Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-16 / 185. szám

DOLGOZÓK LEVELEI A POLITIKAI ISKOLÁK JELENTŐSÉGÉRŐL Az élesedő nemzetközi helyzet, n háborús veszély növekedése, gazdasági építőmunkánk mind szelesebben kibontakozó felada­tai Pártunkat, pártfunkcioná­riusainkat, a párttagságot az eddigieknél nagyobb feladatok elé állítja. A feladatok végrehaj­tása mindinkább megköveteli a marxizmus-leninizmus elméleté­nek alapos és állandó tanulmá­nyozását. Ehhez a tanuláshoz ad segítséget a nagy Bolsevik Párt példája nyomán Pártunk most, az őszi oktatásban, amikor a politikai iskolák százainak kol­lektívájában a legjobb propagan­disták vezetése mellett tanulhat­nak az elvtársak. Feladataink megnövekedésével egyre jobban érzik a munkások, dolgozó parasztok, hogy elméleti képzettségűié fejlesztése nélkül munkájukat nem képesek ered­ményesebbé tenni. Egyre inkább érzik ezt párttagjaink, akik leveleikben az oktatás jelentő- ségéről írnak. * A Szovjetunió felszabadított bennünket és megmutatta azt az utat, amelyen haladva épí­teni tudjuk hazánkat, megvaló­síthatjuk a szocialista társadal­mat. Tanulnunk kell, mert tu­dásunkkal eredményesebben tu­dunk dolgozni és a termelésben mutatkozó nehézségeinket köny- nyebben tudjuk legyőzni. Ahhoz, ,<ogy az tizem egész munkája eredményes legyen, tanítanunk kell a fejletlenebbeket, a tudás­ban clmaradtakat. De hogy ezt meg tudjuk tenni, ahhoz a ml tudásunkat, elméleti képzettsé­günket állandóan fokozni kell. Erre most nekünk, párttagok­nak. de pártonkívülleknek egyaránt lehetőségünk van. A régi kapitalista világ a dol­gozóknak nem adta meg ezt a lehetőséget. Az egyszerű mun­kásnak elég az — mondták, — hogy a nevét le tudja írni. Most azonban mindenki szabadon vá­laszthat pályát. Erre Pártunk megadja a lehetőséget. Itt, az üzemen belül ml is fejleszthet­jük elméleti tudásunkat. Politi­kai iskolákon és szakmai isko­lákon keresztül növelhetjük tudásunkat. Örömmel járok én is erre a szemináriumra, mert mint ahogy a tavalyi oktatás­ban tanultakat is fel tudtam használni, most méginkább nagy segítséget kapok feladataim megoldásához a politikai isko­lán. Bús István, a Kecskeméti Konzervgyár dolgozója * Kedves Elvtársak! Az őszi és nyári népnevelő- munkák során tapasztalhattuk, hogy párttagjaink, népnevelőink elméleti felkészültsége nagyon hiányos. Rájöttünk arra, hogy a Pártunk által ránkbízott fel­adatokat sem a termelésben, sem pedig a népnevelő munká­ban megfelelő tudás nélkül jól elvégezni nem tudjuk. Megfelelő ideológiai és szakmai felkészült­ség nélkül a termelésünk egy­helyben topogna és nem lennénk képesek újabb eredmények eléré­sére. Most, hogy feladataink az eddigieknél sokkal nagyobbak, feltétlenül szükséges az, hogy tudásunkat fejlesszük és mun­kánkban újabb eredmények eléréséért küzdjünk. Az őszi oktatás módot ad minden párt­tagunknak, de a pártonkívüliek- nrk is, hogy tudásukat mun­kájuk könnyebbé tétele, ered­ményeinek fokozása érdekében az eddigieknél nagyobb mérték­ben növeljék, hogy aztán a tanultakat gyakorlatban is fegyverként érvényesítsék. Virág Sándor üzemi kovács * Fejlődésünket az őszi oktatás nagyon elősegíti. Nekünk, üzemi munkásoknak mindenkor nagy szükségünk van arra, hogy úgy (politikailag, mint szakmailag egyaránt tudásunkat fejlesszük. En is részvevője vagyok üze­münk politikai iskolájának. Már az első órán nagyon megszeret­tem a tanulást. Most látom iga­zán azt, hogy mennyire félre­vezettek bennünket a régi rend. szer urai. Az első politikai körön az em­ber származását tanultuk. Meg. győződtünk róla, hogy minket idáig félrevezettek a kapitalis­ták és az őket kiszolgáló papok. „Jó munkájuk” jutalma a föld­birtok, a kiváltságosok jogaival járó jólét volt. Addig, amíg mi dolgoztunk, ők a jólétben, gazdaságban dőzsöltek. Mi nyo­morogtunk, de ők a szolgaság „megváltozhatatlanságáról” be­széltek. En ezen keresztül is látom, hogy mennyi tanulnivaló van nekünk a továbbiakban. Minket félrevezettek és a tudatlanság­ban akartak tartani. Most én az elmulasztottakat a szemináriu­mon való még nagyobb figyelés, sei, még jobb tanulással fogom pótolni s a tanultak segítségé­vel munkámat még gondosabban végzem. Tudom, hogy ezzel népünk felemelkedését és a béketábor harcát segítem győ­zelemre. Bácskai István, Kecskeméti Gépgyári dolgozó * Miért van szükségünk arra, hogy tanuljunk? Azért, hogy politikai tudásunkat fejlesszük, Sokszor megfigyelhettük, hogy aki jó eredményeket ért el a tanulásban, nem lesz utolsó a termelésben sem. Ellenkezőleg: ha gondosan és jól tanul, élen­járó a termelés munkájában is. Ezért van szükségünk arra, hogy megvitassuk azokat a kérdése­ket, amely minden dolgozó em­bert érdekel. Ezért szükséges, hogy minél több fiatal vegyen részt a politikai oktatásban. Előttünk, fiatalok előtt komoly tennivalók állanak, és ezeket a tennivalókat csak úgy tudjuk elvégezni, ha felkészülünk rá. Ezért hívok fel minden fiatalt, hogy becsülettel vegye ki részét a tanulásból és a feladatokra való felkészülésből is. Hovodzák Magda, Kecskeméti Konzervgyár Kövessük Ladánybene példáját! Tótli LAsxló így vitte «ikerre ;t termelési szerztfdcsck kötését alábbiadban közöljük Tóth László, a ladánybenei; íöldmüvcsszövet- kezet termelési felelésének leve­lét, amelyben leírja azt a mód- szert, ahogyan jó felvilágosító munkával a termelési szerződéskö­tés sikeréért harcol- ■ Kedves Elvtársak! Mint a ladánybenei föidniűvesszövetkezet termelési felelőse^ röviden vázolom munkánkat, módszerünket, amellyel jó eredménye, két értünk el. A Növénytermeltotő NV szakemberével pontosan át- tárgyaltuk a .szerződéskötésekkel kapcsolatos tennivalókat. A kilár- gya’ás után rögtön, vagyis már október 10-én pontosan felfektet- tűk a gazdalajstromokat. Munkám megikezdésekor felvettem a kapcsolatot a helyi párt. szervezettel. A tanácsválasztások után pedig a belyj tanács sietett segítségemre. A népnevelőket megszerveztük, kioktattuk és meg­szabtuk a területeket- Népnevelőink egymással párosversenybe lép­tek. A legöntudalosabb népnevelők maguk is kötöttek termelési szer­ződést, így vonzott példamutatásuk. A népnevelők közül kiemelkedő eredményt ért el Fekete Lászó és Gombos András. Ezek 97 holdra kötöttek a dolgozó parasztokkal szerződést. Szoros kapcsolatban dolgoztam a népnevelőkkel. Gyakran ki­értékeltük munkánkat, felszántottuk a hiányosságokat és így cl tudtuk érni azt, hogy a községünkre előirányzott területet 104 szá. zalékban teljesítettük. Eredményeinket a jó felvilágosító murikának köszönhetjük. Ezt bizonyítja, hogy Ludányi Ferenc 7 holdas dolgozó paraszt 4 hó'd és 800 négyszög öl területre kötött szerződést. Béni József követte Ludányi példáját. A 9 holdas középparaszt 3 holdra és 800 négyszögölre szerződött le. Tudnék még többet is felsorolni, akik már megismerték a szerződéses termelés előnyeit és hasonló arányokban kötöttek szerződést. A kulákság azonban nem nézte tétlenül a szerződéskötést. Mi­vel ő nem élvezheti a szerzödésestermelés előnyeit, azért igyekezett lebeszélni a dolgozó parasztokat. Mi a kuiákok fondorlataira jó fel­világosító munkával válaszoltunk és elértük azt, hogy a dolgozó pa­rasztság megértette, hogy a kulákságból az irigység és a gyűlölet hangja beszél. Ránk, népnevelőkre hallgatott a dolgozó parasztság s nem a kulákokra. így tudtuk elérni eredményeinket. Tudomásomra jutott, hogy hasonló jó eredményt ért el Bátmo- nostor és Kun-adacs is. Ezek a példák azt mutatják., hogy jó felvi­lágosító munkával lehet a termelési szerződéskötéseik sikerét bizto­sítani. De a példák azt is bizonyítják, hogy ha jól fogjuk meg a kérdést és ha a községben a helyi párt- és tömegszervezeteik össze­fognak a Párt irányítása mellett, álékor időelött js tudjuk tékesíteni előirányzatunkat. Felhívom a termelési felelősök figyelmét arra, hogy fentj mód­szeremmel eredményesen lehet dolgozni. Felkérem tehát őket, ve­gyék át módszereimet és ennek segítségével hozzák be lemaradá­saikat. így még határidő előtt elérhetik a 100 százalékos ered­ményt. Ezzel biztosítjuk a békét, ötéves tervünk sikeres befejezését és ezen keresztül pedig dolgozó népünk felemelkedését. Elvtársi üdvözlettel: | Tóth László, , a ladánybenei földművesszövetkezet | termelési ieleiöse­Tito nyílton beismerte, hogy a nemzetközi politika minden kérdésében az amerikai . imperializmus parancsát követi A Corriere della Sera című olasz burzsoá lap november 10-i számában idézi Titónak Sulzber- gerrel, a New York Times tudó. sítójával folytatott beszélgetését. A. beszélgetés során a külpoliti­kával kapcsolatos kérdésekre adott válaszában a belgrádi fasiszta diktátor beismerte, hogy a nemzet­közi politika minden kérdé­sében az amerikai imperia­lizmus parancsát követi. Tito hangoztatta, hogy Jugo­szlávia minden esetben tartani fogja magát az „ENSz dön­téseihez” és kijelentette, hogy részt fog venni az ENSz bármi­lyen határozatának a végrehaj­tásában, ha Kínát agresgzornak jelentenék ki. „Jugoszlávia nem barátja a jelképes segítségnek — mondotta Tito, —, mivel ez gyenge politika és semmi gya­korlati hatása nincsen. Jugo­szlávia arra gondol, hogy fegyve­res erővel vegyen részt az ENSz védelmében” — vagyis az USA- nak az ENSz zászlaja alatt el­követett agressziójában. Ezután Tito kijelentette: „a Marshall- terv nem is olyan katasztrofális, mint azt egyesek feltüntetik” és megállapította, hogy a Marshall- terv „sok országot megsegített”. Beismerte továbbá azt is, hogy nyugatról fegyvereket kap „jó feltételekkel”. A beszélgetés után — mint jelentik — a New York Times tudósítója megállapította, hogy Jugoszláviában „kétségkívül egy­re polgáribbá válik a helyzet”. A fasiszta diktátor a múlt hét végén nyilatkozatot adott a bonni bábkormányhoz közel­álló DPA-hírügynökség tudósí­tójának is. Kijelentette: „Bizonyos üzemek államosí­tása nem mutatkozott hasz­nosnak, ezeket az üzemeket visszaadjuk volt tulajdono­saik kezébe. Ez már meg is kezdődött”. Ezzel Tito ismét beismerte, mit jelent a valóságban a sokat rek­lámozott jugoszláviai „szocializ­mus”. Nyilatkozatában Tito, —- hogy semmi félreértés ne ma­radjon, — azt is kijelentette, hogy Jugoszlávia támogatja az USA koreai agresszióját, mond­ván: „Jugoszlávia a koreai vi­szályban támogatja az ENSz többségi határozatának végre­hajtását”. Az ATI, a reakciós trieszti hírügynökség belgrádi tudósító­ja bosszú jelentésben elemzi s titóisták politikáját. A tudósító miközben megállapítja, hogy az „amerikai-jugoszláv vi­szony kitűnő’*, rámutat, hogy igen jók a kap­csolatok Jugoszlávia és Anglia között is. A tudósító szerint a két kormány „szocialista jelle­ge” biztosítja a kapcsolatot? to. vábbl javulását!!), a két kor­mány viszonyára egyébként jellemző a Reuter legújabb je­lentése. amely szerint Anglia haladéktalanul ötmillió tout- sterling összegű kölcsönt nyújt a Tito-rendszernek. Tovább támadnak a vietnami demokratikus csapatok A vietnami néphadsereg 50— 60 ezer katonája fenyegeti Ha­noit és a Vörös-folyó deltáját, ezenkívül ugyanannyi partizán áll akcióban — jelenti a Paris Presse indokinai külön tudósí­tója. A France Soir hanoi tudósító­jának jelentése szerint a vietnami néphadsereg át­lépte a Thai-tartományt őrző hegyszorost és foly­tatja előnyomulását Laihau felé. A kedd délutáni hírek szerint az expediciós hadsereg két újabb megerősített helységet adott fel 55, illetve 40 km-re Laihau-tól délnyugatra. Mindkét helység egy-egy szoros bejáratát őrzi. Moncay város polgári lakos­ságának kiürítése folytatódik és több jobboldali lap óvatosan elő­készíti olvasóit a város feladá­sának lehetőségére. Ugyancsak erős a néphadsereg nyomása Dinhlap erődre. * Egy Caobaíig elleni bombá­zás elpusztított 67 francia súlyos sebesültet. A vietnami Vöröskereszt közle­ménye hangoztatja, hogy ők annak idején tudatták a francia Vöröskereszt megbízottai vaj, hogy a francia sebesülteket Cao. hangban kezelik, ennek ellenére a bombázás még is bekövetke­zett. Mint a londoni rádió jelenti, a partizánok több helyen meg­szakították a közúti közleke­dést Hűé, Annám fővárosa és az ettől északra fekvő Taurane francia haditengerészeti támasz­pont között. A francia minisztertanács hétfői ülésén nem tudott hatá­rozatot hozni az indokínai hely. zetről. A Liberation szerint a határozat elodázása rámutat a francia kormány bizonytalansá­gára az indokínai helyzettel kap­csolatban. Nem tudják, milyen újabb katonai és pénzügyi erő­feszítéseket vállaljanak. Picasso levele az angol képzőművészeti tanácshoz Pabló Picasso', a világhírű spanyol festőművész, em jelem meg müvei londo.il kiállításának megnyitásán. A kiállítást az an­gol szépművészeti tanács rendez­te. Picasso a tanács titkárságá­hoz intézett levelében megálla­pítja, hogy a kiállítást voltakép­pen az angol kormány felügyelete alatt tartották meg. Tekintet­tel az angol kormány megtorló eljárására a II. Béke világkon­gresszus részvevőivel szemben — írja Picassó, — valamint arra a magatartáséra, amelyet olyan sok barátommal és kartársammai szemben tanúsítok, elhatároztam hogy visszavonom a meghívásra adott elfogadó válaszomat. „Lázadás44 hamis vádjával 70 embert súlyos fegyházbüntetésre ítélt az athéni katonai bíróság Az athéni katonai bíróság most' fejezte be a MakronizoSz-szige- tén elszállásolt első zászlóalj ka­tonái „lázadási“ ügyének tárgya, lását. A perben 73 embert állí­tottak bíróság elé. A bíróság a' legcsekélyebb érdeklődést sem ta­núsítóit, az ügy és arád lényege iránt. A bíróság elnöke egyene-| sen szemébe mondta a vádlottak­nak, hogy vallomásuk teljesen jelentéktelen, mivel politikai meg­győződésük miatt ülnek a vád­lottak padján. A bíróság „ bizo­nyítékok hiúnya ellenére- öt em bért 15 évi /egyházra, a többit j—ö évi fegyházbüntetésre ítélte. A terme'ési szerződések megkö-1 ■ tcsében megyénk országos vi* ; szonylatban az utolsók kötött kul-j1 log. Alig értük el az előirányzott i területnek egyliarmadát. Ladány. bene volt az első község, ame'y jelenthette, hogy 100- százalékig 1 teljesítette előirányzatát. Az 1

Next

/
Thumbnails
Contents