Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)
1950-10-18 / 162. szám
A tanácsválasztárnál erősítjük népünk egységét, növeljük a béketábor erejét JELÖLTJEINK-A NÉP JELÖLTJEI Október 22-én országszerte megválasztják dolgozóink a helgi tanácsok tagjait. A jelöllek — népünk színe-java. Élmunkások, sztahanovisták, állami gazdaságok dolgozói, termelőcsoportok tagjai, vagy egyénileg dolgozó parasztok. Asszonyok, ifjak. Kiskőrösön Lebovics Károly jegyző, Lackó János bíró. Akasztón Vékony Sándor, Bodor Ferenc, Vö- rösoácki Teréz. Szabó József. Soltszentimrén Szaszler Imrén c, Kőműves Béla. Kaskantyún Trepák Pál. Bócsán Koller József, stb. Ezek a jelölések népünk rétegében a szoros egységet bizonyítják. A jelöltek a nagy kitüntetést a népért végzett jó munkájukká^ érdemelték ki és dolgozóink bizalma kötelezi őket arra, hogy népi demokráciánkat odaadó munkával, a nép iránti forró szeretettel erősítsék. Megyeszcrte nagy várakozással beszélnek a tanácsokról. Az egykori napszámosokból, a tanulással, művelődéssel ismerkedő fiatalokból, a magukratalált asszonyokból lesznek a község új gazdái. Megyénk községeinek voltak már néhány „gazdái“. Kalocsán, ameddig a szem ellátott, az érseki uradalom, Solton gróf Telekiék, Soltszentimrén báró Kaasék. stb. Ezek az urak és szekértolóik viselték gondját g községeknek. Ugg viseltek gondot a határra, hogy a napszámba járó falu verejtékéből lóversenyezték és kártyázták el az egyik dűlőt a másik után. Felszabaduláskor a falu dolgozói elűzték ezeket a „gazdákat1. Megyénk községeiben az élet azóta vidámabb és boldogabb lett. A tanácsokkal a dolgozó nép most végleg kezébe veszi saját szí sónak intézését a falun is. emlékeznek a községben Faragó Gábor kulákbíróra, B. Szabó Jó- zsefre, Nagy Gyulára, meg a többiekre. Hidasj jegyző is 32' holdat szedett össze „nehéz jegyzősége“ alatt... „A tanácsváiasztás harc és min. den szavazócédu'.a fegyver...““ — így írta Rákosi elvtárs. Dunapataj népe kezébe is erős fegyverek lehetnek. október 22-én arra, hogy a letűnt ocsmány világot teljesen elűzzék! Ott Tan a tanácsban a mí nagy segítőnk, a gépállomás is»* ,4z ötéves terv első esztendeje nagy ajándékot hozott a falunkba, júniusban megalakult a gépállomás. Fölfahászkod- lam én is, vége az igával való kínlódásnak: Azánnyómban szerződést kötöttem nemcsak a tarlóhántásra, de az összes őszi . munkára is. .4 falunk nemrég vállalta, hogy október 22-re befejezi az őszi munkákat. Eii is azok között voltam, akik ■ezt megígérték. Ma már zöldéi a vetésem és örömmel számolgatom a jövöéoi aratást. Mert láttam én már több helyen, hogv mit tud á gép a földnek adni. .4 többi paraszt- társam is a szemével lát és oz •e-szépel gondolkozik. Van is a nti fiatal gépállomásunknak annyi munlrája, hogy csak győzze elvégezni. Napok óta olvasgatom a tanácstagok névjegyzékét. Nagyon megörültem, amikor ott láttam a listán három jó traktonslá- nak a nevét is. Fröhlich Salamon tnágLilebb szakember, de a flatql Karakó és Nagy Lajos sem marad ni kiölte. A 'Spjl- lamás diesö-ségtábláj.1.1 is rajta van a nevük a fő teljesítményekért. így helyes —- gondoltam magamban, — hogy ott van a tanácsban a mi naag segítőnk:, a gépállomás is. Munkája eddig is megkönnyítette a mi földdel való bajlódásunkat. Most, hogy bejutnak a jó tralc- tor isták a tanácsba, még többet segítenek nekünk itt, falun a jövő építésében azzal, hogy a minket vezető munkás- osztályt képviselik. Majercsik János * középparaszt, Ilarla. Képek Ordas község jöTŐjéből Szokatlan látvány az olyan kicsi faluban, mint a 900 lélekszámú Ordas, a villanyfényben úszó utcák. Mi adta volna a községnek, ha nem a hároméves terv? A jövő még többet fog adni, mert az ótéves tervben megszülető új falu bölcsőjénél a 22-án * megalakuló tanács áll. Ma még papíron van összeáll ítva a terv, de hogy valóra is váljék, arra azok az emberek a biztosítékok, akik az egész falu megbecsülésével, mint a legszebb megbízólevéllel veszik majd át a hatalom gyakorlását. A falu leendő új gazdái tudják, hogy mire van szükség. Feli kell' építeni az ovo. dát. A régi artézikutat rendbe kell hozni és mellé egy újat is fúrni. Elég volt már' a hepehupás járdáikból! és a kátyus közutakbói. Miért ne lehetnének Ordason is kőjárdák és feltöltött utak? A nép a gazda, magának épít új fa- tut. De legyen szép, egészséges fs a falu..Fásítani keil az utcákat, a főtérre csinos parkot csinálni. A határban is itt az ideje, hegy szélfogó erdösávokat létesítsenek. A fejlesztési terv gondoskodik 24 hold kiégett legelő füvesítéséről is. Október 22-e után Ordas községben is a dolgozó nép lesz a falu ura és leilkes munkájával felépíti majd magának egyre szebb élete színhelyét, az ötéves terv új községét. Közelebb kerül egymáshoz a dolt^ozö nép és az iskola Kedves elvtársak! Az a nagy megtiszteltetés ért, hogy Dana- egyháza község helyi tanácsának egyik jelöltje lettem. 1945 óta állok a falu iskolájának élén, a dolgozók szeretnek, megbecsül nek. Minden'törekvésem az volt eddig i,s, és lesz ezután is, hogy új építőket neveljek a rám bízott gyermekekből szociálist a lva /laknak.' Most, hogy tanácstag lettem, még odatadóbb mariköt fogok és tudok végezni. Az a tény, hogy a tanácsba a dolgozói, bizalmából mi, pedagógusok is bekerültünk, hatalmas jelentőségű. Azt jelenti, hogy még közelebb kerül egymáshoz a dolgozó nép és az iskola. A tanács tagjai szívügyüknek fogják •tekinteni az iskolát, hiszen az ö gyermekeik is itt tanulnak és várnak képzet!, tanult továbbépítőivé annak a nagy munkának, amit m; e,- kezdtünk. A múlt rendszernek nemcsak az iskola, a dolgozó nép gyermekei, de a nevelő is mostohagyermeke volt. Helyi példái' említek. Ezt az iskolád 1938-ban államosították és akkor került újjáépítésre. .Szóba került egy tanítói lakás építése is. Az akkor: főjegyző azonban kijelentette: „a tanító majd keres magám lakást, ilyesmire nincs pénzünk“. Az újjáépült iskola is csak •kétosztályos lőtt. A főjegyző elsikkasztotta az iskola pénzét. Községünk fejlesztési tervében szerepel a tanítói lakás fel építése és az iskolának két osátállytl való kibővítése. A régi világ megtagadta, a mi rendszerünk felépíti. Ezt köszönhetjük ml a tanácsnak és ezért vállalom és lelkesedéssel, odaadással az engem is ért megtisztelő feladatot a tanács munkájában. Bakos János ált. iskolai igazgató Dunacgyháza. K. Horváth Istváncknak gondjuk lesz a falura. Duxiapatájon a mimkásasszony- ’ bői Jett főjegyző szorít kezet ez év tavasza óta az emberekkel. A tanácslistán o'.yan emberek nevei, akik mögött az egész falu ott áll szeretetévd, megbecsülésével. De a régi úribetyárvilág emléke nemcsak a megsárgtí.t jegyzőkönyvekről beszél, de ott él az idősebbek emlékezetében is. Lapozzuk csaik fel ezt az emlékkönyvet, nem árt visszaemlékezni. Bévárdj István jegyzösége abból állott, hogy reggel nagydöntősem berúgta a községháza ajtaját, végigrengette nagy hasát a szobákon, aztán sietett baza a hízóihoz. Igaz, kulák-kupec volt. 30—40 hizct adott d évente. „Ba rátáinak” sokszor panaszkodott; — Terhes nekem ez a jegyzoség. Már felfordul a gyomrom, ba a sok parasztot látom. Az isten sem tudna a kedvükre termi, mindig Szalkszentmártonra leszállt a késő őszi este. Szurbksötét az ég, csöndes a falu. Jó éjfél körül járhat. K. Horváth István élőit még vagy kétkilométeres út ál*, hogy hazaérjen az,Újtelepre. Nehezen bukdácsol a keskeny járdán, olyan sötét van, hogy az orráig seai lát. Az asszony majd biztosan mérgelődik otthon. Dohát 45 óta megszokhatta már, hogy ő bizony él a jogával és bi- zouy beleszól mindenbe, ami a falu sorsa. A hosszú gyűlésekből mindig kisült valami jó. Melegség önti el, amint arra gondol, hogy lám, mennyire szeretik a faluban, tanácstagjelöltnek választották. Aztán a ma esti gyűlésre gondol. A fa'.ufej- Iesztésj programot beszélték át. Megegyeztek, hogy a villanyt ki jegy kutat! kell terjeszteni minden utcára, | — Jól van, aztán az új iskola kérdése is napirendre került. De ez a hazafelé tartó út új gondolatokat ébreszt benne. Miért kel; neki és újtelepi társainak a gödrös járdákon, a sötét sikátorokon járni? — Holnap kiegészítem a javaslatot azzal, hogy- ide is hozzuk el a villanyt, a járdákat meg kövezzük ki. Előtte viharlámpa imbolyog. Ugyan ki jár ilyen későn? Ahá, ez Szabóné. Megy a lányával a kútra. Az asszony jó falusiasán szitkozódik, — Tíz kilométert is le kell gyalogolni, hogy a mosáshoz azt az átkozott vizet a fajú másik végéből elhordjuk. Hogy nem tudnak már itt is csinálni Szabóné — örül meg gondolatban K. Horváth István. — Jó, hogy eszembe juttatta, erről is szólok. Legalább öt új kút kell a falunak, különösen erre a részre. A felesége nem szói semmi rosszat, ahogy hazaér, csak éppen az órára néz és megjegyzi: — Ezután mindig így lesz? Mit töröd annyira magad. Szép, hogy bejelöltek abba a tanácsba, clo azért neon kell tönkre te nmed magad. — Sok munka vár ránk, asz* szony. Tudod, hogy az egész falu tőliink várja, ami kell, abü hiányzik. A mienk iesz a falu egészen, gondunk kell hogy legyen rá! A soIti fiatalok ígérik: nem csalódik bennük sem a Párt, sem a dolgozó nép A dun*avecsei DISz-szervezet titkára, Bólega Imre jegyző- gyakornok, büszkéin számol be arról, hogy a tanácsiba három ifijei ölt is van a szervezetből. Mindhárom kipróbált, jó harcosa a szervezetnek. Ifj. Gács Sándor postai alkalmazott, a békekölcsön- jegyzésben tűnt ki. Rávai Katalin újgazda lánya, A leglelkesebb tag. Amikor megtudta, hogy tanácstagnak ••jelölnék, majd elfakadt sírva. Arra gondolt, hogy régen ezóta már valahol szolgálnia, vagy mint napszámoslány, húzná a kapát. Ifj. Szöllősi Gábor a harmadik jelöli, borbélysegéd. — Az Egységesítő Kongresszus óta nem ért bennünket ilyen határtalan öröm, mint most — mondja Bolega Imre. — Részt veszünk a 'tanácsok munkájában nemcsak azzal, hogy megszavazhatjuk a jelöltökéi, hanem közülünk is vannak bent tagok. Mi ez, ha nem a legnagyobb megtiszteltetés a mi számunkra? Valamennyien tudjuk, hogy ezért a kitüntetésért mivel tartozunk pártfogónknak, a Pártnak és az egész dolgozó népnek. Ifjainkat az a vágy fűti, sarkalja, hogy az eddiginél még jobb munkával hálálják meg ezt a bizalmat és szeretetek A tanácsitól mi magunk is sokat várunk. Jobbam törődnek velünk, több támogatásit kapunk ahhoz, hogy még eredményesebben dolgozhassunk. Például égető szükségünk lenne egy kultúrteremre. Most a szövetkezeti kocsma egyik szobájában tudunk csak rendezni valamit: ha meglesz a tanács, bizonyosan megkapjuk a termet. De .segíteni fog a tanács abban is.- hogy rég óhajtott sportf elszerelésünket beszerezhessük. Mi, a dunavecsei ifjúság ígérjük, hogy a tanácsok munkájában minden erőnkkel, a legnagyobb tudásunkkal részlveszünk. Nem csalódik bennünk sem Pártunk, sem a dolgozó nép! Napszámos asszony a solti tanácsban Szőke, fajikendds' fiatalasszony fogadja mosolyogva a so!'t! köz séigiházátra érkező feleket. Bozóki •Ferenoné, sagédtoívatali t sz.tv.se- 15, taiBáortagjelöIl. Sokan nem ks lákaii.Lk elb.nni, trig a néni: nsm owassák a. • isi.an Bor ók iné maga is csodálkozik még kissé ezen a dolgon. De ha már itt srsn, hát megmugatja majd, hogy egész ember <5 itt is! Es ha -megválasztják, a többi fejkendős, egyszerű soltii parasz1!- asszonyt nem nézik ki mard a {/■»»’aít>65, az űigyonmaaikű-'ö- zölt és kifestett ..úri“ íisz'viselö- 1 any ok és ku’.á'- -c vem-e té'S. Ha zaimennek maja, a testvérükhöz, a barátjukhoz, fa'-ók.' Ferencné- ber, aki körülüik jött. ..Olyan embert szívesen látunk a tanácsban. mint Ilóczki Ciyörgy" Apo&tag község egyik tanácstagjelöltje Ilóczki György, 13 hói- das középparaszt. Neve az egész faluban ismert. Pedig szerény ember, de magatartása, munkája minden öndicséretnél hangosabban beszél róla. Őróla meg a falubeliek beszélnek. Hogy miért jelöltök? Hát hogyne lehetne olya3 embert jelölni, aki világéletében mindig példát mutatott. Első volt minden munkában. A begyűjtést túlteljesítette. Aztán most az őszön is, ő már rég elfelejtette a szántást-vetést, amikor a legtöb. ben még a kukoricát sem törték le. Vagy egy hete földben a vetése. Ilóczki pártonkívüli. A falubeliek azért is büszkék rá? — Lám — mondogatják, — azt akarták elhitetni velünk, hogy a tanács egy új pártja lesz a kommunistáknak. Akkor, hogy kerülnének bele olyan emberek is, mint az Ilóczki. S Ilóczki György a tanácsban azokat a becsületes, pártonkívüli dolgozókat fogja képviselni, akiket a Párt is megbecsül, mert életükkel, munkájukkal bebizonyítják, hogy elfogadják a Párt irányítását, vállvetve odaállnak a kommunisták mellé az építő- munkát«». 99A paraszt sunyi kutya* rúgj bele és eloldalog!44... tele van a szájuk panasszal. Már belefáradtam vesződni velük. Legjobb ezekkel úgy bánni, mint a kutyákkal. Rúgj beléjük, akkor eloldalognak. — Bévárdi azért mindaddig kibírta ezt a „nehéz sorsot”, míg annyira nem ’ ment visszaéléseivel, hogy leváltották. Gyönyörűen berendezett lakása köré ugyanis a község pénzén csináltatott cementkerítést, hogy „a parasztok ne bámészkodjanak be. amikor nála valami kis vendégség van”. Jól ment akkor a község urainak, meg a kulábdknak. Dáridó ki, dáridó be. A rakott asztal, meg a borosüveg mellett sok mindent el lehetett intézni. Azt is, hogy amikor a falubői minden szegényparaszt fiatalt elvittek katonának, a H. Kovács basaparaszt fia otthon maradhatott, A sorozóbizott- síg szekerét kente a vagyon. Jól
