Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-09 / 179. szám

0

NEMET VASUTASOK KELETEN, NEMET VASUTASOK NYUGATON

A IVnwűikti'ailiiH: U's Níipielwinsaég fcomiikt'j« 4 ^öz^npiuillátoiQ, több i‘&m<M«te't ibacs;Ai!ai't ti. Ezdkincik «I?. ivqT.lt e oeAja, bogy a vaisuilaisolk cv. iliszinvo/nailét «mtüjdk, löikélote. *iriséO[ « TOSiitj liálórailiste, a moz- d'OiniypsirtaT, a bizlonsági baren- dírz'ésetket és ataMtott a vasút va- H'annc.wm'ii áigaiziaitáit.

A Némot Bamoikirartl u,s Köz- Mkiáa'táig su.saitais.ail rá és szolgáinak anno a ibizaloowa, taiisreiji unir odidiiig is be<bi*qnyíl'w!itálk, bogy Mspfitik a kormány intézke- diáíftit és fmtoartt erővel dolgoz n*k »z ország építősén. Az olő- W árny ralit terveik tú.t!«llijfisiiil'ésiév.eil egy és fél év oftaitt valósií'oMáik nueig a vasút tié'.évies /tervét és a ki fejlődőit aaaanik,av.ers.eininy»l, a •bri.eá<J!o& iseigitségiévtá olyan ádta- pot'ha. helyezitók a Német Demo- ijenailiilkus Kozit'á’rs.asiá.g’ vasútja«!, bogy aaob Nyngal-.Néraetország va.'Tkjaival «ysszabasonlitTa, in isiden dicséretet megérdmiclock.

Űrről beaxtil

Lángon vasúilti felftgyettő, akii inemrágtom óttk/eiZiesH a Néniéi De. makina/tiükm Közitiá*sia.sá.g fariitelii- re csatád.jávwt e^yiiW, bogy , ifit ikérésisa bohlaguliiá'sáit, itt dolgoz - zab. és megszabad üljön a nyugal- tómelországi elnyomástól, mun- áanétliiilteégtől. Friedrich Langen eddig a wes'tfaHa.i Ahlen vá- •rWkálban iiaíkoté és így imomdja eil a nyug®!m'ámét vasútásftáig helyzetéit:

— Már HMO-bea aaou 50 ezer elbocsátott vasutas közé tartoztam), akiket „racionalizálás" címén doblak ki az utcára. Mnnbanélk'üiiisogéljit persze mem ka.ptunk és nan íiahetMeun más'!, jniniöhogy jeueaullkezilem az angol os apait- és lősrertsEálliitó szolga - láváiba. Hamuiban /teii'jesíteffi/eim szolgáí/atöt és anegdöbbeiniéssel lá-ifaan, bogy a vasutasokat katonai a lakú tatokként kezelik és kaszárnyákban laknak. .Am.%oc mio- goim'ésllioiBágáím sráupjSira rendes búnésmódiuit és efüfetyst köv/etiel- iem, „betegség“ címei) elbocsátottak a saolgátatból. Báirbogy pró- liái’JkiqzláHa is tósfthb dJbaXez- Spadinii a va/súitniiiíl, — ník'áír félke- zrjjkléiiilt és, *-rime® leh/e talii. Később tiüliailáu-ozilann, hogy megszökiini. Néhány héttel eize&Sl/t elbújtam) egy zónalközi fieheirmomiaft Ikacsi- j ájban esaládominna! egy úti és áit- szöilítüintk ide, a Német Dem okra* tilk us Köztársaságiba,

Azóta Langen

már Wciawasacr álíamásáu dol- íjoziik. Amikor kiarláirsan arról érdetkíiődtek, hogy miiért mw® Stépr ink szl'.rájitba. az embpriWlietnéilhá- oAs jpigilit, Daiagen smle. mosolyogva feléibe:

— Sztrájkba lépni? Hogyan? Az angolok .sztrájkkiiíonílnjényei csak erre vártak volua. A helyzet ugyanis »z, hogy • »lyugal-ménicl vasútvonalak jórészét az angol katonaság szállta meg. Dk tartják kezükben az összes fontosabb pn/Jviókal,

A be.sziéíiger.iés btáejiezésiéiil bain- gien elmondja, bogy odaát 28» márka volt a fiter lése. most pedig itgywuolyoin szolgálati beosztás- Ivan 380 márkáit és »0 márka rendmet/M műk üdéé pótlékot kap.

. —■ Feleségem a oapoklven 4 márkáért jókora «dag húst hozott tea*», — auoinid.ra —• ezért ax

öaszegiéint odtaáit fegifieljeibib csak dnkáikaí (kapott/ volna.

Igaz, hogy Lamgen myugaSma

és tózakodó maigai'.a.n'.disa tna sincs .üröm miélkliil. Ivgy nyTHgatnémrt kémAzervczittól ugyanis fKUiycgctöliaoigij levelet kapott,

iM'cgifeinyegeMiéík, iniemt etaantánüdlt a <m rnnka aótt iiliisóg, ez eloyomóis dől, hogy srahad onszágiban szabadom Äb«i»en.. De Friedrich Langen t

nem lehet eltántorítani

I

Ürömmel fc'a.posioftóáo'* be a ü«- imcfcai.iilkU'S iNómeitoirszág vaisuta- s'a.inak mu'nkia'veireeinyiétoei arcáról sugárzott a Mkosediés. ainjiikor Paul Heine .mozdoiavvezcid elh.a- IdT'özi'jai, hogy imiogvoidliiíi> az „600 k':0o<mbleres‘'-niO7g.3Ílimai!, kiiiö n

örönjat éirre'.'t, amikor e mjoz- doniyivezetftk és fiitófk sorra csat- liiskoz't.aik » im.oz.gaíomlio.z. Fried- trieb Langen a saját imiaga, tfetén ik'eresz't'ül ülá'lte'.i'.ia, 'hogy milyen) ikiiiilönbség ra«» az «impetfiji»3lisi!ft elnyomá*s a'.aitt lévő Nyugait-Né- npptonszág ós a szabad Niénjót Deim'Oikira'liilfcus KöSléasgfiáig dt>l- gozóiilialk, éld!« tközött.

Kulákok

* a lajosmizsei tanya>Uágbau

Kedves Elvtársik!

A lajosinizsei tanyavilágban a kulákok még mindig azt hiszik, hogy ők az uruk. Még ma is akad egy-két basaparaszt, aki azt g°n- clolja, fittyet hányhat a népi demokrácia rendelkezéseinek. Mi- xsei András kulák is megkerülte a DÉFOSzt, amikor le- szerződtetite Krausclier Györgyöt. A ..cselédnek1* azonban nemcsak ©apaság» szerződése nincs, a ku. Iák még azt is elmulasztotta, hogy bejelentse az OTI-ba.

Sápi Péter kulák pásztorgyero- ket tart a PÉFOSz tudta és közvetítése nélkül. 4 kis Fekete 1st ván ahs Ví éves. 4 kulák a gye- reket szintén nem jelentette be az OTI-ba.

Sápi An.tail (neje Drbant), Al- sóbane CT7. sz. alatt jakó ku’ák. egész éven át dolgoztatta 'i'alcá Lajost, azonban mindössze 9 darab bélyeg ásít könyvecskéjében. A kulák annyira megfélemlítette Takó Lajost, hogy a hivatalos közegek előtt félelmében azt hangoztatta. hogy Csak „néha-néha*' dolgozott a kuláknál. Amikor a dolgozók, akik látták lakót a ku. Iák földjén verejtékezni, azt állították, hogy ez nem felel meg 4 valóságnak, csak akkor merte bevallani, hogy bizony egész éven át a kulák földjét túrta. |

Lajosmizsén így próbálkoznak a kulákok, hogy továbbra is szipoly ózzák a dolgozó nép vérét. Ait akarják, hogy a dolgozó továbbra is abban az állati sorsban tengődje életét, m>nt amilyen sorsa a fehzabnduiás előtt volt.

Ttntkó Imre, Lajosmisse

\euyyeuuzt*r ifjú isliolája

Csehszlovákia lifj'úíágia jelem'.ő- sen ikú'V'eiszil részét ez oinszág épi- .tóiié'böt. Idij'D 40 ereir iifjiu és íámy járnia bi ez épélfcaziéiselk liislk'oíá.- jé!. Mu'n&á.jutk •émtiélkie .meghaliad- ja a 19 millió Ikoiro/nái!. Különb seg ér lé-kés eredményeket érlek «I a fiatalok Jihlava vidékén. Eaidk.uél aiz épíIkezések'niál az if- pisáig nemoscik dolgozni támulj meg, 'hanem úgy lé'l'nii ás, hogy, imuiakájával megigyor.sí'.isia a szó-, ciiaffilisita. CsehszlO'Válkiia f-ejliépíiiésé*.'

SZOV3ET EMBEREK AZ ÖTÉVES TERVÉRT

A Munkaerötartalékok Miniszlériuma leningrádi 39. számú szakiskolájából 'számos sztahanovista került már ki. Képünkön az iskola két jeles tanulója, V. Misakov (balról) és A. Fomin, szerszámgépek szerelése közben.

A fizikai és műszaki dolgozók közös munkával harcolnak oz öléves terv haláridOclőíli teljesítéséért. A uragnilogorszki koihú- művekben Niikoiáj Szclivanov muukásujitö renidszercseu megbeszéli problémáit B. Vahlyinov koiiómcruökkcl.

Orbán Ver* most less 16 éves. Tanítónőnek készül. A II. B)-ben ő a legjobb tanuló. Fiatal kora ellenére tudja már, mit jelent ez a szó: „múlt“. Mikor erről beszél, nevető kát szeme ködfátyolba borul. Mikor azt mondja: — Csak most érezhetjük igazán, mit tett értünk a Szovjetunió felszabadító harca, a Fárt ,— felveti szőke fejét és tekintetéből az öröm és boldogság fénye árad.

Az apja gépész a deesi szivattyú- telepen. Az anyja varrónő. Ketten vannak testvérek. A szivattyútelep távol van a községtől. Jó négy kilométer a járás oda és ugyanannyi vissza. Ezt az útat járta nap-nap mellett a hatéves kis Vera, bogy eljusson az iskolába. Nem mulasztott egy napot sem, esőben-viharban, hófúvásban boldog örömmel igyekezett kis lábaival szelve a nagy útat, hogy tanul- bassop. Mikor az első elemit elvégezte, szülei kétségbeesve látták, mint halványodik rózsás kis arca, mipt emészti gyenge kis lábait, mint erőtlenül fejlődő kis testét a naponta megtett nyolc kilo. méter. MepjesiitiTc a munkát. Éji-napot eoi/üvé tesznek, hogy a Ipis Verát Szek- ssárdon taníttathassák. Ez sok pénzbe kerül. Nagyok a2 áldozatok., de meghozták, hogy a kis Vera tanulhasson. Mit lörődqtt a Hmult‘< azzal, hogy a dolgozó nép gyermekei taíiulbatnak-e. Számukra sgy volt a fontos, a tanulás lehetőségei elé korlátokat emelni, bogy aljas k'zsák- uiányolásuknak minél több robotosa legyen.

S/ölei kid bírják az áldozatot- üjr* hazakerül. Tovább járja a uapi nyolc kilométert, „Tanulni akarok“ mondja naponta százszor is, fülkor rójja * qárteugert és arrq gondol, hogy társai, sa úri*' osztály gyermekei már régen fűtött szobában Játszana^, gondtalan vi- láiusKlggah A negyedik osztály, mikor

A tizenhatéves Orbán Vera harcol a békéért

elvégzi, maga a tanítónő ajánlja fel, inkább ő jár-kí a távoli szivattyútelepre ta. nitani a kis Verát, mert már ő sem tudja tovább nézni a gyermek sorvadását, szenvedését, melyet a téli zimankós idő fest vörösre arcán és kezein. így végzi el az ötödik osztályt magánúton.

Messze távolról jött idegen katonák hősi harcai egy új világ boldog életét hozzák. Tizenegyéves még Orbán Vera, de már érzi, hogy az új világ nemcsak szülei sorsát fordítja jobbra, de az övét is. Kitárulnak a város kapui. Boldog örömmel fogadják a kis Orbán Verái, hogy tanulhasson. Egy ház elé ér, melynek homlokzatáról messze tűnik a felírás : „Kollégium.“ Már nem kell többet kilométereket járnia, már nem keU többet szenvednie a végtelen országút minden viharától. Arcára visszaül az ellopott boldogság. Esténként, mikor lehajtja fejét párnáira, könnyekkel Szemében suttogja: — Köszönöm nektek, bős katonák, akik életetek áldozásával hoztátok meg nekem is, hogy gondtalanul tanulhassakOrbán Vera ma a Diákszövetség vároá szervezetének egyik legfáradhatat- lamabb aktívája. — Ezért a szabadságért nemcsak a felnőtteknek, de .nekünk az iskola padjaiban is harcolnunk kell — mondja. —- Tudjuk mi nagyon jól, hogy jobb tanulmányi eredményeinkből egy- egv bástya épül a háborúra uszító imperialisták ellen. Itt bent is vannak még ellenségeink, élnek tuég, de vereség-vereségre érte őket. És minden eredmény, malyct ■tanulásunkkal harcolunk lel, felé- iük is újabb csapás. Boldogan mondja, hogy ma már szüleinek sem kel) az éjszakát nappallá váltania, hogy tanulmányait folytathassa. Ingyenes a beJy számára a kollégiumban. Jó tanulásával teljes tandíjmentességet ért el. A tankönyv, gondok is eltűntek. Ingyen jut a tatn- könyvekliez, melyből a tudást merítheti.

Itoldog és elégedett nevetése a megelégedettség napsugarát árasztja. Megfogadta, hogy még többet fog dolgoz, ni. a tanulmányi eredményekben lemara- dottakat fogja segíteni, azért, hogy védje, erősítse, amit egy szóban fgjez ki:

— Béke! Sokat olvas. így is-kepezi magát. Azt mondja például: — valahol azt olvastam, hogy a Szovjetunió gyermekeinek érzelmi és szellemi nevelését úgy kell megszervezni' hogy a gyermekek felfogóképessége lehetőleg kis megerőltetéssel minél több ismeretet fogadligsson magába a világ és hazája életéről. — Na, én erre készülök. Ilyen tanítója akarok lenni a szocializmusnak. Ezért harcolok munkámban boldogabb jövőnkért, melyet a háborús gyujtogatók azért szeretnének elrabolni tőlünk, bogy a dolgozó nép szabadságát eltiporva, bennünket újból nz országutakra zavarjanak. Mi, munkás- és parasztszülők gyermekei büszkén és boldogan követjük Tártunkat, amelyik olyan, nagy feladatra hív bennünket, mint s dumapentelei Dunai Vasmű megépítésére.

Orbán Vera ,a II. B)-ből elszántan bar. col a béke megvédéséért. Agitál, szervez, tanít. Nemcsak a kollégiumban, hanem künn a bajai házak lakásaiban, hogy Sziklaszilárd várát építse a békefrontnak.

— Harcoljatok a ti és gyermekeitek jövőjéért szenvedélyesen —* mondja o kis szobák mélyén, a duruzsoló kályhák mellett. Miközben új, nagy és hatalmas feladataitok megalkotásán dolgoztok, ismer, jétek fel hibáitokat is. Ne legyetek kis- hitüek, hiszen a boldogság, az örömteli élet útján jártok.

így agitál Orbán Vera és erre a harcra szervezi társait, hogy ne csak pionírjai, de harcos katonái legyenek a jövő építésének. Orvosnő akart lenni, gyógyítani a betegeket, visszaadni életerejüket a teremtő, alkotó munkának. De most tanítónő lesz. A fiatalságot fogja nevelni, hogy elszánt harcosai legyenek a szocializmus építésének.

A lenini Itomszomol követői Orbán Vera és társai. Tartaléksereg« a dolgozó milliók tömegének, hogy egykor ma- guk is aitnak a világnak legyenek munkás építői, amelyről egyszer álmodoztak és ami most’ valósággá vált. — Azelőtt — mondja — nagyon sok tehetséges munkás- és parasztifjú nem bírta ki ezt ...z életet, menekült előle. Nem volt semmiféle út, sem irodalom, moly segített vo!na rajtuk. Most feltárultak a kapuk és mi ott haladunk elszánt akarattal követve a Pártot, Kákosi elvtársat, hogy legyőzve az ellenséget, szilárd hiltel meneteljünk végső győzelmünk útján. A régi világ összeomlott és most a békéért folyó harc világraszóló nagy győzelméért küzdünk. Miudon erőnket meg kell feszíteni, nem szabad elcsüggednünk, hiszen mindig a jő, a nemes, az igaz ügy győzedelmeskedik. A mi ügyünk igaz. Bízzunk magunkba,n és bízzunk abban a csilliigli.ji), melyet a hatalmas Szovjetunió mutál a dolgozó milliók felszabadulására.

Orbán Vera a II. B)-bő[ lijjtrasimítja fürtjeit homlokáról, Már tudja, mi a jövő már tudja, mi az élet, és a ,.uralt“ minden gazsága, elvetemültsége. A multit kitörölni emlőkéből, jövőjéért hurcolni indul újabb útjára.»

4

%