Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-13 / 158. szám

A katymári állami gazdaság jelenti: A« őszi vetőszántást befejeztük, a vetési munkálatokat teljesítettük A katymári állami gazdaság irodaépülete előtt hatalmas tábla hirdeti a gazdaság dolgozóinak eredményéit, növekvő teljesíté­seit. A veföszátitást befejeztük, az ösfl vetési munfkálatókat tél je- fíiéítük, előre a gyapotszedés mi­nőségi teljesítéséért! Az állami gazdaság 1429 kát. hold területéből 490 kát. hold ke­rült az ősszel vetőszántásra. A tervszerű munka, az erőgépek he­lyes beosztása napok alatt elvé­gezte a kitűzött feladatot. Két erőgép végezte a vetftszántfct, 1 erőgép a mütlágyaszórást és 1 kombinációs vetőgéppel végezték a vetési munkálatokat. Á kombi­nációs vétőgép. 1 erőgép von­tatta 3 vetőgép naponta 40 hói­don fejezte be a vetést. Az elvetett őszi árpa és rozs már ott zöldéi a táblákon, 5—ß centiméteres hajtásaival pompázva. A most elvetett táblákon túl 100 hóidon folyik a gyapotszedés. Két brigád, a Liszenkö. és a Kossuth-brigád versenyeznek a gyapotszedés eredményeinek, a minőségi munkának fokozásáért. Az él«n a Liszenkó-brigád halad napi átlagos 12 kgr-os eredményeivel. A Liszenkó- brig&d tagjai közűi Kotlcs Magda napi átlagos 18 kgr-os eredményeivel mutat útat és irányt a szocialista munka­verseny fokozásában, de mel­lette Kotics János 30 óra alatt teljesített 46 kgr-os átlaga is példamutatóan serkentik a bri­gád tagjait eredményeik tovább fokozására A Kóssuth-brigád átlagos 11 kgr-ois gyapotszedésével szorosan a Liszenkó-brigád mögé zárkózik. Benosik István a brigádban 30 óra alatt szedett 40 kgr és Ková­csion Mária 50 óra alatt teljesí­tett 79 kgr gyapotezedésévcl meg­fogadták. hogy — a versenyben nem hagyjuk magunkat a máso­dik helyre szorítani. Azon leszünk, hogy á mi brigádunk kerüljön az élre, A gazdaság gyapotterméee el­éri a holdanként! átlagos 2 és fél— 3 mázsás tertnéis átlagót. ,.Az első év tapasztalatai azt mutatják, hogy elért terméseredményeinket fokozni tudjuk. Éppen ezért az idén már 200 holdra növeljük gyapottermesztésünket’1 — mond­ják a gazdaság vezetői. A katymárj állami gazdaság a mezőgazdasági termelés mellett az idén még áttér az állattenyész­tésre is. A tervbe vett 2 darab istálló, mintegy 200 szarvasmar­ha befogadására még az idén megépül. A ,szarvasmarha hizla­lással a gazdaság az ország hús­ellátását fogja szolgálni. Az állami gazdaság dolgozói lelkesen készülnek október 20-ára, a tartácsválasztások napjára. A gazdaság DISz fiataljai minden szabad idejűiket a kultúrteremben töltik, hogy tanulásukkal, készü­lődésükkel, kudtúrmfloorak minél nagyobb sikerével ünnepelhessék a tanácsválasztás napját. „Ez a nap azt fogja jelenteni a szá­munkra, — mondotta Kotics Mag­da, — hogy a mi sorainkból ke­rülnek az államhatalom helyi szer­veibe az irányitők és a tanács­házba a jövőben úgy megyünk, mintha haza mennénk. A dolgozó nép hatalmának ki. szélesítése újabb aúiyos csapás az ellenségre, melynek minden szán­déka a dolgozók érdekei ellen törni, rombolni és kártevésével az elért eredményeiket tönkretenni. Hyen kártevő volt Schádt János, a Vaskúti kulákcaemote, az agro- nómus, aki mint befurakodott el­lenség, nedves búzát ömlesztett a gazdaság nemesített búzavetőmag­jába, hogy szabotálásával hátrál­tassa a piunkát. A helyi taná­csok, melyek nemcsak önkor­mányzati