Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-21 / 189. szám

*tr. ^ X i BÁCSKISKUNMEGYEI ^ NÉPUJSÁG mm. V évfolyam, 189. szám Ara SO fillér A MÁVAG hídépítői három nappal a határidő előtt átadják a bajaj Duna-bidak — Jágó Sibaiin és l’cro Aladics példát mutat— Pállj elhanyagolta a népnevelő-munkát — gyengén megy a szerződéskö­tés a községben. — A hatadó iro­dalom is tilos Jugoszláviában. 1950 november 21, kedd A járások versenyében a bácsalmási járás, a községek versenyébe^ Mátételke vezet a szerződéskötésben. — Lemaradt: a kalocsai járás, Dusnok, Úszód, Szakmár községek A varsói kongresszus mozgósítja majd a világ minden békebarát j át 9 megszilárdít ja a béketábor egységét A Béke Hívei II. Világkongresz-1 szusának részvevői vasárnap díl- i előtt tizenkét varsói színházban, j hangversenyteremben és iskolá­ban találkoztak a lengyel főváros lakosságának képviselőivel. A külföldi küldöttek köszönetét mondtak a varsóiaknak a Béke- vilAokonniesszus gyors és töké­letes megrendezéséért, valamint j azért a szívélyes fogadtatásért, amelyben részesültek. A Bt'kevilágkongresszus vasár­napi ülésén, amely délelőtt 11 órakor kezdődött. IJodinova- kpurna asszony, a Csehszlovák küldöttség vezetője elnökölt. A lengyel ifjúság küldöttsége nevében Helena Krzywdziunka, fiatal élrounkásnő mondott be­szédet. Hangsúlyozta, hogy a lengyel ifjúság minden erejét, egész lelkesedését latbavetl a békeharc sikere érdekében Petrosz Kokkalisz tanár, a görög küldöttség tagja, kiemelte, hogy n görög nép már tíz eszten­dő óta kemény harcot vív a kü­lönféle imperialistákkal. Az amerikai imperialisták — mondta — olyan gaztet­teket követnek el Görögor­szágban, amelyek szé­gyenfoltjai maradnak a ci­vilizációnak. Az amerikai imperialisták egyetlen hatalmas gyüjlőtáborrá tették hazánkat. Az amerikai há­borús uszítok; célja, hogy Görög­országot katonai támaszpont­jukká tegyék a népi demokrá­ciák és a Szovjetunió ellen irá­nyuló háborúban. — Az amerikai háborús uszí­tok — folytatta — Korea után a Balkánt is háborús tűz­fészekké akarják változ­tatni. A vitában elsőnek Mai indiai küldött szólalt fel. — Figyelmeztetni akarom á háborús gyujtogatókat — mond­ta, — hogy mi, Ázsia népei jól tudjuk, ki áll a béke mellett és ki akar háborút. Azokkal az emberekkel tartunk, akik megtanítanak bennünket arra, hogyan termesszünk jobb és több kenyérgabonát, hogyan termesszünk búzát olyan földe­ken, amelyek azelőtt terméket­lenek voltak, akik — és ez a leg­fontosabb — megtanítanak ben­nünket, hogyan vessünk véget az ember ember által való kizsák­mányolásának. az emberiség' leg­nagyobb átkának. I Az amerikai imperialisták meg­sértették az Egyesült Nemzeteik alapokmányát, különösen akkor, j amikor aljas koreai támadásuk ál­cázására használták azt fe). Ez valóságos arculcíapása az Egyo- ’ sült Nemzetek Szervezetéhez tar­tozó ezerrnilljó embernek. A Korea elleni amerikai táma­dást nem július végén kezdték meg. Amerika, a japánok 1945-ös fegyverletétele óta Japán nyomdo. kaiba lépett és megszállva tartotta Koreának 38-jk szélességi foktól délre eső. részé1, Délkorea iparát és mezőgazdaságát a csőd szélére juttatták. 1949 első felében pél­dául a gépipar termelése Délkoreá- ban 5 százaléka volt az 1943-as termelésnek, amikor Korea Japán megszállás alatt volt. A megművelt föld területe 55 A küldöttek viharos lelkese­déssel fogadták Kuo Mo Zsot, a nagy kínai nép békeküldöttségé­nek vezetőjét. A Wall-Street imperializmusa a Korea ellen intézett kalandor tá­madása után most már Kína ha­lárára terjesztette ki háborúját — mondotta Kuo Mo Zso. Az USA mjközen megrohanta Koreát, megszállta Taivant is és ezzel a mi tajvani tengerszorosunkat Ame­rika első védelmi vonalává tette. Ezenkívül megsértette Észa’k-ke. iet Kína, Sliantung-kirtomány lég­ierét, valamint a shäntungi tarto­mány kínai felső vizeit ke­gyetlenül bombázza és gép­puskázza lakosait. Az USA ezenkívül nyíltan be­leavatkozik és elfojtja a nemzeti felszabadítási mozgalmat Viet­namban. a Fülöp-szigetekou és más délkeletázsiai országokban. Agresszióik éö más országok bel- ügyeibe való beavatkozások lelep­lezésére az amerikai imperialisták má­sokat vádolnak tárnádásíal­százalékra csökkent a Japán fegyverletételét megelőző év­hez képest Ma ezek a ' „jótétemények" még tovább szaporodtak, az USA támadó erői most már átlépték a S8-ik szélességi fo­kot. Az amerikai repülőgépek naponta bombázzák Eszak- Korea békés városait és fai- vait, gyilkolják a lakosokat, nem kiméivé az aggokat és öregeket, nőket és gyerekeket. Ismételten átrepültek a Jalu- foiyón és válogatás nélkül bom­bázták Eszakkelet-Kína és Shantung népét. Ilyenek azok a „jótétemények”, amelyeket az ázsiai népek „amerikai jóbará- taikn-ák” köszönhetnek. Természetesen, amit most elmondtam, az az amerikai impe­rialista agresszorokra és nem az Egyesült Államok népére vonatkozik. A továbbiakban arról a ha­talmas segítségről beszélt XCuo Mo Zso, amelyet a Szovjetunió nyújt Kínának." A Szovjetunió a kínai né­pet segíti, az Egyesült Álla­mok pedig a kínai nép árulóját, Csang Kai Sek­ket. A Szovjetunió segíti békés épitömunkánkat, míg az Egye­sült Államok betolakodik a mi Taivan szigetünkre, fenye­geti nemzetvédelmünket és fel­borítja Ázsia békéjét, hogy nem folytathatjuk épitömunkánkat békében. — Az amerikai imperialisták ma a Japán imperialistáknak egykori útján haladnak — mon­dotta Kuo Mo Zso, —■ hogy leágazhassák Ázsiát, előbb Kínát akarják leigaz­ol, hogy leigázzák Kínát, előbb Mandzsúriát akarják v igába hajtani, hogy leigáz­zák Mandzsúriát, előbb Koreát akarják birtokukba venni. Ázsia és az egész világ békéjé­nek érdekében eltökélten szem­be kell szállni az agresszióval. Beszéde befejezéséül Kuo Mo Zso benyújtotta a kon­gresszusnak a kínai küldöttség javaslatát. Vasziljevszkij marsall napiparancsa a Tüzérség Napja alkalmából Moszkva, november 19. Vasziljevszkij marsall, a Szov­jetunió hadügyminisztere, a Szovjetunióban a Tüzérség Napja alkalmából a következő napiparancsot adta ki: Tüzér elvtársak és tüzérségi ipari munkás elvtársak! Tisztes és altiszt elvtársak! Tiszt és tábornok elvtársak! A szovjet nép és hadsereg ma ünnepli a Tüzérség Napját. Üd­vözlöm és köszöntőm Önöket a Tüzérség Napja alkalmából. Minden tüzérnek és a tüzér­ségi ipar minden munkásának újabb sikereket kívánok, a szov­jet kormány és Sztálin elvtárs által tüzérségünk számára ki­tűzött feladatok teljesítésében. A Tüzérség Napjának meg­ünneplésére megparancsolom: Ma, 1950 november 19-én, Moszkvában, hazánk fővárosá­ban és minden szövetségi köztársaság fővárosában hús», tüzérségi össztűzzel diszsortü- zet adjanak le. Éljenek a dicső szovjet tüzé­rek! Éljen a hős szovjet nép és dicső hadserege! Éljen a szere­tett szovjet kormány! Éljen a mi bölcs Kommunista Pártunk! Dicsőség a szeretett vezetőnek és tanítónak, győzelmünk ihletű­jének és szervezőjének, a nagy Sztálinnak! VASZILJEVSZKIJ, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió hadügy­minisztere. A koreai néphadsereg főparancsnok­ságának november 19-i hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága jelenti november 19-én. hogy a néphadsereg egységei valamennyi arcvonalon sikeres hadműveleteket folytainak az amerikai és délkoreaj csapa­tok ellen. I Anesjutól (AnSziu) és Togu- szentől északra a néphadsereg egységei visszaverték az ellenség minden kísérletét, hogy támadás­ba menjenek át. Az ellenségnek súlyos veszteségei vannak em­berben, és hadianyagban. A keleti partvidéken a nép­hadsereg egységei kemény védel­mi harcokat folytatnak Hambin- tól északra, Pliungszaa körzeté­ben és Gildiu Vilizutól északke­letre, megtartva elfoglalt állá­saikat. Kuo Mo Zso. a kínai kiadott-, súg javaslatait terjesztette a j kongresszus elé. A javaslatok követelik, j szüntessék meg az Amerikai: Egyesült, Államok és más! országok koreai agresszióját | Követelik a külföldi agresszo- rok csapatainak kivonását Koreából és azt, hogy a koreai kérdést békés úton oldják meg. Követelik az Amerikai Egyesült Álla­mok minden. beavatkozásának mcgszüutctését Taivan-szi- getén. Követelik MacArthur háborús gyujtogatóvá nyil­vánítását. A kínai javaslat határozott sikraszállást kö­vetel az atomfegyver és az emberek tömeges irtására al­kalmas más fegyverek fel­használása ellen és követeli az a1 omfrgyvert elsőnek al­kalmazó kormány háborús bűnössé nyilvánítását. A kí­nai küldöttség minden állam fegyverzetének egyidejű csök­kentését javasolja s a külön­féle országok és népok köl­csönös segélynyújtását indít­ványozza a gazdasági és kulturális épitőmunkában. Az amerikai nép milliói békéi akarnak Willard Uphaus, az USA kül­dő; te beszédében foglalkozott, az­zal az esztelen háborús propa­gandával, melyet az USA uralkodó körei az amerikai nép szellemé­nek megmérgezésével íízuek. Pél­dákat sorolt fel arról a kegyet­len üldözésről, amelyben a béke amerikai híveit és a Szovjet­unióval való barátságért síkra- szálló személyeket részesítik. Az amerikaiak milliói épp­úgy, mint más országok népei, békére vágynak. Ezután lengyel parasztküldött­ség üdvözölte a kongresszust, majd Van Staveren. holland kül­döttnő felszólalása után Endicott kanadai küldött vette át a szót. A kanadai köz vélemény kutatás — mondotta Eudlcott — meg­mutatta, hogy a közvéleménynek több mint hatvan százaléka az atomfegyver eltiltását követeli. Ezután Endicott ismertetto a kanadai küldöttség következő javaslatait: A kanadai küldöttség lehet­ségesnek tartja a két rend­szer békés ogyütt létét; szük­ségesnek tartja a háborúnak, mint a népek közötti viták „rendezése” eszközének tör­vényen kívül helyezését, az atomfegyver és a tömegirtás más eszközeinek eltiltását, a fegyverzet csökkentését, to- . vábbá követeli minden idegen csapat, kivonását Koreából, Vietnamból, Malájföldröl és Tajvanról. A kanadai javaslat követeli, hogy az Amerikai Egyesült Álla­mok ne nyújtsanak semmiféle segítséget a gyarmati elnyomók-; .«ak és hogy azokat az országokat, ame­lyek a gyarmati rend­szer megőrzését akarják, agresszoroknak nyilvánít­sák. A német, küldöttség nevében Johannes R. Becher, a kiváló költő moudott beszédet. A német Eltökélten szembe kell szállni tis agresszióval — Kuo‘Mo*rfiso beszéde A koreai imperialista agresszió meg szüntetését követeli a kínai nép

Next

/
Thumbnails
Contents