Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-29 / 172. szám

Nő-tanácstagok a békcharc feladatairól =■ A kiskunhalasi üzemek versenye november 7 tiszteletére — Hogyan mozgósította a dolgozó tömegeket választási győzelemre a bácsalmási Járási Pártbizottság — A miskei Táncsics csoport állja a szavát — Az őszi mélyszántás a békeharc feladata V. évfolyam, 172. szám Ara SO fillér 1950 október 29, vasárnap MINDEN IGAZ HAZAFI A BEKEKONGRESSZUSRA KÉSZÜL (Megyénk dolgozói október 22-éu leszavaztak. Dón töt*ek és megmutalták a háborús uszí- t óknak egységes akaratukat. 358.481 szavazó szavazatával leüt tanúbizonyságot a megy önk­iben is arról, hogy helyesli Pár­tunk és kormányunk politikáját és követi Pántunkat azon az úton, amely ellenségeink meg- semmisítését, békénk megvédé­sét és felemelkedés.iinket jelenti. Rákosi eív társ október 15-i cik­kében írta: „Az ellenség feszül­ten figyel bennünket és abból, hogy milyen egységesen, lelke- sen. szavaz le dolgozó népünk t) Népfront jelöltjeire, úgy^ fog olvasni, mint a nyitott könyv­ből.“ 1950 október 22-e fényes győzelme Pártunk-vezette dol­gozó népünknek. Ez a nap újabb oldalakat töltött meg történel- inünik könyvében. Ebben a könyvben olvashatnak el 1 ensé- gektk. A koreai anyáik, csecse­mők és öregek gyilkosai, de ol­vastat belőle Tito áruló ban­dája is. Az a tény, hogy megyénkben a bácsalmási járás dolgozói az etsők között szavaztak le, azt mutatja: magyar és délszláv dolgozóink tudják, hogy Titoék n háború ügynökei, az imperio- Tisiáik láncos kutyái, mindenre kész talpnyalói, okik elárulták népünket, akik Amerika _és Anglia uraiuak érdekében zxsák- luáúyolják ki a jugoszláv dol­gozókat és fosztják ki az orszá­got, ahová özönlik a hadianyag, e fegyver, melyet a szocializ­must építő országok — köztük a mi hazánk — ellem is fel akarnak használná. Belgrád urai a szavazás ered­ményéből olvashatnak: mi bé­két alkarunk és ebben egyek vagyunk, de békénket nemcsak óhajtjuk, hanem harcolunk is érte. Ezt mutatják azok a meg­nyilatkozások, amelyet dolgozó­ink tettek, amikor szavazat utat október 22-én a Népfrontra ad­ták. A dolgozók százezreinek vé­leményét helyesen fejezte ki az, amit Bajusznál» Gábor mon­dott: „Alig vártam, hogy elér- kézzen ez a nap, amikor meg­válasszuk a dolgozók tanácsát, amikor egy újabb csapást mé­rünk a háborús gyujtagatókra, amikor egy újabb lépéssel erő­sítjük a béketábort“ Ehhez a véleményhez csatlakozik Walter Mária dolgozó paraszHány is. Azt mondotta a választás nap­iam : „ßn tudom, hogy az ame­rikai urak úi háborút akarnak fejünkre zúdítani. de mi nem akarjuk azt, amit ők Koreában lesznek. Mi egrtségesen állunk ki n béke mellett és ha kell, fegy­verrel is megoédjük népünk szabadságát, békéjét/* Ezek a me gnylIvánuMsofe wOr tátják, hogy áolgozfe népáink in­éi iában. waa& Hazáit eeej&ak.. bí­zik a Pártiban, amely vezeti őt a szocializmus építéseinek útján. A 'választási harcban és győze­lemben dolgozó népünk harcos helytállásról telt tanúságot. Be- dő Istvánná, kecskeméti dolgo­zó asszony röviden foglalja ösz- sze a tanács válasz tűsök és a bé- keharc közötti összefüggést. „A békére szavaztam. mert ezzel gyermekeim és a magam jobb jövőjét biztosítom. Érzem azt, hogy a népé a hatalom. Nagy csapást mérünk azokra, akik demokráciánkra törnek. Mi, asszonyok is harcba megyünk népünk békéjéért.“ A választás napja megpecsé lelte, jóváhagy la eddigi ered­ményeinket, de ugyanakkor sza­vaztak a jövő terveire, az or­szágos, nagy beruházásokra, Dunapentelóre, vagy (ki-ki a ma­ga községében, városában a megvalósuló nagy építkezések­re, létesítményekre. Lehódki Já­nos, pártonklviili dolgozó pa­raszt azt mondotta: „Szavaza­tommal védem a békét, szabad­ságunkat, függetlenségünket. Ez a választás hatalmas győzel­münk volt. Szavazatomat új gyárak, további építkezések, gépállomások létesítésére, isko­lák, kórházak építésére, a bé­kére adtam.“ Ezekből a véle­ményekből érthetően lehet ol­vasni. Ez tudomására hozza hé- pümk ellenségeinek, hogy ennek az országnak a dolgozó nép a gazdája. A helyi tanácsok meg­választásával a, dolgozó nép széles tömegeit vontuk bele a tatalom gyakorlásába, melyet ha kell, fegyverrel a kezében megvéd azoktól, akik életére, szabadságára, jóllétére, békés építésére, népünk bold águl ásó­ra törnek. A tanács.váliaisz1 lás sikere meg­mutatta, hogy dolgozó népünk egységes, hogy dolgozó népünk­ben tudatosodott ötéves tervünk, békénk harcos megvédésének jelentősége, hogy a Népfrontra leadott szavazatával egy ember­ként fejezte lei békeakarafát és azt a készséget, a mellyen ötéves 'térvünket hajtjuk végre. A tanácsi választás eredménye megmutatta, hogy pártisaervere- teinlk és népnevelőink jó mun­kát végezitek, melyből derekasan kivették részüket a (páirtonkivüli népnevelők is. A népnevelőink voltak azok. akik fáiradtatattó- nul dolgoztak, azon, hogy meg­magyarázzák a lianácsvátaszítás jelentőségét a békeharc szem­pontjából és azokat a feladato­kat, melyeket a választási harc­cal egyi dóben kellett elvégezni Népnevelőink a dolgozó töme­gekhez a Párt szavát vitték, az elmúlt nagy eredményei'krőí és 8 jövő nagy fetadatanroL, tervei­ről beszéltek. Éppen ezért most Is, mlút már számtalan-szar a falszafea dóiig utján mindenütt szívesen fogadták a város, a falu, a tanya világ dolgozói egy­aránt. A népnevelő-munka szer­vezettsége és politikai színvona­la nagyot fejlődőit a választási harcban. Nekünk az a felada­tunk' hogy ezt a szervezettségen a népnevelőm unka polit ikai színvonalának szakadatlan eme­lését biztosítsuk. Éppen ezért választási győ­zelmünk nem ültetheti pártszer­vezeteinket, népnevelőinket ha­báraikon. A választási harcok sikerei utáu népnevelőink ‘ fel­adata, hogy 'megmagyarázza dolgozó népünknek a november 4-én és 5-én tartandó magyar, majd az azt követő világbéke- kongtesszus jelentőségét. Ahogy a lonács választás csapást je­lent a háborús uszítok terveire, úgy « Bek«kongresszus újabb csapást keli mérjen & béke el­lenségeire. Ahogy a tenáósvá- •lasztás megmutatta egységes ki­állás untat a béke érdekében úgy a Békekomgresiszus küldöt­teit megválasztó békegy ülésen is meg kell nyilvánulni az «rönknek, mellyel az imperia­listák felé millió torok kiáltja: hazánk a béke frontján nem rés, hanem erős bástyái A magyarországi és az Angliá­ban nem sokkal utána összeülő Világ Békiekongresszus megtar­tása szoros összefüggésben van a kiélezett nemzetközi helyzet­tel. Az dmpeniajisitáiknak min­den törekvése m, hogy a Koreá­ban kirobbantott háborút kiszé­lesítsék, hogy az egész, világot átfogó harmadik világháborúvá alakítsák át. Az imperialisták háborús agressziójának, uszítá­sának, provokációimiaik Oka a kapitalizmus ‘válsága, a szocia­lizmus erőinek -állandó növeke­dése, a népek békemozgailmának állandó növekedése, erősödése, ■a gyarmati népek szabadság- harca. Az imperiali'sfák (koreai gaz­tette, gyilkolása, kegyetlenkedé­sei, a sorozatos provokációk, melyek már érintették a Szov­jetunió és Kína területét is, ha­talmas lökést adott világszerte a népek békéért folytatott har­cának. A többszázmiillió béke- afóáráisigyűjliés hű kifejezője an­nak, hogy milyen hatalmas erő­ivel jelentkezik a népek béke- keakarató. Az ámperiLaizmus dühét egyenes arányban fokoz­za az egész világot átfogó béke- mozgalom erősödése. Kiutalt, szorongatod helyzetéből, a há­borúban talál. Az amerikai ha­lál! gyárosok, az angol lordok és a vdág-jeakiik háborús politiká­jának tapsoló burzsoáziája a niápék elnyomásával, részben fi­zikai megsam mis í lésé v©l gon­dolják megtartani saját tatai- múkaft: kitolni a fcspítnlizm-us éíefikoeSt Az elmúlt öt esztendő azon­ban másról sem tesz tanúságot, mint lépten-nyomon arról, hogy a demokrácia és a szocializmus erői állandóan növekednek. A népek előtt látszik a járható út ahhoz a célhoz,' hogy lerázzák magukról a kapitalizmus jár­mát. A kapitalizmus rothadtsá­ga, a dolgozók felé fokozódó elnyomása, a fasiizálódás, a nyílt háborús politika, a haladó erők elnyomása, bebörtönzése, az a szándék, hogy az egész vi­lágot újra lángba borítsák az egész földiekét magában foglal­va feMtagoltalfia a békéért, minit a népek elemi létérdekéért folyó harcot és teremtett olyan moz­galma t, a viláígtürténelem folya­mán először, mely szervezetten az országok dolgozóinaik mind­egyikét magában foglalja és mint hatalmas tilalomfa áll egy új, harmadik világháború ki- robbantása elé. A béke kérdése egyszerű és érthető kérdés minden dolgozó ember számára. A béke kérdése olyan választóvonal, amely min* delinél világosabban megmutat­ja, hogy hol a barát, hol az el­lenség. Éppen ezért tekintenek a világ népei a béke hatalmas bástyája, a nagy Szovjetunió felé és gyűlölik a balálgyáros imperialistákat, akiknek az atombomba, — mint az ember- gyilkolás eszik öz e — h á borús jel­vényükké vált. De hogy az el­lenség még inkább felismerhető legyen, hogy a dolgozó nép tu­datában még erősebb legyen az, hogy hol a barát, a Békekon­gresszus előkészítésével kapcso­latban, -— a választási harcban biztosított hatalmas agitációs lendületet tovább kell fokozni. Ebben, népnevelőinké a munka dandárja, de ki kell venni ré­szüket ebből a békebizottiságok- nak is. A feladatuk a.nevükben van. A békéért harcolni, a bé­keharc újabb győzelmeire moz­gósítani. El kell érnünk azt, hogy a dolgozó tömegeik min­den rétegét megmozgassuk. Rá­kosi elvtáins arra tanít bennün­ket, hogy ebben a kérdésben a dolgozók széles milliói kivétel nélkül egyetértenek velünk, Te­hát nekünk, a népnevelőinknek, a béfcebizotliságofoniak az a fel­adatúik, hogy ezeket a tömegeket