Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)
1950-10-14 / 159. szám
tolt* a gatbo-nabegyujtés sikere.! nafc nehézségetek, elsősorban a bizonyította a normarendezés sokéra és bizonyítóit« a Békekölcsön sikere. A gabonabegyűjtés — a és s belső ellenség -mindem pró báJkorása ellenére — te'-jes mértékben biztosított# kenyérellátásunkat és beiőró feni. hogy, a bews-6 fogyasztáson tél ju-ss-on es portra is, a "normális gazdalko dó* számába feltétteniif szükséges készletek, tarlalékok biztosi, fására is. A normarendezóst — a jo-bbol dali szociáldemokraták minden aknamunkája és a külföldi ion pcrialista uszítóik miinden, erőlködése ellenére — nagvszerű man- kásostfélyank megértése, helyes, lése és teljes támogatása me-lett végrehajtottuk. A lények bizonyítják. hogy A mormairemd-ezés következtében erősebbek lett iink, mert nőtt a termelés, nőtt a ter- mefl'Ske-nysCg és a terme-ékeny- íéggel együtt újra emelkednek a Saérek. lÖoO első negyedében a nehéz- í-parbáia 760 forint Volt a havi átlagkereset, a második negyed- érben 769 forint, 1950 júliusában 770 forintra esett vissza, augnsz tusban azonban már újra nőni kezdést és elérte a 774 forint ba vj átlagkeresetet. Ez azt mutatja, hogy a norm-arendezés csat az indokolatfan, a termelékeny«ég növekedésévé! összhangban nem álló bórfk marásokat szüntette meg, de nem szüntette meg a bér á-' lanaő emelkedését. íme, am történt, «mH előre mon- datéank: a bér újra emelkedett és tovább fog emelkedni, de • teljesítménynek megfetteCiöen, ami egyaránt érdeke az államnak és a munkásnak. Erőnk bizonyítéka az egyházzal kötött megállapodás is Népköztársaságunk erejét bízó nyitotta az a megegyezés is, ame. lyet a katolikus egyház és kormányunk kötött. Ha népi demokráciánk rendje nem lenne stabil, erős, dolgozó népünk milliós tömegeiben gyökerező rend, aligha került tolna sor erre a megálla podásrá. Azért került rá sor, mert azok. «kik a katolikus egyház vezető kttreáben holmi beled vagy külső katasztrófára vagy változásra számítottak, belátták, hogy nincs lirire számi lantok. A katolikus egyházzal kötött megállapodás további komoly tényezője lehet a dolgozó népünk egysége megszilárdításának és lesz is abban az esetben, hä a megállapodást komolyan Teszik, nem pedig taktikai, tdötnyerő lépésnek tekintik. Kormányunk és Pártunk ismételten hangsúlyozta, hogy betartja és végrehajtja ezt a megállapodást. Reméljük és hinni akarjuk, hogy a katolikus egyház vezető körei ugyanezt vallják. Réméljük és hinni akarjuk, hogy a katolikus egyház vezetői szembe fognak szállni azokkal a létező és már működő reakciók erőkkel, amelyek többó- kévékbbé nyíltan uszítanak a megállapodás ellen és paplrrongy- uafe tekintik. A megállapodás megszegésének kél! tekintenünk minden olyan törekvést amely a népi demokráciával és a békemoz^alom- mai őszintén és becsületesen égyUttrötiködő papok elszigetelésére. megbélyegzésére Vagy megbüntetésére törekszik és újólag ki kell jelentenünk, hogy népköztársaságunk kormánya teljes erejével és tekintélyével meg fogja védelmezni ezeket a néphez hű és egyházukhoz sem hűtlen papokat, az Ilyen reakciós támadásokkal szemben. Azt a papot, aki a nép kormányául őg g békemozgalommal működik együtt, hála és dicséret illeti, nem megbélyegzés. Ebben a kérdésben Dem ismerhetünk tréfát, ezt az álláspontunkat minden esetben érvényesíteni fogjuk. A mi nehézségeink közeilátás terén. De az is erőnk jele, hogy erről a kérdésről nyilF á rí» cs P á r < c ji < t é s tku.isőjtan beszélünk. Mik az okai ezeknek a nehézségeknek? 1. Az idén jó termésünk volt kenyérgabonában, de gyenge volt a termésünk a szárazság miatt kapásokban, hüvelyesekben, ta- karmányfélékben, főzelékben. 2- Mezőgazdasági termelésünk nő, de nem nő olyan arányban, amilyen arányban emelkedik ellátásra szoruló ipari népességünk. 3. A külföldj imperialisták uezí fására a belső ellenség, a régi uralkodó osztályok maradványai spekuláns elemek, szervezett akcióval próbálták áttörni közellá- lásunk frontját, árut halmoztak fel, pánikot igyekeztek kelteni és a népesség kevésbbé öntudatos és kevésbbé (egye)’,mezeit részét bizonyos fokig befolyásolni tudták íme, ezek az okai élelmezési nehézsségeinknek. A szárazságon, persze, nem tudunk az idén segíteni. Mezőgazdasági termelésünk elmaradásán tudunk segfteni, ha nem is egy rövid esztendő alatt. Mindent elkövetünk, hogy mező- gazdasági termelésünket modernizáljuk, gépesítsük, termésátlagait növeljük: ebből haszna fesz a városi lakosságnak is, a dolgozó parasztságnak is. Külön rendszabályként határozta eil kormányunk, hogy « városok élelmezésének biztosítására zöldövezeteket létesít • városok körül, Főzelék, zöldség és gyümölcstermelés- r®, valamint a városok tejfogyasztásinak biztosítására. A spekulánsok és áruhalmozók kártevésén is tudunk segíteni és biztosíthatok mindenkit, hogy ebben a tekintetben erélyben nem lesz hiány. Nem fogjuk megengedni az ellenségnek, hogy megzavarja közellátási politikánkat és megnehezítse városj laikusságunk élelmezését. Az országnak egyetlen féligtneddig fontos élelmezési cikkben Slnc9 hiánya, feltéve, ha népünk fegyelmezett flesz és nem engedi befolyásolni magát az ellenség suttogásától és uszításától. Söpörjenek a saját ajtajúk előtt! Az imperialista uszítok, persze, felfújják és igyekeznek kihasználni közellátásunlk bizonyos nehézségeit. Érre csak azt mondhatjuk; bagoly mondja a verébnek, hogy nagyfejül Az angofl kormány szócsöve meri felfújni a mi nehézségeinket, azé a kőrttiányé, amely büdös bálnahússal és tengeri hallal eteti dolgozóit és amely nyillan hirdeti, hogy a fegyverkezés roppant költségei miatt az angol munkásoknak szorosabbra kell húzniuk, a nadrágai jat. De a iégfeiháborítőbb és egyben á légnévetségtíCbb aZ, hogy ezf az itüpériálista uszítást Titóékj veszik át és fújják tele tüdővel*. Ez a bandita-társaság merészel magyarországi élelmezési nehéz, sége&röl beszélni, amikor mindenki tudja, hogy Jugoszláviában a szó szoros értelmében éhínség van, hogy leszállították a kenyérfejadagot, hogy a jegyrendszer úgy funkcionál, hogy a dolgozók még a jegyre 'szóló adagokat sem kapják meg, hogy Jugoszlávia az amerikai imperialistáknál koldul é’elmiszerbe- hozatalért. A Tito-féle fasiszta gazfickóknak, akik kifosztják saját; népüket és két bőrt nyúznak le a Az elmúlt népnevelő értekezletek tanulságai lendítsék előre a választási munkát A két nappal ezelőtt az egész megye összes p á r'.a te-ps z er ve z elei - I ben lezajlott népnevelő értekezletek azt bizonvtífjAk, hogy a va- l-a,s2-t-é si üa.rc a felvilágosító munkában járta*, harcos érvekkel jól fészereit népnevelőkre támaszkodik. A választási munka számára a bé keik ö les ö u j egv zés hal a,Innas És eredményes munkája igen négy, tanulságos és bő tapasztala lóikat adó iskola toli. A Párt népnévéiül, dé rajtuk kívül a tömegszerveze'ek pártonkívüli nevéöi, a békékö!osönjegvzés során jó munkát végzőkből felszínre jutott újabb nevelők tudják, hogy minden előttünk átló feladat megoldása nem képzelhető el másként, csalk jól szervezett, pö- íiitofcai szempontokká ,> megfelelően ellátott, színvonalát állandóan emelő népnevelői munkával. Az eddigi sikereink egész sorozata mind azt bizonyítják, hogy a népnevelői munka oéikü- ’özcetettfen oz eredményekhez, hogy mindaz, amit elérünk, tartalmazza a politikai, a nevelő és felvilágosító munkát. A választó, si győzelmünk sem biztosítható másként, csak a hatékony, minden területen a dolgozóik telje* számát átfogó népnevelő murakáva,1. Éppen ezért volt nagy jelentősége a legutóbbi népnevelői értekezletnek ós azért, mert megszabja azokat a felad a lóikat1, amely ek nélkülözhetetlenek a választási harc fokozásához, a győzelem biztosításához. Támaszkodjunk a helyi adatokra Párta zervezefeint á Italában megértették, hogy a népnevelő inunk« egyik legfontosabb fegv ver a helyi tanácsok megválasz fásáért vívott harounkban. Megértet,t'ék azt, hogy a népnevelők, a népnevelömu-mka, enra-eik -a bárónak az élvonalálban van. Éppen ezért az szükséges, hogy a bar ooi. jól fölvértezett Jegyem, itS' merje a felvilágosító munka legfontosabb szempontjait, ezeknek adja meg a konkrét helyi vonatkozásai*. Ott, ahol a beszámoló helyesen vetette fel a feladatokat, ahol Hornosaik általános válasz tí.si jelszavakat hangoztattak, bánóm ''rstnétrté'tték a tanáCsválasz lások J&'etítőségéi, helyileg lelep leirték a régi úri közigazgatást, ahol leleplezték az ellenség választások ellent alja,síkodésát, ahol a failuprognamot konkrétan,, és azt magyarázva ismertették, ölt igen jó volt * «hatás, ott a népnevelők egymásután álltak fel, mondták el saját véleményüket és azt, amit a tömegek között végzett munkájuk Során tapasztaltaik. Az alpári értekezleten a népnevelők leleplezték a faslákoktat, azok bérenceit, a volt közigazgatást, Aflpáiron Bugyi István 8 holdas gazda art mondte: „A régi köz igazgatás nem segfílel't bennünket. Ha a szegényemben az igazságot kérésié, akkor ez ügyvédhez kellett menni, az meg jól megnyúzott bennünket,.“ Harcos felszólalások leplezték le Konc Lászlót, a Ikuiláik-bérenoe!, akii az egyik kuliktól 10 disznót véti át, úgy. min!',ha az az Övé lenne és ezért 20 százalékos alkudott ki oi'agá- naik. Madarason Berkes Mihályt 5 bo'-Aa.s gazda kijeién‘étté: „Régen be sem tehet fém a lábam a korsós- házára, ha netán bemerészkedtünk, «át mondták: kifelé .innen." Gulyás Jánosné tanácstagfelölt az tmondta: „A Inul than én is csak kínlódtam az öt családommal együtt. De a fan ácsban majd tudom, b^gy kell intézni a dolgozó asszonyok ügyeit." Ezek a felszólalások mind egy-cv érvet adlak a többi népnevelő kezébe, amelyekkel meggyőzik a dolgozó tömegeket, a választási si'ker érdekében. Pártszervezeteiuk erősödtek, fejlődtek Hogy a békéikölosön,jegyzés valóban iskola volt a népnevelők és pártszervezeteink számaira, azt bi.zomyt!,j,a áz is. hogy e rövid idő alatt is komoly, jelentős f-ejíödlé sen menteik keresztül. A népnevelő munka szervezettsége egyes pártszervezetekben, így Alpáron, Madara sou és Kalocsán is sokkal jobb, sokkol egészségesebb. A népnevelő csoportok új tagok kai erősödtek, olyanokkal, akik nemcsak szavaikkal népnevelők, hanem mindezt a tettekkel is alátámasztják. Népnevelőink között megerősödött a példamutatás szelleme, az a fontos követel BUlSray, omi a tömegek között a legnagyobb mozgósító erővel bír. A titkár elvtársak felelősek a népnevelő munkáért A népnevelői értekezleten általában eredményes munkája mellett a hiányosságok 'közűi a legkirívóbb az, ho,-- a titkán eivttk. sak nem sok gondot fordítottak az előkészítésre, még kevesebbel a levezetésire. Például Kaitymáron a népnevelőket úgy hívták meg, hogy a kis- biróval ki dobolta tlák. Ennek az eredménye ez lett, hogy a fanácstagtelölte-k közül is csak 10—12 jelent öreg. A titkár elvtársak az értekezletek levezetését — mondhatnánk — ■aIbéríotbc adták ki, hol a propagandistának, hol pedig egyéb aktívának. Ez feirm-ésretesea egyes értekezleteikre rányomta bélyegét. A titkár eivtáms — eiz tói mutatja — még mindig nem becsüli meg eléggé a politikai fel- világosító munka jelentőségét, sokkal kisebb kérdés! is fónto- S'abbn.ak tartanak enn,áí. A népnevelői munka lebecsülése nem más. mint az előttünk álló feladatoknak a lebecsülése, jelen esetben: a helyi tanácsok megválasztásának megnemérfés*. Ha igaz az, — már pedig igaz — hogy a népnevelőik munkája nah- ja meg a «iker mértékéi;, akkor á,z is törvény kell legyen, hogy ez a legfontosabb politikai párt- építő munka ne jusson albérlet! aonsra, hanem a pártszervezett titkárainak közvetlen irányítása alattt végződjön. Ez, — érni az értekezletek legfőbb tanulsága, tköimoOy figyelmeztetés kell, hogy legyen a titkár elvtársak számára a választási harc 'további idejére, dé azon túl is. A népnevelő munka az egész pártszervezet felelősségé és éppen ezért ezzel a legfelelíi- sébb etvtár.snak. a titkárnak kell foglalkoznia. Népszerűsítsük eredményeinket A népnevelő értekezlet másik ■tanulsága tó, hogy a helyi eredményeket teljes egészében és sokkal jobban magyarázzuk. A népnevelők általában m ndenüí! megkapták a fa ufejlesz téri p"o- • gramot. Ezeket a programokat jó', át kéj; tárgyalni, gcodoltr. Ezek a tervek általában be- lyeaeo vélik fel, helyesen vizsgálják az eddig elért eredményeket és a jövő feladatait. Azonban van egy közös vonásuk hogy túl sok bennük a konkrétum inékü'ü bevezető és kevesebb a? eredményekbe!, a jövö feladataival való foglalkozás. Ha az ered- •m-ányeket fel Is vetik, akkor :,s eléggé száraz felsorolásokká! la- iá.kozunk. Nép ne vetőinknek az a feladatuk, hogy az egyes beruházá- Mtkuok megadják az egy-rgy rétege>t érintő, vagy a dolgozókra általában vonatkozó magyarázatot. Erodményeiimk népszerűsítése, tudat Ősit áfa igen fontos fegyver kezűn,kiben a választási győzelemhez, de csak azt meg mond ami, hogy egy szülőotthont építettünk 100 ezer fofintórt, ez kevés, .Meg kc!'l mondanunk, hogy mit jeleni' ez az anyák és a gyermekeik szempontjából, A falu-, városiéi Vesztési programtot niépnevei'-öi-uk a munkához vezérfonalul használják feil, de töltsék meg e-g-ita- tttív erejű politikai tartalommal. Mozgósítsuk a tanácstagjelöiteket Az dmutt értekezí'.o! másák hibája az voM, hogy a tanácstag- j-ttiölteknelk csak egy része jolen meg az értekezleten. A tauács- tag-jeőltek élenjárók kell legyenek a választási munkák ban. A dolgozók bizalma ezért jelölte őket Ilyen fontos megbízatásra, mert pétdamuta tóa'k, mert a termelés trout ján komoly eredményeket értek ed. A példamutatás a választási munkára js teijés egészében vonalio. zik. A tiamácstagjriö!f>eiet meg ikeK ismerni a város és község dolgozó inaik és ez mér önmagában fef.Tetá aoidak szükségiessiégiéii. hogy a jeiiőltek nagy aktivitással Vegyenek részt a polifiükai felv:- lágosífó munkákba o, a maguk személyén keresztül bizonyítsák, bogy a tanács valóbaO a dolgozóké, a dolgo zó löm égek akaralá-' fejezi tkL Készüljünk a vasárnapi nagygyűlésekre Az érdekelt pártszervezeteioé. i®ein kevés ázó esett a va-sároapn, október lő-i nagygyütésakr51. —: Ereiknek * pagygy-ffiésekttelk * ■dolgozó tömeget tizeztreit kell Feflvonul'.iattniok «z egész megyében. A váUsz'ti-sok előtt egy héttel, ennek igen komoly jeftentőségé van. Éppen eeért a nagygyűlések megszervezésére különös gondot kell fordít«mrirk. blzloss- taimok kell a dolgozó tömegek szinte -kirételinéfküll Jelenlétét. Meg (kett szerveznünk a*t, hógy a távola,bb lakók kócsi'kkáí, teher- sutákkal utazzanak be, hógv a -tömcgszeirv-azolvk, a. DEFÓSe, a DISr, az MNiÖSz a főágai tömé pett vonulta*,sá% fel. A nagygyűlés mégsrérvezévét, «mb l'chei iis- birökra, még a dolxjláerra bffní, hanem ko-mo!v feladatiként kezelve, az egész pírtszer vezet, az összes tómegizerveretetk ügye le- gyem. Erősek vagyunk, de ez nem azt jugoszláv parasztokról, anélkül jelenti, bogv nálunk nincsenek bogy kenyeret adnának a juge- bajok, céházeégek, hogy nálunk szláv munkásoknak, akik országuk már minden fenékig tejteí. Van-1 minden kincsét az imperialistáknak adják el, azt üzenjük: söpörjenek a saját ajtajuk előtti Jugoszláviában lázonganak az éhező dolgozók, de Tilóék amerikai és angol gazdáik utasítására ellenünk uszítanak. Teljes rokonszenvün-k- ről biztosítjuk a jugoszláv dolgozókat, akik az éhínség ellen, mindennapi kenyerükért, hazájuk függetlenségéért, országukat az imperla'isták gyarmati vadászte- iüietévé változtató haramla-kükk elten küzdenek. Boldogok lehetnék a mi jugoszláv nemzetkégü dolgozóink, hogy nem a mai Jugo. szlávlában, hanem Magyarországon. ehetnek. Azt ajánlják nekünk, hogy átmeneti közellátási nehézségeink orvoslására mondjunk le gépele, felszerelések behozataláról, magyaránszólva mondjunk fle ötéves tervünkről, hazánk Iparosításáról. Akik le akarnak bennünket- beszélni az ötéves tervről, elárulják ezzel, hogy gyarmati sorsot szánnak Magyarországnak, Nem a mi találmányunk, hanem százados magyar igazság, bogy a magyar önállóság és függetlenség alapja és biztosítéka: a fejteit magyar ipar. Több mint száz évvel ezelőtt Kossuth Lajos hirdette ezt az Igazságot és most ml váltjuk valóra a szocializmus építése köz ben. Ezután Révai elvtárs az ötéves terv hatalmas szegedi alkotásairól, az újjászülető magyar műveltségről és az újjászülető ér. telmiségrői! beszélt. Hatalmas beszédét azzal fejezte be: ,,Rákosi Mátyással előre a Népfront győzelméért/' I
