Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-30 / 197. szám

Csegödön a községi tanács a helyi pártszervezet segítségével igyekszik a lemaradást behozni a termelési szerződéskötésben. Míg a szomszédos Akasztó községben 90 százalékig teljesí­tették az előirányzatot, addig Csengődön csak 53 százaléknál tartanak. Azért vannak élenjárók Csen­gődön is. Például Kenyeres Fe­renc hétgyermekes gazda, aki évek óta mindig köt termelési szerződést, most is kilenc holdat kötött le a maga területéből. Ugyanakkor jó felvilágosító munkát is végzett. Ennek volt köszönhető, hogy Németh János nevű társával együtt még 35 kh- at kötött le az agitációja során. Németh János maga is 6 kh-at kötött le a saját területéből. Jó munkát végzett Gyenizse Ba­lázs is, aki a maga részére 6 kh-at kötött le és a felvilá­gosító munka során pedig már 13 kh-at. Ezekről a dolgozó pa­rasztokról kell példát venni a többi gazdának is. Itt is a ta­nácstagoknak kell élenjárni, mint a terménybegyüjtésben. Lueza Kis Pál tanácstag 150 százalékban, Markó Ferenc, Tamás Gergely és Lueza Józseí tanácstagok 100 százalékig tel­jesítették a terménybeadási kö­telességüket. Elzek a tanácsta­gok versenyre hívták ki a ter- ménybegyüjtés terén az összes tanácstagokat, sőt a község egész lakosságát is. A termelési szerződések kö­tése terén is fokozni kell a népnevelő munkát. Ki kell ala­kítani Itt is a versenyszellemet és a versenybe a dolgozó nép széles rétegelt be kell vonni, hogy a lemaradást minél előbb behozza a község. így mutatják meg Síikösd dolgozói igaz szeretetüket Sztálin elvtárs iránt Sükösdön a Paprikafeldolgozó- telcp üzemében lendületes mun. ka folyik, A telep udvarán a szárító-rudakon végeláthatatlan sorokban függnek a paprikaíü- zérek. A malomból két dolgozó lép ki, munkaruhájukat vörösre festette az erős és csípős papri­kapor. Bent, az üzemben az egyes üzemrészlegekben, — a paprika, csipedöben, a kikészítöben és a malomban vígan megy a munka. A dolgozók egyre szélesedő ver­senylendülete újabb és újabb eredmények eléréséért folytat harcot. A csípődében az órabé­rezést, a teljesítménybérezés vál. tóttá fel, Á teljesítménybérezés bevezetése a dolgozók muuka- lendületérc ösztönzőleg hatott, amit az is bizonyít, hogy míg október hónapban a paprika- esipede. átlagos teljesítése 94 százalék volt, addig azt a dolgozók no­vember első ídére 113, no­vember második felére 118.fi < százalékra fokozták. A paprlka-csipedében Harisa Já_ nos munkacsoportja azon vau, hogy teljesítéseinek fokozásává] szolgálja a közellátás jobb éa több paprikarellátását, hogy ez. zcl is gazdagítsa és gyarapítsa népgazdaságunk erejét. Tudják ezt jól a munkacsoport dolgozói is, akik a paprika-csipedében körben ülve, a kosarakban fel halmozott paprikát ügyes és gyors ujjmozdulatokkal »zaba. dítják meg száraiktól. A mun­kacsoport élenjáró dolgozója Tomaskó Ilona, aki teljesítését 141 százalék­ra fokozta. — A munka minden vonalán a békéért harcolunk — mondja, — minden elért eredmény-több- létünk egy-egy súlyos csapás a háborús izgatókra, akik azt akarják, hogy mint azelőtt, Itt a malomban is, a tőkés klzsák- mányolót szolgáljuk újból 12—- 14 filléres órabérért. Tudjuk mindnyájan, hogy a béke meg­védése nem pusztán elhatározás, de azért harcolnunk is keli, mlndannyiunknak a maga mód­ján. A katona fegyverrel a ke­zében, a munkás a munkapadja mellett, a dolgozó paraszt föld­jének jobb megmunkálásával, mi pedig itt az üzemben, a minő­ségi paprika előállításával. Tomaskó Ilonát Így követték: Gercbics Rozália 131, Marusa Julia 129.5 és Csupó Katalin 125.5 százalékos teljesítéseikkel. , Magában a malomban dol­gozók Is azon vannak, hogy -redményelk fokozásával szilár­dítsák még a Szovjet unió vezet­te béketábót erejéig Ezért fokozták munkájuk átlagteljesítését 100 száza­lékra és fogadták meg, hogy azt újabb munkavállalásaikkal fog. ják növelni. Az üzem dolgozói november T-ét, a világ dolgozói­nak nagy ünnepét, munkafel­ajánlásaikkal ünnepelték. A pap- rika-csipedő például munkaíelajánlásúnak 3910 forint pénzbeli értékét 13 ezer 361 forintra teljesítet­te, amivel 233 munkaóra- megtakarítást ért el. A dolgozók üzemi értekezletü­kön lelkes elhatározással meg­fogadták, hogy december 21-e, Sztálin elvtárs 71. születésnap­jának megünneplésére újabb munkavállalással készülnek, hogy eredményeik továbbmüve- lésével mutassák ki szeretetü- ket, ragaszkodásukat és háláju­kat a világ dolgozó millióinak nagy vezetője iránt. Vállalták, hogy eddig elért eredményeiket 5 százalékkal növelik' és a pap- rika-elöállitásnál most megmu­tatkozó 6 százalékos porlást i százalékra csökkentik. Kiállítás Engels életéből November 28-án volt 130-ik év­fordulója Engels Fiigyes, a tudo­mányos szocializmus egyik meg- alapítója születésének. Ez alka­lomból a moszkvai Lenin-könyv- iárban kiállítás nyílt meg Engels életéről és tevékenységéről. liunlmracs az élen jár Kedves Népújság! Mi is olvastuk az újságban a gátériek versenykihívását. Köz­ségünk dolgozó parasztsága nagy lelkesedéssel csatlakozott a versenyhez. A lelkes munká­nak az lett az eredménye, hogy az őszi mélyszántást folyó hó 17-én, a termelési szerződéskö­tést pedig folyó hő 22-én befe­jeztük, Heisler József, Kunbaracs Fokozzuk a termelési szerződések kötését Soltvad kerten Soltvadkerten fokozott nép­nevelő munkával törekednek a termelési szerződéskötés terén elért eddigi eredményeket meg. javítani. A falu dolgozó parasztjai kö­zül dicséretet érdemelnek a ter­melési szerződéskötés terén Zsikla Lajos, Kohlmann János és Molnár István büdöstől, id. Domonyi István kútágasdülói, Csillik István és Schneider Pé­ter középcsábori lakos, aki egy­maga közel három holdra kö­tött termelési szerződést. Példájuk alapján a község dolgozó parasztsága i3 kössön termelési szerződést minél na­gyobb számban és minél na­gyobb területen, mert ezzel is a békénket, és szocialista iparunk fellendülését segítik elő. S/íi l»o t áló kulá kok Fülöpjakabon Baják! Flórián­ná úgy igyekezett szabotálni, hogy szőlőjét nem takarta be jól. A fejek kintmaradlak, hogy azok a tél folyamán elfagyjauak 'és így kevesebb termés legyen jö­vőre. Kanizsai Nagy József 00 holdas és Keserű Imre 00 holdas kulákok csak 10 centiméter mély- Bégig szántottak. Térjük László 12 holdas kulák még ennél is ke­vesebbre. A félegyházi városi mezőgazdasági osztály ellenük az eljárást megindíttatta. A kiskunfélegyházi kórház, amely a 3 éves terv eredménye­képpen az elmúlt évben nyílt meg, most az ötéves terv első évében két új osztállyal bővül. Terv szerint január 1-én nyíl­nék meg az új csecsemő- és gyermekosztály, de dr. Kiss Dezső igazgatófőorvos szerint „mind az épitömunkások, mind pedig a kórház dolgozói vállal­ták, hogy határidő előtt, Sztálin elvtárs születésnapjára, decem­ber 21-re, befejezik a munkála­tokat és átadják rendeltetésük­nek az új osztályokat. Ezt kö­veti, előreláthatólag, rövid időn belül a szülészeti osztály meg­nyitása.” A kórház egyébként Pet- rovszky szovjet sebészprofesszot előadásának tapasztalatai alap. jáa.a felsőbb hatóság jóváha­gyása után rátér a betegek komplex kezelésére. Könyvismertetés: Nagy Imre; Agrárpolitikai tanulmányok A parasztkérdés nálunk, Ma­gyarországon, a szocializmus építésének mostani szakaszában rendkívül fontos kérdés. A szét­vert kapitalista osztály nem nyugszik bele a vereségbe. Ideológiai téren is résen kell állnunk, mert a fejekben lévő kapitalista maradványokra szá­mítva, támadást indít minden felvetendő kérdésben, melyet a Párt a szocializmus építése ér­dekében napirendre tűz, „...és ba az élesedő osztályharcban fon­tos jól felfegyverkezni . a marxizmus-leninizmus tudomá­nyával, úgy az elsősorban az agrárkérdés területén döntő fontosságú” — írja Nagy Imre elvtárs könyve elején. Ezt a célt jól szolgálja az „Agrárpolitikai tanulmányok” cí­mű, most megjelent könyvével. Fontos fegyvert ád dolgozó né ptlnk kezébe. Tömören, világo­san foglalja össze a marxizmus- leninizmus tanítását az agrár paraszt kérdésben. Megmutatja, hogyan vette fel a harcot Lenin és Sztálin az opportunisták elvtelen, munkás- és parasztellenes politikája el len, a munkásosztály hatalmá nak megteremtéséért. Megmu tatja, hogyan alakult a bolseví- kok politikája a februári pol gári forradalom korszakában, a proletárforradalomban és proletárhatalom megszilárdítása után. Nagy Imre elvtárs marxizmus-leninizmus tudomá­nyos módszerével történelmi fejlődésben vizsgálja a feudaliz­must és a feudalizmust meg­előző társadalmi rendszert. A termelés változása és fejlődése mindig a termelőerők változá­sával, fejlődésével kezdődik — I írja, s részletesen feldolgozza, I hogyan alakult ki a társadalom Az állatkei-tben, avagy a háborús gyujtogatók igazi arca; a) Ohurchill; poreufl politlcus, b) Trumans Amerikai beszélő papagáj e) Acheson: Az atomerimpánz-d ) Bavin: Szemüveges varangy, e) Mac Arthur: Rereaí sakál, í) Xítoj Mére6Skígyó. ■ fejlődésének folyamán a mező­gazdasági termelés és a kapita­lista falu. Különösen behatóan foglalkozik a kapitalizmus fej­lődésével a mezőgazdaságban. Ä kapitalista kisüzem cs nagyüzem kérdéseit ia megvilá­gítja a marxizmus-leninizmus tudományos elvei és kutatási eredményei alapján. A falusi burzsoázia képviselői, a kulákok számtalan esetben ma is felve­tik a dániai példát, hogy a tá­jékozatlan középparasztokat a maguk oldalára vonják. Nagy Imre kimutatja, hogy az ellen­ség által annyira emlegetett dániai kisgazdák nem kisgaz­dák, hanem tőkés kizsákmá­nyolók. Bebizonyítja, hogy Dá­niában nagyüzemi kapitalista termelés folyik és Dánia földjé­nek 62" százaléka kapitalista nagyüzemek kezén van. A szerző az agrár-parasztkér- dések elvi tisztázását egybekap. csői Ja a magyar mezőgazdaság fejlődésének kritikai ismerteté­sével. S így képet kapunk mező­gazdaságunk fejlődéséről, amely körül a múltban annyi zűrza­varos nézet volt és amelynek lényegét az áruló, opportunista szociáldemokraták igyekeztek még jobban elködösíteni a dol­gozó nép előtt. Ennélfogva rész­letesen foglalkozik a rcvizloniz- mus magyar képviselőinek, a Szociáldemokrata Pártnak a szerepével. Megmutatja, hogyan hagyta cserbe ez a párt a sze­gényparasztságot a földért és az elnyomás ellen vívott XIX. szá­zadvégi és XX. századeleji har­caiban. A könyvnek ez a része lebilincselöen izgalmas olvas­mány. A könyv második része a demokratikus agrár-átalakulás- sál és a mezőgazdaság szo­cialista vágányra való átalakí­tásának elvi és gyakorlati kér­déseivel foglalkozik s elsősor­ban a Szovjetunióban elért hatalmas eredmények és a Bolsevik Párt harcát ismerteti. A könyv utolsó fejezeteiben a Szovjetunióban végbement óriási fejlődés bemutatásával bizo­nyítja, hogy a parasztság szá­mára a szegénységből ez aa egyetlen kivezető út. Külön foglalkozik az Októberi Forradalom győzelme utáni korszakkal és a Bolsevik Párt parasztpolit.ikájával. Részlete­sen ismerteti az új gazdaság; politika (NÉP) — időszak, » szocialista iparosítás időszaká­nak parasztpolitikáját, a kol­hozok fejlődését az 5 éves ter­vek idején, a kolhozok szerve­zetét és működését. Az utolsó fejezetben a szovjet mezőgazda­ság fejlesztésének problémáival foglalkozik a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet korszakával kapcsolatban. Az „Agrárpolitikai tanulmá. nyok" a marxizmus-leninizmus tudományával felf egyv erkezve, az anyag teljes ismeretére tá­maszkodva megmutatja az ag- rár-parasztkérdés történelmi, elvi és a munkásosztály harcai­nak gyakorlatán keresztül ve­zető megoldást. Nagy érdeme a könyvnek világos, mindenki szá­mára érthető nyelvezet. A tu­dományos pontosság és bolsevik gyakorlatiasság egyesül benne Jól szolgálja Pártunk harcát, melyet a sz-ocializmusért 6i ezen belül a parasztság boldo­gabb életéért vív. SC'ét- tlj osztállyal ImmísI a kiskuíii'élcgyházi kórház Csengődön az élenjáró tanácstagok versenyre hívták ki az összes tanácstagokat

Next

/
Thumbnails
Contents