Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-19 / 188. szám

A Béke Hívei H. Világkon­gresszusának péntek délelőtti ülésén Joliot Curie beszámolót tartott a Béke Hívei Világkon. gresszusa Állandó Bizottságának munkájáról. Beszédében felhívta a kon­gresszusi küldötteket, ragasz­kodjanak szilárdan ahhoz a meg­győződéshez, hogy lehetséges a nemzetközi kérdések békés meg­oldása, a háború nem kikerülhe. tc-tlen és lehetséges az is, hogy a különböző gazdasági és poli­tikai rendszerek egymás melleti éljenek a világon. Joliot Curie ezután röviden vázolta a nemzetközi helyzet fejleményeit az I. Békevilágkon- greszus óta. Különösen kiemelte Truman amerikai elnöknek azt az elhatározását, hogy meggyor­sítja a hidrogén bomba gyártá­sát, továbbá az ENSz alapok­mányának megváltoztatását a mostani ENSz-közgyülésen. A másik oldalon — mondotta :— a szabad Kína és a Német De­mokratikus Köztársaság megte­remtése rendkívül nagyfontossá­gú tényezője a bőkének. Meggyőződésem — mondta Joliot Curie, — hogy meg fogjuk menteni a békét. A békemozgalom növekedett és a legkülönbözőbb vélemények képviselőit foglalja most magá. ban, akik nem egyeznek meg minden kérdésben, de valameny- nyien megegyeznek abban, hogy összeülnek és igyekeznek eszkö­zöket találni egy új fegyveres viszály megakadályozására. Joliot Curie ezután kifejtette a kongresszus munkájának fő irányvonalait. Az állandó bizott­ság — mondotta — továbbra is követeli az atombomba eltiltá­sát és ragaszkodik ahhoz, hogy az atombombát szakemberek részvételével szigorú nemzetközi ellenőrzés alá helyezzék. Ellenzi azt a tervet, hogy általános ti­lalom alá helyezzék az atomku­tatást, ami visszaesést jelentene az emberiség haladásában. Ha megszüntetik a titokzatosság­nak azt a légkörét, amelyben most a tudományos kutatást folytatják, olyan új légkört te­remthetnének, amelyben újból megindulhatnának a nemzetközi megbeszélések. Nem szabad azonban elfeledni — . folytatta Joliot Curie, — hogy vannak más fegyverek is, amelyek veszélyesek. \ kongresszusnak meg kell vizsgálnia a fegyverkezés általános csökkentésének és ellenőrzésének kérdését. Miért nem szerveimé meg az emberiség a küzdelmet olyan csapások ellen, mint aminő a rák és a tüdövész, ugyanolyan erővel, mint aminőt most hábo­rús előkészületekre fordít? Vaj. jón ez nem lenne olyan fajtája a győzelemnek, amelyért érde­mes volria embereket mozgósí­tani? — .vetette fel a kérdést Joliot Curie általános tetszéstől kísérve. A háborús propaganda elleni küzdelemről, amelynek kérdése a legközelebbi két nap megbeszéléseinek nagy részét kitölti, Joliot Curie kijelentette, hogy azokat a körülményeket, amelyekből a háborúk kirob­bannak, a háború provoká­torai mindig alattomos ha­zugságokba burkolják. A hiV borús uszítók terveit le kell leplezni és a háborús uszí­tók ellen vádat kell emelni. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének alapokmnya ezt az eljárást lehetővé teszi. Joliot Curie éles szavakkal vá-dolta azokat, akik ma demo­kratikus jelszavakat hirdetnek, szabadságról és békéről beszél­nek és közben beleavatkoznak kis nemzetek ügyeibe. Ezek a jelszavak Hitler jel­szavaira emlékeztetnek Tragikus | Rákosi Mátyás elvtárs javaslatára a minisztertanács elhatározta, hogy az MDP Központi Vezetőségével együtt november 26-ra Országos Bányászértekezletet hív össze példa errenézve Korea. Ha a kongresszuson jelenlevők közül sokaknak eltérő is a véleményük a koreai háború megindulásá­ról, kivétel nélkül mindenki szá­mára kézenfekvő, hogy meg kell keresni a koreai háború be. fedezéséhez