboros ({éréssel fordult az Egyesült Ál­lamok összes katolíKus püspö­keihez, hogy szabadítsanak fel minél több lelkészt a katonai szolgálat számára. Amikor a dolgozók százmilliói világszerte a békéért harcolnak — a Vati­kánnak és az amerikai bíboro­soknak nincs nagyobb gondjuk, mint az, hogy megáldják a ko­reai nép gyilkosait. Msgr. Byrne szöuli püspök kémszolgálatokat végzett az, amerikai hadsereg számára. Vil- »oughby tábornok, MacArthur kémszolgálatának vezetője, ve­zérkari tisztekkel folytatott be. szeleteseiben nagyra értékelje. a Vatikán képviselőinek szoros I együttműködését Koreában az amerikai hadsereggel és külön kiemelte a szöuli apostoli misz- szió tevékenységét. Msgr. Byrne katonai alakulatok helyzetéről és ipari adatokról szóló „tájé­koztatása” nagy segítséget nyúj­tott az amerikai légierők terror, bombázásai számára. Nem új politika a Vatikán politikája. Nemcsak most támo­gatja a Vatikán a kapitalisták, az ágyúgyárosok, az ártatlan emberek gyilkosainak aljas tevé­kenységét. Teljes odaadással szolgálta a Vatikán Hitlert, Mussolinit és mi sem természe­tesebb, mint az, hogy a Vatikán Hitler egyéb örökségeivel auto­matikusan átment Iramán és az amerikai dollárgengszterck tu­lajdonába. A világ népei emlékeznek még arra, hogy az abesszinlai bábo- ború Idején a Vatikán papokat küldött az olasz tankokon az abesszin nép ellen folytatott rablóháború érdekében. A Vati-1 kán diplomáciai hálózata ma is minden eszközzel támogatja Francot és egyre egyengeti út­ját az Egyesült Nemzetek szer­vezetébe. Franco hálából Kómá­ba utazott, hogy megköszönje a Vatikán hathutós segítségét. Emlékeznek a népek arra is, hogy hat hónappal Hitler ura- lomrajutása után konkordátu­mot kötött a Vatikán a hitleri Németországgal. Az egyezmény tárgyalásánál Paceiii bíboros, a jelenlegi XH. Plus pápa képvi­selte a Vatikánt. E konkordá­tum tizenhatodik fejezete köte­lezővé tette a német püspökök számára, hogy esküvel bizonyít­sák hűségüket a német biroda­lom iránt, A huszonegyedik fe­jezet pedig arra kötelezte a püspököket, hogy mindent te­gyenek meg a hitleri naciona­lizmus és sovinizmus „nevelési »Iveinek” továbbfejlesztéséhez. A harmincadik fejezet kőtelező imádságot. írt elő a „német biro­dalom üdvéért”. 1 Kecskeméti K i skeresked elmi Vállalat boltjai a város minden részében •li gj dús raktárral állanak a dolgozók rendelkezésére! A Magyar Természettudományi Társulat előadásai megyénk területén Üzemekben; „Az atomszerkezet és az atomenergia békéscélokra Való felhasználása.” December 4 én: Platter Konzervgyár, délután fél 5 órakor. Előadó: Oláh József. December 4-én: Kiskunhalasi Barnevál, délután 5 órakor. Előadó: Bodó Balambér. December 5-én: Első Kecskeméti Konzervgyár, délután fél 4 órakor. Előadó; Oláh József. December 5-én: Kiskunfélegyházi Gépgyár, délután 5 órakor. Előadó: Szcmlér Sándor. December 6-án: Lakalosiparj NV„ Kecskéméi, délután 4 órakor. Előadó; Szabó Adorján. December 8-án: Bajai Szövőgyár H. csoport, délután fél 3 órakor. Előadó; Polesjnszki Jenő. I is | E fejezet értelmében minden »- vasárnap és ünnepnapon vala­i- mennyi katolikus templomban :i is | fő istentisztelet alkalmából az n egyházi előírásoknak megfelelő- n en, külön imádságot kellett cl­S- montí.'.ni a hitleri nácizmus fenn­maradásáért. :s A Vatikán teljes erejével fá­it j .«nógatta Mussolinit Is. A Vati- n káli és Mussolini között létre • íi j*>Tt pénzügyi egyezmény értel- e roében, — amelyet még 15>2i) ,, február 11-én kötöttek, — Mus- lt sulini kötelezte magát, hogy 150 millió líra készpénzt és egy- ! | milliárd líra értékű értékpapírt , u<l a Vatikánnak. Több magas- c ; rangú katolikus pop is elcsodái- > kozott akkor az összeg nagy- súgán. Ekkor XI. Pius pápa ezt- mondotta: „határtalan a bizal- :1 mám hívőink jótéteményeiben...” !- F. pénzügyi egyezmény sikeres I. megkötése után XI. Plus pápa y Mussolinit a „gondviselés embe- u rének” nevezne. A német és olasz fasiszták levoretése után a _ vatikáni diplomácia az Egyesült Államok felé orientálódott.. A Vatikán kétszázötvenezer hek­tár — háromszázhetvenötezer hóid terjedelmű birtokainak 8 védelmezőjét, az Egyesült Alle ‘ mok reakciós kormányában lát i Ja’ . A Vatikán birtokában van * Spanyolország földterületének * tekintélyes része, továbbá tulaj- B donosa a Szentlélek Banknak, a * Banco di Komának, a Banco di- Ambrosianonak, részvényese a newyorki City Banknaiv. Nem- csoda tehát, ha a „Divini re- I demptoris” bekezdésű pápai en. eikllka minden erejével a Szov- 4 jetunió és a népi demokráciák r‘»iáién harcol. A hitleri termino­lógiából jólismert kifejezéselv: r „Keleti veszedelem”, „Civilizáció ‘ megmentése” — a vatikáni szó. * tárba mentek át. » . j I A Vatikán funkcionáriusai a c népellenes, fasiszta, elemek Jnin- j tőpéldányai. Innitzer, bécsi foí­- boros „beli Hitler” köszöntéssel 3 fogadta annakidején az Ausz.tr: I át megszálló HiUer-fasisztákat.- Ez a fasiszta bíboros tevéke­■ nyen résztvett a Habsburgok ve. ■ zetése alatt elképzelt középen- | rópal reakciós állam tervezésé­í ben. Von Faulhaber müncheni ■ érsek még az első világháború ■ idejében megáldotta Vilmos csó- i szár seregeit, majd később min- den erejével támogatta a Hl* 1 ler-faslsztákat és ma egyik leg- ’ lelkesebb híve Nyugat-Némcto; - ' szág újraíelfegyverzésének. — 1 Frings érsek, a kölni katedráiig fennállásának 700-ik évfordulója alkalmából a „kelet elleni harc- I ról” beszélt, a háborús uszltók- ■ nak ez a bérence a bonni főté. ren tartott prédikációjában azt mondta, hogy „szakítani kell mindenféle szcntimentalizmu»- sal, fegyverrel a kézben kelt harcolni a jelenlegi, istentől adott rendszer megerősítéséért. ’ Ezek a népellenes fasiszta főpa­pok a Vatikán utasítására nagy figyelemmel szolgálják lei az amerikai imperializmus érdeke, it. A népek harca azonban erő­sebb az amerikai imperialisták mii, A népek bátran harcolnak a békéért és leleplezik szerte a világon a béke ellenségeit, még akkor is, ba azok főpapi palást­ba bújtak. S Z E M L E A LELEPLEZETT VATIKAN

Next

/
Thumbnails
Contents