szervek, de egyben a központi hatalom végrehajtó szer­vei is lesznek, a jövőben foko­zottabban fognak lesújtani a nép ellenségeire, kártevőire, eredmé­nyeink megrabjjpira. &SO ember még sxebb éleiéi jelenti a tamie&vüla&ziás öiiiiaíeléüeneíi Évtizedet; nagy szilfák veszik körül a dunatetérleni községházát A bosszú, sárga épület külseje el­árulja, hogy valamikor nem azok­nak a csizmás, kórgöskezü dolgozó parasztoknak épült, akik mosta­nában olyau otthonosan ki-bejár­nak rajta. „Gróf" Teleki Sándor kúriája volt az a major ég körös- körű] ameddig a szem ellát, grófi birtok a határ. 1913-ben itt is megváltozott az élet. A grófi hlotó utoljára gör­dült át a majorba vezető kóhidon, amrkor nyugatra vitte a gazdáját. Az ezerholdakat a íöldosztó cölö­pök hasogatták táblákra, a birtok igazi gazdáié lett, a grófi cselédek­ből szabadult újgazdáké. S ettő. kezdve óriásesizrnákban lépkedett az élet. A dűledező cseléd laká­sok helyén a hároméves tervben 72 új családi ház épült. Az iba» tntlan vizű, bepocsolyásodott ku­takat megjavították. A Teleki- kúria homlokzatára felkerült a községháza táblája, 500 méteres bekötőút is épült. A kofán sötétedő Őszi estében messze csillog az új házakból ki­szűrődő lámpafény. A községhá Zán, a jegyzőszoba asztalát kö­rülülik az emberek. A falu gazdái, okik mostanában arró] beszélget­nek, bogy a tanács felállítása mi­lyen újabb jókat hoz a községnek. 9"ö lélek még szebb életéről tan ?ró. Betetőzése annak, ami 45-bén elindult. Mert lyu.i ugyan, hogy 1,1-hrn önátló közt egyé lettek, de n régi helyzet nem tokai váltósait. Minden fontosabb ügyben továbbra is Hattára kellett átjárni. ös?.i sárban, téli fagyban bizony nehéz vo] legyalogolni a tizenkét kilo­métert. Sokszor még egy kilósóért is meg kellett tenni ezt az ulnt. mert a falubeli egyetlen kis sza­tócsüzlet nem tudta ellátni a foly- lou gyarapodó községet, — most, a tanács iiiesrá- íásatásával egészén a magunk gazdái leszünk — hallatszik a párttitkár szava. — Nem leszünk ehhez, vagy amahhoz a községhez kötve, minden dolgunkat mi ma gunk intézzük. Do meg is kel] mutatnunk, hogy jé gazdái ’e­K/flnlt önmagunknak! A szobában ülők csendesen tu- gátját fejüket Vannak köztük lanácstagjétőlieíi is. Bérltjei Jó zsef mellett Kaszás Imre ül, Mán Antallal együtt. Kaszás Imre je­lölt. Mindhárman itt öregedtek meg, 25 esztendeje, éluek ebben a majorban.. Eddig lefolyt életü­ket mint a sorompó zárja ketté a felszabadulás. A sorompon tűi nincstelen, kiuzsorázott grófi zsellérek Voltak, a somuipon tö­nen a maguk és a falu életét irányító, szabad, boldog, tervez­gető emberek. Ott üi a körben izsácki János, a termelűcsoport elnöke I)e okos hangon szól bele a vitába Kolbert Kerenoriű is, szintén tanácstagjelölt. A régi Kolbertnének csak arra volt joga, hogy új cselédeket szüljön és he veljen fel a grófnak, A mostani parasztasszoDy abban a szobában tárgyal a férfiakkal a falu életé­nek tOVábbszépítéSéröl, ahova va­lamikor csak takarítaDj léphetett be. A párttítkár céduláról olvassa azokat a legfontosabb ter­veket, amelyeknek megvalósítása a tanácsra vár majd. — itt van elsőnek az orvosi lakás felépítése —- kezdi a sorolást. — Tűrhetet­len, hogyliu valaki haldoklik, vagy szül, léhalálában mindig Haltá­ra kell rohanni orvosért. Fel­építjük az orvosiakást, áldandó orvosunk lesz Borra veszik együtt a legfonto­sabb teendőket. Az artézi kutat, ami úgy kell már a falunak, mint egy falat kenyér. — Csináljunk egy szövetkezeti boltot is! — veti be a »zót Kel* bertné. A többiek megforgatják magukban a tervet, majd helye­selnek. *— Legalább helyben szór. ják el a pénzt az asszonyok! — mondja nevetve Kaszás Imre. De ő is látja már a szép, tiszta, áruval teli szövetkezeti boltot, mindent megvásárolhatnak majd a falubeliek. De legjobban mégis az új útnak örülnek a faluban. Három kilomé­ter hosszan épül fel as eddigi jár­hatatlan sártenger helyén a vas­útállomáshoz. Megnyílik a fald élete a külvilág fe]é, kiszabadul abból a magábazártságból. ami­ben eddig az utak hiánya, a tá­volság miatt volt. A szcbbnél-i/cbb tériek másnap már a falu minden házában ismeritek. — Á választá­sok után a tanács azonnal neki li lát a megvalósításhoz — ter­jed szerte. Arany-csengése van eunek a „tanács“ szónak Duna- tetóllenen. Teleki vo;t zsellérei uomköunyen felejtő emberek. Tudják, hogy ikmek, minek kő szönhetik azt a gyönyörű válto­zást, ami öt esztoudő alatt új éle­tet hozott nekik is. Sűrűn hallat­szik ezekben a napokban a Fái t neve. 8 október 22-611 030 szava­zattal a falu minden dolgozója kiáll majd a Párt vezetése, a Hip- front tábora, mellett, mely a duita- tetétlcniek további, még szebb éle- tének is egyedüli építője, záloga. Az újságok naponta elhozzák ide is a vi;ág eseményeit. Koreá­ban az imperialista gyilkosok per­cek alatt bombázzák a földdel egyenlővé a falvakat, Dunatetétle- non a tandcsvdlasztilsra készülnek. Október 22-rc zöld vetések virul­nak a földeken. UJ honfoglalás elé néz n falu, egészen a saját kezébe Veszi sorsának további irá­nyítását. A tervek nyomán mindig új és mindig több születik. S a dunatetétleniek jó! látják á különbséget a béketáboi határún kívül és azon béül;, ft hova ők is tartozunk. Ezért zárult 1) Békekölcsön jegyzésének ered­ménye úgy. bogy 143 százalékkal több, mim tavaly a Tervkölceönó, Az építő béke tettekkel való meg­védésének szilárd elhatározása gyorsítja meg a munkát a földe kém. Dnnatetötlenen a béke jel­szavával az egész falu felsorakozik a tanács mellett ti szép jövőt építő nagy munkában. Béke-staféta indul az Albán Béke értekezlet tiszteletére Albánia legtávolabb e.«ő váro­saiból békéstafétát indítottak él Tiranába a második Álbán örszá. gos Békeértekezlet meghívására, A stafétafutók sz albán nép béke- üzenetét viszik el az országos ér. J tekezle're. Fülöpszálláson a két termelőcsaport mögött szorosan felzárkózik az egyénileg dolgozó parasztság is az őszi munkák elvégzésére A tanácstagjelöltek egyéni példamutatása lendíti a versenyt Fiilöpszállás község régi, ,.gyakorlott“ versenyző. Évek óta az alig néhány kilométerre fekvő Szabadszállással áll ver­senyben minden mezőgazdasági munkára. Jónéhányszor már eddig is győztesen kerüMcík ki. Most az őszi munkákra még jobban felkészültek. Rozsból október 10-én az 1240 bold elő- irányzatból máir csak 20 volt bátra, a búzából 800 holdból 600-at vetettek el erre áz időre. A kukorica«zárat nemcsak Ie- mkarítoVták, de vágás után azonnyomban be is szállítot­ták, bogy a szántást ne aka­dályozza. Az őszi munkák ólén a két termelőcsoport halad. A ..Dózsa1' nemrég hívka versenyre a me­gye Összes termelőcsoportjait, hogy október 20-ra befejezik a vetést. Még ezt a határidőt Is megrövidítették, 15-ére mindén vetőmagjuk a földbe kerül. 650 hold szántójukon már zöldéi a rozs, néhány hold búza van csak hátira. De egyvotialban ha­lad velük a „Vörös Csili-ag“- csoport is. Mi a jó eredmények titka Fülöpszálláson? A jó felvilágo­sító munlcct, az eleven verseny­szellem, a pontos ellenőrzés. Amikor nyilvánosságra került a Szabadszállással kötött verseny, a pártszervezet nem sajnálta a népnevelőket és az időt, A kis- gyű Lés eken kívül minden ösze- joveteit, pártnapot, taggyűlést felhasználjak a verseny tuda»- sílisáira, de nem feledkeztek meg az egyéni agitációról sem. 4z eredményeket segíti elő az is, hogy a különféle feladatokat jól összekapcsolják Fülöpszdl- lásan. Másodikak leltek a járás­ban a békekölcsön jegyzésű él is, közben egy pillanatra sem tor­pant meg az őszi munkák len­dülete. A verseny tudatos, élő. En­nek magyarázata az, hogy ma­guk a népnevelők járnak élői jó példával. A tanács tagjelöltek is tudják, hogy mi a kötelessé­gük. Papp Sándor, 11 holdas középparaszt, a Békebizóttság elnöke, elsőnek végezte cl a ve­tést, Újvári János, ugyancsak tandcslagjelött kózéppatfsztial együtt. Hős József kisparászt is Így mulatott példái, úgyszintén Varga Károly, akinek 15 hold­ján már zöldül a vetés. Elénk verseny folyik •az^ egyes pusztarészek között is. Négy ilyen áll versenyben, a Síékek-, Telek-, Uyri- és Én. lázi-puszta. Telek vezet, de áli; egy kevéssel. Székek-pusztán a ku Iákok at kell szemmel tarta­ni. Itt például Borda János nap. raforgóját nem takarította le údöben, hogy elhúzza a szán­tást. De a kulákokat nemcsak a Né pf r ont bi z ot' ság megbízottai ellenőrzik, akik hetenkintrend­szeresen bejárják körzetüket, hanem -maguk a szomszédos dolgozó parasztok is azonnal jelentik, ha szabótáiávt látnak. Fülöpszálláson komolyan ve- szik a versenyt és a falu min­den dolgozó parasztja felelősnek érzi magát azért, hogy a közel­gő nagy ünnepre, a tanácsvá- hszlások napjára, a jól elvég­zett őszí munkákkal készüljön tel: Az éberség leleplezte a csátalfai állami gazdaság li»éi*tf»saló Ibi*3e>’síílvpzí»ÍíÍirW Az éberség a csátaljaí állami gazdaság dolgozói soráőa befura­kodott ellenséget leplezett lie, aki elvetemült gazságával a dolgozóik megrablására, megkárosítására lőtt. A legutóbbi bérhét «’számolása során tellünt, hogy Szedresi Ist­ván, az egyik brigád vezetője, munkateljesítési lapján olyan dol­gozók munkateljesítését is feltün­tette, akik azon a héten a mun­kából távol vontak. Három, név szerepelt a munlkalapon úgy, mint akik állandóan fokozódó „eredmé­nyeikkel’* vettek részt a munká­ban. A bérelszámolás során a há­rom dolgozó heli keresetét Szed­re«! felvette és megtartotta ma­gának, hogy a dolgozóktól elto­0 fV pmt pénzzel magának munkánál-. Iküli jövedelmet biztosíthasson. Leleplezésekor nem is tagadta, hogy csai’ásit követett el. Sőt a bércsaláson kívü' még OTl-cta- lást is elkövetett, mert $ munká­tól távol levő dolgozók ulán a gazdaság lerótta az OTl-bélyeget is. Szedrem cinikusan vá’lott aljas­ságáról, mellyel bebizonyítotia. hogy ellensége a dolgozóknak, nem arra törekedett, hogy az eredmények növelésével a dolgo­zók te’jesíléseit segítse elő, ha­nem azon volt, hogy megrablá- sukkal minél nagyobb károkat okozhasson a dolgozóknak. 0 nép államának. A dolgozók féktelen folháboro. dása Szédresír azonnaf kiíeprűzt« az állatni' gadaságból.

Next

/
Thumbnails
Contents