vezető utat a konfliktus lokazüásával. Azt az elméletet, hogy a há­ború elkerülhetetlen, Joliot Cu­rie úgy jellemezte, mint arra irányuló kísérletet, hogy új „ke­resztes háborúk” számára er­kölcsi alapot készítsenek elő. Az állandó bizottság nem fél összehasonlítani szavait és cse­lekedeteit — hangsúlyozta. — Nem törekszik semmiféle rend­szer érvényesítésére, mert túlsá­gosan is tiszteletben tártja az embert, semhogy birkának te­kintse őt, amelyet meg kell nyírni, vagy vágóhídra kell te­relni. Joliot Curie erélyesen kikelt azok ellen áz újságírók, írók és politikusok ellen, akik háborúra uszítanak. A kongresszus egy nemzet­közi bíróságtól kérni fogja ezeknek megbüntetését és ki fogja dolgozni a hábo­rús propaganda leküzdésé. ■ nek módszereit, beleértve a bojkott fegyverét is. „A világ összes tudósaihoz fordulok — mondotta Joliot-Cu. rie, — de különösen Egyesült Allamok-beli kartársaimhoz. Nem gondolják, hogy kötelességük ellenállni az Egyesült Államok kormánya minden civilizációval ellen­kező eljárásának, amellyel az USA kormánya még az emberi életek megmentésére szolgáló gyógyszerektől is meg akarja fosztani az At­lanti Egyezményen kívül álló országokat ?” Joliot Curie felhívta a nemze­teket, hogy állítsák helyre egy. más között a kulturális csere­viszonyt. Ez megakadályozná, hogy a népek előítéleteket táp­láljanak egymás irányában és elősegítené a bizalom helyre- állítását. A békéért folytatott munka egyik első módozata az, ha elismerik annak lehetőségét, hogy két különböző rendszer békésen élhet egymás mel­lett. Ez annyit jelent: a népeknek jogukban áll, hogy maguk dönt­sék el, milyen életmódot kíván, nak. Ehhez el kell ismerni, hogy ha a népek megváltoztatják kormányukat, ezt nem lehet belső agressziónak tekinteni. A minisztertanács Dobi István elnökletével pénteken délelőtt ülést tartott. A minisztertanács Rákosi Má­tyás evtárs miniszterelnökhelyettes javaslatára elhatározta, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségével együtt a szénbá­nyászat fokozása érdekében no­vember 26-ra Országos Bányász- értekezletet hív össze. A minisztertanács a vallás- és közoktatásügyi miniszter előter­jesztésére rendelelet fogadott el az egyetemek szervezetének szabá­lyozásáról. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter előterjesztésére a minisz­tertanács törvényerejű rendelet­tervezetet fogadott el újrendszerű tudományos fokozatnak, ,,A tudo­mányok kandidátusa" iokoza(nak bevezetéséről. Ezerszámra érkeznek a tiltakozások az angol Békevédeimi Tanácshoz Joliot-Curie professzor elnöki beszámolóját követő vita során Timfeld lengyel egyetemi tanár, az ismert atomfizikus szólalt fel, aki sokévi kanadai tartóz­kodása után nemrég tért vissza hazájába. A háború nem oldja meg a problémákat — mon­dotta Timfeld. — Ellenkezőleg, új problémákat hoz, mindenek­előtt az agresszorok számára. Amikor Kanadából haza akar­tam térni, kollégáim figyelmez­tettek, ne utazzam Lengyelor­szágba, mert ott a puszta éle­tem Is veszélyben forog és a vasfüggöny túlsó oldaláról nem tudok visszatérni. Azóta már ellátogattam Ka­nadába és elmondottam, hogy vasfüggöny nincs, de van egy másik függöny: á gyűlölet, a rosszindulat, a gyaJázkodás függönye, amellyel az imperialista háborúi uszítók akarják kettéosztani a világot, az emberiséget. A tudó­soknak fel kell ismerniük, hogy a hál)óriís uszítók a kultúra el­pusztítására, a béke harcosai pedig a kultúra megmentésére, további gyarapítására töreksze­nek — mondotta beszéde végén Timfeld professzor. Ezután Andrea Gagg erő genovai olasz katolikus pap, az olasz küldött­ség tagja szólalt fel. Kijelen, tette, hogy 1950-ben, amikor pappá szentelték, megfogadta, ^>gy a béke érdekében fog te­vékenykedni. Hangoztatta, hogy a háborús uszítók sok tájékozat­lan embert a keresztényi érzel­mekre való hivatkozással akar. nak megnyerni bűnös terveik­nek. Igaz keresztény ember azonban nem lehet a háborús uszítok pártján. A* olasz nép karcol n háború ellen Egyes nyugati államokban vannak emberek, akik ma ú; „keresztes hadjáratot” hirdet­nek. ( Biztosíthatom ezt a kon­gresszust, hogy az olasz nép nagy többsége hallani sem akar efajta keresztes hadjáratról demokratikus or­szágok ellen. Ért követően Eugénie Cotton isszony. a Demokratikus Nők Világszövetségének elnöke fel- izólalásában amerikai Csapatok >é]dátlan koreai kegyetlenkedésé­vel foglalkozott — Tudjuk. — A varsói Béke világkongresszus­ra érkezeti magyar delegátusok nyilatkozatokban számoltak be benyomásaikról a Magyar Távira­ti Iroda kiküldött tudósítójának. I'ábiK József sztaháuovista kőműves, a magyar delegáció tag­ja, a következőket mondotta: — Most találkoztam először Varsóban az angol dolgozókkal. Tudom azt, hogy az angol kor­mány szégyenteljes viselkedése a sheffieldl kongresszussal kapcso­latban csak megedzi az angol dolgozók és a békéért küzdő min­den becsületes angol erejét. Ezt nekünk búcsúzóul el Is mondták. — Különösen mély benyomást tett rám, mint építőmunkásra Varsó és a lengyel nép munkája. A lengyel nép építőmunkájá­val és építeni akarásával szltv- te csodákat művelt. Csak az a nép tud ilyen hatalmas mun­kát elvégezi^ amely a szocia­lizmusból merített erőt. A világ népeinek küldötteit Var­só megerősítette a további béke­küzdelemre. Horváth Richard római katolikus lelkész, paptanár a kö-, vetkezőket mondotta: — Azt hiszem, a háborúban' olyan sokat szenvedett a lengyel nép, amennyit'most a bős koreai nép. Egymás mellett állnak itt, a szörnyű romok, a háború borzal­mas maradványai és mellettük egy csodálatosan lendületes aka­rat roppant építkezései: új utak, hidak, közmüvek, házak egész sorai. _ Varsónak majdnem másfél­millió lakosából nyolcszázezer m aradt. Nincs család, amelynek halottja ne volna. Ide kellene elhozni a felületes, a nemtörődöm embereke*, , hogy újra megdöbbenjenek és belássák, mennyire szükséges és mennyire az élet harca a ‘ békeharc. i Azért, hogy ők is olhigyjék, amit mi hiszünk és akarunk és amit itt feliratokon és építéseken olyan boldogan látunk: ,,A béke legyőzi a háborút 1" ( Péter János református püs- ( iök így nyilatkozott: Varsó, Len- * zyelország népe most példát mutal a irra, hogy a béke védelmében min- * lig tetrekészen kell állnunk. Var. * ót váratlanul érte a feladat, hogy c vendégül lássa a II. Békevilágkon- n rresezust, mégis tökéletes rend- ti ien, kell eme* és gyönyörűen de- » koráit teremben biztosító1 Iák a Kongresszus lefolyását- Olyan él­ményt nyújt nekem és minden de­legátusnak a kongresszus a ro. tnokból épülő városban, hogy mun­kára tudjuk majd bírni a oéikécrt azokat is, akik eddig közömbösek ludtak maradni. mondotta, hogy az amerikai néj nem akar háborút, sem Koreá. val, sem más országgal. Az amerikai anyák nem akarják háborúba küldeni fiaikat. De ha ezt el akarják kerülni, hax- colniok kell a békéért. A délutáni ülésen Davis asz- szony, angol küldött a Szovjet­unióban járt brit küldöttség tagja beszámolt a Szovjetunió­ban szerzett tapasztalatairól. Dr, Christophor angol orvos, a Konzervatív Párt volt tagja elmondotta, hogy ki­zárták a pártból, mivel Lon­donban egy aliealomxnal békebeszédet mondott. A következő felszólaló egy dél-indiai parasztküldött volt, aki eddig , még sohasem hagyta el faluja határát. Most eljött Varsóba, hogy hitet tegyen népe óé keak ars tárói. Ezután Pietro Nermi, a Béke Hívei Világkongresszusa állandó óizottságának alelnöke, az Olasz Szocialista Párt elnöke . mon­dott beszámolót a külpolitika fejlődéséről az I. Békevilágkon­gresszus óta eltelt 20 hónap alatt a támadó Atlanti-egyez­ményről, az USA imperialistái­nak arról a törekvéséről, hogy amerikai szavazógéppé ziillesz- szék az ENSz-t. Fagyejev felszólalása Alekszandr Fagyejev, kiváló szovjet író volt a kővetkező fel­szólaló, akit a küldötteik óriási lel­kesedéssel Köszöntöttek, mert Fagyejev javasolta, hogy a Béke Hívei II. Világikongresszusa kö­vetelje; 1. Az összes hatalmak csök­kentsék egyharrnaddal fegy­veres erőiket. 2. A Biztonsági1 Tanács melleit alakuljon egy külön bizottság a fegyverkezés csökkentésé­nek, az atombombák, továbbá az egész biológiai fegyverek ellenőrzésére,­3. Ezt a Bizottságot ruházzák fel széles jogkörrel, hogy ne csak az ismer*, hanem az esetleg később felfedezendő fegyverek kiküszöbölését js ellenőrizhesse. A Békekongresszus szombaton délelőtt 10 órakor tartja a legkö­zelebbi ál étét, Wilhelm Fieri, « Szovjetunió ha utazóit Wilhelm Pieck, a Német De­mokratikus Köztársaság elnöke november 17-én, pénteken négy­hetes gyógyüdülésre a Szovje: unióba utazott A köztársasági elnököt lávollétcben Johanne a Pieckmann, a Népi Kamara el­nöke helyettesíti. Kényszerű beismerés A „Düsseldorfer Handelsblatt1' című nyugat-német liereskedcl- I mi lap nemrégiben beszámolót I közölt a Német Demokratikus Köztársaságról és ebben azt 1 írta: „A lakosság egy idő óta jobban él, mint egy vagy két | évvel ezelőtt. A kormány állam, : dóan azon van, hogy a munkás­osztály jólétét emelje. Ez két­ségtelenül jórészt már meg is történt a bérek emelése, az árak leszorítása és az élelmiszer­adagok felemelése által. Az életszínvonal emelése nem mi­nősíthető propaganda-akciónak, nyilvánvalóan szociális jellege van” — írja kényszerű beszá­molójában a nyugat-német lap. November 26-án kúlönvouattal féláru utazás Bu. dapestre. A menetdíj oda-vissza 17.20 forint. Felvilágosítás é3 jelentkezés az Országos Taka­rékpénztárban elhelyezett IBUSz irodában. Helyreigazítás Lapunk november 18-Ud sza­mában a harmadik oldalon egy cikk jelent meg ..Hat héttel ez­előtt, három napon belül ígérte a kecskeméti MEZOVTLL a bácsalmási gépállomás munkála­tainak megkezdését” címmel. A címbe technikai hiba folytán, té­vedés csúszott bei. amennyiben nem » bácsalmási, hanem » tiszakécskei gépállomásról vau szó. A háborús uszítók a kultúra elpusztítására törekednek Az angol Békevédeimi Tanács! ezerszámra kapja a leveleket szer­vezetektől és egyes személyektől,' amelyekben felháborodással tilta­koznak az angol kormány fasisz­ta jellegű békeellene.s intézkedé­sei ellen. Az ausztráliai építő­ipari munkások szakszervezete 45 j ezer tagja nevében sürgönyilegj tiltakozott a Békevédelmi Tanács­nál az angol kormány eljárása ellen, amellyel lebetetenné tette a II. Békevilágkougres-szus meg­tartását Sheffieldben. Az auj-z- tráliai építőipari munkások — hangzik a sürgöny — örömmé; üdvözlik, hogy a Béke Hívei, meg­vetve az aDgol kormány rendőr- intézkedéseit. Varsóból hallatják szavukat a béke védelmében. Fábik József, Horváth Richard és Péter János varsói békeküldöttek nyilatkozatai Meg;g[vőx«(léieiii, líogy meg fog-jak íResstesis a kékét — mondotta elnöki beszámolójában «Joliot Curie a varsói í3ékevi2áirkos8iri*e«xx«i.<*rtn

Next

/
Thumbnails
Contents