Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-24 / 192. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI

NÉPUJSÁG

Kél kecskeméti üzem termelési értekezletéről. — Nagyobb gondot a brigád-mozgalomra a dolgozók politikai nevelésére a mátéházi áilamj gazdaságban. — A kisszállás! Petőfi-csoporl felhívása megyénk Icrmelőcsöpört jajhoz. — Ladánybenc befejezte — Mélykút elhanyagolja az őszi mélyszántás* — A kiskunliaíasi pártbizottság oktatás; munkájáról.

sUtol

■«to

V. évfolyam, 192. szám

Ara SO fillér

1950 november 24, péntek

fl Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártja központi Vezetőségének határozata a szénbányászat fejlesztéséről

I.

Széntermelésünk az ötéves terv első évében jelentősen emelkedett és ma nagyobb mint bármikor korábban. Ennek ellenére az utóbbi hónapokban a szénbányászat termelése nem elégíti ki gyors ütemben fejlődő népgazdaságunk igényeit. A széntermelés fejlődésének elmaradása népgazdaságunk általános fejlődési üteme mögött veszélyezteti az ipar és a közlekedés zavartalan fejlődéséé, az elei- színvonal emelkedését.

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége megállapítja, hogy a népgazdaságunk rendelkezésére álló eszközökkel a szénbányászat fejlődésének viszonytagos lemaradását fel lehet és fel is keli számolni s ezért úgy határoz, hogy 1951-ben, 1950-hez képest, 20 százalékkal kell a széntermelést növelni. Ennek érdekében meg kell gyorsítani a szénbányászat gépesítését, biztosítani kell a termelőmunka jobb megszervezését, meg kell javítani a bányák irányítását a vállalatok és a nehézipari minisztérium részéről, biztosítani kell a szénbányászat munkacrőszükségletét, szilárddá kell tenni a munkafegyelmet, szigorú takarékosságot kell érvényesíteni a szén felhasználásának minden terűidén és olyan kedvezményeket kell jullatni a szénbányászatban foglalkoztatottaknak, hogy azok kifejezzék a szénbányászoknak kijáró megbecsülést. E célok elérésére a minisztertanács cs a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a következő határozatokat hozza;

II.

1. A bányászok nehéz és ve- sz.élycs munkájának megkönnyítése és a bányászok fokozott biztonsága érdekében, továbbá a bányászati munka termelékenységének emel ésére:

a) A nehézipari miniszter és az Országos Tervhivatal elnöke biztosítsák a bányagépgyártás fejlesztésének meggyorsítását. Ennek érdekében a bányagépgyártásnál jelenleg fennálló késedelmet sürgősen fel kell számolni ; a bányagépek gyártásának tervét 1951. évre az 1950-es háromszorosát meghaladó mértékben kell megállapítani és rá kell térni a korszerű munka- módszerek alkalmazását biztosító új géptípusok, mindenekelőtt réselő és fejtőgépek sorozatgyártására.

b) Az Országos Tervhivatal elnöke a nehézipari miniszterrel együtt állapítson meg 1951-re olyan beruházási keretet a szénbányászat számára, amely az 1951. évi megnövekedett szén- igényeknek megfelelő széntermelés biztosításán túlmenően a folyamatban levő nagy bányászati beruházások (Komló, Pető- fi-bánya, Várpalo*a) végrehajtásának meggyorsítását is lehetővé teszi;

c) a nehézipari miniszter a bányaüzem! munka biztonságának fokozása érdekében dolgozzon ki új szabályzatot az üzem- egészségügyre, a bányamentés- ügyre és a biztonsági berendezésekre vonatkozólag és tegye a bánya rendészet elsőrendű feladatává ezek fokozott ellenőrzését.

2. A nehézipari miniszter a szénbányászat irányításának megjavítása, a termelés emelése, a munka jobb megszervezése, a meglévő berendezések fokozottabb kihasználása és az önköltség csökkentése érdekében:

a) gondoskodjék a gazdasá- gosság fokozása érdekében az egyes aknák önálló elszámolási üzemegységekké való kiépítésével, a vezetek hatáskörének

megfelelő kiszélesitéscvel, az egyéni kezdeményezés és a vezetők egyéni felelősségének legmesszebbmenő érvényesítéséről.

b) A műszaki vezetést vigye közelebb a termeléshez. A műszaki irányításnak az eddiginél több kezdeményezés lehetőségét kell biztosítani és elsőrangú feladatává a munka jobb megszervezését, a munkamódszerek rendszeres fejlesztését kell tenni. A mérnököket és bányatechnikusokat a lehetőséghez képest mentesíteni kell a jelenleg őket terhelő, túlméretezett adminisztrációs munkától, hogy idejük döntő részét a bányában tölthessék.

c) Gondoskodjék a közvetlenül szénen dolgozók számának emeléséről azzal, hogy a ma külszínen dolgozók egy részét földalatti munkára irányítsa. Biztosítsa, hogy a vájárok mindenütt ténylegesen széntermelési, illetve egyéb vájár szakmunkát végezzenek.

d) Fordítson különös gondot az új munkamódszerek (például frontfejtési rendszer, szalagszállítás, stb.) elterjesztésére, a szovjet szénbányászat tapasztalatainak széleskörű felhasználására, a meglévő gépek legjobb kihasználására. Gondoskodjék az új munkamódszerek bevezetése érdekében komplex-brigádok szervezéséről, a legjobb műszaki és szakmunkás káderekből.

