Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)
1950-10-17 / 161. szám
'f BACSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁ6 Lelkesedéssel tüntetett megyénk népe a tanácsok, a béke és az ötéves terv mellett a Népfront választási nagygyűlésein V. évfolyam, 161. szám Ara 50 fillér 1950 október 17, kedd 0 TANÁCSVÁLASZTÁSOKRÓL írta: RÁKOSI MÁTYÁS 0 Az október 22-én megtartan- dó helyi tan ács választásik a népi demokrácia alkotmányának megteremtése óba a legfontosabb lépést jelentik abban az irányban, hogy államunk hatalmának mindéi, forrása és birtokosa még inkább és még teljesebben a dolgozó nép legyen. • A helyi tanácsokról '.szóló térvény java slat azt mondja: „A szocializmus útján haladó Magyar Népköztár sasán olyan államszervezetet épít, amely biztosítja a dolgozók tevékeny és állandó közreműködését az államhatalom gyakorlásában és az államigazgatás munkájában, közelebb hiszi az ügyintézést a dolgozó tömegekhez és következetesen érvényesíti a szocialista törvényesség elveit.“ Hogyan hajtjuk végre ezeket hí elveket? Hogyan visszük közelebb a közigazgatást a dolgozó néphez? A régi közigazgatási rendszerben csak 1105 faluja az országnak volt önálló, a többi körjegyzőségekhez tarto- zott, ami annyit jelenített, hogy az ilyen községekben semmit elintézni nem lehetett. A törvény most 2805-re emelte fel az önálló közigazgatással rendelkező községek számát. Ezekben a helységekben lakik a falusi lakosság 97 százaléka. Nem szorul magyarázatra, hogy ezzel a közigazgatás közelebb jutott a földműves néphez. Ezenfelül az új tanácsok megválasztása után a minisztériumok feladataik egy részét átadják a megyei tanácsoknak, a megye eddigi feladatainak jelentékeny részét a járási tanácsokra bízza, a járás pedig a községi tanácsoknak ad át egy (sor funkciót. A gyakorlatban ez azt jeleníti, hogy több mint 40 közigazgatási szerv, amely azelőtt a megyék területién működött, a helyi tanácsok irányítása alá kerül és ezzel a felmerülő ügyeket közvetlenül a faluban az államhatalom helyi szerveinél, a tanácsoknál intézik el. A törvénynek ezek a rendelkezései, bér lényegesen csökkentik a régi hivatalos huzavonát, magukban véve még nem biztosítanák a törvény szándékát. A felszabadulás előtt az a körülmény, bogy egy község önálló volt, nem sokat használt az ottani dolgozó parasztságnak, mert a népei lenes közigazgatás gondoskodott róla, hogy a dolgozó ember életét megkeserítse. Ezért fogadta remegő kézzel a dolgozó paraszt a községházára való behívást, ezért lépett be rettegve és elifogódva a jegyzői hivatalba és ezért hallgatta alá- • 'tosam. meggörnyedt háttal a jegyző fogbegyröl odavetett fenyegető. megvető szavait- És mert az ügyek legtöbbjét a községben nem lehetett elintézni, a hatóságokkal való érintkezés legtöbbször végetnemérö lótást- fulást jelentett a járási székhelyre ,a megyeszékhelyre, Pon- ciustól Pilátusig, a dolgozó néppel ellenséges közigazgatási búrokra cia ú tives zt öiib en. Nem volt jobb a helyzet az akkori községi képviselőtestületekben, városi tanácsokban, megyegyűléseken, ahol a legtöbb adót fizetők, a kupecek, kortesek, a régi úri rend kiszolgálói vitték a szót. Dolgozó paraszt oda alig kerülhetett. A felszabadulással ez a helyzet természetesen változni kezdett. Meggyorsult ez a változás 1947—1948 után. amikor a dolgozó nép ináir keményen ült a nyeregben. Az ideiglenes tanácsok, melyék ez év nyarán alakultak, már egészen más levegőt vittek a közigazgatásba. De a döntő fordulatra csak most kerül a sor, a tanácsok megválasztásával, amikor az alkotmány megteremtette keretekbe százezrével áramlanak be a dolgozó nép legjobb képviselői. A törvény ■ előírásának megfelelően október 22-én kereken 220.000 tanácstagot és póttagot kell választani. A választás lebonyolításánál, a különböző bizottságokban több mint 70.000 választó segítségére van szükség. Már ezek a számok is mutatják, hogy a tanácsok létrehozása százezrek közvetlen közreműködését követeli. A jelöltek