Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-21 / 215. szám

Kiállítás a gyarmati népek életéről és szabadságharcáról „A gyarmati népek élete és harca, a szabadságért’’ cimmc! nagy dokumentációs néprajzi ki. állítás nyiilk meg december hó "3-án délután 4 órakor a kecs­keméti Városi ’Múzeumban. A kiállítás tárgyi és kép­anyaga híven tükrözi vissza ast a nagy szenvedést és szívós küz­delmet, amelyet az embertelen sorsban éld gyarmati népek vív­nak . elnyomóikkal 3 nyugati im­perialistákkal szemben. Ez a kiállítás is újabb bizonyítékát adja annak a mérhetetlen nagy nyomornak és szenvedésnek, melyet a kizsákmányolok terem­tettek meg a gyarmati orszá­gokban. Ez a kiállítás is meg­mutatja azt, hogy amíg az im­perialista országok tőkései a kultúráról, a szabadságról be­szélnek, addig a legembertele­nebb sorsban tartják a gyarmati népek dolgozóit. Megmutatja azt, hogy a gyarmati országok­ban folyó kizsákmányolás követ­kezményeképpen dühöng a kö. lera és a népbetegségek ezrei követelik áldozataikat a gyar­mati népek soraiból. Amikor a gyarmati népek függetlenségü­ket, szabadságukat követelik és harcot indítanak a szolgaság, a tömegnyomor ellen, akkor az Im­perialisták a legaljasabb eszkö­zökkel pusztítják el a hazafiak ezreit. A szabadságáért küzdő hős koreai nép sorsa jut eszünkbe ezen a kiállításon, mely igen je­lentős esemény a város dolgozói, nak életében, mórt ebből tanul­va, még eredményesebb munkát végezhetünk a béke megvédése érdekében. Ez a kiállítás erőt ad nekünk további feladatunk végrehajtásához. Megmutatja azt, hogy ha nem akarunk a gyarmati népek sorsára jutni, akkor még keményebben fogjuk kezünkben a békevédelem eszkö­zeit, még szilárdabban állunk ki a Szovjetunió vezette béketá. bor nagy ügye, a. béke mellett. E kiállítás jelentőségét növeli még azt, hogy Ilyen értékes nép­rajz-anyag legelőször Kecske­méten kerül a dolgozók elé. akik ezen keresztül Is megismerked­hetnek a gyarmati népek min­dennapi életével és művészeté­vel. Szombaton délután 4 órakor a kiállítást Ortutay Gyula, a Mú­zeumok és Műemlékek Országos Központjának elnöke nyitja meg. Ettől a naptól kezdve, hétfő ki­vételével, minden nap délelőtt 10—2-lg és délután 3—6-ig nyit. va lesz a kiállítás, melyet belé­pődíj nélkül látogathatnak meg a dolgozók. így ünnepli Osztobányi Jánosné Göbölyjáráson Sztálin eívtárs születésnapját Sztálin clvtárs 71. születés­napja alkalmából megyénk ösz- szes dolgozó asszonyaihoz aka­rok szólni. Ünnepeljük ezt a napot min­denekelőtt jó munkával és így köszöntsük a világbéke első harcosát. Kedves asszonytársak! En egy szegény bányászcsalád gyer­meke voltam és egy földmunkás felesége lettem. Átéltem az első és a második világháború borzal­mait. A dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadított bennün­ket és megnyitotta előttünk, dolgozó parasztok előtt la a fel­felé vezető utat. Négy hold jut­tatott földet toptunk a göböl- járásl tanyavilágban, ahol fér­jemmel együtt dolgozunk három gyermekem boldog jövőjéért. A gőböl járási tanya világban is harc folyik a békéért. Sztálin elvtárs fi, születésnap­ját családlátogatással ünne­pelem meg. A békeharc foko­zása érdekében nyolc családdal kötöttem magtermelési szerző­dést, 27 holdra mélyszántást a kiskunhalasi traktorállomással, 9 hold napraforgót, 9 hold som. kórót, 1 hold sárgarépát. A nép­nevelő munkám közben Szabad Nép-előfizetőnek tíz családot szerveztem be. Ezzel köszöntöm Sztálin elvtársat 71. születésnap­ján. Nekünk, MNDSz-asszonyok- nak minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy továbbfejlesszük azokat az eredményeket, ame­lyeket eddig Sztálin elvtárs segítségével elértünk. Éppen ezért kíméletlenül harcolnunk kell a feketéző, árurejtegető ku- lákck ellen. Osztobányi Jánosné MNDSz-tag, Göböljárás Katymoron magyar és délszláv úttörők együtt készülnek december 21 megünneplésére Kis vörösnyakkendőg áttörök gyülekeznek Katymáron a dél­szláv anyanyelvű iskola udvarán. Tizenketlcn vannak. Büszkék ée boldogok. Ahogyan így a sorban állanak Ivó Mafos, Ivó (ingán, Vera. KalcsevHy, Zélity Markó, Verioa Maion, Róza Kubaion, Marka Ilováo, • Vera Kalsevity, Sanyo Pctress, latipán Tumbisz, Katice Matos, Marta Salty, te­kinteteikből kiolvasható az őröm, hogy f ótanuld síik, fegyelmezett- ség ük ilyen kitüntető elismerés­ben részesült. A kis úttörő gárda december 21-óre két darabbal készül a nagy nap méltó megünneplésé­re. JMi smo se izmijelini" és a „Cavna rijec‘‘ clmüekkel- Már tudják a szerepükét. De büszkén említik, hogy az áttörő gárdának ének- és táncegyüttese szintén készen várig az ünnepi nap elő­adását. Külön bensőséges ünnepe is lesz december SÍ. a katymári kis úttörőknek. A tanulásban élenjárók közül hárman úttörő sapkát kapnak. Most nagy az iz­galom, ki lesz a megjutalmazott, ki lesz boldog ünnepel tje a nap­nak. Azt mondja Ivó Ougdn: jl/fikor november 7-én, a Nagy ■•'J- Októberi Szocialista Forra­dalom ünnepén, a négy régi vő- rösnuakkendős úttörő pajtás mel­lé mi, nyolca«, kitüntetettek, fel­sorakoztunk, úgy éreztük, hogy ennél nagyobb érőm már nem U lehet. De most látjuk, hogy újabb izgalom tölti el sorain­kat. Hej, ha én megkapnám, de büszkén viselném, hadd lássa mindenki a vörös nyakkendő mel­lett az úttörő sapkát, mint a jó- tanulds elismerését. Aztán, ha megnövök, ígérem, mindezekhez Munkaérdemrendet t* fogok sze­rezni. Ehnosolyod’k a kis Róza Kuba- tov. — Hátha mt, lányok, kapjuk az úttörő sapkát, akkor mi letzt Tvó Ougán egy pillanatra el- *■ gondolkodik, de es as idő elégséges Zélity Markának, hogy ö adja meg a feleletet: — Akkor is büszkék leszünk, mert a mi áttörd csapatunk tag­jait éri a kitüntetés. A katymári délszláv anyanyelvű úttörőknek lelkes segítői a Dl Sz-fiatalok. Mindenben ott vannak segitsé- gükre, hogy kultúrmunkájuk mi­nél eredményesebb legyen. A DIEz most választotta meg új vezetőségét. Elnök Iván KulisHy délszláv anyanyelvű dolgozó pu- rasztfiqfal lett, míg az új veze­tőségben ott vannak Stipán Pán- estes és Iván Sulcuvoie is. ' A £ ’ úttörő pajtások boldog • ■ örömmel vettek részt a DISZ új vezetőségének megvá­lasztásán. Mint ahogyan Stipán Tumbász mondott«: Példát akarunk venni munkájukról. A kis úttörO pajtások meleg szere­tető a DlSz-fiatalok Iránt álból ered, hogy érzik segítő és támo­gató kezüket a kultúnnunki mindén vonalán. Most aztán a DIS: új vezetősége fogadalmat tett, hogy eddigi gondoskodásén úttörői iránt továbbfokqzzg, hogy a katymári délszláv és. magyar anyanyelvű fiatalok jó mw&ájak­kal követhessék a -Komsióm ól és a pionírok iMldájdf. Jobb tanulással a szocializmusért Kedves dolgozó parasztok! Mikor eszem a-zt a gyönyörű fehétkenyeret, mindig’ gondolok rátok. Tudom azt. hogy milyen fáradhatatlan munkának a gyü­mölcse az, hogy van elegendő ke. nyerünk és napról-napra szebb és boldOgabD az életünk. Tj a többlermeléssel és a be­adási kötelezettségtek túlteljesíté­sével, én pcdjg tanulással építem a szocializmust. Ne hagyjátok maga­tokat a kulákok által .félrevezetni. A tanító pajtás ejmondotla r.c­kütri, hogy a kulákok szabotálják termelésünket. Err tudom, hogy 1; lefogjatok leplezni okot. ígérem, hogy még jobban lúgok tanulDj és ezzel is segítek nektek a szocjalizmus építésében. Szálas tv», úttörő. Orvosegészségügyi dolgozók értekezlete A közeljövőben kiépítik az egységes orvosi hálózatot Bócs-Kiskun megyo egészség ügyi intézményéinek, valamint a lanácsj igazgatás egészségügyi osztályainak vezetői és számos más orvos-egészségügyi dolgozója a napokban Kocsikcméíon értekez­letre ültek össze, Hogy megbeszél­jék ötéves tervünk egészségügyi célkitűzéseit. A magyar közegészségügy a {elszabadulásig széttagolt volt Az egységesítés felé már a felszaba­dulás után'komoly és döntő lépé­sek történtek és j közegészség­ügy egységesítése a hároméves terv folyamán már jórészt meg­történt. A legdöntőbb lépés ezen az úton csak a kezelj napokban történt meg, amikor az Alkot­mányt módosító 1950 negyedik törvénycikk a Magyar Közegész­ségügyi Miniszlérjumot megal­kotta. A magyar közegészségügy egy­ségének megteremtése u(án elér­keztünk odáig, hogy hozzáfogha­tunk közegészségügyünk szeej-'. lista átépítéséhez. A közeljövőben megtörténik az egységes körzet) orvosi hálózat kiépítése. Ez azt jelenti, hogy megszűnik a községi, vároej é- körorvosok, valamint a társadalom, biztosító körzeti orvosok szerva, zeü széttagoltsága. A körzeti or­vos a maga körzetűnek nemcsak gyógyító orvosa les?, liánéra mini jó háziorvos ügyel arra is, högy a megbetegedéseket megelőzze. Ezért. 3 társadalmi akiiva-hálózal kiépítésével a környezet egészség, ügyi és járvány megelőző felada­tokat megoldja. Kiépül az eddigi nál szélesebb járóbeteg rendelő- hálózat és szaporítjuk a szakor­vosi rendelő intézeteket Is. A közegészségügyi feledetek megöl-, dásában a széles dolgozó tömege, két is bekapcsoljuk és hatalma egészségügyi felvilágosító munkái indítanak meg­Találkozás Sztálinnal Részlet Panfjorov: Aratás című regényéből Minden gyönyörűen folyt, de Sr.ivásev egyszer csak megakadt azokon a pontokon, ahol a pénz­ről volt szó­— Vuzzasztógát építésére két­százezer rubel? — kérdezte szi­gorénál és piro3 ceruzával vasta­gon törölte ezt a pontot. — Minek húzod hifi — tilta­kozott Kirill. Saivdsev elkomorodott, vissza akart vágni, do ebben a pillanat­ban fcinytít a: oldalsó ajtó és lotondsffzabású, állig gombolós zubbonyban, fehér nadrágban, rövidszárú■ csizmában — belépett egy férfi. 1 homályos szögletből sebesen sietett elő. Rézsut átvá­gott «■ szobán és felesleges törzs-, fej- és kézmozdulatok nélkül az asztalhoz ment. Szíváson gyorsan felállt az asztal mellől, helyet engedett, Kirill meg önkéntele­nül hátrált néhány lépést és a falnak támaszkodott. — Zsdárkin elvtárs — szólalt meg Szívásén és Kiriilre mutatott. — A-á-ál — 4 férfi szemében alig észrevehető gúny villant meg, de rögtön mellére tette rgyik kezét, aztán átlendítette, és mintha meg akarná, érinteni a, padlót, tréfásan meghajolt Ki­nti előtt. — loezif Sztálin. — Látom, — kiáltotfá KiríP és erősen megszorította a féléié " Hajtott kezei* — Kedves vendégünk jött — szólt és felfelé fordította Kirill kezefejét. Meglepetten, de még mindig mosolyogva mondta: — Ez igent Szép kis kacsól Hát anyád él-e még9 — Él. — Minden testvéred ilyen óriást — Nem. Csak . én nőttem ek­korára. — Hát derék ember vagy, mondottam. „Vájjon, nUt ért ezalatt“ — villant át Kirttl atillán és egy pil­lanatra sem vette le tekintetét Sztálin arcáról. Csupán azt érezte világosan, hogy egész benseje reszket- Nem azért, mintha meg­ijedt volna, mintha félne, vagy restelné magát. De miért háti Nem. tudott rájönni. Mereven nézett Sztálin arcába, igyekezett emlékezetébe vésni valamit, hogy egész életében benne maradjon, hogy beszélhessen róla Sztesdnak és ismerőseinek. Sztálin, kékesé r nyalató nagy szeme szüntelenül változott: hol, a szomorúság, sőt a fáradság fátyla vonta be, hol szigorúság, kíméletlenség áradt belőle. Néha hirtelen szikrázó tűz lobbant fél benne- Majd. váratlanul elszakadt a környező tárgyaktól s makacsul, kitartóan nézett egy bizonyos Irányba-, pH KlriRen, Srieáseven. túl a szoba, kőfalán, valahova messze. q végtelen térbe. E má­sodpercekben tatán az egész Szov­jetországot, sőt Nyugat és Kelet országait is magaelött látta. Ki­rill ezt nem értette meg. Egyre fürkészve Sztálin arcát, valami rendkívüli meglepőt keresett raj­ta, olyat, amiről később majd azt mondhatja: „Ilyen arcvoná­sai nincsenek senkinek“. De Sztá­lin arcán nem volt semmi rendkí­vüli, semmi meglepő. Nem volt különleges, előreugró, középütt élesen kettéválasztott álla, sem különleges ajka, sem különleges ráncai. Minden vonása egyszerű és természetes volt, mint a leg­több emberé, akikkel Kirill eddig találkozott. Csakhogy Sztálin ar­ca ép úgy változott, mint a sze­me. Ez as are a nap alatt úszó felhőre emlékeztette Kirillt. Ha a nap elbújik, megszürkül a fel­hő — ólomszinű vízfény vonja be. De mihelyt előtör a napsugár, százféle színben ragyog a felhő. Ugyanúgy Sztálin arca is. És más valami mást is észrevett Kirill• Sztálin fukarul gesztikulál: min­den kézmozdulata sima, kissé rézsútos, erőteljes. Lám, most felemeli egyik kezét, összefogja ujjait, csak a mutatót, meg a hüvelyket hagyja szabadon. Mu­tatóujjával. megérinti mellét, aztán hirtelen elleném karját, majd, olyan mozdulatot tesz az úsztat jeleit, mintha összenyalá- bolna valamit. Oroszlán mozdulat” —- suhant dt K’rill agyán, de mindjárt el- mosolyodéit magában, mert- be­látta, hogy nagyon sántított a hasonlat. — Olyan zárkózott, olyan feszes... Nem lehet hozzfi- fémi — gondolta. — Megközelít­hetetlen... Igen-igen, megköze­líthetetlen.“ Végkép zavarba jött, egész testé, mintha megmereve­dett volna. Arcán bö veríték ütött ki. Mikor arra gondolt, hogy Sztálin mindezt jól látja., még jobban kizökkent a kerékvágás­ból,, és ahelyett, hogy elővette volna zsebkendőjét, * azzal töröl­te volng meg arcát, tenyerével csapta 10 az izzadságcseppeket. Sztálin észrevette Kirill zava­rát, félretekintett és még egy­szerűbben szólalt meg: — Tehát a földekről jöttéit Jól van. Nagyon jól. —• összehu- wjorilotta szemét és hozzátette: — Olvastam a beszámolótokat- Haragszotok, amiért ilyen sokáig nem válaszoltam9 Mindennek megvan a maga ideje. Nem vá­laszoltam, viszont Moszkvába hív­talak. Mi az? Mcgnémultál1 „Nincs itt semmi baj, hiszen a magam nyelvén beszél velem“ — gondolta Kirül és megszólalt, hogy mondjon valamit. — Szergej Petrovics nem ad pénzt, Sztálin elvtárs. — Fögvény9 — ö meg csökönyös — jegyez­te meg Szivdsev. — Ez is jó, az i$ jő. A mt par rasstjainls például... — szólt és a. parasztokról kezdett bestéink A parasztot egyetlen egyszer sem, nevezte muzsiknak, dg be­szédébe,. lépfen-nyom on beűe»iöti tősgyökeres népi szavakat is, csöppet sem restelte, hogy p<.n- tosan úgy használja őket, mint maguk a parasztok. Kifejező, ta­láló, néha nagyonis magvas sza­vak voltak ezek. — Hát parasztlakodalmakba jártok-e9 — kérdezte váratlanul — Nem — felelte Kirill. — Miért nemi — Azért nem, mert ••• — Kár. Közelebb kell kerülnö­tök a néphez, mindig együtt keli lennetek a néppel. Járjatok el a lakodalmakra. De frfs'-c, a: eszeteket ne igyátok le.., — Sztálin várt egy leveset. Szerre megint valahová messze, a vég­telen térbe fúródott: Kirill, Szi- váseven és a Kreml falain túlra tekintett, majd hirtelen tűz lob­bant fei benne, felélénkült — „visszatért“. — Van. egyy mese, eáU legenda, mely Anfeuszról, egy ókori hősről szól• Nem. o*res­tét ok? Olvassátok el. Anteusz, — ha szorult a kapcája, _ mi­kor ellenfelével birkózott, mindig megérintette anyjának, a Föld­nek mellét és mindannyiszor új erőre kapott: legyőzőitetlen lett. Csak Herkules tudta megfojtani — folytatta Sztálin erősebb han­gon s a magasba lendítette kezét, mintha felemelne valakit — 0 it csak a levegőben; úgp„ hogy el­szakította Ánteuszt anyjától, a. Földtől^.. A ml anyánk a nép. — Erőteljes, lelkes szavak roll,;l ezek. Sztálin mintha kitárta ró ­na, bensőjét: elsők ben mutat'a meg magát teljesen, de mind jóit újból stma, kiíró rézsútos, fuí-u táglejtóssel hetiéit tovább.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents