Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-28 / 195. szám

Hibák és hiányosságok a baja-sumári gépállomáson, melyek a munka lemaradását okozták A% Elnöki Tanács összehívta a parlament új ülésszakát Á Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa november 25-én délelőtt 10 órakor tartott ülésén a kö­vetkező határozatot hozta: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1949, évi XX. törvény 12. paragrafusának (2) bekezdése alapján az Országgyűlést 1950. évi november hő 30, napjának délelőtt H órájára új ülésszakra összehívja. Miért nem ért el eredményt Hercegszántó község a szerződéses termelésben? HercegszátJlón, amikor a tava- szivetésű növények veiiésterv- javaslatát megkapták, a község­ben összeült a szövetkezet, * DE- FOSz és a tanács vezetősége és fejbológatva egymásnak panasz­kodva vizsgálták át a község ve­téstervét. Eleve kijelentették, hegy azt pedig teljesíteni nem tudják. Ahelyett, hogy gondosan át tár­gyalták volna, hogy egyes nö­vényféleségeik a község melyik területén tarmelhetők, munkájukat minden szervezettség nélkül vé­gezték. ötletszerűen szaladgáltak egyik-másik termelőhöz, hogy kössön szerződé^. A szervezett- lenségre jellemző, hagy ha a ter­melő részleteket kérdezett, vagy nem tudtak felvilágosítást adni, vagy ha a termelőnek az elmúlt évoen rossz termése volt és ^rá­fizetett”, akkor az illető ^népne­velő“ azt helybenhagyta, ahelyett, hogy felvilágosító munkát végzett volna a helyszínen. Amikor kér» désl intéztek a termelők a szövet­kezethez, hogy miért nem megy szerződtetés, az ügyvezető, a termelési felelős és a tanácstagok együttesen kijelentették, hogy annyit szaladgálnak, hogy ez már testiépségük rovására niegy, de itt nem lehet szerződtetés» mert a termelők nem akarnak szerződni, arra hivatkozva, hogy nincsen megfelelő fötdjük, vagy pedig, nincs, aki megdolgozza, stb. Hercegszántón a tanácstagok nem jártaik jó példával elől, nem szerződték, hanem ők is a panasz- ködök sorába sodródtak! Kijelen­tették, hogy a szerződéses terme­lés nem kifizetődő. A szerződéses termelés Herceg­szántón nem kifizetődő, ezzel szemben Csikérián már igen, mint pl.; 800 négyszögöles cukorrépa terüle1, ami 1004 forintot és 115 kg cukrot fizetett, úgyszintén a napraforgó Bácsbokodon, ahol 1200 négyszögölön 1584 forintot jövedelmezett. Hercegszántón a község vezetői úgy látszik egy sokkal jövedelmezőbb forrást tud­nak, mint a jól végzett munka gyümölcsét, melyet a szerződéses iermelés nyújt. HARCOLJUNK a bürokrácia ellen Tisztelt ElvtársaTcj Valamennyien azon dolgozunk, hogy a múlt sok káros örökségét megszüntessük. így a muH egyik káros cgökevénye közé tartozik a bürokrácia is, melynél: kiküszöbö­lésére már számtalan Cikk jelent meg különböző sajtótermékekben. Ezeket mindig előszeretettel ol­vastam. Munkakörömnél lógva, állandóan a vidéket járom és sok csodabogárral találkoztam már. J Itt most leírok egy példát,, amely lehel, hogy nevetséges. de meg­történt. Apostagon megbetegedett a fvldmüvesszövct kezet termény fel­vásárlója, Tóth Kálmán. Gyógy­kezeltetésre Mátraházára került. Családjáról gondoskodott az ak­kori OTl és feladott címére Apostagra BjO Ft-ot. A pénz, megérkezett, de ncm adtálc ki fe­leségének, annak ellenére, hogy j Tóth Kálmán a szanatóriumból küldött két tanú aláírásával ellá­tott megbízást arra az esetre, ha a pénz megérkezik, hogy felesége is átvehesse. A postamesternő zzonban arravaló hivatkozással> hogy a postán az a rendelkezés van érvényben, hogy családtagnak' csak 100 forinton aluli összeget ( adhatnak ki, nem adta ki a régen várt pénzt. Amikor felhívtam a postát az ügy emberi elintézésére, ■ízt a felvilágosítást kaptam, hogy sajnos, a szabályoktól nem■ tér­hetnek el, de hívjuk haza egy napra Tóth Kálmánt — aki­nek egészségi állapota, bár javult, de a szanatóriumból még nem mozdulhatott -— és majd, ha ó aláírja, akkor kiadják a, pénzt. Ha ez nem lehetséges, akkor, sajnos, az OTI-nak kell vissza­küldeni a pénzt, mert az utalvá­nyon az van felírva, hogy a cím- \zettnek utána nem küldhető a ! pénz, hanem ha nem kézbesíthető, akkor az OTI-nak kell visszakül­deni, így szól a történet, amelynek vége az lett, hogy a postamester­nő, amikor meggyőztem■ arról, hogy milyen bürokratikus az eljá­rása és rámutattam arra, hogy nem a m. kir. postán, hanem a nép postáján dolgozik, méghozzá I«. népi demokrácia ötödik évében, : napynehczen kiadta a pénzt. Ér­dekes, hogy erre a postamcstcinO csak akkor jött rá, amikor a pénz már 10 napja a postán volt. Remélhető, hogy az aposfagi pos­tamesternő a jövőben másként viselkedik hasonló esetben a dől-' gozó néppel szemben, annál is inkább, mert jelenlegi helyét is a nép államának köszönheti. Elvtársi üdvözlettel: Marosi Zoltán, EzöVOSz-eVcnör Digznaival eteti fel a kenyéri isztet a soitvadkerti kulákasszony Soltvadkcrt is azok közé a köz­ségek közé tartozik,amelyekben nagyszámú kulákcsalád rontja a i munkát, akik soha ki nem fogy­nak a fszabót űlős ezerféle módoza­tából. A nyáron szabotálták a be­gyűjtést, az ősz folyamán csak figyelmeztetésre voltak hajlan­dók elvégezni a szántás-vetést, Sankó Pálné, a minden bájjal megkent kereakedö-kulákasz. szony újabb módot eszelt ki a nép vagyonának tékozlására, 73 hold erdője, 3 hold szölleje és vaskereskedéae van. Dolgozó pa­raszt szomszédai lelepleztek, hogy lakásán lisztet rejteget. A kenyérlisztet árpadarával össze­keverte és disznaival etette fel. Állatait kenyérliszttel eteti éa többre is becsüli, mint az em­bert. Mert Sankóné arról is hí­res, hogy alkalmazottját csak dolgoztat ja, de a fizetést a nagy­harangra bízza. A DEFOSz a na­pokban vonta felelősségre azért, mert alkalmazottjának — aki egyébként látás tól-vakulásig húzza az igát nála —. nem fi­zette meg a kollektív szerződés­ben megállapított bért. Az igazságszolgáltatás mind­két cselekedetéért felelősségre vonja Sankó Pál?jj&- munkáját megkönnyítse és erő- > teljesebbé tegye, újabb újítással i sietett segítségükre, hogy az- erőgépeknek a szelepes porlasz­• tóval történő hibái miatt az ál- ä lásidöt csökkentse. Újításának- lényege az, hogy a szelepes por­iaszó javításakor a traktoris­. táknak ne kelljen & szelepet 1 szétszedni és a golyókat kicse­rélni A golyókat egyszerűen el­távolította és a porlasztó alsó . részében egy gumiszelepet al- . kalmazott. A gépállomás dolgozói megfo- l gadták, hogy jó munkájukkal, • lelkesedésüknek fokozásával, a . hibák kiküszöbölésével igyekez- i nek behozni lemaradásukat. In­tő példa számukra Kormos Ist­ván esete, aki brigádjának ered­ményeit bomlasztó tevékenysé­, gével ennyire lerontotta, aki ■ j ahelyett, hogy dolgozott volna, .beosztottjaival dolgoztatott és így egyéni teljesítését 20—3C ; százaléknál magasabbra nem ! tudta fokozni. Ezen okulva meg- ! fogadták, hogy a versenyszelle­met és a versenylendületet to­vább szélesítik és a lemaradá- 1 sok behozásával a még hátrale- j vő mélyszántás munkálatait do- Icember 1-ig befejezik. A sumári gépállomás novem- bér 7-re vállalt felajánlását hogy őszi Idénytervét teljesíti és november 15-én az Idényter­vén felüli terv teljesítését is be­fejezi, — a felmerülő hibák és hiányosságok miatt — teljesíte­ni nem tudta. Nem kielégítő a szakmai oktatás — sok a gépzavar A hibák és hiányosságok fő­leg szakmai szempontból szem- betünöek a gépállomáson. A szakmai képzés hiánya idézi elő, hogy sok a hengerfejrepe­dés, sűrű a differenciál-törés. Ezek erőteljes gátlói a munka folytatásának, folytonosságának. A traktorosok hiányos szakmai képzése idézi elő, hogy a trak­torok erőkifejtését túlfokozzák, ami egyéb géphibák előidézőjé­vé is válik. A gépállomás ezért helyez nagy súlyt a téli oktatás során az alapfokú és középfokú elméleti képzésen kívül, dolgo­zóinak szakmai továbbképzésé­re. N. Gere József, a gépállomás főgépésze, aki már az újítások egész sorával gazdagította a gépállomást, hogy a traktorosok A sumári gépállomáson éppen a mélyszántást végző erőgépek munkateljesítéseiről szóló jelen­téseket vizsgálják. A gépállo­másnak 19 erőgépe, közöttük 2 Sztajinyec végzi a körzetébe tartozó területeken az őszi mélyszántást Baján 5, Csávó- lyon 5, Vaskúton 5 és Ersekcsa- nádon 4 erőgép szántja a bár rázdákat a termelőszövetkeze­tek és egyéni gazdálkodók föld­jein. A termelőszövetkezeti cso­portok földjeinek 70 százalékán, az egyéni gazdálkodók földjei­nek 55 százalékán már be le fejezték a munkát. Lemaradtak a versenyben A sumári gépállomás a boro- tai gépállomással áll verseny­ben. A versenyben a borotál gépállomás közel 20 százalékos túlteljesítéssel halad az élen. Mi az oka annak, hogy az ed­dig jó teljesítőképes sumári gépállomás a munkálatokban, azok teljesítésében ennyire le­maradt ? Egyik oka a sűrűn elő. forduló üzemzavarok. Csak egy példa. Egy G 35-ös Hoffher hű­tőjébe előállott üzemzavar az erőgépet három napon át szüne­teltette. Egy másik ok: az AFORT.tól olyan üzemanyagot 1 kaptak, melyek ugyan durrog. | tatták a gépeket, de teljesen erőtlennek bizonyultak arra, hogy vele hatóerőt kifejtsenek és az erőgépeket meg Is indít­sák. Három napig tartott a ki­kísérletezés, — mialatt az erő­gépek álltak, -r- míg rájöttek a kikísérletezés során a keverési arányra, mely a gépeket meg­indította. Ezek mellett a hibák mellett voltak más hibák is, melyet a : gépállomás vezetői és dolgozói, ha nem is azonnal, de menetköz­ben éberségükkel lelepleztek. A * 1 bajai határban dolgozó öt erő- ' gépből álló brigád vezetője, Kai- : már Ferenc, nem járt jó példá- J val elöl és így brigádjának min­den tagja visszaesett a munka 1 teljesítésében. Ez a brigád 1 idénytervéuek mindössze 45 szá- zalékát teljesítette. A brigád ‘ ogyik traktorosa, Kormos 1st- • ván, — aldt azóta fel is füg- 1 gesztettek, — romboló tevé­kenységet folytatott a brigád * tagjai körében. Hatása az erő- ! teljes lemaradásban mutatko- ' zott meg. Kormos István eltá- 1 volításával a brigád munkája 1 megjavult, de- a traktorosok 1 szamára intő példa maradt, 'J hogy éberségük fokozottabb al- 5 halni ázásával küszöböljenek ki, ’ ■-■ brigádon belül minden ellensé- 1 ges törekvést. ■ A £ Munkába lendültek * a brigádok A gépállomás többi brigádjai bebizonyítottál:, hogy lelkes j munkájukkal azon vannak, hogy a mélyszántás munkálatainak jő és minőségi teljesítésével hoz­zásegítsék dolgozó parasztsá­gunkat jövöévl jobb termésének ’.éréséhez. ('sávolyon Busa György 11 Iraktoros brigádja idény. ' tervét már 00 százalékra f' tel jesítette, míg Rágódj An- a tat traktoros egébe idei ler- 11 vének 90 százalékos teljesí­tésével mutat a gépállomás s dolgozóinak irányt és utat, n a szocialista termelés foko- yi zásában. a Ersekesar ádon Oyepesl Ernő b brigádja olyan lelkes munkát h véges, munkájával a föld minő- a cégi talajmunkálataival olyan h eredményeket ért el, hogy a ti község dolgozó parasztjai meg- f( fogadták, hogy az elkövetkezőn, sí dö évben földjeik megmunkálá* a sara szerződést kötnek a sumá- Íj ri gépállomással. Gyepesi Ernő di brigádja heti tervét 130 száza- r lékra teljesítette, traktorosa, m Hudai István pedig azt 143 szá- lé zalékra fokozta. sí Á bajai Magyar-Szovjet- Társaság megválasztotta kongresszusi küldötteit­A bajai MSzT lelkes taggyű­lésen választotta meg küldötteit a Magyar-Szovjet Társaság I. Országos Kongresszusára. A bajai MSzT-szervezet új vezető­sége az eddig megmutatkozó szervezési hiányosságokat kikü­szöbölve, eddigi működése so­rán azon van, hogy a város MSzT-szervezeteit mozgósítsa a Szovjetunió vezette béketábor erejének növelésére. A most megtartott küldöttválasztó tag­gyűlés a tagságnak legjobbjait, legaktívabb dolgozóit válasz­totta az Országos Kongresszus, ra. Wellich Imre a killdöttvá- lasztó taggyűlésen abban je- lölte meg az MSzT helyi cso­portjának célját, hogy a szer­vezeti élet megjavítása mellett a szervezet valamennyi tagja aktívan kapcsolódjon, be. a békeirodák és békebizottságol: munkájába Is. Az „Ismerd meg a Szovjetuniót”-mozgalom ke­retén belül a tagságnak széles, körű felvilágosító munkát kell kifejtenie, tudatosítania kell azokat az eredményeket, ame­lyeket a Szovjetunió segítségé­vel értünk el és közelebb jutva a szovjet irodalom megismerésé­hez, egyike a legfontosabb fel­adatoknak, az orosz nyelv elsa­játítása. Mindéhez a munká­hoz nyújt jelentős segítséget az MSzT központi lapja, az Uj Vi­lág, míg az orosz nyelv elsajá­tításához az orosz nyelvtan orosz-szakos pedagógusa. Schell János, az MSzT helyi szervezetének titkára szólott ezután, majd Körösi elvtárs, Dezső Béla, Harai Gyula, Felvi­déki István és Sehleisz elvtárs, valamint az MNDSz részéről Vozdeczki Anna beszéltek azok­ról a feladatokról, melyek a helyi szervezetre hárulnak. Acél Pálné felhívta a figyelmet arra, hogy az eddigi munka hiányos­ságaiban egyformán kritika il­leti a vezetőséget, de magát a tagságot is. Mindezt kiküszö­bölni, a helyi szervezet fokozot­tabb munkájára van szükség. Ezután a jelölőbizottság elő­terjesztésére a taggyűlés meg­választotta küldötteit az MSzT I. Országos Kongresszusára. Remetei Sándor (KIOSz), Bu­rai Imre (Posta), Molnár Mi- hályné (DEFOSz), Haralyi Gyula (SzTK), Bácskai Mag­dolna (DlSz), Kórodi Vilmos (Gyapjúszövetgyár), Lehocky Árpád (dolgozó paraszt), dr. Alpár Gyula (pedagógus), Pau- csek Aranka (DISz) és Helvei Irén (Közkórház). A szerződéskötésben elől járnak a. esolyóspáiosi Béke- és Lenin-esoportok A gátériek versenykihívása újra felelevenítette azt a lelkes versenyszellemet Csolyőspálos és Kömpöc községek között, amely már az aratás alatt meg­nyilvánult. Alighogy elhangzott a ver-! senykihívés, a csolyósiak azon­nal határozatot hoztak a vég­rehajtó bizottság ülésén, hogy a mélyszántást november 15-ra befejezik. Ez kellett csak a körapöcieknek. Ott is összeült a tanács. A határozat úgy hangzott, hogy minden tanács­tag a szomszédait világosítsa fel a mélyszántás nagy jelentő­ségéről és azok a tanácstagok, akik már elvégezték a munkát; igájukat átadják azoknak a1 dolgozó parasztoknak, akik még nem tudták a munkát befejezni, mivel nincs gazdasági felszere­lésük. Lázas sürgés-forgás lát-! szott mindkét halárban a hatá-i I rozatok után. Csolyóspálos je­lentette is boldogan, november 15-én, hogy a mélyszántást befejezték. Kömpöcön 17-én lett befejezve az őszi mélyszán. I tás. I A csolyősi Béke- és Letiin- ! tszes-k élenjártak a munkában. I Szerződéskötésül: 100 száza, lékos. A Lenin-csoport eddig 112 százalékra végezte el a munkát. A község a termelési szerződéskötések terén az elő­irányzatának több mint 70%-ót lekötötte. Kondáaz András kö­zépparaszt a tavalyi 1 katasz- trális hold helyett 5 holdra szer­ződött. Kömpöcön szintén lázasan folyik a termelési szerződéskö­tés. Igyekeznek utolérni a cso- lyóspálosiakat. Korom István 11 holdas gazda, 3 kh, napra­forgót kötött le. A tszcs-t elő-; készítő bizottságnál eddig j 11 család jelentkezett. j:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents