Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-27 / 170. szám

Nemesnádudvar és Kelebia dolgozó parasztsága vállalta, hogy a Nagy Szocialista Októberi Forradalom 33. évfordulójára befejezik az őszi mély­szántást Kelebia közel a határhoz fek­szik. Míg Titóékuál a pusztulás, az enyészet burjánozza a földe­ket, addig nálunk a jövőévi jobb termésért folyik a határban a harc. Kelebia község dolgozói követ­ték a Vörös Csillag- és a Petőfi- termelőcsoportok példáját és niur október 20-án büszkén jelentet­ték, bogy elvégezték a vetés munkálatait, Kelebia határán már a mély szántás mielőbbi elvégzéséért fo­lyik a harc. — Versenyben vagyunk — mondja Ez él György pártonkívüli középparaszt, — megfogadtuk, hogy valamennyien november md- odikó.ra befejezzük a mélyszán­tást, így ünnepeljük mi, ke- lebiai parasztok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Évforduló­ját. Tóvári János középparaszt is szorgalmasan szeli a barázdákat Ö is siet a mélyszántás munka jának elvégzésével, mert tudja, saját földjén' tapasztalta, hogy az időben elvégzett mélyszántás jó termést biztosít. Nemestiádudvaron a dolgozók megfogadták, hogy október, 22-re befejezik az őszi vetést. Szom­baton reggel, október 21-én, a községi közérdekű hírszolgálatban jelentették, hogy teljesítették vállalásukat. A község dolgozó parasztsága követte a Kossuth- termeiöcsoport lelkes munkáját és egy nappal a vállalás előtt be­fejezte az őszivetést. A vetési munkák elvégzésében Kelemen Imre tanácstag mutatott köve­tendő példát. A határban min­denki őt figyelte, őt követte. Most is azon van, hogy wiaél előbb befejezhesse a mélyszán­tást. Nemesnádudvar határában min donütt folyik a munka. A mély­szántásra előirányozott terület­nek mintegy felét már felszáutot ták. Nemesnádudvar dolgozói újult erővel azért harcolnak, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 33-ik évfordulója előtt befejezzék az őszi mélyszántást­Kössünk sertéshízlalásra szerződést Milyen előnyökkel jíír a szerződéses hizlalás? Dolgozó parasztságunk már a múlt tapasztalatai alapján tudja, hogy érdemes szerződéses alapon sertéshizlalási folytatni, mert nagy kedvezmények vanualc bizto­sítva a szerződésesen hizlaló dol­gozó parasztok felé. Az október 1-én elindult sertés­hizlalási akció is nagy előnyöket biztosít az akcióba bekapcsolódó dolgozó parasztok részére. A dolgozó paraszt kap 200 fo­rint kámatmeutes előleget, min­den darab lekötött süldője utál) az egész lilzlalási időre, tehát 2 hónaptól 12 hónapig, aszerint, hogy mennyi idő alatt hizlalja meg a sertését. Nem volt még kormányzat, amelyik 12 hónapi'-, előre kamatmentes előleget adott volna állathfzlalásra. A dolgozó paraszt részére ezen­kívül biztosítva van előre a leg­kedvezőbb átvételi ár, a jelenleg érvényben levő átvételi árban, vagyis súlyszerint 5.80, 0.20 és O.80 forint. A hivatalos átvételi áron felül n űolgfozó paraszt részére 356 kg-ig 40 filler- prémiumot bizto­sítanak, 156 kg. felett pedig kg- kéut 50 fillért. A szerződött dolgozd paraszt már 108 kiló súlyban js átadhatja a sertést, lia az jól ki van hízva. Ez is nagy kedvezmény, különö­sen a kukoricában szegény he­lyeken. A fenti kedvezményért a dolgo­zó paraszt csupán azt vállalja, hogy meglévő süldőjét, meglévő takarmányával jóminőségü ser­tésre felhizlalja és a szerződés­ben a dolgozó paraszt által meg­határozott hónapban pontosán át­adja. A befutott jelentések szerint a megyében eddig már több mint 1000 szerződést kötöttek. szer? ződéskötések élén Tataháza jár. Utána következnek: Hercegszán tó, Nagybaracska, Bácsborsod, Búcsbokod, Szakmár, Kiskunha­las és Apostag. Szerződéskötéssé; eddig még nem foglalkoztak: Csá­szártöltés, Dávod, Drágszél, Dus- nok, Gara. Hajós, Homokmégy, Hoduna, Kiskőrös és Kerekegy­háza szövetkezetei. TOLLHEGGYEL HALLÓ KÖZTISZTASÁG! • Mivel tudjuk, hogy Kecskemét városa gyümölcstermesztéséről hí­res, megkóstoltuk a piacon árult szőlőfajtákat. Xagyon ízlett a vásárolt csemege. Elfogyasztása után keresgélni kezdtük a na­gyobb városokban felállított sze­mét tar tó kosarakat. Az egyik tár­sunk megjegyezte, hogy itt a pia­con nincsen szemétkosár, -de a város központjában nyilván el­helyezhetjük valamelyik köztisz­tasági kosárban a szőlő marad­ványait. Sajnos azonban, a fél- várost és az egész központot kö­rüljárva, felfedező ütünk ered­ménytelenül végződött, mert a keresett kosár nem létezett sehol. Érdemes lenne erre a helyt il­letékeseknek is felfigyelni. Gots János, szakérettségiző tanuló A Szovjetunió ipari és mezőgazdasági dolgozói újabb munkak-ndii- tettel készülődnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom S3, év­fordulójának megünneplésére. — A mih aj. or sziki gép- és traktor- állomás {-krasznodari vidék) dolgozói menetközben pótolják a ma got a vetőgépbe. Az „Új Vilóg"-gal új világért Az Uj Világ a Magyar-Szovjet Barátság lapja. Megismertet ben­nünket a megvalósult szocializ­mus országával, a Szovjetunió­val, ismerteti az élenjáró szovjet ipar, mezőgazdaság és kultúra eredményeit. A szeptember 25-én kezdődött Uj Világ Hónap célja: minél szélesebb olvasótábor szer­vezése a lap számára. Ebből a munkából a Magyar-Szovjet Tár. saság kecskeméti Szervezete 's kiveszi a részét. Aktíváink fel- világosító munkája nyomán mind több dolgozó csatlakozik az Uj Világ olvasótáborához. Az Uj Világ olvasótáborának szervezésében legjobb eredménye­ket elért aktíváink: Madari László (Olajsajtoló­üzem) 44, Halmágyi Sáodorné (Beretvás NV) 28, Práger Ferenc (SERNEVAL) 26, Gerber Ferenc (Magasépítő NV) 21, Seybolt Károly, Mauzer Béla, Fülöp Jenőné (KEVIBOR) 33, Lőrinc István (mezőgazd. is­kola) 4 (közöttük 1 drb egyévi) előfizetőt gyűjtöttek. A Nagy Szocialista Októberi Forradalom és Rákosi Mátyás elvtárs kiszabadulása évforduló­jának méltó megünneplésére tett felajánlások fokozzák tovább ak tíviánk versenylendületét, ez biz­tosítja az Uj Világ Hónap Utolsó hetében munkájuk sikerét. Könyv ismertetés: Borija: A kaukázusontúli bolsevik szervezetek történetének kérdéséhez Béri ja könyve felszabadítónk­ról, a béketúbor lángeszű vezéré­ről, a magyar nép nagy és bölcs barátjáról, a szeretett Sztálinról szól. Berija könyve ugyanis a kau- kázusonlúii bolsevik szervezetek történetével foglalkozik. A kau­kázusontúli bolsevik szervezetek története pedig elválaszthatatlan Sztálin életétől és működésétől. Ennek a könyvnek a jelentősége tehát mindenekelőtt és mindenek- fölött abban áll, hogy közelebb visz bennünket Sztálin elvtárshoz, megmutatja életének, tevékenysé­gének egy szakaszát, harcának egy részét, mely először a marxizmus elterjesztéséért, majd az önálló munkáspárt megteremtéséért, a lenini—sztálini Bolsevik Bárt megteremtéséért folyt. Berija könyvének másik óriási jelentősége abban áll, hogy köze­lebb visz bennünket nagy példa­képünknek, a Bolsevik Bárt tör­ténetének megértéséhez. A forradalmi marxista munkás­párt megalakításának előkészíté­sét Lenin végezte azáltal, hogy lS9o-ben a pétervdri marxista munkásköröket egy szervezetbe fogta össze. Ez a szervezet a ,.Harci szövetség a munkásosz­tály felszabadítására‘‘ nevet vi­selte és ez szolgált mintaképül Bztálin elvtársnak is tifliszi * munká jában. „Meszame—daszi“ volt a neve az első grúz szociál­demokrata szervezetnek. Ebben a. szervezetben dolgozott Sztálin elv- társ és ennek « szervezetnek a többségét nem öntudatos és nem forradalmi marxisták alkották. Ez ellen a többség ellen kellett Sztá­lin elvtársnak harcolnia, hogy a kaukázusontúli munkásság és pa­rasztság harci szervezetét alkal­massá tegye arra. hogy az ősz- tályharcot sikerrel folytassa. Sztálin elctársat üldözőbe vette a cári rendöl kopók tömege és nem egyszer letartóztatta, majd Szi­bériába száműzette. Azonban Sztálin elvtárs újra meg újra. megszökött száműzetéséből és is­mét élére állt a kaukázusontúli bolsevik szervezeteknek, szervezi és irányítja a harcot. Ennek a Sztálin elvtdrs vezette szívós, kitartó harcnak a részle­teit, Sztálin elvtárs küzdelmét « mensevikek, opportunisták, nacio­nalisták mindenféle fajtája ellen, ugyanekkor küzdelmét a cári ob- rang, ellen, részletesen tárgyalja u szerző. Berija könyve ezzel közelebb visz bennünket felszabadítónk, a nagy Szovjetunió történetének megértéséhez is. Berija könyve harcra mozgósít, megmutatja szá­munkra is azt az utat, amelyet Lenin—Sztálin nagy és dicsőséges pártja járt meg és amelyen mi is elérünk a szocializmus megválást- tó sóhoz hazákban. Balázs Andrásné a békéért harcol... Balázs Andrásné hadiözvegy hosszú ideig otthon ült és férjét siratta. Alig egynegyed évszázad leforgása -alatt a háború acél­patái kétszer is végigtaposták a hadiözvegy családját. Az első világháború apja, Cseri János húsából táplálkozott. Máltán végigszenvedte az összes harcte­reket, Montenegróban maláriát kapott. Abba pusztult bele. A második világégés férje pusztu­lását hozta magával. Piroska és Katóka leányai apa nélkül ma­radtak. ■ Balázs Andrásné eddig is' ne­hezen haladt az élet göröngyös utjain. Már mint gyermek, még íz szülői házban megismerte, mi uz szegénynek lenni. Apja a Belvárosban, a Váci-utcában volt házmester. A dúsgazdag háziúr, Kronberger József, még más oldalról is szívta a család vérét. Apját bolti szolgának állította be. Két. bőrt nyúzott az agyon­hajtott emberről. Anyukám, siránkozás he­vített sakkal főbb lernte, ha kutf denénk azért, hogy ne legyen többé háború! A nagyobbik lány így fordult egyszer anyjához. Kislányának szavai új erőt öntöttek az asz- szonyba. Juhászáéval nekilát­tak és Kecelen megszervezték a- MNDSz-t. Vállalta az ügyvezetői teendők ellátását. Mariska néni j>edig vitte az elnöki dolgokat. Olvasóköröket szerveztek. Igye­kezett mindenkiben tudatosíta­ni, hogy tőle is függ a béke sorsa. —Minden egyes olvasókör egy-gy fáklya a tudatlanság sö­tétjében -— ezzel a jelszóval fo­gott hozzá a munkához. Még a bíró lakásán is szerveztek olva­sókört. Andrási János bíró már mindenütt hangoztatja, hogy azok a nők, akik látogatták az olvasóköröket, ma már aktív harcosai a békcmozgalomnak. De Piroska is harcol a béké­ért. Amikor utoljára Kecelen az édesanyjánál volt, akkor hallot­ta, hogy a községben 116 hadi­özvegy van. A 103 hadiárva sorsa — az 6 sorsa. De vannak olyanok is, akiknek se apjuk, se anyjuk. Ilyen a kis hétéves SzJo- bonszkai Éva, Nagyapja, aki. most tanácstag lett, neveli. De hány hadiárva van, akinek nincs gondoskodó nagyapja és nagyanyja... Piroska az iskola padfaiban harcol a békéért. Budán a Ju­rányi-utcai reálgimnáziumban tanul. A népi demokrácia tette lehetővé, hogy gimnáziumba járhat. Ösztöndíjat kapott. Rö­videsen az egyik kollégiumba kerül. A kis Piroska úgy harcol a békéért, hogy jobban és töb­bet tanul. Munkáját siker koro­názta; eltanuló lelt. — Édesanyukám! — írja. egyik legutóbbi levelében, —— Koreában megint rabban a bom­ba, ropog a puskát űz, pukkan a gránát... Bömbölő ütegek érc­záport zúdítanak a békés lakos­ság házaira... A háború vágó­híd jón irtózatos szenvedésekkel pusztul az ország színe-java. Tennünk kell valamit, meri minket is elnyel a sír szája... És Balázs Andrásné megint megfogadja lánya szavát. Tenni kell valamit, mert tőlem is függ a béke! Ezek a gondolatok to­lakszanak agyában. Képek vil­lannak fel heno*. a háború min­den szenvedése, szemre Azok az idők, amikor ugyan „sza­badon“ éltünk, de a pecsétrrní- rűs urak koldusbotra zabolták a szegény népet. Ilyen „békét“ akarnak ismét. Olyan békét, amelnben a dúsanrddg pesti há­ziurak, a tőkések újra kizsák­mányolhassák a dolgozó népet. Olyan életet a keceli dolgozó pa­rasztoknak, amelyben arcukat ismét összebarázdálja a sanyarú élet és a nehéz paraszti munka. Testestől, lelkestől harcolok a békéért! És Balázs Andrásné ismét munkába lendül. Képezi magát. Mindennap elolvassa a Szabad Népet. Örömmel várja a Nők Lapját, a Szovjet Kultúrát. Ka­tóka könyvéből is tanul. A múlt­ban ferde színben tanították a történelmet. Átolvassa lánya islolakönyiyél, hogy lássa, mi­lyen is az igazi magyar törté­nelem. Most pedig faliújság-cikk megírására készül. A faliújság segítségével is harcol azért, hogy minél több asszonytársa ébred­jen az új életre. Minél több asszony vegyen részt a politi­kában és egyre komolyabban harcoljanak a békéért, «— Ha békét akarsz, harcolj értei — ezt hangoztatja Balázs Andrásné mindenütt. Tettekkel kell harcolni a békéért. Mutas­sunk példát a munkában, jár­junk elől a termelésben. — Nem messze tőlünk, me­gyénk déli határain túl, a Tilo- klikk ugyanazoknak a gazdák­nak füttyszavára táncol, akik lángbaborították Koreát —- me­séli Balázsné. — Bclgrádban is provokációs szándékokat fűz­nek. Mindent elkövetnek, hogy leszült légkört teremtsenek a Balkánon. Mesterségesen élezik ki a helyzetet, különösen a kis, szabadságszerető Albániával szemben. — A belgrádi banditák ame­rikai gazdáik parancsára nem­rég késüket a görög partizánok hátába döfték. Késen kell len­nünk, mert Titóék ugyanazt a szerepet játsszák, mint Wa- shington bábjai Dél-Koreában. És Balázs Andrásné ezért ta­nul, ezért harcol a békéért, hogy a háborús gyújtogatok rö­vid időn beiül harmadszor ne zúdíthassanak érczáport a béké­sen dolgozók házaira,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents