Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-18 / 187. szám

Befejeződött a Magyar-Lengyel Gazdasági Együttműködés Állandó Bizottságának ülésszaka

A Magyar-Lengyel Gazdasági Együttműködés Állandó Bizo't- sága 1950 november 0—15 között Budapesten tartotta hetedik ülésszakát.

Az állandó bizottság megállapította, bogy a magyar-lengyel gazdasági együttműködés során egyre komolyubb eredmények mutatkoznak és hogy a két ország egymásnak ma már hathatős gaz- dasögt és műszaki segítséget nyújt.

A Uét ország közötti kereskedelmi forgalom gyors

Az állandó bizottság elhatározta a műszaki együttműködés további kiszélesítését a bányászat, az elektrotechnikai, vegyészeti és az élelmezési ipar. valamint az építőanyagok gyártása terén.

Mezőgazdasági térén is megindult a kölcsönös gazdasági segítség megvalósítása és szélesedett a két ország mezőgazdasági szakembereinek tapasztalatcseréje. Az ülésszak folyamán megállapodások történtek többek között a magtermesztés terén, megvalósí- landó együttműködésre és kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozólag.

A Magyar-Lengyel Gazdasági Együttműködés Állandó bizottsága legközelebbi ülésszakát 1051 áprilisában Varsóban fogja meg- tártául.

ütemben emelkedik és egyre több árucikkre terjed Isi.

Az állandó bizottság megállapította. hogy a legutóbb megkötőit kereskedelmi megállupodások után is újabb lehetőségek mutatkoznak még az áruforgalom növelésére és határozatokat hozott, hogy ezeket a lehetőségeket teljes mértékben felhasználják. Különösén jelentős eredmények mutatkoznak a két ország ipara állal egymásnak nyújtott műszaki segítség terén.

Megjelent a Nagy Szovjet Enciklopédia második kötete

A Nagy Szovjet Enciklopédia második kiadása most olyan idő. sza/kban jelent meg, amikor az egész haladó emberiség — élén a nagy Szovjetunióval, — harcot folytat a békéért az egész világon az angol-amerikai háborús gyújtogatok ellen. A nemzetközi esemé. ! nyék múltjának és jelenének helyes, tudományos megvilágítsa j hozzájárul a helyes világnézet ki. I alakításához- Ebből a szempontból j rendkívül fontosak az Enciklopédia j cikkei. A Nagy Enciklopédia szá- I mos ilyen vonatkozású cikket kö*

zöl, például ,,Az entente'', ,,A Ko- minternellenes paktum’*, ,,Az Anschluss“, ,,Az angol-egyiptomi szerződés", stb. stbNagy sikerrel szerepeli issükön a tájszínház

A kecskeméti Katona Jóasel Színház falujáró társulata másodízben szerepelt nagy sikerrel Izsák községben. Az első alle alommal egy Moliere-darabot mutattak be, most legutóbb a „János vitéz”-zel szerepelte];. Izsák dolgozói zsúfolásig meg- töltötték az Ideiglenes kultúrtermet. *

Az emberiséget egyetlen nemzedék élete folyamán kétszer döntötték világháborúba. Az imperializmus számára a háborús készülődés — a hatalmas áldozatokat követelő pusztító háború é3 a háborút követő legalább is részleges elkerülhetetlen újjáépítés — csupán jó! jövedelmező üzletet jelen*. A néptömegek szempontjából viszont csapást, millió és millió munkásélet pusztulását jelenti.

Az első világháborúban 36 millió embert mozgósítottak a hadseregeiébe, a másodikban már 110 milliót, méghozzá a dolgozók legegészségesebb, legmunkaképesebb részé* és a mozgósításból kimaradt lakosság többsége is a hadseregnek termelt. Világos, hogy menynyire meggyorsulhatott volna a termelési eszközök és fogyasztási cikkek termelése, ha ezetoek a milliókmaik a munkáját a békés fejlődés érdekében használták volna ki.

A második világháború költségei

— még a kisebbített burzsoá számítások szerint is — s háborúban

MIT ADNA AZ EMBERISÉGNEK A FEGYVERKEZÉS CSÖKKENTÉSE?

résztve*t országok költségvetéseit tekintve, 1.117 milliárdot tettek ki. Ha azokat az anyagi károkat is hozzávesszük, melyek a háborúban résztvett országok gazdaságát érték, a háború mintegy 4 ezer milliárd dollárba került. A háború minden egyes embernek — természetesen a kapitalistákat kivéve, akik csillagászati számokat kerestek — 3000 dollárjába került. Ezen az összegen minden háromtagú család, családi házat építhetett és személyautót vehetett volna.

Az imperialisták mos* egy harmadik világháborút alkarnak ki. robbantani, amely olyan rettenetes veszteségekkel sújtaná az emberiséget, amelyekhez képest az eddigi világháború szörnyűségei szinte jelentéktelen károknak tűnnének, hisz már a második világháború is mintegy 24-szercsse volt annak, amibe az első világháború került. Az Egyesült Álla mok kormánya az cimull 5 év

alatt katonai célokra közvetlenül és közvetve mintegy 230 milliárdot költött. A katonai kiadások az

egész költségvetés 8 százalékát nyelik el, • és az ország nemzeti jövedelmének mintegy 20 százalékát teszi ki.

Az nmerikui

militaristák

csatlósaikat is arra kényszerite*- ték, h'ogy hasonlóképpen hatalmas összegeket áldozzanak a harmadik világháború előkészületeire.

A marshaüizált országok katonai költségvetése évente összesen több mint 7 milliárd dollárt tesz ki- A lökés országok eszeveszett fegyverkezési hajszája nem kevesebb, mint évi 60—65 milliárd dollárjába kerül az Egyesült Államok és Nyugat-Európa népeinek.

Hogy mekkora összegek szabadulnának fel a dolgozó népek szükségletei fedezésének céljára, ha a tőkés országokban nem a legdühödtebb militaristák és háborús gyújtogatok uralkodnának, hogy milyen mértékben emelkedhetnék ebben az esetben a dolgozó nép életszínvonala, azt a következő néhány számadat is mutatja.

Bradley tábornak, az USA ver zérkari főnöke szerint, egyetlen

páncélos hadosztály

felszerelése 500 millió dollárba kerül. Az amerikai imperialisták szerint pedig Nyugat-Európa mar- shaUizált államainak legalább 50 ilyen tank-hadosztályt kell rövid idő alatt kiállitaniok. Ebből a pénzből, — amit a tankokra fognak költeni — pontosan 3 és fél millió, egylakáaos családi házat építhetnének, vagyis kényelmes újlakáshoz jutna az a 15 és félmillió hajléktalan ember, aki jelenleg nyomor- tanyákon és parkok padjain ,,!a- kik". Abból az összegből például, amibe egyetlen bombavető kerül. — amelyeket pedig* ezrével gyártanak a tőkés országok nem

kevesebb, mint 325 munkíslakáat építhetnének, egy modem sorhajó építési költsége pedig akkora pénzösszegeket nyel el, amiből 100 ezer lélekszámú várost teljesen újon nan fel lehetne építeni Azon a pénzen, melyet az imperialisták egyetlen repülőgépanyahajó felépítésére sajtolnak ki a dolgozó népből, nem kevesebb, mint 100 ezer hallgatót részesíthetnének a főiskolákon 5 éven át ösztöndíjban, vagy 50 ezer gyermek végezhetné el belőle eldob a közép, majd a főisfkolát- Franciaország népellenes kormánya például naponta akkora összeget kőit a vietnami nép elleni szennves háborúra, amiből naponta 11! iskolát építhetne fel.

Ha a tőkés államok csökkentenék a fegyverkezést, ahogy a Szovjetunió az ENSz-ben ismételten javasolta, akkor megszűnnének az imperialista országokban a tűrhetetlen adóterhek és enyhülne az a hihetetlen nyomor, amely ma az imperialista országok do'gózdira nehezedik.

Köuvvis mertetés:

Ivanov: Parhomenko útja

190S őszén a moszkvai munkásság kezdeményezésére csaknem egész Oroszországban fellázadt a: elnyomott, kizsákmányol i nép. A felkelés mind, jobban terjedt. A jekatyerinoszlá- vi konnányzóság egyik legnagyobb iparvárosában, Luganszk- ban is megmozdult az öntudatra ébredt munkásság. Ebben a Városkám. a külföldi érdekeltségű Hartmaiin-gyárban dolgozott Alekszander Jakovljevics Par- homenko.

A üónvidék egyik legerősebb bástyája volt a luganszki pártszervezet. Vezetője, Ki i men Jef- removics Vorosüov- darukezelö, Vurlunnenko példaképe és igaz barátja, harcos társa 1905-ben a I,,fekete század" ellen vívott küzdelemben, a makacsul megismétlődő sztrájkok során, végül a polgárháború kemény, ktíz dclmes éveiben.

p arhomenko számára mozgal*■ más és tanulságos idők voltai: az 19Q5-ÖS esztendőt kötető évek. A nép elkeseredett haragja, acélos erővel kovácsolOdoit és a régi. gyűlölt uralmát elsöpréssel fenyegette. És Parhomenko következetesen harcolt a forradalom sikeréért.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, Trockij áruló politikája következtében, Németország megtámadta Ukrajnát. A több mint 35 ezer főnyi ellenséges hadsereg szakadatlan támadásaival szemben alig 2000 munkás harcolt. Ez a kétezer munkás — Vorosilov 5. ukrán hadserege — elszánt dühvei csatázva hátrált a Dón-medence felé.

A z egyenlőtlen erőviszonyok S* következtében a forindalmi csapatoknak vissza kellett vonulnia Caricinba. Itt Parhumcnkó nemcsak a fehérkozákok cl len harcolt, de a Vörös Hadsereg soraiban rejtőző ellenséges erői.- ellen is. Nemcsak a fronton küzdött fegyverrel, de Moszkrd ban is, ahova Sztálin elvláis küldte, ahol Lenin elvtárs .■segítségével harcolt Trockij krrn túrái ellen, akik minden erejű ket latbavetették. hogy meg- döntsék 1917 vívmányait és megakadályozzák Sztálin elvtárs. Caricinért folytatott harcának sikerét.

1919 őszén Parhomenkö ismét találkozik Sztálinnal, aki Szamarából hívta vissza kedves „fmvrusdját“ (i'arhothCnkó régi illegális fedőneve). Sztálin utasítására Parhomenko résztvett az Első Lovasliadsctcg megszervezésében. 4« Első Lovashadserer, megszervezésében győzelemre vitte a vörös lobogót.

1920 őszén Parhomcnkót két egyesitett hadosztállyal Mahno ellen küldték. Ennek a szedett- vedelt, ellenforradalmi bandának a szétverése Volt Parii gincnkő utolsó hőstette. Alekszander Ja- korfjevics Parhomenko elvtárs, .19,11 január 8-án életet adta a szovjetek országáért.

T/örös katonák szereiéit pa' rancsnokuk halálát újabb győzelmekkel bosszulták meg. — Parhomenko csodálatosan gazdag élete, hőstettei, dicső halála példa volt bajtársai előtt.

Igazi hős volt Parhomenko, öntudatos munkás, jó bolsevik, kemény harcos és igaz ember. Utján ezrek és ezrek haladtak vele és ezrek és ezrek követik most is a Bolsevik Párt történetébe arany betűkkel beírt cselekedeteinek ma is élő, mg is ható példáját.

A BÉKEKÜLDÖTT KAPITÁNYNÉ BESZÁMOLT KISSZÁLLÁS NÉPÉNEK

tői és papoktól, a béke igazi harcosaitól, megtagadta a beutazást a sheffieldi Békekongresszusra. ! Czzel megmutatták a — magukat munkáskor*“ monynak nevező, imperialista, háborús érdeteket szolgáló — munkásárulók, bogy félnek a béke egyre erősödő táborától. Félnek a népek békc- ukaratától és ugyanakkor, amikor a béke hívei előtt bezárják kapujukat, azt a háborút előkészítő imperialisták előtt szélesre tárják. — Kapitány elvtársnő befejező szavai után a dolgozók lelkesen éltették Rákosi és Sztálin elvtársakat és megkezdődtek a hozzászólások.

I — Mi, kisszállási dolgozók is maguukévá tesz- I szűk a béke harcos megvédését és — szólalt fel tíótka József — a termelés fokozásával, minden szem gabona, beadásával, az őszi mélyszántás időben való befejezésével álljak meg helyünket a békeharcban. Mi tudjuk, bogy az. őszi szántás-vetési munkálatok elvégzésével, beadási kötelezettségünk maradéktalan teljesítésével méltó választ adunk a békénk ellen törő amerikai imperialistáknak. Ezért | mindnyájan azon leszünk, hogy a termelés emelésével fokozzuk békeharcunkat, hogy képesek legyünk arra, hogy békénket, békés épilő munkánkat meg- , védjük, ha kell fegyverrel is.

— A béke megvédése érdekében — mondja felszólalásában Vtincsák Józsefné dolgozó parnszt- nsszony — az őszi mélyszántás november 20-ra való befejezése érdekében versenyre hívom ki Hübler Istvánná asszonytársamat. Mindkettőnknek 4 hold szántani valónk van és még a szár sincs 1 (»takarítva földünkről, lön most ígéretet teszek itt, a béke,gyűlésen, hogy uz Ígért határidőre, de ha lehet, előbb befejezem a mélyszántást, mert tudom, hogy ezzel is Kisszállás dolgozóinak további felemelkedését biztosítom.

_1/ ét utat ismerek — mondotta Horváth

■

N József, — az egyik az. hogy a faluban teljes egészében befejezzük az őszi mélyszántást, a begyűjtést és megkössük a termelési szerződéseket, vagyis ezzel elősegítsük a békéért harcolók táborának megerősítéséi. A másik az. hogy a munkák elhanyagolásával az új háborút, a pusztulást idézzük elő.

— A falu dolgozóinak bizalmából én is részt- v ehettem a II. Magyar Béke kongresszuson — mondotta Hübler Istvánná. — most csak azt akarom mondani, hogy elfogadom Csinosuk Józsefné versenyfelhívását és minden erőmmel azon leszek, hogy az őszi mélyszántás munkálatainak befejezésével élenjáró harcosa legyek a béketábornok.

Az est fekete fátyla hamar beborítja Kisszállás nagy területét. A volt hercegi uradalom épületeit és a parkírozott utakat már csak a gya-| poUieldolgozó üzem ablakaiból kiszűrődő fény világítja meg. A kastélyból s a v'olt uradalmi cse- lédbázakból, ma este a szeles idő ellenére is, családostól iDdulnak Kisszállás lakói a moziterem felé. A gyérvilágítású utakon halkan beszélgető Csoportok tartanak a helyiség felé. Az ünneplőbe öltözött dolgozó parasztok mellett a gépállomás és a keuderfonó munkásai is eljöttek. Mind, mind résztvesznek ma a békegyűlésen azok, akik a békéért, Kisszállás dolgozóinak felemelkedéséért harcolnak.

A mozi lermét hamar megtöltik a feszülten várakozó dolgozók. Az óra mutatója már jelzi, hogy kezdődik a békegyttlés. Alig, hogy a megyei előadó az emelvényre lép, felcsendül az. ének: ,,A béketábor legyőzhetetlen, a béke útja biztos út“ — éneklik lelkesen öregek és fiatalok egyaránt. Ragyognak az arcok s a befejező szólamok után mindenki az emelvény felé fordul. j — A megye dolgozó népe bizalmából én Is azon küldöttek között lehettem, akik tolmácsolhattuk dolgozó népünk, anyák, fiatalok és öregek, férfiak és nők harcos ’békeakaratát — kezdte beszámolóját Kapitány Ferencné, a Megyei Békeiroda vezetője. Majd a mintegy 300 kisszállás! dolgozó lelkesedése közepette beszélt a II, Magyar Békekongresszus jelentőségéről, az ott hozott határozatokról és rámutatot a békeharc feladataira.

S

zavait a dolgozók lelkesen, több esetben is ..Megvédjük a békét, harcolunk a békéért,“ jelszavakkal szakítják meg. A lelkesedés tetőpontjára ért, amikor Kapitány Ferencné a szovjet küldött felszólalásáról beszélt:

— Bármilyen nyelven beszélünk — mondotta Obrazcov elvtárs, a világhírű művész — Idézi Kapitány Ferencné a szovjet küldött beszédét, — aki ma nem áll ki harcoson a béke megvédése érdekében: az vak vagy gyáva — vagy gazember. A világ minden nyelvén megértik egymást a békét akaró • becsületes emberek. mert Sztálin neve minden nyelven bókét jelent.

(Éljen Sztálini Megvédjük a békét! — hangzikj újra és újra a lelkesedés hangja.) A továbbiakban arról beszélt Kapitányné, hogy a II. Magyar.Béke- kongresszus megválasztotta a békeküldötteket. Azonban az angol kormány 17 magyar küldöttől, köztük kiváló munkásoktól, tudósoktól, művészek-