Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-17 / 161. szám

'f BACSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁ6 Lelkesedéssel tüntetett megyénk népe a tanácsok, a béke és az ötéves terv mellett a Népfront választási nagygyűlésein V. évfolyam, 161. szám Ara 50 fillér 1950 október 17, kedd 0 TANÁCSVÁLASZTÁSOKRÓL írta: RÁKOSI MÁTYÁS 0 Az október 22-én megtartan- dó helyi tan ács választásik a népi demokrácia alkotmányá­nak megteremtése óba a legfon­tosabb lépést jelentik abban az irányban, hogy államunk ha­talmának mindéi, forrása és birtokosa még inkább és még teljesebben a dolgozó nép le­gyen. • A helyi tanácsokról '.szóló tér­vény java slat azt mondja: „A szocializmus útján haladó Ma­gyar Népköztár sasán olyan ál­lamszervezetet épít, amely biz­tosítja a dolgozók tevékeny és állandó közreműködését az ál­lamhatalom gyakorlásában és az államigazgatás munkájában, kö­zelebb hiszi az ügyintézést a dol­gozó tömegekhez és következe­tesen érvényesíti a szocialista törvényesség elveit.“ Hogyan hajtjuk végre ezeket hí elveket? Hogyan visszük közelebb a közigazgatást a dol­gozó néphez? A régi közigazga­tási rendszerben csak 1105 fa­luja az országnak volt önálló, a többi körjegyzőségekhez tarto- zott, ami annyit jelenített, hogy az ilyen községekben semmit el­intézni nem lehetett. A törvény most 2805-re emelte fel az ön­álló közigazgatással rendelkező községek számát. Ezekben a helységekben lakik a falusi la­kosság 97 százaléka. Nem szorul magyarázatra, hogy ezzel a köz­igazgatás közelebb jutott a föld­műves néphez. Ezenfelül az új tanácsok meg­választása után a minisztériu­mok feladataik egy részét átad­ják a megyei tanácsoknak, a megye eddigi feladatainak jelen­tékeny részét a járási taná­csokra bízza, a járás pedig a községi tanácsoknak ad át egy (sor funkciót. A gyakorlatban ez azt jeleníti, hogy több mint 40 közigazgatási szerv, amely az­előtt a megyék területién műkö­dött, a helyi tanácsok irányítá­sa alá kerül és ezzel a felme­rülő ügyeket közvetlenül a falu­ban az államhatalom helyi szer­veinél, a tanácsoknál intézik el. A törvénynek ezek a rendel­kezései, bér lényegesen csök­kentik a régi hivatalos huza­vonát, magukban véve még nem biztosítanák a törvény szándé­kát. A felszabadulás előtt az a körülmény, bogy egy község ön­álló volt, nem sokat használt az ottani dolgozó parasztságnak, mert a népei lenes közigazgatás gondoskodott róla, hogy a dol­gozó ember életét megkeserítse. Ezért fogadta remegő kézzel a dolgozó paraszt a községházára való behívást, ezért lépett be rettegve és elifogódva a jegyzői hivatalba és ezért hallgatta alá- • 'tosam. meggörnyedt háttal a jegyző fogbegyröl odavetett fe­nyegető. megvető szavait- És mert az ügyek legtöbbjét a köz­ségben nem lehetett elintézni, a hatóságokkal való érintkezés legtöbbször végetnemérö lótást- fulást jelentett a járási szék­helyre ,a megyeszékhelyre, Pon- ciustól Pilátusig, a dolgozó nép­pel ellenséges közigazgatási bú­rokra cia ú tives zt öiib en. Nem volt jobb a helyzet az akkori községi képviselőtestüle­tekben, városi tanácsokban, me­gyegyűléseken, ahol a legtöbb adót fizetők, a kupecek, korte­sek, a régi úri rend kiszolgálói vitték a szót. Dolgozó paraszt oda alig kerülhetett. A felszabadulással ez a hely­zet természetesen változni kez­dett. Meggyorsult ez a változás 1947—1948 után. amikor a dol­gozó nép ináir keményen ült a nyeregben. Az ideiglenes taná­csok, melyék ez év nyarán ala­kultak, már egészen más leve­gőt vittek a közigazgatásba. De a döntő fordulatra csak most kerül a sor, a tanácsok megvá­lasztásával, amikor az alkot­mány megteremtette keretekbe százezrével áramlanak be a dolgozó nép legjobb képviselői. A törvény ■ előírásának meg­felelően október 22-én kereken 220.000 tanácstagot és póttagot kell választani. A választás le­bonyolításánál, a különböző bi­zottságokban több mint 70.000 választó segítségére van szük­ség. Már ezek a számok is mu­tatják, hogy a tanácsok létre­hozása százezrek közvetlen közreműködését követeli. A je­löltek pártállásának, szociális ösis z>e tételén ek szem ügyre vétel e még jobban kidomborítja azt a tényt, hogy a dolgozó nép az, amely a tanácsot révén a maga teljességében bevonul a köz­igazgatásba. A jelöltek az egész dolgozó népünket átfogó Függetlenségi Népfront jelöltjei. Egyhairanad részük népi .demokráciánk 've­zető erejének, a Magyar Dolgo­zók Pántjának tagja. A többi más pártokhoz tartozik, vagy p árton kívüli. Szociális megosz­lásukra nézve 55.000 a jelöltek közül ipari munkás, 132.000 dolgozó paraszt, 10.000 ráz értel­miségi, több mint 5000 a kis­iparos és kiskereskedő, a többi alkalmazott és egyéb foglalko­zású. A pa naszt jelöltek 80 s zá­zaléka egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt. A munkás jel ölitek körött ott ■vannak a legjobb újítóik, az él- munkások. a sztahanovisták, azok, akik a termelésben, a köl- csönjegyzésiben, a falujárásban, egyszóval a példamutatásban és áldozatkészségben az élen jár­tak. A parasztjelölteik között ott vannak a mintagazdák, a ter­melésben kitűnők, azok, akik példásan teljesítették az álam felé kötelességüket, akik élen járnak a gabonabe gyűjtésnél, a szerződéseknél, a termésered­ményekben. Akik a maguk te­rületén szóval és főttel már ed­dig is bebizonyították, hogy odaadó hívei a népi demokráciá­nak, hogy munkát és verejtéket nem kímélnek, amikor hazánk megerősítéséről van szó. Az ér­telmiség ezrei között ott vannak a Kossulb-díjas tudósok, művé­szek, legjobb mérnökeink, orvo­saink, mezőgazdásza luk, a né­péhez hű magyar értelmiség színe és virága. Es természete­sen nem hiány ózhatnak a jelöl­tek közül a szorgalmas kisipa­rosok, kiskereskedők és a de­mokráciánkat támogató kisem­berek ezrei sem. A jelöltek majdnem 30 száza­léka, kereken 60.000, nő. Ez a szám magábanvéve bizonyítéka annak, bogy a népi demokráciá­ban a nők egyenjogúsításának követelés© mosit sem marad pa­píron, nem mainad írott maliaszit. A dolgozó nőknek tízezrei elő­ször nyomulnak be ilyen impo­náló számmal közigazgatásunk­ba. ök a legjobb biztosítékai annak, hogy a tanácsok való­ban szívükön Viselik választóik ügyes-bajos dolgait és igyekez­nek azokat gyorsan és a nép érdekében megoldani. Ez a 60 ezer női tanácstag már magá­ban véve mutatja az idők vál­tozását, mutatja az új szelle­met, amely ezután közigazgatá­sunkat átlengi. És nem kevésbbé fontos, hogy a jelöltek közül 50.000 a 25 évnél fiatalabb. A magyar népi demokrácia szélesre tárta mindenütt az ifjak előtt az ér­vényesülés, a jövő kapuit. Ter­mészetes, hogy a tanácsokba is tízezrével jelöli őket. Hadd sa­játítsák el idejekorán a falu, a járás* a megye igazgatásának tudományát, szokjanak hozzá már 'if júkorukban dolgozó né­pünk ügyeinek intézéséhez és segítsenek kiformálni azt a jobb jövőt, amelynek gyümölcseit el­sősorban ők fogják élvezni. Vé­gül, de nem utolsósorban meg kell említeni, hogy a jelöltek között százával vannak fiatal honvédségünk parancsnokai és katonái, tábornokok és közle­gények egyaránt. Az ő jelölésük mutatója annak a megbecsülés­nek és szereiéinek, amelyet dol­gozó népünk békénk és rendünk védőivel, a honvédséggel .szem­ben tanúsít. Az csak természetes, hogy ilyen jelölteket a dolgozó nép lelkes örömmel üdvözöl. A vá­lasztók milliói számlára az ilyen jelöltek teszik szemlóltetővé azt a tényt, hogy végre, valóban a dolgozó nép vonul be az állami közigazgatás minden területére. A választók meleg .szeretettel fő­ig adják a jelölteket, akiknek a zöméi úgy ismerik, mint jó dol­gozókat, jó demokratákat és előre biztosítják őket támogatá­sukról és bizalmukról. A jelöltek viszont — túlnyo­mó többségükben egyszerű munkásemberek — megiilatőd- ve és büszkén fogadják a meg­tiszteltetést, amely őket a jelö­léssel éri. Átérzik a felelősséget, amely a tanácstaigsággai jár és száz megható formában ígérik, hogy megfelelnek a beléjük he­lyezett bizalomnak. Országszerte tapasztalható a tanácsok választásának előké­szítésével kapcsolatban a dolgo­zó nép nagy várakozása. Minde­nütt halljuk, hogy már előre összeállítják azokat a jogos kő- vetéléseket, hibák kijavítását, in tézm én yek meg val ós í basáit, amelyeket az új tanácsoktól várnak és amelyek megvalósítá­sa a tanácsok egyik legfonto­sabb feladata lesz. Természetesen a (taraácsvá- taszlá'S okkal kapcsolatban az ellenség sem alszik* Hallottunk eseteket, ahol a demokrácia el­lenségei megrágalmazták a Nép­front jelöltjeit,' vagy meg akar­ták őket ijeszteni. Magától értő dik, hogy 220.000 jelölt közé a legjobb, leggondosabb meg válo­gatás dacára is. becsúszhatnak odia nem való elemek, olyanok, akiket múltjuk, vagy jövendő magatartásuk nem tesz érdemes­sé az ilyen 'megtiszteltetésre. A törvény azért írja elő a tanács­tagok beszámolási kötelezettsé­gét és azért teszi lehetővé a meg nem felelő tanácstagok visszahívását, hogy az ilyen eseteket iki lehessen javítani. A néphangulat azonban annyira egységesen áll már a jelöltek zöme mögött, hogy az ellenség a tanácsválasztásokkal kapcso­latban most taktikát változta­tott. Sok helyről tapasztaljuk, hogy a jóhiszemű váltakozás túlhajfásával mesterségesen fel­csigázzák a tanácsok működésé­vel szemben a várakozást. Azt a látszatot igyekeznek kelteni, hogy a tanácsok működésével mintegy varázsütésre vége lesz minden bajnak, hogy a tanács az a csodaszer, amely évtizedek hibáit és nehézségeit egy csapás­ra eltünteti. Ez a beállítás hamis. A taná­csok létrejöttével azonnal meg fog javulni a község, a járás, a megye közigazgatása, de az át­ütő változás, a döntő fordulat csak huzamosabb idő után fog beállni. Előbb az új tanácstagok fokozatosan bedolgozzák magu­kat a munkakörükbe, megtanul­ják az ügyek egyszerű, gyors, bürokrácia mentes , elintézését, megtanulják a köz érdekében a fegyelmezett, pontos munkál, a (takarékosságot, választóik bírá­latai és saját tapasztalataik alap­jául le vetkezik hibáikat és gyen­geségeiket. így javul és fejlődik az új közigazgatás, míg a »ok kis mennyiség minőségbe Csap át és dolgozó népünk örömmé, tapasztalja, hogy a tanácsok munkáját nem is lehet a régi, felszabadulás előtti állami bü­rokráciával egy napon em e getni. Ez lesz a fejlődés útja. De a tanácsválasztások azonnali ered­ménye rögtön mutatkozni fog abban, hogy új, friss levegő, új szellem hatja át a köz igazga­tást. A dolgozó nép bátran, bi­zalommal veszi birtokába az ál­lamhatalom ú j részlegét és lel­kesen, lendületesein veszi kezé­be ezen a téren is saját sorsá­nak intézését. A tainácsválasatésisal, a taná­csok létrejöttére! az államigaz­gatás a legkisebb falutól az or­szággyűlésig a dolgozó nép ke­zébe megy ált. Állami életünk minden területén a dolgozó nép szava érvényesül, a munkás em­ber viszonya véglegesen meg­változik a népi demokrácia jog­rendjéhez, amelyet most már minden fernteten a sajátjának tekint. A tanács választásokig több mint 30.000 munkás és paraszt került az állam kisebb vagy na­gyobb parancsnokié helyére. Ez­úttal sok tízezer főnyi új dol­gozó vonul be az állami köz- igazgatásba. Itt is elmondhat­juk, hogy a mennyiség minőség­be csap ét. A tan ács tagok száz­ezres tömegei új tényezőt jelen­tenek, új erőforrást, demokrá­ciánk új pilléreit. Százezrek ta­nulnak most bele a helyi veze­tés, a közigazgatás munkájába, megtam ulmá'k k ormán yoz ni, •megtanulnak jól és helyesen él­ni a rájuk bízott jogokkal, kö­telességekkel, szabadsággal. A tanácsokon keresztül lesz a régi „alattvaló“ népi demokráciánk vezetéshez értő, öntudatos ál­lampolgára. Ezit a változást megérti és* megérzi dolgozó népűnk is. Ezért készül és mozgósít ólján lelkesen és szervezetten a vá­lasztásokra, melyéken újra hi­tet akar tenni a népi demokrá­cia mellett. Mindannyian érez­zük ezt a nekilendülést: és nem kételkedünk a választások ki­menetelében. Az utolsó hónapok eseményei már sorozatosan, mint előrevetett árnyékok, mu­tatták, hogy dolgozó népünk lelkesen, egységesen áll a népi demokrácia mögött. Néhány héttel ezelőtt fejeződtek be a norma-rendezések, melyek egész ipari munkásságunktól, a gyá­rak dolgozóinak százezreitől fo­kozottabb fegyelmet és munka­ié! jesit mén yt követelnek. Ipari. munkpsosztályimk egységesen m *

Next

/
Thumbnails
Contents