Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-17 / 161. szám

HÁRMAS ÜNNEP LESZ SZÁMUNKRA OKTOBER 22. ünnepeljük a tanácsválasztás győzelmét, az őszi munkálatok sikereit és felszabadulásunk ' hatodik évfordulóját A Békekölcsön több mini %él és negyedmilliós eredményevei Nem /elejtünk, vmzaem lékem nk,. Gépállomásaink fokozzák ni unkájukat Megyeközpontunk területén az Felegyháza dolgozói megmutat­lak, milyen egységesen, készen állnak békénk megvédésére. En­nek ellenére meg kell állapíta­nunk. bogy nagy éredményeiá'k »eitert, ha szórványosan is,akad. tik még komoly ttidnvosságalhk, mziynek kiküszöbölése a taüács- vj'a.«í'á.sig a. legfontosabb feiacbat. Mi-ndjári meg is e.milíem legna- 5vabbhiányosságaink»! és ez az, hogy stfétszórl fanyaré mtszeril nk - ben termelő, dolgozó parasztjain­kat ne.in tudtuk eléggé jól össze­fogni, így előfordult nem egy olyan mi üt pld. Szabó Jurtrá a S holdas dolgnaó paraszt esete Is, aki a városi pávtW*ótts»ágjhóz uta­sa jött él ntéginondaiti: Tatán az én forintjaim brat éppen ógy a békét védik, mint a többiek«, hogy engem nem kerestet fél a népoevéíftk" — mondotta és te­jesen igaza volt. Hősi esi ff hibánkat úgy 'küszöböltük ki, hogy ávindén !s’aya.j körzít'bén egy-egy. felelős el'Viéraa't álhitünk feá és népneve­lőinket úgy csoportosítjuk át, oogy ahol jobban rászorulnak, oda képzettebbeket állítunk. Igen örvendetes .jelenség volt az ifjú­ság és -az MNOSz 'jéöd'iileteS mun­kái*. Ezt a isndületet most még fokozottabban használjuk fel és sok új firtalt. mit állítunk be ko motyabh feladatok elvégzéséhez, ak':k mi-n! új káderek* a Békeköl­csön irgvzésében váltak ki. így nem fordulhat O ő égyélteh olyan eset sem, hogy a tel környékün­kön nem a mi népnevelőink lá­togatnak le, mért nagyon jól tud- juk. itjogy akivé', nem mi fogu.iko. zunk, azrai foglalkorit az elkn- súg. A m: népnevelőink tfiúr m irt - den választót meglátogattak ds nemcsak a tanücsváléiSztás jeleo- fds-ágét ismertették, hanem kikü­szöbölik éddigi hibáikat és a menő gazdasági monkátutok Idejé­be» való el végzésével is lcgtal- » óznak. A t a.n á«s vá'-asz t ás oka l feskun- fdlejvjiázén egész héten sorozatos ittíöepségekkí', tesszük féffrjthe- ictilenné. A magyar válogatott csapat ■szerdai vendégszereplése szintén a lanácsváhisziások sikerét bizto­sítja, imitO't az azt követő opera­házi hangverseny. Természetesen a munka közben nem feledkezünk meg a párt építés feladatairól sem, hi­szen máris, a Békekölcsönnel kapcsolatban föltűnt új káderek közül, a Gyáré pitit, Magjsépilö ís több’ tszcs nyújtott be tagjelölt felvéteti kérelmeket. A választási előkészületeket jól fel gitárjuk használni a műnk ás-paras ze szö­vetség további erősítésére. Kis­kunfélegyháza hármas, gyöayöírű ünnepei akar ülni a tanács hátasz- tus napján. Először ts megünne­peljük * lanáesvála.sztások győ­zelmet. másodszor az őszi mező-, gern)esági munkái teljes élvégzé-j set, harmadszor, de nem utolsó sorba, városunk fetszabadsilásíá- nak 6-ik évfordulóját. Ezért te- ■Vejthelétéétvnc akarjuk fenn] Kis- k inif é'iegy hü zá n dolgozói nk n ak e zt a napot, mert tudjuk, hogy a 1a- iná'OíV'áLasztásók győzelme egyút­tal a fo^ketóbo- újabb hatalma ,5 győzelmét jelen1'! és újabb csapás a háboirúrá uszító amerikai impe- iriaíls'.ákfd. Hrabovszki Mihály, M'DP városi titkár, Kiskunfélegyháza. A kecskeméti villanyfelepen szépen dekorált, tiszta teremben tartottunk elsősegélynyújtó tan- folyamot 23 részvevővel. Ennek nagyobbrészt: munkás, idősebb dolgozó volt. Ezek mind nehéz testi munkát végeznek és nehéz munkájuk után nagy ürömmel és lelkesedéssel hallgatták á ki­váló előadásokat, ^melyeket dr. Pencz Gusztáv tartolt. Nagy sze­relet és egyetértés volt az előadó és .a h-á:!gflió: között, így a tan­folyam nagy sikerrel és igen jó efedménhíTél végződök. A Kecskeméti Közlöny 10U0. július 10-i szántában a követ­kezőket olvassuk: „A uymnor és szenvedés el­képesztő képet turulnak a sze­gény dolgozók elé. Ai egyik ut­cából egy asszonyt jelentettek, hogy napy nyomorban cl. Á szoba kópé döbbenetes. A söti­telten, poros szobában egy SO ét? körüli asszony. Piszkos ronggyal takart gennyesedéi jobb lábfejón súlyos seb.'1 A munkanélküliség a munká­sok nyomorát, a lakosság em­bertelen viszonyait mutatja a július löd cikk. „A nehéz gazdasási helyzet, a mezőgazdasági vúteúg melleit egyik legsúlyosabb jelensége ás épUkezés-tivékeiiység pangása... a lakosság zöme item tud lak­béreket fizetni... mindenki igyek­szik kisebb lakásban meghúzód­ni.“ líátjy munkás, hány dolgozó paraszt lett Öngyilkos, hány ember nem bírta tovább a fa­sizmus hü'rhetotb:;; nyomorát és a pusztító terrort. Ez áll a jú­liust bil-i számban; „Öngyilkos (ikat f lenni egy iidpsiviiíós, liiert nem kapóit munkát. Hétfőn délután súlyos állapotban s'-állilolldk uz Izsá­ki-úti kórházba AT. P. 25 eves napszámost, áld öngyilkossági szándékból lúgköoldtitlál 'mér­gezte meg nuigát... AS öngyil­kosságot a fölötti elkeseredésé­ben akarta etkötelni, melt mér hónapok óta nem kap munkál. Hint kitanult lakatos sem tu­dott elhelyezkedni. — a min, napszámos kereste egyithög ke­nyerét, Az utóbbi időben még így sem jutott munkához és ez annyira bántotta, hogy hétfőn délelőtt. liiíjköoldaii'il megmér- gerle magúi.“ Az únguszlus 17-i számban a következő oívilshti.tö a „Miből élünk“4 cin» blatt ; „lágy napidijes tisztviselő 5 pengővel és ucgyedmogátol in­dul a hónapunk. Ilatszoraiviyi ős adósságé/, mint egy havi fi­zetése és nem tudja, hogy el­sején hányféle kellene fizetnie:' Ugyanakkor növeltek az elnyo­mó apparátust. A Kecskéméi i Közlöny augusztus 31 -j dátum­mal megjelent Szántában erről Oz olvasható: ,.Mennyi póldlfat kapnak a katonatisztek, altisztek, rend­őri és csendűri testület lúgjai? Júfius 1-töl visszamenőleg utal­ják ki számukra a pótdijai:* őszi munkák elvégzésében lassú fellendülés niutaitkozik. A 27 gópállom'j közül h kiskunhalasi vezet, utána következik Ti sza­kácsáé. A harmadik helyen Kis­kőrös és Kerekegyháza, a ne­gyedik helyen Táz’.áf áll. Leg­gyengébb eredménnyel dolgozik a páhi, solti, szakmán és császártöltést gépállomás. Leg­jobb brigáderedményt ért el a kecskeméti „TörekvésTázlá- ron Oláh Ihm brigádja, a „Vö­rös CsíHag“-brigád, jiszakccs- kén és Dysnokon az „Előre“-, brigád. Legjobb egyéni ered­ményt érte el Kiskőrösön Fá­bián István, aki október ]2-rc 100 százalékig teljesítette egész őszi idenytervét, Baján G/epesi Ernő, Kziakmáron Szvetaytk István, Csá'taíján jedihiák Já­nos. Ezeknek a dolgozóknak el­ismerésünket fejezzük ki szép eredményeikért, melyek komoly munka és hare útján valósullak meg. A lemaradásért felelősséget keli hogy élezzünk valamennyi­en. Különösképpen azok a dol­gozók, akikéi nem hat át ez u felelősségérzet. Általába ti sok a gépkiesés gépállomásainkon. A szabadszállási gépállomáson a politikai vezető elvtáirsnö meg­alkuszik abban, hogy a trak­toros. dolgozókat nem lehet pofi fika ilag meg ne veini. Helytelen Hegedűs Ferenc kijelentése, hogy nem hajlandó A pénzügyminiszter megáilapí. tóttá az új községi vezető alkal­mazottak — a községi tanács vég. rehajtópizottsága elnökének, élnök- bolyettesének (ahol ez f izéiét* tisztséget jelent) és titkárának — fizetését. Az új fizoté^ek a volt községi fizetésekkel szemben az esetek többségében emelkedtek, mivel azokat korlátozás nélkül kell kifizetni. Megkülönböztetés történik az egyes községi vezetők illetményei, nek megáilapitásáné! attól füg­gően is, hogy a községnek, amely­nek igazgatását, gazdasági életet elmenni a megbeszélésre, ami­kor a gépállomás párttagság:» «K párlonkívülí dolgozói elöli jó példát 'kellene mutatnia. Hege­dűs elvtárs .egyébként ,párt veze­tőségi tag, munkáját elvégzi, d' magatartása nem párttaghoz illő. A pár lenk műi dolgozók felülmúlják a termelésben és az ugitációs munkában is. A Szabadszállási gépállomás elfogadta Kerekegyháza ver­senykihívását, de a verseny csak pa'nrnn van. mert a dolgozó!; nem sokat tesznek a vers any ér dzkében. Például Szabó felelős vezető a iiiunkaflépkéZelöke! magukra hagyja, nem oktatja őket. Ez 'megmutatkozik a bet. feljésílménvhen is. \ felelős ve­zetők járjanak jó példával a dolgozók elöli, képezzék saját- vnagukat, oktassák a többiekét Bizonyosan nein lesz annyi gép­törés és kiesés a 'munkában. Gépálló in ásóink főj eladnia, hogy a pártszervezet irányításá­val az eddiginél sokkal jobban szervezzék, irányítsák és ellen­őrizzék a munkát. A dolgozó'.; in u nk steril létük ön állandó •fel- világosító munkát fejtsenek ki a dolgozó parasztság között a tan ács választás sikere érdeké­ben. Fokozott éberséggel leplez­zék le az ellenséget, mely a he­lyi tanácsok és a korai gondos vetés ellen agitál a falúban. Méhes József A MG. .Meg vei Központ vezetik, hány lakosa van. A sza­bályozást a minisztertanács jóvá­hagyta. Figyelmesiető xxtrnjL u frnnrűi gás- és viliéinyipurban Figyelmeztető sztrájkba léplek a francia gáz- és villanyipar dol­gozói. Tiltakozásul egy kormány- rendelet étién, amely átszervezés címén voltaképpen megcsonkítja a dolgozók által létesített szociális tervezeteket. A mozgalom egész FrancWországra kiterjed. A községi tanácsok ú.j >e*ető tisztviselőiuek illetményei Az ember eltelette már az utolsó magot is. Man­kója végeztével Végignézett az pisírtiftoti barázdálton és izzadt homlokát félszárftottá az októ- Ht-reléji szél. Csönd vaö a határ- ban, csak néha csiripel egy-egy veréb. Valahonnan traktor zúgá­sát sodorja feli? ti szél, a békés munka zaja ez. Dolgozik, szánt- vei, épít az ember. Bajost Péter pem látja a tá­volban dübörgő traktort, csak a hangját halija. Előtte a tozs- zsál, bugával, áipára 1 bevetett Föld. Gondolkodik. Kis idő múl­va eidiiüéKg zsebéből az újságot, forgatja, lapozgatja, Egy Cikket olvas újra és újra. „Szöul népe tovább háreOl". Ka á eikfc címe. Magft setú tudná most hirtelen möíKÍondani, hogy hányadszor olvassa már ezt a. cikket. Elol­vasta réggé!, amikor az újságos beadta, a lápot. Akkor 2séhre tétté, hogy kinn majd újra elol­tássá. Mielőtt még&cwfttö volna a mpnkát,, újra elolvasta kétszer is. Möíkak&’Sfm Iá elővette. még fliháoyséőf. Azt hetn tudná tneg- mondapl., hogy hányadszor szo- itill: éikéíbö á Kést. Síért nteüi iráét ezt anélkül megállni. Most fppég ézt olvasva♦ „A város­ban maradt lányokat az ameri­kai szíi'ny'éíctéjí éltből tűk MacArthur ígérete alapján, aki Szöult három napig a katonák rendelkezésére bocsátotta- Az amerikai katonák a lányokat saját tulajdonuknak tekintik, Meggyalázva továbbadják Őket társaiknak-. Valóságos árveré­seket rendeznek az utcákon és wiiiskyétfc, cigarettáért engedik át áldozataikat« vagy elkártyáz­zák a lányokat. így szól a cikk. És ez az, ami felforralja DajúsZ Péterben a vért. Ezen gondolko­dott egész napon át. Iliiében «I hí-112 so I a traktir zúgása éé Szemeivel tankok VöUuí'isát látja. Jól em­lékszik. Wég a háború minden sáöfüyhségérc ds arra gondolt, Hogy bz tŐfténik most Koreában is. Azelőtt is voltak háborúk a világban, de äz akkor nem érde­kelte túlságosan, Most egészen másról van sző. Most máskép* pen tátja, más szemmel nézi a világot, a maga világát, Félti is. Félti a hat hold földéi, aniit a föíűb^ztájkőh életidők leg- fcoiflőgább hápjáfl kapott. Mi volt Ő azelőtt? Cseléd... Sehkl... Az nfaÜ-Sg tulájdotia. Ötödik esziendejéj hogy szabad amber, a ffiaga gazdája. Máza van, föHJj van, hazáját vau. Mindén nap ojtafea az újsá* 501, 4 Szóltad Népet. Tudja, hogy mi történik a világban, tudja, kik a béke ellenségei. Tudja, hogy ki vezeti azt a ha­talmas küzdelmet, amely a világ­békéért folyik. Szivét melégsög járja át, ha arra az emberre gondol, akit Sztálinnak hívnák. De Bajusz Péter nemésak sze­retni tud, hanem gyűlölni is. Izzó gyűlölettel gondol azokra, akik védtelen asszonyokat, öre­geket és gyermekeket, bombáz­nak éá géppuskáim,ak. GyülöU azokat a hóhérokat, akik kór­házakat bombáznák éjjél-happál, akik hatomra gyilkolják Korea hős pépét. Sokat, beszélget ér­iül Kelemen MihAllyaí, Mészá­rol Kálmánnal és Bzálóütai AQ- falial. Olyan dolog ez, hogy min­denkit. érdekel, MiudenkuiŐk van erről monetúniValója. Ók is ol­vassák az niságot napö.üfá. Ke­lemen Mihály e. töeilétt ifépiüb- ve-6 is. Sokát jár a Í'álitbíih, a hnlúrBan és taüyákon. kell Tet- níink, íiögy jól .iratbpssunk mondja. — Aki időben .plrégzi az őszi munkát, az az élVnálCg elifji harcol és a békét védi. Érre goifdoit Bajiisz rétét1 is, amikor munkáhóz kézdett. Tud­ja, hogy kézének, Műiden ttlOz.- dulatáVal, minőén félszántött barázdával, minden szén» élve- létt maggá! rés^égévö Vált « békéért vívott hareflák. **• A ml harcunk kömiyebb. Nem Kerül vérbe, cmbcfélelbe. Rajiam, és mindnyájunkon mú­lik, hogy ez a harc győzelmes legyen — mondja Mészáros Kál­mánnak. Mihdkétten elvégezték a munkát. Mindketten békét akarnak, . • — Tudod, kómám, ha arra gondolok, amit ezek a bitangok müveinek Koreában, akkor úgy érzom, hogy nagyon kevés az, amit én végeztém — mondja Bajusz Péter. — Valamit kel­lene még ieniiem, áfiliből meg­érzik ezek a bauditák, hogy mi is Vagyunk a világon, hogy tu­dunk ütni, ha kell. Még kell érezniük, hogy kemény a mi ök­lünk. Igazai tan kantám, bólint rá .Mészáros Kálüláh. Este otf vannak a hopriöVeld értekezletet). Nem híviá őket senki, ^ mégis szívesén fogadták. a szívükre hallgattak ffil'rtdKét- ten. Á hazájuk iránt értett ha- tártaiau szeretetük rittö őkét a iiáreikii íahácsvátásztás lesz, ött ke'.i ieoniok. Ez az ő ItafíUk is. itt megmutathatják a tlláhuak, hogy erős éz a nép, hó|y Békét, srabadságot akar. Nőpneliéiő munkát véféznék. KÓztőn , a« aniorika» imperialista vadállatok­tól szenvedő koreai iiépfé gon­dolnak. Bajusz, Péter járja a falut, ját-ja a határt. Gohdblatái tnes*­sző száll Pák, túl húsvétién és yizekíit. Egy öícg koreai pa­rasztra gondol, aki azt bitté, bé­kességben mflvp'hetl földjét aki- liék kiesi hálát honiba Vobba-. ná*a söpörte el. Arra a hős sza­badságharcosra gondok akit a fenevádak veszett dühükben ke­resztre feszítettek. Arra a fiatal lányra, akit elhurcoltak, ottho­nából, akit kézről-kézre adtak egymásnak és raeggyaláztak ezett az emberi mivoltukból ki­vetkőzött részeg fenevadak. Köze ököl beszorul és kimondha­tatlan gyűlölet él benhe. — Har­colni beí ellenük Giziin-vizen áf. Nem szabad megpihénni egy pihaiiatfé Sem -- góndólja Ba­jusz Péter. Még aéhány nap és me­gint: éfŐsebbÓk lesztíaft, A taná­csok népünk éltjét jöientlk. Erőnk gyŐiceltfiüniíbt jelónti és i'oiytatjúk á tetcot k bébkut, a szocializmusért A végső győzele­mig .p így1 jnótíflja Mészáros Kálmán. A harc tovább, folstatódik szert« ü világban. Koreaion az ifnpé rial tata felicvadak oBoii, a szabadságért, hazánkban a hő­kéért» az Ötéves tervért és a szocializmusért. Énuék a harc­nak részesé Bajtlsz Péter <js min, den dolgozó paraszt, munkás és értelóttaégj. A koréul tlép harca « »Ü hafeiiök Is, a nii harcunk pedig a Kófóiíl stáliadsúgliareo- spk végső gyöféliuét gbgfti elő. Tudja ezt BajúsZ Pétpr és tudja ezt minden öölgöző pa­rbsztt, aki munkával készül a nagy hátúm október ÍS-fő, ä ta- Hftcsváiasms napjára, Bajusz Péter dolgozó paraszt tovább harcol

Next

/
Thumbnails
Contents