pártállásának, szociális ösis z>e tételén ek szem ügyre vétel e még jobban kidomborítja azt a tényt, hogy a dolgozó nép az, amely a tanácsot révén a maga teljességében bevonul a közigazgatásba. A jelöltek az egész dolgozó népünket átfogó Függetlenségi Népfront jelöltjei. Egyhairanad részük népi .demokráciánk 'vezető erejének, a Magyar Dolgozók Pántjának tagja. A többi más pártokhoz tartozik, vagy p árton kívüli. Szociális megoszlásukra nézve 55.000 a jelöltek közül ipari munkás, 132.000 dolgozó paraszt, 10.000 ráz értelmiségi, több mint 5000 a kisiparos és kiskereskedő, a többi alkalmazott és egyéb foglalkozású. A pa naszt jelöltek 80 s zázaléka egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt. A munkás jel ölitek körött ott ■vannak a legjobb újítóik, az él- munkások. a sztahanovisták, azok, akik a termelésben, a köl- csönjegyzésiben, a falujárásban, egyszóval a példamutatásban és áldozatkészségben az élen jártak. A parasztjelölteik között ott vannak a mintagazdák, a termelésben kitűnők, azok, akik példásan teljesítették az álam felé kötelességüket, akik élen járnak a gabonabe gyűjtésnél, a szerződéseknél, a terméseredményekben. Akik a maguk területén szóval és főttel már eddig is bebizonyították, hogy odaadó hívei a népi demokráciának, hogy munkát és verejtéket nem kímélnek, amikor hazánk megerősítéséről van szó. Az értelmiség ezrei között ott vannak a Kossulb-díjas tudósok, művészek, legjobb mérnökeink, orvosaink, mezőgazdásza luk, a népéhez hű magyar értelmiség színe és virága. Es természetesen nem hiány ózhatnak a jelöltek közül a szorgalmas kisiparosok, kiskereskedők és a demokráciánkat támogató kisemberek ezrei sem. A jelöltek majdnem 30 százaléka, kereken 60.000, nő. Ez a szám magábanvéve bizonyítéka annak, bogy a népi demokráciában a nők egyenjogúsításának követelés© mosit sem marad papíron, nem mainad írott maliaszit. A dolgozó nőknek tízezrei először nyomulnak be ilyen imponáló számmal közigazgatásunkba. ök a legjobb biztosítékai annak, hogy a tanácsok valóban szívükön Viselik választóik ügyes-bajos dolgait és igyekeznek azokat gyorsan és a nép érdekében megoldani. Ez a 60 ezer női tanácstag már magában véve mutatja az idők változását, mutatja az új szellemet, amely ezután közigazgatásunkat átlengi. És nem kevésbbé fontos, hogy a jelöltek közül 50.000 a 25 évnél fiatalabb. A magyar népi demokrácia szélesre tárta mindenütt az ifjak előtt az érvényesülés, a jövő kapuit. Természetes, hogy a tanácsokba is tízezrével jelöli őket. Hadd sajátítsák el idejekorán a falu, a járás* a megye igazgatásának tudományát, szokjanak hozzá már 'if júkorukban dolgozó népünk ügyeinek intézéséhez és segítsenek kiformálni azt a jobb jövőt, amelynek gyümölcseit elsősorban ők fogják élvezni. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni, hogy a jelöltek között százával vannak fiatal honvédségünk parancsnokai és katonái, tábornokok és közlegények egyaránt. Az ő jelölésük mutatója annak a megbecsülésnek és szereiéinek, amelyet dolgozó népünk békénk és rendünk védőivel, a honvédséggel .szemben tanúsít. Az csak természetes, hogy ilyen jelölteket a dolgozó nép lelkes örömmel üdvözöl. A választók milliói számlára az ilyen jelöltek teszik szemlóltetővé azt a tényt, hogy végre, valóban a dolgozó nép vonul be az állami közigazgatás minden területére. A választók meleg .szeretettel főig adják a jelölteket, akiknek a zöméi úgy ismerik, mint jó dolgozókat, jó demokratákat és előre biztosítják őket támogatásukról és bizalmukról. A jelöltek viszont — túlnyomó többségükben egyszerű munkásemberek — megiilatőd- ve és büszkén fogadják a megtiszteltetést, amely őket a jelöléssel éri. Átérzik a felelősséget, amely a tanácstaigsággai jár és száz megható formában ígérik, hogy megfelelnek a beléjük helyezett bizalomnak. Országszerte tapasztalható a tanácsok választásának előkészítésével kapcsolatban a dolgozó nép nagy várakozása. Mindenütt halljuk, hogy már előre összeállítják azokat a jogos kő- vetéléseket, hibák kijavítását, in tézm én yek meg val ós í basáit, amelyeket az új tanácsoktól várnak és amelyek megvalósítása a tanácsok egyik legfontosabb feladata lesz. Természetesen a (taraácsvá- taszlá'S okkal kapcsolatban az ellenség sem alszik* Hallottunk eseteket, ahol a demokrácia ellenségei megrágalmazták a Népfront jelöltjeit,' vagy meg akarták őket ijeszteni. Magától értő dik, hogy 220.000 jelölt közé a legjobb, leggondosabb meg válogatás dacára is. becsúszhatnak odia nem való elemek, olyanok, akiket múltjuk, vagy jövendő magatartásuk nem tesz érdemessé az ilyen 'megtiszteltetésre. A törvény azért írja elő a tanácstagok beszámolási kötelezettségét és azért teszi lehetővé a meg nem felelő tanácstagok visszahívását, hogy az ilyen eseteket iki lehessen javítani. A néphangulat azonban annyira egységesen áll már a jelöltek zöme mögött, hogy az ellenség a tanácsválasztásokkal kapcsolatban most taktikát változtatott. Sok helyről tapasztaljuk, hogy a jóhiszemű váltakozás túlhajfásával mesterségesen felcsigázzák a tanácsok működésével szemben a várakozást. Azt a látszatot igyekeznek kelteni, hogy a tanácsok működésével mintegy varázsütésre vége lesz minden bajnak, hogy a tanács az a csodaszer, amely évtizedek hibáit és nehézségeit egy csapásra eltünteti. Ez a beállítás hamis. A tanácsok létrejöttével azonnal meg fog javulni a község, a járás, a megye közigazgatása, de az átütő változás, a döntő fordulat csak huzamosabb idő után fog beállni. Előbb az új tanácstagok fokozatosan bedolgozzák magukat a munkakörükbe, megtanulják az ügyek egyszerű, gyors, bürokrácia mentes , elintézését, megtanulják a köz érdekében a fegyelmezett, pontos munkál, a (takarékosságot, választóik bírálatai és saját tapasztalataik alapjául le vetkezik hibáikat és gyengeségeiket. így javul és fejlődik az új közigazgatás, míg a »ok kis mennyiség minőségbe Csap át és dolgozó népünk örömmé, tapasztalja, hogy a tanácsok munkáját nem is lehet a régi, felszabadulás előtti állami bürokráciával egy napon em e getni. Ez lesz a fejlődés útja. De a tanácsválasztások azonnali eredménye rögtön mutatkozni fog abban, hogy új, friss levegő, új szellem hatja át a köz igazgatást. A dolgozó nép bátran, bizalommal veszi birtokába az államhatalom ú j részlegét és lelkesen, lendületesein veszi kezébe ezen a téren is saját sorsának intézését. A tainácsválasatésisal, a tanácsok létrejöttére! az államigazgatás a legkisebb falutól az országgyűlésig a dolgozó nép kezébe megy ált. Állami életünk minden területén a dolgozó nép szava érvényesül, a munkás ember viszonya véglegesen megváltozik a népi demokrácia jogrendjéhez, amelyet most már minden fernteten a sajátjának tekint. A tanács választásokig több mint 30.000 munkás és paraszt került az állam kisebb vagy nagyobb parancsnokié helyére. Ezúttal sok tízezer főnyi új dolgozó vonul be az állami köz- igazgatásba. Itt is elmondhatjuk, hogy a mennyiség minőségbe csap ét. A tan ács tagok százezres tömegei új tényezőt jelentenek, új erőforrást, demokráciánk új pilléreit. Százezrek tanulnak most bele a helyi vezetés, a közigazgatás munkájába, megtam ulmá'k k ormán yoz ni, •megtanulnak jól és helyesen élni a rájuk bízott jogokkal, kötelességekkel, szabadsággal. A tanácsokon keresztül lesz a régi „alattvaló“ népi demokráciánk vezetéshez értő, öntudatos állampolgára. Ezit a változást megérti és* megérzi dolgozó népűnk is. Ezért készül és mozgósít ólján lelkesen és szervezetten a választásokra, melyéken újra hitet akar tenni a népi demokrácia mellett. Mindannyian érezzük ezt a nekilendülést: és nem kételkedünk a választások kimenetelében. Az utolsó hónapok eseményei már sorozatosan, mint előrevetett árnyékok, mutatták, hogy dolgozó népünk lelkesen, egységesen áll a népi demokrácia mögött. Néhány héttel ezelőtt fejeződtek be a norma-rendezések, melyek egész ipari munkásságunktól, a gyárak dolgozóinak százezreitől fokozottabb fegyelmet és munkaié! jesit mén yt követelnek. Ipari. munkpsosztályimk egységesen m *
