Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)
1950-11-19 / 188. szám
A MÉLYSZÁNTÁS SIKERÉÉRT HARCOL a kiskőrösi és kalocsai járás Kecskemét táros as utolsó helyről a harmadikra küzdötte fel magát Párlunk kezdeményezésére megyénkben az utóbbi napákban az őszi mélyszántásnál meggyorsult a munkák üteme. A kiskörös} já- rásban( amely eddig az előirányzotl területnek mindössze egyhar- madát teljesítette, a dolgozó parasztság fokozottabb népnevelői mimika következtében meggyorsította munkáját. Akasztó község az elmúlt héten 276 holdról 746 holdra növelte a mélyszántást. Bócsa 181-ről 510-re, Császártöltés 210-ről 810-re, Kecel 307-ről S57-re, Kiskőrös 416-ról 933-ra, Páhi 86-ról 132-rei Pirtó 92-ről 130-ra, Vadkert 1114-ről 1681-re növelte mélyszántás területét. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt héten 3571 holdról 6796 holdra szaporodott fel a felszántott terület, vagyis a felvilágosító murára nyomán megkétszereződött a felszántott terület. A Járási Pártbizottság is jobban kezébe vette az irányítást. Titkári értekezleten beszélték át a feladatokat. Utána az alapszervezetek, majd a népnevelők foglalkoztak a problémával. Jobban mérték fel a helyzetet. Rossznak bizonyult a heti egyszeri jelentés, mert így nem tudták kellőképpen csoportosítani az erőket. Számba vették az igaerőket és ahol már végezték, oda azokat átcsoportosították. Ugyanaz történt a gépállomás gépeivel. Több gépet vittek már Sollviídkertro, amely erősen le volt maradva. A járási bízott-ág tagjai nemcsak ellenőrzik a községek munkáját, hanem a határba is kijárnak, hegy a helyszínen szerezzenek tapasztalatokat. A kalocsai járás az elmúlt héten a második helyre küzdötte fel magit. A járás községei a mélyszántásban a kővetkezőképpen állt maik: Bátya II, Drágszél 47, Du- naszentbeiiedek 24, Dusnok 30, pajsz 80, Foktő 63, Géderlak 30, Hajós 25, Homokmégy 14, Miske 48, öregcsertö 18, Szakmár 86, Úszód 57 százalék, A községek közti versenyben Szakmir végezte a legjobb munkát, mert lemaradását nemcsak behozta, hanem 86 százalékos teljesítményével az első helyre küzdötte fel magát Leggyengébb munkát végzett Bátya. A járás} mezőgazdasági osztály úgy harcolt a mélyszántás sikeréért, hogy minden községbe» szakelőadásokat rendez. Ezideig már mindem községben tartottak szakelőadást. Ezeket a hátralévő időben még megismétlik. A járásban felvették a harcot a kulákság ellen. Dusnokon Mihalo- vics Rádó port akart hinteni a községi tanács szemébe. Faluszer- te azt hangoztatta, hogy az őszi mélyszántást már teljesen befejezte. így akarta bebizonyítani azt, hogy ő ,,jó" kulák. A községi tanács azonban nem elégedett meg a kulák bejelentésével és kiment a határba a munkákat ellenőrizni. A helyszínen napvilágra került a kulák aljassága. Még egyáltalában nem végzet* őszi mélyszántást. Kecskemét város is megmozdult, hogy sikerre vigye az őszi mélyszántást. Egy hét alatt négy százalékról 24 százalékra emelte fel a felszántott területet. így Kecskemét az utolsó helyről a harmadik helyre küzdötte fel magát. Kecskeméten a lemaradásnak az volt a legfőbb oka, hogy a mezőőrök nem látták cl jól a munkájukat. Nem kísérték figyelemmel a dűlőbiztosckat sem, az elmaradt gazdáknál pedig nem végeztek semmiféle felvilágosító munkát. A tanács nehezen tudott intézkedni, mert a heli jclcntésej kef nem küldték be rendszeresen ' a mezőgazdasági osztályhoz, vagy | ha be is küldték, akkor abban nem mindig megbízható adatokat közöltek. Jelentéseikben gyakran 25— 30 hold eltérések is szerepeltek. A tanács sem tudta kézben tartani az irányítást, annál is inkább, mert csak hetem!e kapott jelentést. így az egyes területek elmaradásáról csak egy hét után tudott intézkedni. Meg kellett volna szervezni azt, hogy sűrűbb jelentések birtokában még idejében Intézkedhessen az elmaradt területeken. Kecskeméten hiba volt az is, hogy a tanyai pártszervezetek egyedül a közigazgatástól vártáik a felmerülő kérdések megoldását. Nem osztották szét a munkatérül 'teket, nem állítottak egy-egy terület élére felelőst. A mezőőrök nem kísérték kellő figyelemmel a kulákok tevékenységét. így szabotálhatta özv. Molnár Istvánná matkót 48 holdas, Szalai Menyhért úrréti 53 hcldas, a Győrfi testvérek Kisfáin Varga Mihály borbási 70 holdas kulákolk az őszi mélyszántást. Vá roeföldön S. Kiss Gábor 85 holdas, Prikker János 40 holdas ku Iákok alig fogtak még az őszi mélyszántáshoz. Ezek a kulákolk nemcsak, hogy nem szántottak, hanem lebeszélték a dolgozó parasztokat is. „Szaktanácsaira'' a Petőii-termelőcsopori dolgozói úgy feleltek, hogy november 18-ra befejezik az őszi mélyszántást. Kiss György belsőnyiri 12 hcldas, Hegedűs Ferenc maikéi 5 holdas Csupor Ferenc ballószögi 20 holdas, Békés László kisfái 18 holdas, Szilágyi Károly úrretf 4 holdas, Jurcsik Ferenc felsőszenlki- rályj dolgozó paraszlok hasonlóan feleltek, mint a termelőcsoport Befejezték a mélyszántástKiskőrös és Császártöltés ver. senyre hívta Kecel községet az őszi mélyszántás elvégzésére. Kepei későn fogott a mimikához. Az esőzések is visszafogták némileg a szántást, a szüretre is hivatkoznak. A szőlőterület az összes határnak elenyésző hányadát képezi, tehát a lemaradást nem lehet tel. jesen ezzel magyarázni. Vontatottan indult a mélyszántás Kecelen igyekeztek behozni a kezdeti lemaradást. Október 22-én már a mélyszántásból is elvégeztek 35—40 holdat, majd egyre jobban beindult a munlka. A mezőőrökön és a dűlőfelelősököa keresztül beindították az egyéni versenyt a dolgozó parasztok között. A pártszervezet szorosan együttműködött a DÉFOSz-szal. Kisgyülósoket tartottak, a népnevelőkön keresztül egyéni agitációt kezdtek. A DISz-fiatalság, mely 150-es létszámával a legerősebb iömegszervezet Kecelen, szintén belekapcsolódott az agitációs munkába. De ezek a ’felkészülések sem biztosították a kezdeti lemaradás ;eijes kiküszöbölését. Kecelen az 6szi mélyszántással még felében A dolgozó parasztok legjobbjait a földművesszövetkezetek élére Nagy feladatok előtt állanak földmüvesszövetkezeteink. A SzöVOSz országos vezetősége javaslatot terjeszt a rövidesen összehívásra kerülő küldött- közgyűlés elé a SzöVOSz szervezetének átalakítására. Ez az átalakítás azt célozza, hogy a SzöVOSz vezetősége az eddiginél közelebb kerüljön a tagsághoz, Legfőbb szempontjaiban úgy alakul át a jelenlegi helyzet, hogy a íöldmüvesszövetkezetek közvet. lenül a megyei szövetség tagjai legyenek. A megyei szövetség pedig az Országos Szövetséghez tartozik, de ugyanakkor a megyei szövetségek járási kirendeltségeket is létesítenek. iyi eg kell szervezni a járási ki- rendeltségek mellett a járást választmányokat, a megyei választmány helyett pedig össze kell hívni a megyei küldöttgyűléseket. Ez a küldöttgyűlés választja meg a megyei szövetség igazgatóságát és felügyelőbizott- ságát. Az Igazgatóság saját lag. jai közül választja meg a megyei szövetség titkárát. Ugyan- crak a megyei küldöttgyűlés választja meg az országos küldött- gyűlés tagjait, ahol viszont a SzöVOSz központi igazgatóságát és feUigyélőblzottságát választják. Ezt az átszervezést szükségessé teflzi nagyarányú fejlődésünk és a tanácsok megalakítása. A helyi tanácsok megalakulása, as őllamigazaatásban és népgazdaságban végbement alapvető változás és döntő fejlődés előírja, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom szervezetében is alapvető változásokat hajtsunk végre. A közgyűlések elsőrendű feladata tehát, hogy megválasszák az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjait, a tagbizottságok, a járási választmányok tagjait és a megyei küldötteket. Lii ld műves szövetkezeteink a inult év elején lefolytatott fúziós és demokratizáló közgyűlések óta o fűin jelentős politikai i's gazdasági tényezőivé fejlődtök. Hogy földművesszövetkezeteink a rájukváró feladatokat még jobban el tudják lánl és még tovább erősödjenek, ahhoz szükséges, hogy a szövetkezet tagsága tényleges gazdája legyen a szövet’ kőzetnek. Ha földmflvcsszövet- kezeteink síkénél akarják megoldani a munka rájuk eső részét, akkor fel kell ismerniük, hogy az új vezetőségek megválasztása igen nagyjelentőségű harci feladat. A szövetkezeti tagság bizalmából az igazgatóság, a felügyelőbizottság az, amely irányítja a földművesszövetkezet munkáját és felelős az eredményekért, a hibákért. Ha tehát a vezetőség jó, akkor minden bizonnyal jó lesz á szövetkezet munkája is. eredményeire. L öld mű vessző vetkezetek tag- «ágának már megvan ahhoz az ereje, hogy teljesen megtisztítsa a szövetkezet tagságát és vezetőségét az ellenséges elemektől, a kulákoktól. kupecek- töl, csendőröktől, nyilasoktól, horthysta tisztektől, mindazoktól, akik beférköztek a szövetkezetekbe. Nem szabad, hogy akár egyetlen egy ellenség is bent maradjon a szövetkezetben. A tagság ébersége leplezte le sorra a befurakodott ellenséget. így Hartán Várai Etel gyakornokot, aki Viöl forinttal károsította meg a szövetkezetét. Katymáron Vuity János terményes. aki 1848 forintról nem tud elszámolni. Kis- kunmajsán Fischof Sándor sikkasztó boltkezelő, aki közel 8000 forinttal károsította meg a szövetkezetét. Csengődön Molnár Julia pénztáros 2525 forint eltulajdonításával akarta meggyengí- teni a földmű vess zövetkeze tét. Jsikéria községben Boráliyog Jánosáé boltkezelő 21.000 forinttal nem tud elszámolni. Ordason Molnár János árdrágítással akarta lejáratni a szövetkezeti mozgalmat. Mellesleg több mint 5000! forintot vágott jogosulatlanul1 '.sebre. Feisőszentivánon üohó óoitún 18.212 forint hiányt munt ki. Lnjosmizsén Bdrtfi Jenő vocsmakezclő tékozolla a nép vagyonát. :! A földmövesszövetkezeti köz- | gyűlések a jó vezetőség megvá• lasztásával hosszú időre biztostt■ ják a íöldmüvesszövetkezetek jó ■ munkáját, javuló eredményeit. ■ Eddig már 29 közgyűlésen zajlott - le a vezetőség megválasztása. Az . eddigi tapasztalatok szerint meg. ! állapíthatjuk azt, hogy ott, ahol , a Járási Bizottságok kezükbe vet* . lék a szövetkezeti mozgalom ■ ügyét, ott Jól előkészítették a . közgyűléseket. Különösen jő mun- í kát végzett a kiskunhalasi Járási ■ Pártbizottság, amely mindenegyes közgyűlésen képviseltette • magát. Hasonlóan jól készítették elő a közgyüléseket azokon a he! b eken, ahol a helyi pártszervezet éberen őrködik a földműves- szövetkezet munkája felett. | A legtöbb közgyűlésen nem- j csak a tagság, hanem a falu dolgozó parasztsága is nagy érdeklődéssel vett részt a gyűlésen. Göböljárás tanyaközpontban 100 Százalékig megjelent a tagság, annak ellenére, hogy az ellenséges elemek 25 dolgozót le akartak itatui, hogy ezzel zavarják a gyűlést. Bugacmonostoron a szövetkezetnek 150 tagja van, de 350 dolgozó paraszt vett részt a közgyűlésen. Ebben a községben 1101) százalékra teljesítették a termelési szerződéskötést. Jó munkát végzett Fülöpházán Pál István a közgyűlés előkészítésében, i Vaskúton 57 szövetkezeti aktíva j készítette jól eló a közgyűlést. Két közgyűlés kivételével az eddig lezajlottak mind határozat- képesek voltak és több közgyűlésen leleplezték a befurakodott í osztályellenséget. így Csengődön kizárták Berger Zsigmondot és feleségét, továbbá Kovács Bélát. Felső-Terézhalmon nem fogadták el Zsebék Mátét ügyvezetőnek, hanem nagy lelkesedéssel egyhangúlag Molnár Mihúlyuét választották meg. Molnáraié eddig az MNDSz-ben végzett jó munkát. Kunszentmiklöson kizártak három kuldkot is egy volt csendőrt. Több helyen a kulúkgág éa azok szekértolói meg akarták zavarni a közgyűlést. Hartán Fazekas József feketéző, kupeckedö kulák. Bácsbokodon pedig a klerikális reakció akart zavart kelteni. Ebben a községben a mise ember-emlékezet óta. 9 órakor végződött, de a közgyűlés napján a plébános háromnegyed 10-ig misézett. A dolgozó parasztságot ez azonban nem zavarta meg, mert mise után a templomból zeneszóval vonult a közgyűlési terembe. ]Vem egy közgyűlésen a tag- ság kritikát gyakorolt a vezetőség felett. így Garán, ahol Dujmov, István ügyvezető jól szervezte meg a közgyűlést, a tagság kifogásolta, hogy Kálmán Lajos boltkezelő a Cukorosztás- ndl a kulákok javára kivételt lett. A kulákbarát boltkezelőt a közgyűlés leváltotta. Jó hozzászóló volt még Aladics István, aki a közgyűlésen méltatta a béke- kongressziis jelentőségét. A most lezajló közgy ülésekén a dolgozó parasztok legjobbjait kel) a íöldmüvesszövetkezetek élére állítani. A megye területén 112 földmüvesszövetkezetnél tartják meg a közjgyűléseket és a vezetőség újraválasztását. Ez azt jelenti, hogy megyénkben 1800 dolgozó parasztot választanak a szövetkezetek élére. mint igazgatókat, vagy mint felügyelőbizottsági tagokat. A közgyűlések széles körben terjesztik ki a népi ellenőrzést. Azzal, hogy minél több dolgozó parasztot vonnak be a vezetőségbe, illetve az ellenőrzés munkájába, biztosítjuk, hogy a hibákat idejében észrevesszük és azokat ki tudjuk küszöbölni. Az új vezetőség sikeres, jó műn- . kát akkor tud végezni, ba mindenben követi a Bárt útmutatásait, jgénybeveszi a helyi tanács segítségét és szorosan együttműködik a község többi tömegszer- vezeteivei. így tudjuk majd sikerrel megoldani azokat a feladatokat. amelyekkel a Párt, né- püuk szeretett vezére, Kákosl elvtárs a földmflvésszBvetkngete* két megbízta. Kecel közMégben csak |»3tg»ii*on folyik a* őszi mniikák versenye A jó eredményeket nem használják fel a lemaradottak mozgósítására , ’ sincsenek készen. 2950 hold előirányzatból alighogy meghaladok az 1300 holdat. De nem jobb a helyzet a szerződéskötésnél sem. ■ Az előirányzott területe* 58—59 százalékban kötötték le idáig. Kern bontakozik ki a verseny A lemaradás cka, hogy a versenyt nem tudlák élö'vé tenni, csupán papíron folyik. A Kiskőrös«ei és Császártöltéssel kötött versenyszerződés bekerült a fiókba. Egy- ’ más eredményeiről semmit sem tudnak. Hiányos a mezőőrök és dűlőfelelősök jelentésszolgálala is. A Tanács mezőgazdasági osztályán egyetlen dolgozó paraszt nevét sem tudják megemlíteni, aki példám utalóan, idejébcn elvégezte a mély- I szántást^ pedig van ilyen jó- néhány. 1 Ebbő! következik, hogy a versenytábla is üresen ásít. Sem a községek között folyó párosver. &eny, sem pedig az egy íni verseny ! eredményeit nem tudatosít iáik a !e- inafadottak buzdítására. A községben 170 kulj’sesalád él. Aknamunkájuknak p-rn kis ré- i sze van a lemaradásban. Nyíltan már nem mernek szabotálni, kü.ö- nösen mióta B. Herceg litván ! megkapta méltó büntetését. B. Herceg 70 ho:das kuláí földjének egy részét hosszú időn keresztül i parlagon hagyta- A példás bilnte. | tés: 8 hónapi börtön és vagyona i tgyréiszének elkobzása. A kulákok okulva az ítéletből, maguk igye- , kéznek időben elvégezni a munkát, de annál jobban igyekeznek érvényesíteni befolyásukat, ,,;zak- I tanácsaikat“ a dolgozó parasztság kqrében. Kecelen használják fel a még hátralévő időt a munka meggyorsítására a népnevelő múmia fokozásával és a verseny körüli hibái kijavításával. 150—17Ü százalékot teljesítettéit ■ a gépállomások dolgozói I az ünnepi műszakban I Megyénkben öt gépállomáson a dolgozók követlók a bányászok rminkafelajánlását és kiváló teljesítményeket értek el. Kecskemét, Bácsalmás. Szabadszállás, Solt és Páhi gépállomás dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulóján ünnepi műszakukban 150—170 százalék-! lián teljesítették muokáféliijilnlá-j ‘ sukut.