Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-26 / 194. szám

JÁRÁSAINK KULTÚRMUNKÁ3ÁBÓL Aa elmúlt hónapban a kecske­méti járásban 22 kultúresoport szerepelt, amely 44 előadást tar­tott. Az előadásokat 12.400 néző látogatta illeg. Tartottak még bárom bábelőadást és 12 diavetí­tést 600 néző előtt. A kultúrmeg- uyilvánulások nagyrészét a falu­járó csoportok, különösen a bu­dapesti falujárök, adták; a báb- előadásokat a kecskeméti csoport. A többi müsorszámokat áz úttö­rők állították össze. * A KUN SZENT MIKLÓSI járás­ban 10 kultúresoport 23 előadást 7000 néző előtt tartott. Volt még 3 diavetítés 230 néző előtt és egg bábelőadás, A járás hat községé­ben csak nagyon vontatottan in­dul a kultúrmunka. Legszebben bontakozik kt a kultúrmunka Fü- löpszdlldson, ahol Baranyi Lajos igán jő szervező munkát végez. Ebben a községben « tömegszer­vezetek is bekapcsolódtak a kút- tármunkába ígg tíz MNDSz, a UlSz, a pedagógus szakszervezet, a Vörös Csillag és Dózsa termelő­csoportok, valamint az úttörő csoportok. Kunszentmiklóson leg­jobb munkát a DISz kultúrcso- port végzett, amely Kunadacs községbe is ellátogatott, * A KALOCSAI járásban 24 kul- túrcsoport adott 103 előadás ke­retében 24.000 néző előtt műsort. A 10 diavetítést 2300 dolgozó nézte meg. Volt még 9 bábelő­adás 1500 .néző előtt. Ebben a járásban a kultúrnaunkát nagy- részben az úttörők végzik. A töb­bi tömegszervezet még nem moz­dult meg. Jő munkát végeztek még a kalocsai középiskolások DISz-szervezetei, akik mintegy nyolc alkalommal adtak a járás községeiben jól összeállított kul­túrműsort, komoly eredménnyel. Pontos és jő munkát végzett Oé- derlak, aüol minden kisgyülésen műsor, vagy filmvetítés volt. A bárom DISz-brigád 21 alkalom, mai szerepelt. A KISKŐRÖSI járásban Akasz­tó, Soltszentimre és Tázlár köz­ségekben alig van kultúrmunka, Általában a kiskőrösi járás a kuL túrvonalon is egyik leggyengébb járás. Komoly hiba történt eb­ben a járásban, hogy az egyik kultúresoport erősen illuminált állapotban adta elő a műsort, fő­leg a konferáló, aki nemcsak Kis­teleken, hanem még a kiskőrösi előadáson Is ízléstelen viccekkel „szórakoztatta“ a közönséget. Eb­ben a járásban 21 kultúresoport szerepelt 60 előadáson 14.500 néző előtt. Tartottak még 4 bábelő­adást és 7 diavetítést, * KISKUNFÉLEGYHÁZÁN, jól dolgoznak a ömegszervezeti és üzemi kultúrcsoportok. Igen szép eredményről tudnak beszámolni. A járás községeiben^ különösen Száltkon és Kiskmmujsán folyt jó kultúrmuka. Szánkon a kul­túrműsor hatására a hallgatóság köróbOn többen nagyobb összegű Békekölcsönt jegyeztek. Kiskuii- tnajsán a forgalmasabb utcarésze" ken táncosbrigádok mutatták be a választások előtti napokban az igazi népi táncokat. A járásban 25 kultúresoport szerepelt 40 előadáson, 18.000 néző előtt. Volt még 6 bábelőadás és 9 diavetítés. Kiskunfélegyháza városban mint­egy 19 kultúrbrigád előadását 3000'néző hallgatta végig. « A BAJAI járásban szintén rosszul megy a kultúrmunka. Ez a harmadik legrosszabb járás. Különösen Érsekcsanádon, Sze- remlén és Felsöszentivánon nem sokai törődnek a kultúrával, de a többi községekben is elég gyen­gén indul a munka. Valamivel jobb Csátalja község. A járás te­rületén 22 kultúresoport szerepelt 76 előadáson 19.000 néző előtt. Tartottak még 12 diavetítést és két bábelőadást. Magán Baján 21 kultúresoport 40 előadást tartott 18.000 néző előtt. Volt még 8 dia­vetítés és 10 bábelőadás. * U KISKUNHALASI járásban nagy sikert aratták a diafilmek. A szétszórt tanyai települések nehézségeit figyelembe véve, eb­ben a járásban szép eredményekét értek el. Kelébián úgy fűzték szorosabbra a dolgozókkal a kap. csőlátókat, bogy a dolgozó pa­rasztoknak ajánlottak egy-egy aktuális versej-, a kultúrbrigád tagjai. Ebben a járásban 25 kul- túrcsoport szerepelt 80 előadás körétében 15,000 néző előtt. A 20 diavetítést 1000-en látták. Volt még egy bábelőadás is. Kiskun­halas városban 25 kultúresoport 30 előadást tartott 15.000 néző­vel. * A BÁCSALMÁSI járás a megye legjobb járása. Országos viszony­latban is a második helyen ha­ladt. A legjobb kultúrmunkdt a községek közül Katyinár és Ma­daras végzett. Katymáron 10 kul- lúrbrigádot tudnak kiállítani. Ma­darason a kultúrbrigádok lakásu­kon köszöntötték a tanácstago­kat. A diadalmas szovjet filmekről KÁRHOZOTTAK ÖSSZEESKÜVÉSE Alsópálos úttörői levele a kiskunfélegyházi Járási Pártbizottsághc-z Büszke és lelkes őröm tölti el csapatunk minden tagját a Járási Pártbizottság dicsérő levelének kézhezvételekor. Köszönetét és háláját fejezi ki az egész csapat a Pártbizott­ság iránt. Megköszönjük az egész csapat nevében a felénk irányuló bizalmat és segítő akaratot. És külön hálásan megköszönjük az avatásunkra küldött kedves ajándékot, bölcs vezérünk, és példaké­pünk, Rákosi pajtásunk kópét. Ez a kép osztályunk főfaláról biztatóan mosolyog ránk és őrködve figyeli munkánkat. De mi nem elégszünk meg a köszönéssel, hanem megígérjük, hogy úttörő fogadalmunkhoz hűen tanulunk és segítjük pajtásaink tanulását és igyekszünk még jobb munkát végezni. Jótanutússal hazánkért és a. szocializmusért! Könyvismertetés Erenburg: A BÉKÉÉRT „Forgolódnak a tőkés birodalmak, csattog világot szaggató foguk...’’ De minél vadabbul csattogtatják, minél eszeveszettebben készítik fegyvereiket új támadásokra, a béke hívei annál számosabban, annál kitartóbban, annál szenvedő, lyesebben harcolnak a háború megakadályozá­sáért. A Szovjetunió minden lépése ebben az Irányban vezet. Az ENSz közgyűlésén előter­jesztett javaslatai, a béketábor országainak nyújtott segítsége, a békeharcosokkal az egész világon megnyilvánuló szolidaritása — a hábo­rús gyujtogátók szorongatása. A Szovjetunió harca a békéért a Bolsevik Páft, a szovjet kormány és minden egyes szov­jet ember mindennapos munkája. A békeharc szolgálatában áll a szovjet tudomány, a szovjet művészet, a szovjet irodalom. Az írók és művészek ezrei fegyvert csinálnak tollúkból és ezt a fegyvert a béke védelmében forgatják. A „lélek mérnökeinek” osztagában kiemelkedik Hja Erenburg, aki már évek óta úgyszólván csak a béke ügyéért beszél, él, gondolkodik. Irá. sait, beszédeit az egész világon olvassák; ezek az írások felvilágosítják, megnyerik, mozgósít­ják a béke katonáit sz egész világon. Ilja Erenburg könyve, „A békéért!” ezek közé az írások közé tartozik; ragyogóan betölti azt a feladatot, melyet ma, az akut háborús veszede­lem helyzetében minden becsületes írásnak be kell töltenie. „A békéért” cikkgyűjtemény: szemelvény négy év munkájából, négy év harcaiból, melye­ket Erenburg, a nagykultúrájú író, a kultúráért, Srenburg, a lángolószívü szovjet hazafi, aszov. let négert, Erenburg, az igazi- kommunista, az hűbériség jövőjéért vívott. Nehéz küzdelem ez az elmaradottság, a íazugság, a hipokrizis, a rágalmak ellen. Ehhez i harchoz kifogyhatatlan erőt ad Erenburgnak meggyőződése; a szovjet ember öntudata, a (zovjet ember büszkesége, mely Sztálin hadsere. jelt a második világháborúban arra képesítette, aogy csodákat vigyenek véghez. Ilja Brenburgban magas fokon van meg a szovjet ember öntudata és büszkesége, mely „egy magasabb küldetés beteljesítöjévé” teszi öt ma­ját is. Kényvéből lenyűgöző erővel árad a szovjet aazafiság, mely proletár nemzetköziséggel páro­sul. Erenburg ismeri, szereti és becsüli a kapi­talista és gyarmati országok szabadságért klizdö népeit és mindenekfelett harcos proleta­riátusát. Erenburg publicisztikai módszeréhez tarto­zik az ellentétek szembeállítása; mindenütt meg. látja a háború titkos erőit és a homályból a szovjet író éles fényszórójának világításába helyezi azokat, mindig a béke érőinek egyidejű megmutatásával. Akár az irodalomról és a kultúráról ír, akár a gazdasági, politikai, vagy társadalmi élet sajátosságairól, ezeket mindig annak az ellentétnek a mérlegén mutatja meg, melynek süllyedő serpenyőjén vérben és szenny­ben rothad az imperializmus; emelkedőjén pedig a virágzó szocializmus országa pompázik. De ezt a két világot Erenburg sohasem választja el mechanikusan egymástól. Ellenkezőleg. Minden írásban benne van a háborús tábor belső ellen­téteinek képe, azoknak az erőknek és erőforrá­soknak felismerése, melyek a miéink akkor is, ha földrajzilag az ellenség táborában vannak. Azzal, hogy Erenburg mindig rámutat szövetsé­geseinkre, a front túlsó oldalára, erősíti optimiz. musunkat, azt az érzést, hogy a béketábor legyőzhetetlen. „Senkire sem akarjuk ráerősza­kolni igazságunkat, életünket... A mi igényeink sokkal kisebbek és sokkal nagyobbak. Mi lel­kesítünk...” Ilja Erenburg lelkesít. Lelkesít azzal, hogy határtalan szeretetet és bizalmat, odaadást és hű­séget vált ki olvasóiban a szovjet nép, a szovjet ember, a nagy Sztálin iránt. Egy latin közmondás szerint: amikor a fegy­verek megszólalnak — elnémulnak a múzsák. A mai Írók megcáfolják a régi mondást; az írók és költők, akik igazán megérdemelik ezt a nevet, nem hallgatnak el a kardesörtetés zajában, me­lyet a Wall-Street dirigál, .nem hallgatnak el a bombák zajában, melyeket az amerikai repülő­gépek dobnak le Koreára, nem hallgatnak el vér­szomjas beszédek szónoki harsogásában, ellenke­zőleg, annál hangosabban, annál erőteljesebben, annál tisztábban szólaltatják meg a béke harso.! náját. Erenburg egyike azoknak, akik ezt a harsonát teli tüdővel fújják; az igazság tudatá- : val, az igaz ügy hitével és a győzelem bizonyos- j ságával. * A „Kárhozottak összeeskü­vése” olyan, mint egy tükör, amelybe bármely népi demo- kratikus ország dolgozói néznek, felismerhetik benne a saját tör. ténetüket, harcukat az építésért, harcukat az aljas ellenség el­len. A magyar dolgozó nép ép­pen úgy, mint a csehszlovák, román, bolgár, lengyel vagy az albán dolgozók. Amit ez a film története elmond, úgy azt ter­vezte Kocsi Dodze, Ftajk' éa Mindszenti, Peyer és Báraitkó- vlcs vagy Kosztov; a dolgozók hazáját újra az urak országává akarták változtatni. Minden tö­rekvésük egy célért ösázpontó- sult, kiszolgáltatni a népet az amerikai imperialista gyarmiátó. sítók kénye-kedvének és a mun­kásnyúzó, parasztverő földes- urak űjabb kizsákmányolásának. A dolgozó nép — mintahogy a filmen, a valóságban is, — min­dén népi demokratikus ország­ban meghiúsította gaz tervei­ket, kiütötte kezükből a mell­nek szegezet fegyvert, megsem­misítette a nyiít, vagy alattom- ban támadó ellenséget és szün­telen éberségével ügyel soraira, hogy az ellenség rést ne üssön rajta. A „Kárhozottak összeesküvése” a valóságot, a történelmet tük­rözi. A kárhozottak az egyik oldalon, akik imperialista segéd­lettel agyafúrt terveket szőnek a nép hatalmának szétzúzására, a másik oldalon a dolgozó nép gránitszilárd egysége, melynek élén a Párt áll, mely győz a rágcsáló, összeesküvő patká­nyok felett. A nép testéről a szovjet had­sereg elűzte a vérszopó férge­ket. A fasizmus vereséget szén. vedett a népek pörölycsapásai alatt. A megnemnevezett or­szág helyettesminiszterelnöke, Hanna Lichta évekkel élőbb a koncentrációs tábor csíkos ru. hájában egy mocsár sürü iszap­ján vonszolta el magát az SS-le- gényék kopói elöl abba a faluba, ahol éppen beszédet tartottak a Szovjet Hősök Emlékműve előtt. A fasizmus sárkányának fejét lévágták az acélos fegyverek, de az ellenség új köntösben jeleht. kezett, Marshall-tervbe csoma­golták a „segítés” politikáját, mely nem jelentett mást, mint imperialista igát. Hanna Lichta harcra hív be­szédében az ellenség ellen, mely álarcot öltött, hogy gálád ter­veit megvalósíthassa. Az ellen­ség minden eszközzel dolgozik, ha kell, a fizikai megsemmisítés vandál fegyverével is. MacHiíl, az amerikai követ merényletet szervezett Hanna Uchta ellen. A fővárosba visszarobogő autót szerzetesi ruhába öltözött bandi­ták támadják meg. Márk Pirro, egy harckocsigyár mérnöke ta­lálja meg a súlyosan sebesült Hanna LiChtát. Pirro a szociál­demokrata párt baloldalának az egyik vezetője, éles szavakkal kel ki a gyilkos gangszterek el­len. „P-álöttek Togliattira, meg Tokudára is. Ez az összeesküvés nemcsak kommunista-ellenes, ez összeesküvés minden demo­krata ellen.” De ennek az elvetemült banditának ez még távolról sem volt elegendő. A többi kémmel, bérenccel együtt a követségen elhatározták, hogy éhséget szer. eeznek az országban, hogy tönkreteszik a fiatal népköztár­saságot. A tőkés iparügyi mi­niszternek utasítást adnak, hogy a kenyérgabona-készletet szál­lítsák ki az országból Jugo­szláviába, hogy ugyanazt a szál­lítmányt visszahozhassák maja az amerikaiak, mint az ország­nak nyújtott segítséget. Hanna Lichta gyűlést hív össze. Tűrhetetlen dolog, hogy a munkások sorban álljanak és éhezzenek az üzemekben. Szi­gorú intézkedéseket követel a szabotálók ellen és követeli, hogy a kulákoktól vegyék el az elrejtett gabona-feleslegeiket. A gabonáért, a kenyérért folyó harc lett az ország központi kérdése. A szegényparasztok — Koszta Varra, aki Hanna Lichta életét mentette meg annak ide­jén éa a hozzáhasonlók — fog­nak neki a gabona begyűjtésé­nek, A parlamentben is fellán­gol a harc. Hanna Lichta és a kommunisták leleplezik a Marshall-terv mellett kardos­kodó jobboldali árulókat. Küldöttség Indal a Szovjetunióba, hogy megerősít­sék a két ország közötti barát­ságot. Segítséget adnak az im­perialista bérencek aknamun­kája folytán héhéz helyzetbe jutott népnek. Az összeesküvők sem tétlen­kednek. Megérkezik az amerikai „békevonat”, mely harsogó ze­nével vonul végig az országon. A ládákban azonban nem élelmi­szer van, hanem az egyik elej­tett ládából a fegyverek kékes- fekete csöve kandikált ki a nyí­láson: íme az amerikai „segít­ség”. Az összeesküvők meggyor­sítják az előkészületeket. Az amerikai követségen találkoznak a nép ellenségei. Ott látjuk a kardinálist, mellette a jobboldali szociáldemokraták vezetője, Jo­chim Pirro és Krisztina Padera, aki együtt „harcolt” Spanyol- országban Hanna Lichtával, — de már akkor is áruló volt. Az amerikai követ könnyűnek látja a feladatok megoldását. Tervei szerint az amerikai fegyverek­kel felszerelt bérencek megszáll­ják a pályaudvart, a rádiót és a postát, meg a miniszterelnök­séget. A határt megnyitják Tito csapatai előtt —aztán már csak a tisztogatás van hátra. A ki- végzendők listáján első helyen Hanna Lichta neve szerepel. A hajnali utcálion megindul­nak a teherautók. Bgy-két lövés esik, a lázadók sietve befészke. lik magukat a fontos helyekre, de későn. A kommunisták már a nyomukban vannak és a hitvány árulók felemelt kézzel sompolyognak ki a biztosnak hitt pozíciójukból. Kézre kerül­tek az ellenforradalmi banda vezetői is. A követ gyorsan megcáfolja saját közlését, ame. íyet az amerikai sajtónak adott a győzelmes puccsról. MacHill az egyedüli, alti megszökhetett a felelősségre vonás elől. A diplo­máciai területenkívülisége ezt lehetővé tette. A filmalkotás a dolgozók ha­talmas tüntetésével zárul. A parlament előtt gyűlt össze a hatalmas tömeg, hogy meg­ünnepelje a Szovjetunióval történt megállapodást. A nagy­gyűlésen elhangzik az eskü, a nép esküje, amelyben megfo­gadják, hogy a szovjet nép és annak nagy vezetője, Sztálin vezetésével küzdenek a békéért, a háború gyujtogatói ellen és megőrzik a hatalmas Szovjet­unió barátságát. SAPONTA ADAGOLT „ TAKARMANYSŰ ELŐSEGÍTI a JÓSZÁG FEJLÖDÉScT Kérje mindenütt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents