Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-07 / 178. szám

8*árt» cs 1* á i1 ( p í t é s

Rákosi elvtárs a Párt szavát küldte az egész népünkhöz

A szabadszállási pártszervezet titkára, Baráti János, levon ta a következtetéseket a maga munkája számára

Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség október 27-iki ülésén újból szólt Pártunkhoz, de eg/ész dolgozó népünkhöz ft. Rákosi előtárs szava mindig | nagy esemény a mi életünkben.

Gondoljunk csak arra, hogy 1946 május S-áti Angyalföldön

felvetette a jó pénz megteremtését és lett jó forint, beszélt a hároméves tervről és megvalósult kél és fél év alatt, beszélt az ötéves tervről és mint a Tervhivatal legújabb számai mutatják, nagy sikerrel az első esztendő háromnegyed évét lezártuk, beszélt 1918 augusztus 29-án arról, hogy dolgozó parasztságunk boldogulásának egyetlen lehetséges útja; belépni a termelőszövetkezeti csoportokba. Azóta már családok tízezrei léptek a boldogulás útjára; beszélt Rákosi elvtárs február

10-ilci beszédében arról, hogy Pártunknak meg kell javítani a tömegekhez való viszonyát, hogy pói/t szervezet cinket a vezetőségek újraválasztásával fel kell frissíteni. Azóta pártszervezeteink hatalmasat erősödtek, megjavult a vezetőségek szociális összetétele és szikla- szilárddá erősödött a tömegekhez való viszonya. Ezt bizonyítja az, hogy népünk egységesen vitte győzelemre a békekölcsön- jegyzés és a tanácsválasztások ügyét.

•

Amikor hírül 'kapjuk, hogy Rákosi elvtárs szól hozzánk, öiMjiók veszik körül a rádiót, mini ók hajóinak a Szabad Nép fölé és milliók.veszik a kezükbe a ceruzát, hogy jegyezzenek a maguk munkájára vonatkozólag. Meet Rákosi elvtárs beszéde mindenkihez szól. Nincs olyan dolgozó az országunkban, akire ne vonatkoznék. Még min* dig. amikor Rákosi elvtárs beszédével fontos Párt- és ország, építő feladatokra hívta fel a figyelmünket, ugyanakkor a hibáikra is, úgy éreztük, hogy közvetlenül nekünk szól, rólunk beszél, csak éppen a mi nevünket, a mi községünket, a párt- . szervezetünket, a mi termelőszövetkezeti csoportunkat, üzemünket, állami gazdaságunkat nem említi. A 'tömegek sokat tanulták «népünk nagy tanítójától. Elsősorban neki köszönhető az, hogy a dolgozók milliós 'tömegeinek az öntudata nagymértékben emelkedett, hogy népünk harcosabb, tevékenyebb. egységesebb, hogy ohjan nagy eredményeket értünk el az országépítés terén, hogy jól altjuk meg helyünket a békeharc magyarországi szakaszán.

Szabadszálláson is

figyelmesen hallgatták

a 'Úszta hangú, egyszerű beszédet. Böiogatás, a dolgozók helyeslő osszonézése kísérte minden mondatát. Beszélt is róla az egész község. A párttitkár elvtárs, Barátid János, azonnal átértékelte a községe viszonyára és a beszéd tükrébe helyezte a községi pártszervezet munkáját.

Rákosi elvlárs azt mondotta, hogy ,.o mi pártszervezeteink, amelyekben tavaly nyárig tag- zárlat volt, ahelyett, hogy igyekeztek volna ennek a sok Új erőnek a Pártunkba való bevonására, nem tartották fontosnak a tagfelvételt és inkább

gátolták, mint elősegítették Pártunknak új tagokkal való felfrissítését, különösen falun.'’

BarAthi elvtárs

erről így vélekedik

— Nekünk mozgósítanunk kell a dolgozóknak széles tömegeit minden akciónknál. Ahogy megtanultunk támaszkodni segítségükre a k öl c s ön je g v zésn é!, a választási harcban, úgy ezt állandósítani kell. Nem lenne helyes, ha mi most a p ári önki vüli dolgozók jó munkájának, aktivitásának a felhasználásában {eátlnánk. Ez lelketlen munka lenne. Nekünk az a feladatunk, hogy segítségüket továbbra is igénybe vegyük. Ezt meg kell pecsételnünk azzal, hogy közülük a legjobb munkát végzőket, okiiik példamutatóan segítették elő győzelmeinket, felvegyük tagjaiöíMnek .pártunkba, a munkásosztály élcsapatába.

—Az utóbbi időben számtalan olyan népnevelővel találkoztunk, akik lelkesedtek a Pártért, akik szeretik a Pártot, mint vezetőjüket, irányítójukat, segítőjüket, legnagyabb jótevőjüket. Mert amijük van, azt egyedül a Pártnak köszönhetik. Ezek jó, párthü tagjai lesznek az élcsapatnak. Velük kell felfrissítsük sorainkat> akik biztosítják Pártunk további, még lendületesebb munkáját,-— Ezen a vonalon a mi pártszervezetünkben is vannak hibák. Rákosi elvtárs ezekre élesen rámutaloft és nekünk első

feladatunk, hogy javítsunk, változtassunk ezen a helyzeten.

„A DISz vezetőségéből még mindig hiányzik az a lendület, kezdeményezés és önállóság, amely nélkül nehezen fogja tudni feladatát elvégezni.''

fiúlász László elvtars, járási DlSz-aktíva szól hozzá ehhez a kérdéshez.

— A mi vezetőségünkből is

hiányzik a kellő lendület, kezdeményezés és önállóság. —- Ugyanazok h hibák nálunk is, •amit Rákosi elvlárs mondott, megállapított. De a mi szervezetünk arra a helytelen álláspontra helyezkedett, hogy „mi nem megyünk a Párthoz, a Párt jöjjön hozzánk''. Ezzel a viselkedés ünkkd, m agiata rtásunkfcal nem a Komszomol útját jártuk és nem Colt úrik méí- 1ójk a Párthoz tartozó ifjúsági szervezethez.

— .4 munkánk rendszertelen, alkalomszerű. Nincs semmiféle 'tervezetünk, nem látjuk előre a feladatainkat. A mi fiataljainkban, a vezetőségben sem, nincs meg az a fiatalos lendület, ami nélkülpzhetetlen az ifjúsági mozgatom, helyes viteléhez, szervezéséhez.

— Csak ha hibáinkat kijavítjuk, tudunk méltóak lenni Pártunk bizalmára és arra a: állandó törődésre, ahogy Rákosi qlvlárs velünk foglalkozik.

Rákosi elvtárs minden szava így válik a tömegekben hatalmas anyagi erővé, így lendíti előre a mi boldog életünk, szó- cializmusiink épülését.

\ lmjai Hékebizottsftg titkára írja

A Szovjetunió oldalán vigyük győzelemre a békés építés, a függetlenség és a szabadság zászlaját

Irodai vagy jó táskaírógépet, nagy alakú irat-vasszekrényt, nagy páncélszekrényt VENNÉNK

Újság Kiadóhivatala

Népnevelőink munkáját segíti elő

a

SY

füzet

sí

SL *

o 1 v a s a s a

Szocializ.mus.unk építésének, | munkánk és boldogabb életünk döntő feltétele a béke. Ennek tudatában kell hogy megnézzük ed-' dig végzett munkánk eredményeit a békebizottíágban. Rá kell, hogyj mutassunlk azokra az elért ered-! menyekre, melyeket a Stockholm} hékefelhivás óta békebizoltságtink végzet1. Munkánk eredményei mu-! lakkoztak meg a békealáírás hatal- j más tömegmegmozdulásában, a j békék ölesön jegyzésében, majd a legutóbbi tanácsválasztásinál aratott győzelmünkben, amely elsőp- ( rő erővel tanúskodott Pártunk és kormányzatunk békés építő munkái mellett.

Győzelmi munkánk

lendületét most át kel! vinni a termelés vonalára, mind az ipari üzemekre, mind a mezőgazdaságra egyaránt.

Ki kell szélesítenünk a versenymozgalmat, hassunk oda, hogy még többet, még jobbat termeljünk.

De meg kelt mondanunk, hogy éppen az eddig elért eredmények teszik szükségessé, hogy a bérbizottság még fokozottabban álljon helyt a termelés vonalán is. í.átnunk kel! az imperialisták eszeveszett erőfeszítéseit a harmadik világháború kircbbantá'ára. Embertelenül, bestiális módon gyilkolják le n felszabadulásukért küzdő •hős koreai nép ízinc-javáf. N?m kímélnek sem csecsemőt. sem

[anyat, sem öregeket. Látnunk a kell, hogy ezek az elvetemült bail- í diták a dolgozók kiirtásával akar. t 'ják kizsákmányoló uralmukat fenn. ’I tartani, kiszélesíteni. J

I Mikor mi a békebizoüeág felada- c ! táró* beszélünk, látnunk kell azt is, i, hogy milyen komoly harci .kérdés » békénk megszilárdítása, békénk J védelme. Nemcsak az imperialisták <’ I fenekefien dühe tör ellenünk — h [akik ellen fef kell vernünk a ki- M méletlen harcot, — de országunk- * 'ban itt bújnak még sorainkban (1 ügynökeik, készséges kiszolgáló- c jk, a Szabotáló kulákok, bércsai'ók, d jobboldali szociáldemokraták. Tér- ti me lé sünk akadályozásával, gazdasági fejlődésünk megkárosításával

mindent eIkőreinck.

hogy építőmunkánkat meggátolják.

Ezért van döntő fontossága annak, hogy békebizottságairík munkájukat állandósítsák.

Lássanak munkájukban szü- netnélkülí harci feladatot. A békéért folyó küzd lem nrm lehet kampányszerű. Munkánkban. mint minden feladatunk elvégzésében, domborodjon ki Pártunk irányító és vezető ! szerepe.

Vrágbékekongresszus elsöprő erő. Vél tanúskodjon a békét szeretők akaratáról, kik a nagy Szovjetunió oldalán viszik győzelemre a békés építés, a függetlenség, a szabadság zászlaját.

Turné István,

a bajai béKűbizottság titkára.1 *

[ Balogh László 1917-re emlékezik

Szikrázva ömlik formákba « folyékonyan izzó vas a Kecskeméti Gépgyár öntödéjében. A délutáni műszak teljes lendülettel folytatja a munkát, ahol az előző abbahagyta. Nincs megállás, éjjel-nappal zakatol a gyári Folyik a megsokszorozott munka a diadalmas cél jegyében: a Vágy Október emlékezetére több köny. fiyüipari gépet, műszert, szerszámot adni országunknak, mely kitaposott úton, a Szocialista Forradalom örökfényü fáklyájának fénye mellett halad előre és épül népünk egészséges, szocialista hazájává.

Balog László arcát huszonhat éve festi a Kecskeméti Oépyyár

öntödéjének tüze. Ilaivanhárom éves életének legszebb emléke kandal meg szivében, amikor november 1-rc gondol. Egyike azoknak, akik a Forradalom megszületésekor személyeseit is kint voltak Oroszországban, látták felkelni ct népet, ezer és százezer ajkán hallották Lenin nevét és akik ma- , guk is odálltak kivívni az orosz proletariátus harcán keresztül a világ valamennyi elnyomottjának győzelmét.

— 1910-ben bujtattak a mo- 1 ngrehia mundérjába. 14-ben, amikor kitört a vihar, Szerbiába vittek bennünket „védeni a hazát'“. Onnan a Kárpátokba kerültünk. Felet felöl akkor már kerekedett a szellő, ami megremegtette a ha- ' ialmasokat. Ili a lövészárkok füs- ‘ lölgö mécsesei melleit sokat gondolkoztunk rajta, hogy tulajdonképpen miért is vagyunk itt. Láttuk. hogy • a- oroszok ugyanolyan emberek, mint mi vagyunk és a fogoly muzsikok éppúgy sírtak — előttünk érthetetlen nyelvükön — a családjuk után, mint mi.

. Egy napon nyolcad maga mm ni 1 fogságba, kerültem. Megkezdődött '■ a vándorlás a végtelen orosz s!k- i sápon. Mindenütt úgy éreztük, mintha hamu alatt lappangó pa- i rúzson járnánk. Kiev után Ka- . zánba, majd &-.aratorba kerül- | tünk. Itt munkára szegődtem egy bérlőhöz. Rajovszki föhlesúr birtoka volt ez a hatalmas terület, ami 7 í ezer holdat tett ki. Szomszédságában tengették életüket az cgg-kétholdas Irisparaszlok.

Itt ért a forradalom. A végtelen orosz sztyeppén lassan járt a 1 Mr, de ez madársr.ánvjon repült át az egész ország fölött. Egy este megkongatták a faluban a harangot. Mindenki odasietett, azt hittük, tűz van. Hát az is volt, de olyan tűz, ami felégette t a régi életet. — Lenin üzeni, . tiétek a fö d. Vegyétek hatalmatokba! — Soha nem felejtem el azt a látványt. Az öregek szakállas arcán folytak a könnyek, a fa- háncsba burkolt lábú, rongyos • cselédek olyan áhítattal ismétel- , téli; a hírhozó után Lenin nevét, ; mint az imádságot. i Mi érthetetlenül álltunk o fel- c kerekedett viharban, de éreztük, - hogy valami örök nagy eseménynek vagyunk a részesei. Olyan volt. minden, mint egy álom, A falu halárán túl ml nem voltunk, ’ de abból, ami ott történt, meg- ■ értettük, hogy ez a nép megfen-- , ditotta a világ eddig mozdulat- . lapnak hitt kerekétJöttek a forradalmárok g faluba, sokat beszélgettek velünk, foglyokkal is. — Tudjuk. hogy nálatok is a burzsujok az urak Tanuljatok tőlünk. Amit itt láttatok, vigyétek el haza. És mondjátok cl, hogy mi azért győztünk, mert Lenin vezet bennünket!“

Imádság volt minden orosz munkás és paraszt számára Lenit, neve. Mint a mesében a varázsszó, amellyel* minden gonoszt le lehet győzni/ Embert én úgy lelkesedni még nem láttam, mini ezeket az embereket.

lS-ban átmentem Cgy másik családhoz dolgozni, özvegy asz- ssony volt a fiúval, Grigorijhal hívták a fiút. Egy este odaállI a: anyja elé. — Mamácska, toboroznak a Vörös Hadseregbe. Én elmegyek! — .-la anyja, elgyötört kis muzsikasszony — kOtoldah-úi megcsókolta g fiát, a szemébe né tett és csak ennyit mondott — így it Menj.

. Grigori) engem is hkvott. Ke zéhe csapiam, ez volt a beteegge zés. Májusig együtt voltunk, együtt harcoltunk. Ott a Vörie Hadseregben találkoztam földiekkel is. Az egyik, akire emlékszem most Akasztón él, valami Túrónak hívják. A másik sárbogárdi, csal, a vezetéknevére emlékszem. Fodor.

De a sokévi távoliét a szülőhazától egyre erősebben sírt bennünk. Nem volt igazi hazánk, hiszen as urak uralkodtak benne, de óit születtünk és éreztük. hogy vár a föld, várnak a szeretteink.

A szovjet bajtársak megértettek bennünket. Májusban ’ átrakd tünk ha:afeté. Nehéz volt megválni szovjet testvéreinktől, akik a határon azzal búcsúztak el tőlünk: — Ti segítettetek nekünk, de ne felejtsétek, egyszer mi is segítünk majd nektek. Mindig számíthattok ránk. Egyszer találkozunk nálatok!

*

S 45-ben valóban találkoztunk. Amikor elhozták g ml szabadságunkat is azok, vagy azoknak a fiai, akikkel — Lenin nevével — együtt harcoltunk lS-ban. Megtanították bennünket ugyanolyan étetet felépíteni, amit öle kezdtek ükkor, S3 éve...

Sápad a vas színe. Balogh László hallgatva mered a rózsaszín darabra. Gondolata visszatér 3® esztendő távlatából g jelenbe. HioO-be. As ötéves terv első esztendejébe, önmagára is, aki mái nem az, aki ezelőtt S3, vagy akár öl esztendővel is volt. Aki egyszer ott, Szaratúvban meglátott valamit és 4ü-ben másodszor látta meg ugyanazt nálunk. Azt, hogy az igaz ügy győzelme olyan,' mint as önlödében szikrázó vasfötyam. Nincs előtte megállás, átfutja, lángralobbantja a~t, ami útjába esik. A S3 éve láng valóbban lőtt vasfolyam, a proletáridtvs széni harci tüze ma már túlfutott " föld Cgghatodán. Nálunk in fel gyújtotta, elégette a régi rendel. De nem áll meg. tovdbírömiik. .S hiába emelnek eléje korhadt gátakat óit, Nyugaton, útjának nincs akadályai 1917 októberének tüze elhárít.hatatlanul eggyé olvasztja a világ, a földkerekség elnyomott millióit!