megmozgassák, hogy szívós, tü­relmes felvilágosító munkával ef felől győzzék meg, hogy ne­kik a békéért folytatott harc aktivistáinak sorában a helyük. A BckékonignesiszusTa készülő­désünk akkor lesz igazán harc, a Kongresszus akkor lesz győz«, lem, ha elvégezzük, úgy az üzemben, minit a földeken azo­kat a feladatokat', melyek előt­tünk állnak, melyek szüksége­sek ahhoz, hogy a bókebarcunk erős, gazdasági bázisra támacsz- kodjék. ­Az üzemek dolgozói, (kivétel nélkül, mindenütt nagy felaján­lásokat: tettek november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 33, évfordulójára, A felajánlások teljesítése folya­matban van, nem egy. dolgozó, már túl is teijesílette azt, amit vállalt. A Békekongresszusra való készülődés ennek 'a mun­kának nagy lendületet adott és nem egy üzemünk van, ahol a dolgozók november 4-re vállal­ták a felajánlásuk teljesítését Munkásosztályunk, amint élen­járt a Békekölcsön jegyzés so­rán, a választási győzelemben, úgy élenjár abban a nagy fel­ajánlási mozgalomban is, mely- iyel egész népünk ünnepli a Nagy Októberi Szocialista For­radalmat és abban a harcban, mely a béke harcos megvédésé­ért folyik. A földeken a legfontosabb feladat az őszi mélyszántás el­végzés«. A tavalyi mélyszántás idén „aratott“ eredményed: a nagyobb termés meggyőzte dol­gozó parasztságunkat arról, hogy a mélyszántás előnyösebb, kedvezőbb, anyagilag is gyara­pítja a dolgozó parasztokat. A kutak persze ágál. ellőne, mint minden elten, mely a dolgozó nép számára eredmény. De tud­nunk kell, — mint minden fob adatunk elvégzése, —- úgy ez is taréi kérdés. A kulálkok al­ja stodá® át Ilit is le kell leplezni és a mélyszántás sikerével, gyors befejezésével kell feleletet ad­nunk, azoknak, akik a határain, kon belül spekulálják a hábo­rút. A községeik dolgozói, álla­mi gazdaságok, terme!őszövetke- z-eli csoportok, gépállomások egész sora tett feLajánlást arra. hogy a Békék ongresszusira, vagy november 7-re befejezi az őszi mélyszántást. A feladat most az legyen, hogy ezeket e vállalá­sokat becsülettel teljesítjük és ügy végezzük el a mélyszántási munkálatokat, hogy fegyver le­gyen a békéért folytatott harc­ban. A mélyszántás mellett nem szabad megfeledkeznünk a tér* mónybegyűjtés kérdéséről sem. Népünkben tudatosulná kel! an­nak, hogy minden szem beadott termény, tégla a béke bevehetet­len bástyájának építésében, de minden feleslegesen, a szükség­leten felül és a kötelezettségei nem teljesítve megmaradt szem pedig az ellenség erősítése, a béke harc gyengítése. Munkásosztályunk, dolgozó imrasztsúgunk, értelmiségünk, a kisemberek egy akaraton van­nak, mert a béke védelméről, a békéért folyó harcról van szó. Az utóbbi idők számos esemé­nye bizonyítja ezt. Az üzemek­ben, a földeken, oiz íróasztailók mellett jobb, harcosabb munka folyik, mert a békénk ügye 8 harci öeí, mert a pusztító hábo­rút. akarjuk megakadályozni népünk egész erejévék Nem va­gyunk egyedül ebben a harcban. Velünk és a világ népeivel van a hatalmas Szovjetunió, amely felszabadított bennünket a fa­sizmus ' rablgájából, velünk van a világ dolgozóinak szeretett ve­zetője; a lángeszű SstSht, tr BÁ CSKISKUNMEG YE I

Next

/
Thumbnails
Contents