3. A szénbányászat növekvő munkaerőszükségletének biztosítása érdekében:

a) Az illetékes miniszterek gondoskodjanak arról. hogy mindazok az állami vállalatoknál és intézményeknél alkalmazott dolgozók, akiit a szénbányászat körében akarnak clhelyezkedni, különösen a korábban bányászati területen foglalkoztatott, munkások, erre engedélyt kapjanak és részültre az áthelyezést meggyorsítsák.

b) A nehézipari miniszter biztosítson a szénbányászatban szakképzettségüknek megfelelő munkahelyet azoknak a

I bányamérnököknek és bünya- tcchnikusoknak, akik ma más területen dolgoznak, s az illetékes miniszterek nyújtsanak segítséget az érintetteknek a bányákba való áthelyezésénél.

c) A nehézipari miniszter a

Munkaerő tartalékok Hivatalának elnökével vizsgálja felül a szénbányászati szakmunkásképzés rendszerét. Gondoskodjanak a kiképzés időtartamának leszállításáról, részben szakosított munkások kiképzésével clövá- jásra, fejtésre cs fenntartásra.

d) A nehézipari miniszter és az Országos Tervhivatal elnöke dolgozza ki a szénbányászati műszaki és szakmunkáskáderek képzésének ötéves tervét.

III.

A szénnel való takarékos gazdálkodás érdekében:

a) Az Országos Tervhivatal elnöko öt százalékkal csökkentse a termelés és közlekedés minden terén a nagy fogyasztok rendelkezésére bocsátott szénmeny- nyiséget. Gondoskodjék az illetékes miniszterekkel együtt a széngazdálkodás egész területén szigorú szén fogyasztási normák kidolgozásáról, azok kötelező betartásáról és a korszerűtlen, nagyfogyasztású kazánok fokozatos átalakításáról gazdaságos fűtés üekre.

b) A nehézipari miniszter gondoskodjék arról, hogy a szén- termelés ménnél egyenletesebb legyen egész éven át, valamint az érdekelt miniszterekkel együtt arról, hogy a kereskedelem és egyes nagyfogyasztók tavasszal "és nyáron megfelelő szénkészleteket képezzenek.

c) Az áramtakarékosság érdekében az Országos Tervhivatal elnöke az illetékes miniszterekkel együtt gondoskodjék szigorú normák kidolgozásáról és kötelező előírásáról az elektro- mosáram-fogyasztásban. Dolgozzanak ki olyan rendszabályokat, amelyek az áramszolgáltatás egyenletesebb igénybevétele útján biztosítják a csúcsterhelés csökkentését. Minden üzemben dolgozzanak ki helyi módszereket a szén- és áram- fogyasztás csökkentésére.

IV.

Annak érdekében, hogy a bányászok 1'érében, a nekik juttat- tott kedvezményekben és egyéb területeken is kifizetésre jusson a nehéz bányászati munka kiemelkedő népgazdasági jelentőségének megbecsülése s ugyanakkor a széntermelés fokozására: a) azoknak a földalatt dolgozó munkásoknak, akiknek egész hónapban nines igazolatlan műszakjuk, az alábbiak szerinti teljesítményjutalmat kell adni:

A földalatti vájárok, segédvájárok és csapatcsillések, ha havi teljesítményük 110 és 1301 százalék között van, a 100 százalékon feiiili teljesítményért járó bér után 50 százalék, 130

és 160 százalék közötti teljesítménynél a 100 százalékon feliiE teljesítményért járó bér után 73 százalék, ennél magasabb teljesítményűé! a 100 százalék feletti teljesítményért járó bér u*án 100 százalék jutalmat kapnak.

A földalatti szállítószemélyzet jutalma:

70 %—80 % -os leterhelésnél a prémium 30%-a,

80 o' —90 % -os leterhelésnél a prémium 45 % -a,

90 %—100%-os leterhelésnél a prémium 75%-a,

100 Oj feletti leterhelésnél a prémium 100% a, a földalatti gépjavító és karbantartó személyzet jutalma — attól függően, hogy üzemrészének teljesítménye naponta 10 vagon alatt, 10 és 30 vagon között, vagy' 30 vagon felett van — a termelési terv teljesítése esetén 3, 6, illetve 9 százalék, a túlteljesítés minden százaléka pedig 1, 1.1, illetve 1.3 százalék.

b) Azokat a földalatt dolgozó szénbányászokat, akiknek egész éven á* igazolatlan míí- szukmulasztásuk nincs, minden évben egyösszegben kifizetett hűség-jutalomban kell részesíteni. Egy igazolatlan műszak- mulasztás esetén a jutalom fele fizethető ki, két igazolatlan mulasztás esetén jutalom nem jár.

A jutalom nagysága a földalatti pótlékkal növelt évi alapkeresetnek : vájároknál, segédvájároknál, csapat-csilléseknél 1950 január 1-től számított

1— 3 évi szolgálat után 5%-a,

2— 5 évi szolgálat után 10 % -a, 5—10 évi szolgálat után 15%-a, 10 éven felüli szolgálat után 29

százaléka. •,

A vájárképesítéssel rendelkezők ezen leiül a jutalom 10 százalékát kapják.

A többieknél a földalatti pótlékkal növelt évi alapkeresetnek 1950 január 1-töl számított

1— 2 évi szolgálat után 3%-a,

2— 5 évi szolgálat után 6%-a,

5—10 évi szolgálat után-10 -a,

10 éven felüli szolgálat után 15 százaléka.

A hűségjutalmat először 1950. évre vonatkozólag 1951) december 31-én keil kifizetni.

c) A földalatti munkán dolgozó munkásokat és műszakiakat munkaruhával és lábbelivel kell ellátni. Ha egy éven át igazolatlan műszakjuk nem volt, ez az ellátás díjtalan, egy igazolatlan müszakmulasztás esetén 50 százalék, két mulasztás csc*én teljes árat kell fizetni.

d) A 30 százalékos földalatti pótlékot ki kell terjeszteni mindazokra a műszaki munkavállalókra, akik havi munkaidejüknek legalább kétharmadrészét földalatti munkában, illetve bányajárásban töltötték.

e) A bányaválialatok, üzemek, üzemrészek vezetői és műszaki munkavállalói jutalmát, az eddigi rendszertől eltérően, a következőképpen kell megállapítani:

Az üzemrészen alkalmazottak jutalma — sittől függően, hogy az üzemrész teljesíiménya naponta 10 vagon ala*t, 10 és 30 vagon közt, vagy 30 vagon felett van — a term-lésj terv teljesítése cselén havi fizetésük 3, 6, illetve 9 százaléka, a túlteljesítés minden százalékáért pedig 1.2, 1.3. illetve 1.4 2 százalék;

a bányaüzemek vezető műszaki munkavállalóinál a jutalom — at lói függően, hogy az üzem napi teljesítménye 30 vagon alat*. 39 és 60 vagon közt, vagy Ül) vagon felett van — a termelési terv teljesítése esetén 9, 12, jlle ve 13 százalék, a túlteljesítés minden százalékáért pedig 1.5, I.S, illetve 2 százalék;

a bányavállalatok igazgatóinak és vezető alkalmazóidnak jutalmát a legnagyobb üzemek vezető műszaki alkabuazottaiiiál érvényes kulcsok alapján kell megállapítani.

f) A nehézipari miniszter gondoskodjék arról, hogy a vállalatok vezetői az igazolatlanul mulasztókkal szemben szigorúan alkalmazzák a fegyelmi szabályzat rendelkezéseit. Az igazolatlanul mulasztóit munkanapokat le kell vonni a szabadságidőből.

g) A földművelésügyi miniszter tegye lehetővé, hogy a bányászok kísebb-nagyobb földjeiknek a kert területét meghaladó részét az államnak kedvező feltételek melte't eladhassák, vagy bérbeadhassák.

h) 1951 március 31-ig 1200 bányászlakást, valamint 1000 személy elhelyezésére legényszállást kell építeni és ezekben a termelésben, a munkafegyelem terén legjobban kiváló bányászokat kell elhelyezni. 1951 végéig további 2000 lakást és 200!) 'zemély elhelyezésére szolgáló Icgcnyszállást kell építeni.

Fokozottan támogatni kell a bányászok lakásépítő szövetkezeteit és a földjüket eladó bányászüzemi dolgozók részére a bányatelepeken való letelepülésük érdekében házépítési hitelakciót kell szervezni. A bányaüzemi lakásokat azok számára kell biztosítani, akik ténylegesen a szénbányászatban dolgoznak.

i) A közlekedés- és postaügyi miniszter nyújtson segítséget a bányavállalatok igazgatóinak a bányászok szállításának megszervezésében.

j) A bányászok jogosultak a régmúlt harcos hagyományait és a bányászmunka megbecsülését kifejezésre juttató disz- egyenruba viselésére. Az egyen- ruhavisclés szabályzatát és a különböző munkaköröknek (vájár, segédvájár, stb.) megfelelő rendfokozatok feltüntetésének módját a nehézipari miniszter állapítsa meg.

k) A Magyar Népköztársaság

Érdemérmének arany fokozatát

kapja meg az a vájár; ezüstfokozatát kapja meg az a segédvájár és caspalcsillés; bronzfokozatát kapja meg az a földalatti dolgozó, aki 1915. április 1-töl, vagy későbbi időponttól számítva 5 éven út egyhelyben, vagy üzemi érdekből áthelyezve a szénbányásza.tinin dolgozott.

A Magyar Népköztársaság Érdemérmének magasabb foko-1 zatával. Illetve Érdemrendjének különböző fokozataival kell kitüntetni azokat a bányászati dolgozókat, akik 1945 április

4-0*61 vagy későbbi időponttól számítva, megszakítás nélkül*