Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-24 / 218. szám

V. évfolyam, 218. szám Ara 50 fillér Az elmélet hard fegyverünk. — Sztálini műszak a Gépgyárban. — Molnár Mihály az új életről beazéL — Vád a népek nevében. — Á tiszakécskei lányok trak­torosok lesznek. 1950 december 24, vasárnap mmmsmmBMBMSMffl Világméretekbe®, auz égés* földgönftöt átfogva fclyiik. a békeharc, melynek céil.ja egy újabb világháború megakadá­lyozása. A békéért folyó harc azonban nem olyan feladat a világ népeinek, .mely elzárva, elkülönítve lenne az egyéb tör­ténelmi feladatoktól. Így a békeharc saoros összefüggés­ben van azzal, hogy a kapitalis­ta államokban éleződik az osz­tályharc a dolgozók és kapita­listák között, hogy a kommu­nista pártok és a munkásosz­tály vezetésével, mind egysége­sebb tömbbe szerveződik egy egy ország milliós tömege. A népi demokratikus országokban a békéért folyó harcot a nagy eredmények jelzik, amelyeket a termelés frontján, az üzemek­ben, a tervez őaszta lók mellet', a fokit'ken, újonnan felépült gyárakban), Dunán átívelő új hidakban értünk eL A nép: de­mokratikus rend politikai, gaz­dasági és társadalmi erősítése fejlesztése az a feladat, amely teljesen egyb.eslk a békeharc détkitűzéseivel. Mindezek a fő vonások azt mutatják, hogy a békeiábor állandóan erősödik, szilárdul, mind nagyobb teret hódít magának a nemzetközi politikai életben, A kapitalizmus lába alat' ugyanakkor reng a föld. Sztráj­kok, a békéért folyó harp, ma­gasabb munka bér követeié*, földfoglalások, terror, munka­nélküliség elleni tiltakozások rázkóőtu'ják meg a korhadó épületet, A gazdasági válság újból veszélyezteti a terme1®, foiyamaíosságát és így termé­szetesen a dollármilliárdosok busás hasznát is. Kiutat egy ú világháborúban keresnek, az öldöklésben is mindannak el- ■dtprásában, amely a békéért harcol az imperial izmus el­len. Az imperialistáik elfelejtet­ték art, amit a népek nem fe­lejtettek ed: a második világhá­ború borzalmait, a nagy anya­gi pusztulást, a családok sok milliójának szörnyű tragédiá • ját. Az imperialisták színi ára áronban vajmi keveset jelent az ember. Pusztító háborúval, halállal akarják megoldani a munkanélküliséget. így akarják kevesbíteni a sokmillió éhe- szájat. így akarják tönkre­tenni a munkásmozgalmai. A népek egymáséi] end há­borújának szitásával akarják pusztítani, tizedelni, ötödölni a dolgozókat. Korea' rettenetes sorsa bizonyítja e*. a szándé­kot, ahol százererszámra végez­ték ki a lakosságot, atszonyo kát, a gyerekeket. Céljuk g fi­zikai megseznmlsités, az or­szág börtönné átalakítása Ju­goszlávia és Görögország min­ié iára. cA varsói Békeviiágkongresz­szus leleplezte az imperialista garázdálkodást, ápoeo abban az időben, am'kor Koreában az Imperialisták átmeneti, fölé­nyüket —■ ami már a múlté —■> A BEKE UGYE GYŐZHETETLEN a legdü'hödtebb gyilkolással kötötték össze. A népeik békéit arca állan­dóan fokozódik, ereje növek­szik, aminek nagy lendületei adott a BébevHlágkongresszus, azoknak a .határozatoknak vég­rehajtása, • melyek ott születtek. A világtörténelemben még soha sem volt a béke híveinek .lyen hatalmai és szervezet! frontja, amely szembeszáll az uape rí a l ista háborús gyujtoga :ók táborával és bátran, fék­em nélkül, a harci cél tudatá­ban, az előbb-utóbb bekövet­kező biztos győze.em tudatá­ban kiáll az emberiség hala­dásának és kultúrájának meg- védelmezéséért. A Szovjetunió vezette nemzetközi béketábor ereje feltartóztathatatlanul, ro­hamos gyorsasággal növekedik Növekedik, mert újabb és újabb békeharcosok születnek, újabb és újabb dolgozó milliók győ­ződnek meg arról, hogy az im perializmus szándéka ténylege­sen a háború, még akkor is, ha békéről, ha „keresztes had­járatról“, ha küldetésről, ha jónak a népnek agresszió jé rőt beszél, akii gáládul éppen az a* imperializmus támadott meg. Mindez csak üres fecse­gés, megtévesztő manőver, melynek mindenképpen az a szándéka, hogy az új háború klrobbantását tömegbázisra építse, de ugyanakkor a való­ságot, a fokozott fegyverkezés tényét elrejtse a milliók szeme elől. Azonban a népek — hála ) kommunista pártoknak — az elmúlt hosszé évtizedek alatt, a kapitalizmus elleni harcukban szerezlek annyi harci tapaszta­latot, hogy ne higyjenek, hogy kitöröljék a szeműikbe hintett port. És hogy a nemzetközi béketábor állandóan erősödik, innak egyik főoka éppen az, hogy a dolgozó százmilliók ön­tudata színvonalában hatalma­sat emelkedett, világosabban, tisztábban látja helyzetét, de a nemzetközi összefüggéseket is, i kapitalizmusban nem a meg- változha-tatlattt, hanem a meg­dönthetit látja. Látja körülöt­te a világ megváltozását, Kína győzelmét, a koreai nép erejét, a népi demokratikus országok megerősödését, azt az új vilá got, mely a föld mind nagyobb területén formálódik nagysze­rűvé és ugyanakkor a tőkés világ el züllött rothadtságát. Nyilvánvaló, hogy az impe­rialisták dühét csak fokozza az, hogy mindjobban szűkül a vd- ágpoLitika porondján lehetősé­gük, hogy jónéhány nép nem szolgáltatja ki magát a politi­kai feltételekhez kötött kölcsö­nöknek, hogy nyolcszázmillió ember, a Föld lakosságának csaknem fele úgy áll őrt Euró­pa keleti felén és csaknem egész Ázsiában, hogy éber szemmé., észreveszi az imperialista tőr- iöfőket, megsemmisíti vala­mennyit és ugyanakkor bizta­tást, bátorítást, erőt ad a még fel nem szabadult gyarmati né­peknek és a kapitalista államok dolgozóinak. A béketábor ereje, mint az áradó folyó, úgy nő, de nem lenne helyes ebből azt a kö­vetkeztetést levonni, hogy har­cunk elérte célját, hogy kévés bed élt az a veszély, mely a há­ború kirobbanását jelenti. Nem erről szó sincs, hanem az el­lenkezőjéről. Az imperialisták dühe, háborúra készülődése, illetve a háború hatósugarának kiterjesztése annak arányában nő, ahogyan erősödik a béke tábora. Így hát csak egy fel­adat lehetséges, továbbhaladni a megkezdett, úton, méginkább fokozni a békeharc feladatainak teljesítését, végrehajtását• A Pártunk Politikai Bizott­ságának az agitációs munka megjavítása ügyében hozott határozata azt mondja: „Az imperialisták fokozódó agresz- sziója következtében népünk békevédelmi felkészültségének emelése vált Pártunk főfelada­tává. Az imperializmus hábo­rús fenyegetésé ellen, a béke védelmére, ötéves tervünk nö­vekvő feladatainak megvalósí­tása során a termelékenység emelésére, a munkához fűződő új szocialista viszony kialakí­tására fokozottabban kelt moz­gósítanunk párttagságunkat és egész dolgozó népünket/' A ha­tározatnak ez a kis része ponto­san megmondja, megjelöli az utat a további feladatok elvég­zéséhez, amelyek összességük­ben erőnk növekedését, a nem­zetközi béketábor izmosodását szolgálják. Az idézet világosan rámutat arra, hogy veszedel­mes dolog lenne túlbecsülnünk a békeharc eddigi folyamán el­ért eredmény ein két, meri az egyenes következményként hozná maga után az ellenség erejének lebecsülését. Látni kell ermészetesen azt, hogy a nem- tetközd események mérlegében a népek békevágyának és har­cának ereje nagyobb súllyal húzza le a serpenyőt, de azt is átni kall, hogy az ímperializ- mus nem erőtlen és a koreai példa bizonyítja, hogy irtóza- los pusztításra képes. A nem­zetközi helyzet és azon belül a mi országunk, népünk helyze­tének helyes megítélése szabja meg számunkra azt a feladatot, amit a Polittkai Bizottság hatá­rozata kristálytisztán fejez ki, hogy növeljük népünk békevé­delmi felkészültségét. Mát jelent a békevédeflmi fel­készültség emelése? Különös do­log ez, ami ismeretlen szá­munkra? Nem. Lényegében az eddigi nagy építésünk fo.ya- raán its ezt végeztük. Eredmé­nyeinket annak figyelembevéte­lével értük él, hogy a nemzet­közi helyzete! gondosan tanul­mányoztuk, tekintette! voltunk ilakulására. A nemzeközi hely­zet éleződése, az Imperialisták arcátlan provokációinak soro­zata azonban elsősorban vetet­te fel ezt a kérdést. Mit jeleni a békevédelmi felkészülésünk fokozása? Elsősorban Pártunk megerősítését. Pártunk és a tö­megek közötti kapcsolat továb­bi megszilárdítását és mind­azon feladatok végrehajtását, amelyek előttünk állnak- A fel­adatok elvégzése azonban csak úgy biztosítható, hogy ha a munkát végző tömegek foko­zottabban helytállnak, ha a tömegek is növelik fegyelme­zettségüket, ha tudatosul ben­nük az, hogy csak úgy jutunk előbbre, csak úgy képezünk erős frontszakaszt » békéért folyó imiperialistaellenes harc­ban, ha egyénileg felelősnek érezzük magunkat munkánkért, ha meglátjuk a párhuzamot a fegyveresen helytálló, imperia­lizmus ellen harcoló koreai nép és a munkahelyén helyt­álló magyar dolgozó között. A feladatok között elsősor­ban enrítjük Pártunk megerő­sítését. Ez természetes és a 'egszükségesebb. Ahogy Pár­tunk volt eddig elért uinden eredményünk megteremtője es biztosítója, úgy a jövőben még inkább az l'esz, még inkább azzá kell lennie. A Párt meg­erősítése, új tagok és tagjelöl­December 2f-^n választ)ftk meg" a helyi szovjeteket hét szövetségre» szovjet köztársaságban December 24-én, vasárnap ke­rül sor a helyi szovjetek megvá­lasztására az Uzbég, Azerbajd­zsán, Moldvai. Kirgiz, Tadzsik, Örmény és Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaságban. A szovjet sajtó beszámol arról bogy az említett köztársaságok­ban mindenütt lelkesen folynak az előkészületek a vasárnapi vá­Legfelsőbb Tanácsának elnöksé­ge jóváhagyta az OSzFSzK Leg­felsőbb Tanácsának választását irányító központi választási bi­zottságot. A központi vála~z‘ási bizottság tagjai, akik a Legfel­sőbb Tanács választását irányít­ják, a különböző társadalmi ozervezetek képviselői. •tek felvétele, Pártunk növeke­désének kérdése, melyre utal mutat a Központi Vezetőség október 27-iki ülése. A Párt megerősítése a Párt és a töme­gek közötti kapcsolat kérdése is, melynek irányt szab a Po­litikai Bizottság határozat-“ az agitációs munka megjavításá­val kapcsolatban. A Párt orősí tése: népünk és az ország élőit álló feladatok végrehajtásában az élenjárás, a végrehajtás biz­tosítása, amelynek célt ad 4 február 24-iki V. Pártkon0resz- szus. A Pártkongresszus nagy ese­mény lesz egész országunknak, egész népünknek. A kongres­szus nemcsak a kommunisták ügye. Nem belső ügye a Párt­nak, hanem az egész ország ügye, nem is csak általában, hanem minden dolgozó ember sz ámára, aki szív vei-lélekkel részt vesz a szocializmus építé­sében, A kongresszus nyilván­valóan hatalmas erőt ad Pár­tiaknak és olyan célkitűzése­ket fog megszabni, melynek megvalósítására az egész or­szág dolgozó népe fog mozgá­súiul­Kommunisták számára tör­vénnyé lett az, hogy nagy tör» ténelmi eseményeinkre felké­szülünk, de az is {örvénnyé lett, hogy ebben a felkészül!«*»- ben nem vagyunk egyedül, ha­nem velünk van az egész dol­gozó oép: munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, haladó értelmiségünk. Hogyan készül­hetünk fél igazán jól, harcosan, eredményesen a kongresszus­ra? U.gy, hogy végezzük el munkánkat., úgy, hogy jól ké­szítjük elő a jövőheti taggyű­léseket, úgy, hogy behozzuk a a elmaradást a ‘begyűjtés és a termelési szerződéskötés vona­lán, úgy, hogy — ha napokkal is előbb, d« — befejezzük az üzemekben az évi te „t, ha a DISz-vezetőségválasztást segít­jük, ha felpezsdítjük a Magyar Szovjet Társaság szervezeteinek munkáját, ha .pártszervezeteink vezetőségei azon lesznek, hogy a párttagsággal megértessék a Politikai Bizottság ‘határozatá­nak jelentőségét az agitáció, munka vonalán és ennek rövid időn belül konkrét eredménye legyenek. Egyszóval, ha fokozot­tabb helytállással, fegyelmezett seggel minden vonalon azon leszünk, hogy növeljük népünk bckevédelnú felkészültségét. Ez a mi elkövetkező mun­kánk lényege. Ezt kel! minden dolgozónak megyénkben fel­bontani a maga „ unkájának te­rületére, hogy az országos fel­adatok elvégzése minden do’gozó ütc“ '!egyeo és nrnden dolgoz/, munkája pedig elősegítse egész népünk, országunk he’ytállásá a nemzetközi béke'áb: rhnr. , melynek célja a sok názmilliós , dolgozó tömegek részvételével légy világháború kiróbbanásá­I nak mégakadá'vozása. Weither Dániel 1 osztásokra. Nagy örömmel és határtalan lelkesedéssel fogad* ták Jereván, az örmény főváros Sztálin kerületének dolgozói a hírt: Sztálin elvtárs hozzájárult, hogy a jereváni városi szovjet képviselőjéül jelöljék. Az Oroszországi Szovjet Fö­deratív Szocialista Köztársaság

Next

/
Thumbnails
Contents