Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-15 / 160. szám

A jánoshalmi képviselőtestület

a kn Iá kok hatalmában volt

Akik loptak, raboltak és azt sem átallották, hogy az iskolát

istállóba rendezzék be

!k*é. Ha oam voit kulák, élt a« vetítek a bórát, de a Aulákét jó pénzzel fizetí.bék.

A szegény ember sem borral, sem bor ítélkü'i oda ugyan a lábát be nem tehette.

Hosszú sora Tan ennek

a bandáinak. A szomszédok, meg

azok, akik ügyes-bajos dolgaikat nem tudták elintézni, de sokat tudnának imiég ehhez hozzátenni. De ha tudják, meséljék el.

Mondják el, hadd! tudja mindenki a községben, hogy a volt virilisták, a kizsákmányolok, mit tellek a dolgozó néppel.

Ki ne ismerné még Ján o sba'imá n dir. Kazincziiit, Balogh votit jáxLat- 'kezelöt és Komáromi Jánost? Mindenki, de a disznós ágaikról. Balogh azt mondta, ha valaki bejött hozzá: „.miemjem ki kérem, imént nem szeretem az ilyen szagokat“. Ka zínczi meg Németországiba hurcolta a Jieve-ntéket.

A jam osto almiaknak .eszébe jutnak a ,mult eseményei. Maii életükön keresztül tudják csak igazán gyűlölni ezeket a gazembere- k>ed, akik a nép kínzásában .nem' Ismerteik határt.

*

A helyi tanácsok me.g-vá’ia,szitásával a dolgozó inép fiaii ülnek be a község ügyei intézésének székébe. A ter.melöszövelikezeti paras.z tok, k i.s- és kő z'épp árasztok, értelm-iiStéglieik és fiaik, a dolgozók küldöttei fogják megmondani, hogy mii történik a község, a falu életében. Jánoshalmám is így ram, de mégimkább így lesz október 22-töl. A gazemberek vi iága teljesen letűnt. A dolgozó nép megerősödött hatalma még közelebb hozza az új világ: a szoiciailiizimuis építését.

„A mi szabadságunkra is éhesek az imperialisták, de ami szabadságunk nem eladó46

— írja Tóth Lajos, a kiskunhalasi kórhas dolgozója

Szálai főszolgabíró úr, csendőr parsa mosmok, atyaistem, elsőszámú rab 16 és még néhány tevékenysége, beosztása felsoiroühat'ó. „Finoman“ goromba ember völligem szerették a modorát... die a kulákok. Nekik mindéül megteli. Pénzért, az igaz, de megtette. Szegény ember nem állhatott meg előtte. Ilyenkor mindig ideges leit... A dolgozók szomorú tiekteleto sok imindemit elárult és nem sok jóval biztatott semmiféle főszolgabíró fajtát.

Faddi .Benedek, egy, a Billen-j esek közül. Ez is berágla magát a községházáira.

Miikor beválasztották a lestül et.be, el volt adósodva, mikor kijött, jócskán meggazdagodott.

Azt tartotta, hogy ,szegény embert arról lehelt feiiismesmi, ha az ingét vámkosihuzaMal foltozza.

Agúe* volt bíró.

meg Molnár József úgy vágták a szegény embert, ahogy csak tudták. Ha megkérdeznék valamelyiket, egyik sem tudná megmondani, hogy hány cselédje volt, mert egy évbém is anny iszor váltogatták, mimt a fehérneműt. Akiinek valami ellentmondó szava volt, nem maradhatott egy napiig som tovább. A bére nélkül mehetett, ámenre látott. i.Agócs bíró a tégö aifetke téz,és«e>l bevéste névéi az emberek emlékezetébe. Ahány ezer kellett belőle a Ik illáiknak, éppen annyit kapott. I>e Horváth hiába ment hozzá har- minckét esetben, uniódig elutasította, pedig csak 1500 darabot kért.

Molnár is bíró volt. ö volt az alapítója a gyümölcsi'.'enmeilő egyesülteinek. Ez volt a boriér- melők képviseleti szervezete. De milyen borlermelúké? A kulákoA Politikad Bizottság határozata óta sokat foglalkoztunk üzemünk életével. Feltártuk hibáinkat s azokat igyekeztünk foiko- iziatosan kiküszöbölni. A 'kritika éa öafcritila helyes rikalmazása megrauit aMa nekünk Is a helyes utat. Ma máir felszáimoltuík az óberilelenisiégünket. Az eddligie.k- ' nél fokozottabb mértékben, leellenőrizzük a kórház területére vaiíó belépéseket. Betartjuk a látogatási időt. Meg,szerveztük, hogy a IkezeOéiSre érkező 'betegeket azonnal a kezelési helyre i.ga.zít- sáik el, így most nem keil türelmet! emikedoie és várni a betegeknek. Meggyorsítottuk a betegek felvételiét és kezelését. Biztosítottuk azt, hogy a 4 belegifeüvéteói iroda déli idő alatt is az érkező betegek rendelkezésére álljon.

Megjavítottuk a kórház dolgozóimat a betegekhez vailú viszonyát.

Most sokkal gyorsabb, teliktismeretesebb és pontosabb a betegápolás.

A dolgozóink tudják, hogy i csend elősegíti a betegek gvógiyu lását, s ma imá,r szinte szokatlan az osztályokon lévő csend. Ezen a téren, úgy mini a ibetegek íel- kiiiis,meretes á.potása érdekében, az osztályok dolgozói valamennyien versenyben állnak egymással. A tisztaság, a rend állandó jelenséggé vált a kórházban. Mindezek a pontok érvényesek a kórház külterületére is. A betegek gyógyulását .rendezeti! fenyves, virágosként is nagyban segíti elő.

Megjavítottuk a Párthoz és a Szak szervezethez valló viszonyunkat. Igv most mindenben híven kövefjük Pártunk útmutatásaik, aminek köve Iker,mén ye a.z, hogy)

Mféi*t előnyös a koeai Tetess?

Másfél 'hét választ el beenüm iet a tanácsrálaszitáisoktól. A dói gozó tömegek milliói a múltú gondolnak. Ökölbe sízo-ruil kezük ha eszükbe jut a 'letűnt ront urainak, kulákjaiinak diisznósága Az emlékezetben feilelevemediik a, « sok szóitok, ami elkeseredésé ben, tehetetlenségében feltört i dolgozó emberből. Mert mi más tehetett, mint áthúzódott. Átkozta a csendőrökkel védett bitangokat, akik egy szegénységi bizonyítványt is csak több napi napszámért voltak hajlandók kiadni.

Mu va ami ügyes-bajos doLga voll a községházán, akkor három n.a p:g gondolkodoöt rajta, hogy be' menjen-e. Leszegték fejűiket 2 „aatalom“ előtt. Nem volt ellent, mondás a főjegyző úrnak, meg f „bíró u:raimnak'‘.

Régen is voltak vállasztások. Df mit jelenített ez? Semmi mást csak am nyit, hogy székek ural cserélték. A lényeg maradi ugyanaz: kizsákmányolás, terror, csendőrszurony, éhezés, GO filléres napszám, munkanélküliség. A kiforgatott választójog a dolgozó néppel saját ellenségeit ültette a községházáira.

így volt ez Jánoshalmán

is I

A felszabadulás előtti képviselőtestület tagjainak 90 százaié- ka kuláik vagy nyugaimazotl Horthy-t-isz-tek, oivan vitéz dr. Kazimczi és itársa-i voltak. A 25 éves Hoirthy-reindszex jól kiépítette a maga gyűlölt erejét. A ku'-álk- s>ág, a falusi burzisoá, szövetke- z-etit a klérussal és kereskedőkkel. Arevonalat épl-eti!ek ki a dol- ■ gozó néppel szemben,

mitsem törődve azzal, hogy a kélesi érseki uradalomban és kisszállísi hercegi birio- kon. hogyan bánnak a cselédekkel, meg a béresekkel. Verhették a cselédeket a (kűlé- kok. Ha netán panaszra jöttiek, akkor, ha szép szó nem használt, a csendőrökkel még mindig e-1 lehetett zavarni. Ez voilt a községi 'képvisielőteisitüiet „csáistzá- raiinak“ összes ténykedése. Nyúzná a munkást, hairácsolinii a vagyont. Rosszul sikerült esztendő volt az, iha legalább tíz hold ára föld értéket nem sikerült befektetni. A mulatozásoknak sie vége, se hossza. A rabloát pénzt dőzsölésre fordították. A hulákfió- fcék a 'kocsmákat, meg a tánciskolákat tömték meg. A becsületük a pénzük volt.

ti ígr ők mulattak, addig:

a szegény pór nép kunyhóiban meg .istállóban kínlódott. Terhes asszonyok az erőltetéstől visszeret kap'alk. Orvosra nem jutott, kór* házira még úgy sem, így hát szalmán kellett szülni. Az újszülöttel úgy voltak: vagy megmarad, vagy nem. Ha szóit emeltél ez ellen, akkor még a szakmáit is kihúzták alólad, kikerültél az utcára a szabad ég alá. „Kócos“ volt a neved, mert nem voltál aljas, mert ember voltál.

Jánoshalma régi urai ‘ igen ,.kedvelték" a kultúráit'. Ha isko- "táiról volt sző, az „áldozatvállalásban“ odáig mentek, hogy az istállóit is felajánlották. 80 gyermeket szorítottak össze ilyen kis heJve-n.

Iskola fél szerelés? Minek az. A szegény maradjon csak buta. Ha tanul, akikor kallón megjön az esze. így vélekedtek a löm-egku'- íúráiról. Art mondták: „elég any- my;it tudni szegény ember fiáinak, ha esik az eső, akkoir aiz eresz alá élM.“

így nrániytfíotlák a község életét Kuluncsács Viktor és viril is fitrsai évtizedeken, keres zilwi.

,A gazdagodásban, az aljas machinációkban nemcsak eigv „kar tmesler“, hanem e-gv egész (kórus voT4. Az összhang egy volt': gazdagodni, kivenni a nép zsírja1',!

Mi. akik a földdel hosszú évek óta bajlódunk, tudjuk, hogy az őszi talaj művelési munkákat két fő cső portra oszthatjuk. Az első az őssz-al elvetésre kerülő gabonák alá való helyes ttalajelőlkószí- tés és a vele kapcsolatos vetési munka, a -másik a tavasziak alá való mélyszántás.

Gyak-oirtatbó! tudom, -h-ogy mind a kettőnek jó és időben való elvégzése nagymértékben kiihat a várható tjsnnásne. Ezt bizonyítják a it-eirimelőosio-poritioik eredményei is. A legtöbb csoport tavalyi, időben végezte el a vetésid Nem i.s -maradt el az eredmény.

Többet arattak, minit azok, akik későn vetettek.

Ha a vetés alá előlké-szítettük a fala jó, — vagyiiis megfelelő és por-h-anyós a -magágy, -— akkor vétőgéppel vessük «1 az őszii gabonát. A vetőgép -a-zért szükséges, mert így kellő mélységbe kerül a mag.

juk, hogy a talajban is van élet. A itaiajiólet feninitairtásához bizonyos munkára van szükség. Az őszi szántás fontos a talaj vízgazdálkodása, de a gazírfás szempontjából is.

Mi a csoportban rájöttünk arra, hogy áz őszi szántás ak- ■- kor a legtökéletesebb, ha a«t ‘ megelőzte a tarlühámiás.- Ez-eik a felad« tok, amelyeket az ősz folyamán el kell végezinii. De egyről ne feledkezzünk el: az őszi szán! ás-vetés egyben igen komoly politikai har.oi feladail, amelyet silkeiresen az osziláilyelilenség elleni hairc se-gitsiégiével it aduink megváló,sií'tiainii. Ezéirt „tanácsolja“ a kuláik, hogy ráérünk még. Igv alkarja elkendőzni az osztálybar- co't és így próbálja szabó-tálai ötévé« tervünket.

Pásba Imrfné,

a Törekvés-fszcs tagja, Lajoismiizse.

megjavítottuk a kórház munkáját és a dolgozóink szervezett életet élnek. Igen szép ütemben halad a politikai és szakmai továbbképzés. Dolgozóink n.a.p-oap után olvassák a Szabad Népet és a megyei sajtót. Rész tv esznek a Rá,kosi-per oilvasó'köröiköcn. Orvo. sa ink Sz apoz s k ov-e tóad ásóka t

hal, galoak és ,a.z ápolónők továbbképzése érdekében szakelőadásokat tartanak. Fe.lemdűli .könyvtárunk forgalma ás. A kórház dolgozói mellett a könnyebb betegek a legjobb szovjet és magyar írók .könyveit olvassák.

KuHúré elünk is nagy vál lozá- -SOD ment keresztül. Rendszeresen, kollektiven .látogatjuk a szovjet filmeket. Taggyűléseinket kultúrműsorra,! egészítjük íki. Amióta a Politikai Bizottság határozatát 1 udato,síito-tíuk a dolgozókká.;, taggyűléseink sokkal 'óiéukeb'beik, mindig több a jó hozzáiszótások száma, «

dolgozói ulk a hibákat bátran

feltárva, ja vas Ír tokát hoznak ezek kijavítására.

Az üzem népnevelői is jól viszik a poilitiikai foíviiágosító munkát és gyakran rósztves-zmek a falu és a tanya dolgozó ipara,sztságán-ak ntépn eve’iő munkán iker esz! ül va- Ló mozgósiításábam.

A Politikai Bizottság határozatának tudati osíiása óta végzett munkánk eredményét mutatja az, hogy a kórház dolgozói is megértenék a békekölcsön jegyzés és a tanácsválasztás jelentőségét. Megértetek, hogy békénk megvédése érdekben harcolni fce>M úgy a munkahelyem, miint a tanácsok melletti egyöntetű kiállással is. A dolgozók tudják, hogy az ed* digi oredimiéniyeinket meg kell vé- denünfc és ezért áldozatokat is kéül hoznunk. Tudják azt, hogy az eredimiényeiukre épülő azocia- ti'S'ta iparunkra éheseik az amerikai imperialisták, akikből hatvan csatád -iigáz ie és zsákmányol ki 140 milliós nemz elei. Éhesek azoknak kópéi: Titöék, akik hör. tömben kínozzák n dolgozó Jugoszláv nép legjobbjait Éppen azért állunk ki szilárd am mii, a kórház dolgozói is a békeharc ezen sz« kaszán és éppen ezért fogunk egy emberiként leszavazni a Népfrontra, ötéves tervünk, hazánk további békés építőmunkájára.

Tóüh Lajoa,

KMkuinha.laii K ó rhá z dioigoizéja

Színház

Ma: Bérletszünct

'Az Alliaimj 'Katónk József Színházban ima bérlcts zürnet ben a „Tamás bátya kunyhója“, holnap, hétfőn: Katona Jór sef-bérlet.

| Vegyük sorra a kúrnst

(Nézzük meg, mit sAnvéditéK ősz. ft?e, höijyaos gazdáilkodtak, meny- p-vi .jót iMMA.i.- ipersz-e önmaga- kért,

Kusstor Hóim ehmgyári seggéé' munkás, tanácstag jelölt

— Önéletrajz —

!

1929-ben születtem. Csákváron. Apóm cserépkályhás volt, üzem j munkás. Napyapiimék agrárproletárok. Nagy szó volt, hogy fiuknak j szak-mát adhattak a kcsóbc. Pedig keserves kenyér volt, öttagú családnak kellett keresni. Gyermekkorom olyan volt, mint a többi pró- letórgyereké a Horthy-Magyarország éveiben. Iskola, amelyben már kicsi korunktól fogva megtanultuk, hogy mit jelent a szegénység, a lemondás, a bizonytalanság. Apám birkózott az élettel. Gsákvárról Bicskére, majd onnan Hajdúnánásra költöztünk. A szegénység mindenhova kísért bennünket.

42-ben apám bevonult. A háború mind közelebb dörgölt. Egy napon bombatámadást kapott a város, egy a házunkat rombolta szét. Hajléktalanok lettünk. Még ekkor nem tudtuk, hogy árvák is. Csak néhány hónapra rá kapta meg a gondokba beleósziilt. anyám, a hivatalos értesítést, hogy apám „hősi. halált halt a haza védelmében''.

Négyen maradtunk. Nővérem, én és kisfiú testvérünk aki most járja a második általánost. Pestre költöztünk, majd onnan ide, Kecskemétre. Anyám, nővérem és én azonnal elhelyezlcedtük, mint háztartási alkalmazottak. Dolgoztunk, lassan-lassan rendbejött szétzilált életünk. Kezdtünk bízni g jobb jövőbe, ami 45-ben, a fel- szabadulással feltárult előttünk is.

1949 szeptemberében beléptem a helyi háztartási alkalmazottak szakszervezetébe és elvégeztem g kilenchónapos alapfokú szeminéi. riumot. Az előadásokon keresztül megismertem, hogy mit ad a Párt ét a szakszervezet a dolgozóknak, hogy mmnicdsosftályunk: a, versej Kisebb a felfagyó®! veszély, de a madarak sem tudnak annyit ki ka parni.

A jól végzett tál a jm unkában a legkisebb osa,padók után is mindig van elegendő nedvesség ahhoz, hogy a kelést és a zsenge növénybe éid!lehetőségét biztosít-' sa.

Ha kordia vetünk, idejében k-eh ki a vetés. Ez még ősszel ímeg-J erősödik, fel 'tud készülni « féli vi>$zonitagságokíra. A késői vetés! a tél a legzsemgébb korában éri. Ha télen sok az erős, száraz, hideg nap, ez annyira m-egsanyiar- gafja a. gyenge, késői vetést, hogy még akikor is sokára tud tavasz- szai miagáboz jömn-i, ha a fagyok teljesen tönkre nem is 'telt,ék.

A rozsnál különüseu fontos a korai vetés, ment annak még az ősszel meg kell bokrosod ima.

Miért sürgetik a népnevelők a mélyszántást? Mindnyájam tud\

nyéken keresztül hogyan építi újjá a háborúban rommá lett, kijön• tott országot. A szemem előtt játszódott le az a hatalmas harc, melynek folyamán a Párt irányítása és Rákosi elvtárs vezetése mellett diadalmasan befejeztük g S éves tervet. Láttam a jövő harcát, minden vágyam és törekvésem■ a.z volt, hogy én is kivehessen részem a többi fiatallal együtt az ötéves terv megvalósításán keresztül a szocializmus építéséből,

i Vágyam hamarabb teljesült, mint gondoltam. Ez év júliusában v felveitek a Kecskeméti Cipőgyárba. Mintha hazajöttem volna. A- dolgozók testvéri szeretettel fogadtak és a kezdeti nehézségekben- készségesen segítségemre voltak. Bekapcsolódtam azonnal az ifjú- r sági munkába és a termelésen keresztül igyekeztem mind, többet és 7 többet meghálálni a Pártnak. Azt, hogy ma már állandóan 100 széi- l zalckon felül teljesítek és a múltbeli állagom például 159 százalék- volt, annak köszönhetem, hogy a Párt megtanított Örülni az életnek, hogy. fiatal vagyok, hogy a jövő építésének részese lehetek.

l Termeléssel, jó munkával erősítem a■ békét, a legdrágábbat mind- 1 nyájunk számára. Hogy ne legyenek egy újabb háborúnak olyan <■ árvái, mint én is voltam, özvegyek, nyomorékok, r.c legyenek romba- 1 döntött házak, városok és rombadöntMt életek. Pusztuljanak el a . béke ellenségei, akik újra ezt akarjákl

Erről beszélek ezekben a napokban a falvakban, tanyákon, ami- kor mint népnevelő harcolok a 22-i választások győzelméért, kis- t gyűlések tartásán és az egyéni agitádón keresztül.

Dolgozó társaim bizalmából én iS tanácstag-jelölt vagyok. Úgy- érzem. enné[ nagyobb kitüntetés nem érhetett volna. Azzal fogom meghálálni, hogy minden erőmmel, minden csepp véremmel, kél ke: zeni munkájával a népért dolgosom. Hatalmunkat, a dolgozók hatal ■ mát erősítem, ifjú társaimmal együtt gyönyörű jövőnk mielőbbi meg- t teremtéséért harcolok a munkapad, mellett és g, tanácsban,

Kusztor Ilona, tlpGgyári segédmunkás