Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)
1950-11-10 / 180. szám
A MÁSODIK TANÁCSÜLÉS FÜLÖPHÁZÁN Fülöpháza nem nagy múltra te- leinthet Vissza, mint önálló köz- V:g, Alig több mint két éve, 1948 január 1. óta intézi egymaga ügyeit. Azelőtt közigazgatásilag a huszonnégy kilométerre fekvő FU- IbpszáUáshoz tartozott. Hogy ez mit jelentett a dolgozó parasztoknak, arról nem kell beszélni. A távolság önmagáért beszél. Any- nyi átok nem illetett semmit sein Fülöpháza környékén, mint a távolságot, az elzártságot, na meg Ftilöpszállást, meri a legkisebb ügyes-bajos dologért oda kellett bemenni. Mit érdekelte annak idején a székben dölyföseu pöf- feszkedö szolga bírákat, kulákokat, hogy a tanyasi parasztok hogyan intézik dolgaikat. Ha akkortájt Passzus, születési bizonyítvány vagy egyéb valami kellett, kellőtől, kellett félni: a kosszá ül megeszi a cipőt, a lóvasalást. a ráfot, itiC(i aztán attól: ha be is megy az ember, nem biztos, hogy dolgát tudja intézni. Mindig kitaláltak valamit. Fene tudja, mi jutott eszükbe a nagy semmittevésben. Fülöpházán alig több mint két évvel ezelőtt is ágy állt a dolog, hogy ha valakit beidéztek a községi elöljáróságra, akkor bizony még sötéttel kellelt elindulni, hogy éjfélre hazaérjen. Mennyi elveszett munkaidő, fáradtság, időpocséUolás. Közlekedési eszköz sem volt, ha igen, akitor is csak nagy kerülővel lehetett megtenni az útat. Azzal az erővel akár Pestre is felutazhattak. 1930-tól volt ott affajta közigazgatási ki- rendeltség, de mit segített az a szétszórt településnek? Semmit. Csak nyűgnek jött. pénztszívó, parasztot nyáző, soványító koloincTiak. A tanácselnök. Nyúl. János jól emlékszik még erre az időre. — Amíg a kuuszentmiklósi járáshoz tartoztunk, negyvenegy kilométert kellett megtennünk oda ös Ugyanannyit Vissza. Sokszor bizony egy nap sem adta ki az át idejét, amikor a járásnál volt az embernek Cgy kis dolga. A régi közigazgatásról hallik azután a szó. A tanácselnök elmondja, hogy a felszabadulás előtt nincstelen parasztember volt. Olyan nap számból éjt, hogy abból bizony kenyérre is alig tellett. Sok gyereke volt, így hát a felszabadulás után tizenöt hold földet ka pott a népi demokráciától. Az elsők között volt, aki belépett a Petöfi-termelöszövetkczeti csoLevél a csátaljai állami gazdaság téli elméleti-szakmai oktatásáról Boldog örömmel veszek részt a csátaljai állami gazdaság téli oktatásában, bogy elméletileg és szakmailag iovábbképezbessern mai.-aj. Boldog vagyok, hogy engem is az a kitüntetés ért, hogy hallgatója lehetek az előadásoknak. Örömöm üzért ■nagy, ment eddigi tudásom továbbfejlesztésével szolgál hatonn majd dolgozó népünk felemelkedését. Nemcsak a mi egyéni saját érdekünk az, hogy tanuljunk. A béke frontján éppen úgy, mint a termelés vonatán, csak úgy tudjuk becsülettel megállni helyünket, csak úgy tudunk teljes és egész munkát végezni a termelésben, ha felkészülünk úgy elméletileg, mint szakmailag. Künn a munkán, egymás között beszélgetve azt tapasztaltam, hogy minden dolgozó társam boldogan vemmé, ha téli oktetás'bam maga is részt vehetne. Tudjuk mi már vaUa- mannyion, hogy a tudás, az elméleti felkészültség jelentő:, fegyver a kezünkben a háborúra izgató imperialisták, ez itt, a közeli határszélen ránk törni akaró Tilo-banda gyük- vész hada ellen. Ha dolgozó társaim valamennyien így fogják fel a téli oktatás nagyhorderejű kérdését, mint mi itt, az áttenni gazdaság báni, akkor erősítjük csak igaziám bevehetetlen i bástyává a békefrontot, akkor ; visszük csak igazán teljes sikerre 5 éves tervünket, szocia- Jizmust építő munkáinkat. Mi már munka köziben mos! is készülünk, tanulunk, tamiljuk egymást, hogy felkészültségűink miiind teljesebb legyem és a téli oktatás sikeres elvégzése után az eddiginél még erőteljesebben, még sikeresebbem szolgálhassuk dolgozó népünk termelő munkáját. BLINSZKl IMIIÉ a csátaljai állami gazdaság dolgozója. „A Párt megtisztelt azzal, hogy tanulhatok" íz eddigi és homlokegyenest az 0 ellenkezője annak, ami a múltban e coli. Az ellenség kiebrudalódott a1 s tüzségek ügyeinek intézéséből és j 1’ :iem is olyan se hideg, se meleg é ügyintézésről van itt azó, hanem! e olyanról, melynek minden cszkö- í j, zél. maga a nép vette a kezébejy ss adta olyanoknak az intézkedési J; jogot, akik ezért ^ felelősséggel tartoznak, a annak akiktől a megbízatást kap- í tűk. L Felelőst választanak maguk! közül. Varra elvtárs feladata, j 1 hogy az alaprendeletet minden t egyes tae/gal külön cWtanulmá- v nVozsa, megbeszélje. í Az őszi mélyszántásról az el- s nők számol bo. Szűkszavúan, de érthetően és határozottan. z —- Az előírásnak eddig hatvan |(( százalékát teljesítettük. Felaján- s loltuk, hogy november 25-re be j * fogjuk fejezni a munkánkat. Ezt j £ minden bizonnyal el fogjuk vé- 1 gezni. 1 A termésbegyüjtésről is szó esik. 95 százalékig jutottak el. * A fülöpházl tanácsülésnek van néhány tanulsága. A napirendek nem lettek kellően előkészítve és azok előkészí- j tésébe a végrehajtó bizottság, ( vagy a tanács tagjui nem lettek belevonva. Ez az oka annak, hogy az egész ülés meglehetősen szűk- - szavú volt és több volt a bóloga- 1 tűs benne, mint a hozzászólás. Pe. i dig éppen fordítva kellett volna i lenni. 11 A felvett-5! problémákat csak ;£ regisztrálták. Nem töröltetitek ar- j, rn, hogy helyes, az egész község ’ dolgozóit mozgósító határozatokat j hozzanak. Úgy az őszi mélyszán- j tás. mint a termény begyűjtés kérdésében nem határozták meg a £ további tennivalókat úgy, hogy az ' feltétlenül előrciendítője legyen 1 a további munkának. ' A végrehajtóbizottsági ülése- ' ken meg kell szüntetni azt, hogy 1 néhányon beszéljenek és sokan i hullassanak. Minden ügynek le- í gyen előadója, de minden kérdés- j nek legyen hozzászólója is, A ■ végrehajtó bizottság és a tanács tagjait be kelj vonni a közvetlen ; munkába, érdekeltté kelj tenni a ! tanács feladataiban és akkor egészen biztosan minden egyes feladat sokkal mélyebben értékelődik. gazdagabb lesz a vita ás éppen ezért élettel telibb az az intézkedés is, amelyet a határozatok során megjelölnek. £n ás részt fogok venni a téli oktatásban. Orommal vettem a hírt, hogy a Párt megtisztelt azzal, hogy tanulhatok. A imultbau egy ál talán nem volt módomban tanulni, mert a reakció, a (fasiszta gialiádság minden utat elzárt a tanulás lehetősége elől. Mennyivel más a helyzet ma, amikor Pártunk gondoskodása ez ilyen egyszerű parasztember számlára is. mint amilyen én vagyok, lehetőséget biztosít a tanulásra, e! m élet i s zínv ana I onn etn elésére, kiszélesítésére. Meg ismerkedhetek Marx—Lenin— Sztálin elvtárs'dk tanításaival és közelebb kerülhetek Pártunk irányvoitalához. Pártunk paraszt politikájához. Meg is ígérem, hogy a téli oktatás sorén 'igyekezni fogok mindent elsajátítani és szít a tudási, amivel gyarapodni fogok, tovább fogon) adni dolgozótársaira körében, akik nem kbrüiiheilííelk abba a szerencsés helyzetbe, hogy az idei féli oktatás hallgatói sarában Uehesseuek. De ígérem eat is. hogy Pártunk fcitünlető bizalmát azzal fogom meghálálni, hogy erőteljesebb ős keményebb harcot fogok folytatni az osztály ellenség, a ku Iá kokkal, a falu egyéb kizsákmányol óival szemben, hogy ezzel is biztosíthassam. ötéves tervünk idő előtti befejezésének sikerét és ! még lelkesebben szolgálhassam Pártunkat. Tudjuk mi valamennyien, hogy kinek köszönhetjük azt, hogy mia többi társaimmal együtt résztvehcitünk a téli oktatásban: a dicsőséges Vörös Hadseregnek és Sztálin elv- társnak. Hálánk és köszö- netünk ezért az lesz. hogy tanulni fogunk. Pcncz Mátyás. a csátaljai állami gazdaság dolgozója. Az angolok kedvence A íangyeS kormány hosszú éveik óta követeli a Nyugi).'-Xé- 'meitorszáiglbajn látó BeimefartH, volt iSS-táibonnof», a vársz ooi jav háborús (bűnös kiadatását. A volt SS-veaér jeleofeg Angliában tartózkodik. Az angtö hatóságok azonban megtagadták kiadatását. Kanya Miklós hazajött... A bajai Iparostauulö-otthou egyik szobájában megtépett ruhájú, fáradt fiatal gyerek tétován hordja körül tekintetét. Hangja fásultan, erőtlenül cseng. — Ka.ny,a Miklós a nevem. Tizenhét éves vagyok. Iskolai végzettségem hat elemi. Szüleim nem élnek, kétéves koromban jutottam teljes árvaságra- A pécsi lelencházban nevelkedtem. Tizenegy éves koromban tehén, és disznópásztor voltam, Somogy megye, Böhönye községben, Két évvel később szántottam, arattam Tolna megyében. Harc községben, míg meg nem szöktem... Itt kezdődik Kanya Miklós története. A tizenöt éves lelencgyorek, akit az elmúlt rendszer ,,szociális gondoskodása" mint pelyhet dobált ide-oda, megelégelte a cselédsorsot, az éhezést, az ütéseket. Meg- szökött és útja egyenesen a fővárosba ve. vetett. Vasesztergályos akart lenni. Terve sikerült. Meleg ruhát, élelmet kapott-, fekvőhely is jutott számára a Pataki- tano<nc°ttbonban és esztergályostanuló lett az egyik vasüzemben. De alighogy elkezdte a vágyva-vágyott életet, betegség döntötte le a lábáról. Elgyötört, rogszultáplált teste nem tudott megbirkózni, melihártyagyuUadással a Bajcsy-Zsilinszky-kórházba került. Gondos ápolás, Szeretet veszi körül. Az orvosok szerető és biztató szavát délutánonként azonban egy megtévesztő hang váltja fel- Fekete csuha lebben minden délután a kórterem ajtaján és suttogó, kenetteljeg szavak mérgezit r. Levegőt A kórház papja, Kálmán atya „vizitel' ilyenkor. Közelférkőzik az elhagyott gyermekhez, «ki hálás minden jó szóért, szerétéiért. Először csak körülfonja, miut pók az áldozatát, azután egy csöndes délutánon megejti a tapasztalatlan gye- rcklelket. A körterem csöndjében suttogó hangon beszél a lázasszemü fiúhoz. — Alit akarsz te ebben az országban, ahol nincs jövő?! Eredj Olaszországba, vagy bárhova, csak el innen. Oda, ahol az amerikaiak vannak, öröm ott az élet. Jó sorod lesz, vagyont szerezhetsz. Ott a földön hever a dollár, az arány, csak fel kell szedni. Egy hétig tartanak a „lelkigyakorlatok1^ Majd könyvekkel látja el Kálmán atya a fiút. Megismerteti az amerikai irodalom „felsőbbrendűségével", a cow boy-regényekkel, a gangszter-esodákkal, A1 Capone hőstetteivel. Majd amikor látja, hogy az áldozat körül van fonva, kiszökteti a kórházból, ö maga is,vele tart. Útjuk egyenesen a határra vezet, mindketten átszöknek. Az első község, ahová eljutnak, a jugoszláviai Kéreg, Itt Kanya Miklós^ elfogják, megvasalva viszik Szabadkára, Kálmán, atya ruganyozott hintó- ján robog tovább, aranygyűrűkkel rakott keze áldást int a gyerek után. majd kocsijával együtt elnyeli a porfelleg. Kanya Miklós csak néz utána... Szabadkán jegyzőkönyv készül, ütlegeléssel, drótostorral. köröm alá ven szegekkel. Innen viszik tovább Zrenyánin- ba. Itt villanyárammal telített drótsövények mögé kerül. Napi tápláléka 1 deci lúg lőre "és 5 dkg kenyér. Egyhónapi kegyetlen, embertelen kín- ■yá.s után szénbányába kerül KoszovSzkaMitrovicára. Hulla és cipő nélkül, naponta <gy csajka krumplileresen három hónapig fejti a szenet. 16 éves sincs még, de már a saját keservén, a hátán csattogó, vér- Csíkokat hasító szíjostoron keresztül ismeri meg Titóék szabadságát. A saját . szemévej győződik meg a jugoszláv hazafiak embertelen elnyomásáról, az UDB vérengző janicsárjainak kegyetlenkedéseiről. Egy napon idegenek jelennek meg a bányatelepen. — Ki jelentkezik önként Olaszországba, múltára. — Kanja Miklós elsőnek lép ki a sorból. — El innen, csak minél messzebbre ebből az országból. Amott hátha jobb lesz!... Bekerül egy transzportba, amely Triesztbe v!szi Tito eladott rabszolgáit. A jugoszláv határom, mielőtt olasz területre érnének, megáll a, vonat. Az UDB- tisztek mindenkit lezavaroak a vagonokból. A lerongyolt, agyonsamyargatott em. • bereket kirabolják. Utolsó rongydarabjaikat is elveszik. Azután mehet a vonat... Kanja Miklós és társai olasz földre lépnek, megérkeznek Triesztbe. Kálmán atya ,, földi paradicsomát)*". Kanya Miklós körülnéz. Hol vannák az amerikaiak, akikről Kálmán atya beszélt, akik munkával látják el a dolgozókat, és akiknél vagyont lehet szerezni? Rövidesen megismeri őket. Luxusautókon száguldanak, szivaroznak, és kezük egy intésére száz és ezer olasz gyárimunkás kerül az utcára. Az olasz dolgozókon rongyfoszlá- nyok, éhség, nyomor, munkanélküliség, elégedetlenség mindenütt. Kanya Miklós Monfalconéba kerül, majd Frascete-be, az ottani kőbányákba. Scelba csendőrpribékjei élesre töltött fegyverekkel hajszolják a munkát. Elfásul, megrokkan testben, lélekben. Néha vissza- csengenek fülébe Kálmán atya Csábító szavai. Hol lehet már Kálmán atya? Bizonyosan Kómában — gondolja. — Jól fűtött szobában, fotelben nyújtózkodik. Engem erre a pokolra szánt. Haza, hazamenni innen! — sír fel benne a mérhetetlen keserűség. De nincs Kivezető út. Amikor a kőbányából a tüdőre lerakódott mészpur- tól fuldokolva hazafelé tart, Scelba pribékjeinek fegyveres őrsége kíséri tár saival. Az „otthon“ méteres drótkerítés övezte barak. Itt csak elpusztulni lellet, Siratja 17 éves fiatalságát, gyűlöli azt a percet, amikor betegágya mellett először engedte a füléhez Kálmán atya szavait. Erőtlen keze az álmatlan éjszakában ökölbe szorul. Csak lesújthatna azokra a gazokra, akik fiatal életének megrontói lettek! Kilátástalan minden. S egy nap lopv , beszökik a hír a táborba: a Magyar Népköztársaság kormánya amnesztiát biztosít minden hazatérő számára. Csempészett úton kerül ki a levél a táborból. Útja a maSjar követségre vezet és rövidesen egy keménykötésű könyvecske, az útlevél hozza meg Kanya Miklósnak a szabadulást. Most itthon vau újra és már mosolyogni U tud. Látja az ifjúság éleiét, — Én is soraikba állok, én is dolgozni, épitení akarok. Munkámmal meghálálni a szabadulásomat és fegyvert kovácsolni azok ellem akik fiatal éveim elrablói voltak! portba. A szavak hangsúlyából j c érezhető, hogy egész életében ar- j < rai a legbüszkébb, hogy termelő• i szövetkezeti paraszt. i — Ma már önálló termelőszö- i vetkezetté alakult át. Megerősö- i dött. megizmosodott. Negyvenegy ( család 550 holdon gazdálkodik 2 mintegy 90 taggal. A Szabadság- ( termelőszövetkezeti csoporttal j együtt a község földterületének már több mint tizenhárom száza- lékán íársasgazdálkodús folyik. A beszélgetésbe belevegyül j Barra István, -a, takács titkára is. — 1945 óta dolgozom itt 1 i Előbb, mint segédjegyző, majd az ( önállóság után, mint vezető jegyző. ( Kok minden épült ezalatt az idő alatt. Mindazt ami eredmény: , réztábla örökíti meg a tanácsház ( falá.n. Több mint egymillió forintot kapott a községünk, java- , részt utak építésére. Az utak fe- j lénk mindennél rosszabbak vol• < tgk. Ez az egymillió forint azon- , ban még néni váltotta meg köz- , ségünk fejlődését, épülését. Ka- ’ punk mi még az ötéve« terv ke- relében kultúrházat, jó ívóvizü kutat, Iskolabővítést és még sok más egyéb fontos Szükségletet. Rövidesen a házhely kérdés meg. oldására Is pontot teszünk. Az idő közben úgy elrohant, ’; mint a felhő, melyet a gyors szél kapott a hátára, kiár öt óra felé közeledünk. Végrehajtóbizottsági illése lesz a tanácsnak. Eagsan gyűlnek a tanácstagok, de mire az óra ötöt kalimpált, egy sem ' hiányzik közülük. A titkár kivételével még nem nagyon jártasak közigazgatási kérdésekbe, de majd beletanulnak s most, hogy ők maguk ültek , a kormányrúd mellé, tudják, ho- , gyen kell tenni a nép érdekében. A szorgalmas munka pedig vala- ( mennyinket jártas szakemberré teszi az államhatalom gyakorlásának területén. A munkához még sok segítségre van. szükségük. Ezt meg is' kapják. Vékony elvtárs, a járási tanács kiküldötte ezért jött. Azzal kezdődik az iiiés, hogy’ Vékony elvtárs ismerteti a községi tanácsokról szóló rendeletet. Figyelmesen hallgatják jogaikat, kötelességeiket. Érzik, hogy igán komoly az a megbízatás, amit kaptak a dolgozó néptől. Jó munkával kell nap mint nap kiérdemelni ezt a bizalmat. Meg kell rautatniok, bogy a tanácsok munkája egészen,más, mint
