Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-27 / 170. szám

Egyre jobban élesedik a nem­zetközi helyzet. Az egész világ dolgozói figyelik a bókéért folyó harcot. A sajtó, a propaganda- si nyagok, a faliújságok rniud- mind a békével foglalkoznak. A Kecskeméti Gépgyárban és Cipőgyárban a faliújság is a hó­kéért harcol. Lenin eivtárs meg­írta a sajtó feladatát; „Az újság nemcsak propagandista, és kollek­tív agitátor, hanem kollektív, szervező is.“ Lenin elvtársnak ez a megállapítása vonatkozik a fa­liújságra is. Szervezni és nevelni kell a dolgozókat. Segíteni kell az üzem dolgozóit a termelésben. Szervezni annyit jelent, mint a dolgozókat egységesen a béke- harcra buzdítani. Szervezni a dolgozókat az Imperialisták, a háborús gyujtogatók ellen. A Kecskeméti Gépgyárban a béke-faliújságon vezetőink képei láthatók: Lenin, Szlálin és fió­kost elvtársak. Bölcs vezetőink, kiknek tanításai nyomán hala­dunk a szocializmus felé. Közé­pen, mindenki szemébe tűnő „Hegvédjük a békét1* című cikk, mely a következőket írja: A béke megvédése minden becsületes ember kötelessége. Vsak békében építhetjük orszá­gunkat, csak békében építhetjük szebb jövőnket. Az imperialisták békénk ellen törnek. Nem fűti őket más, mint a dolgozók ellőni gyűlölet. A kapitalista országok dolgozói is harcolnak a békéért. Ezt a békét a háborús gyujtoga­tók és hű kiszolgálói elzárják elő­lük. — Amerika, Anglia, Fran­ciaország és a többi marshallizúlt országok, dolgozói mind-mind kiáltják: Békét akarunk! De az imperialistáknak hiába kiáltanak, •azok úgy tesznek, mintha süketek lennének. Minek nektek béke? Miből lesz hasznuk akkor a ha- tálgyúrosoknak? — Ezért van, hogy süketeknek teletik magukat. Csak nyúzni a dolgozó népet, nö­velni a profitot, pusztítani a ko­reai ilakosságot. A japán dolgozók sztrájkjai megakadályozására, — mint ahogy azt a Kecskeméti Ci­I tőgy ár faliújságja ábrázolja, — MacArtliur, a Japánban székelő amerikai kiskirály, minden alkal- mat megragad, hogy a jogos kö­veteléseiért sikraszálló japán munkásságra lecsapjon. Megtá­madják orvul a tüntető dolgo­zókat. A katonai rendőrség dur­ván bántalmazza őket. Így értel­mezne as emberi jogokat, az ame­rikai ,.demokráciát1', az amerikai pénzmágndsok és japán lakájaik. őket, hogy hogyan kell harcolni a béke ellen. Hogyan kell kizsák­mányolni a dolgozók millióit. Ho­gyan tudnak még több hasznot hajtani az amerikai imperialis­táknak. „Ahogy én fütyülök, úgy táncoltok** 1 — mondja „Samu bácsi“. így mutatja be a faliúj­ság a béke ellenségeit, a háborús uszítókat, az amerikai imperia­listák bű talpnyalóit. a Clpfigyári faliújság: mutatja azt is, hogy nálunk mi­lyen mértékben emelkedett a dol­gozók életszínvonala. Ma már az országban több helyen vannak bölcsődék, napközi otthonok. Gyér- mekeinkuek, csecsemőinknek, az anyáknak gondtalan élet van biz­tosítva. Viszont os amerikai im­perialisták Koreában a csecsemő­ket, az anyákat, üregeket, a fia- talokat gyilkolják le. Kirabolják az anyától a gyermeket, vagy a gyermektől az anyát. lóz az igazi arcuk a háborús gyujtogatókDak, a béke ellenségeinek. Ezt szeret­nék mivelüuk is megtenni, de mi felkészülünk rá, emeljük üze­meinkben a termelést, időben el­végezzük falun az őszi mélyszán­tást, erősítjük néphadseregünket. „Minekünk a Szovjetunió adta a szabadságot és nem szabad meg­feledkeznünk r hogy értünk sok hős szovjet katona áldozta jel életét“ — írja a Gépgyári fali­újság. Igen, a Szovjetunió az, aki következetesen védi a békét, akit úgy nevezünk, hogy a világbéke őre. Bölcs vezetője, Sztálin elv­társ, aki iránymutatásávaj védel­mezi a mi békénket is. Harcolnunk kell a békéért, erő­síteni kell néphadseregünket, mint ahogy azt dolgozó népünk megmutatta a BékekölcsÖDjegy- zésnél, a Szavazásnál. Hitet tetl amellett dolgozó népünk, hogy mi békés országban akarunk élni, mj békében akarjuk építeni a szocia­lizmust. ..A mi elemünk a tartós béke, a* ellcnsógó a pusztító háború“ — Irta Rákosi elvtárs Mi a békéért dolgozunk, védjük hazánkat, erősítjük néphadsere­günket — írja a Gépgyári fali­újság. Az ellenség pedig megmu­tatja igazi arcát a kóival hábo­rúban, amikor milliókat és mil­liókat pusztítanak el védtelenül. Harci feladat most, hogy üzemi faliújságjaink foglalkozzanak a béke kérdésével. De mindez nem elegendő. Foglalkozni kell az új normák túlszárnyalásával, a ter­melés fokozásával. Be kell vonni a dolgozók széles tömegeit a faliújság szerkesztésé­be, mert csakis Így lesz a faliúj­ság tükör az üzemről és fegyver a dolgozók kezében. A francia nemzetgyűlés vitája Nyugat-Németország felfegyverzésének kérdéséről A francia nemzetgyűlés kedd éjszakai ülésén a szélsőjobboldali Aumeran tábornok a Nyugat- Németörskág felfegyverzésével kapcsolatos vita során crős sz°v- jetellénesség mellett is élesen bí­rálta a kormány nyilatkozatát és kijelentette: „Kell, hogy nemet tudjunk mondani". Ezután „saj­nálatul“ fejezte kii, hogy az amerikaiak N'yugal- Németországot akarják meg­tenni legerősebb csatlósuk­nak. De Chaurbrun, keresztény haladó képviselő a következő kérdéseket intézte a kormányhoz; 1, A német egységek legerőseb. bek lesznek a nyugateurőpai hadseregben, mit ért ezalatt? ,,Egy szakaszt* vagy egy had­testet?" 2. Beleegyezett-e a kormány Dolgozó népünk tudja mire készülnek a háborús uszítók. El akarják pusztítani, egy újabb háborúba akarják sodorni az egész világot. A béketábor dolgozói a Szovjetunió vezetésével „Megvéd- jük a békét“ jelszóval mennek harcba a békéért. Fokozzák a ter­melést. építik országaikat. Az amerikai Imperialisták pedig teli torokból kiáltják: .,Háborút aka­runk Nem kell nekünk háború. Elég volf a második világháborúból. Abból a háborúból, melyben csa- lágtagjaink, gyermekeink százez­rei pusztultak el. Nem kívánja egyetlen dolgozó ember sem a há­borút. Békét akarunk. Minket a Szovjetunió vezet. Vele vannak a népi demokráciák dogozói és az elnyomatásban élők milliói, ököl­be szorított kézzel, egy emberként védjük meg a békét. A béketábor nemcsak igaz ügyért harcol, ha­nem ereje is van ahhoz, hogy ér­vényt szerezzen igazának. lesúj­tunk az olyan árulókra, mint Tito, aki Jugoszláviát Iciszolgáltatta, az amerikai imperializmusnak, aki úgy táncol, ahogy az amerikai dolMr-urak fütyülnek. Szellemesen mutatja be a Cipő- gyár faliújságán az egyik karri- katúra, amint „Samu bácsi“ idő- »»ttja láncos kutyáit. Tanítja Amerikai nők tüntettek ax ElXSss épülete előtt 500 amerikai nő tüntetott a békéért az előtt az épület előtt, amelyben az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése ülése­zik. A tüntetők Truman beszédé­re gyűltek össze, hogy kifejelték az amerikai nép nyugtalanságát, amely a koreai háború mialt még csak fokozódott. Noi ember 7-én délelőtt adják át a Sztálin-Ilidat a forgalomnak A Szitáiim-Md építés« a teljes befejezéséhez ért, csupám kisebb mázoiláiSii in unka, tábláik feiszone­Lése vara imióg bábra. Kedden reg­gel'. tmeg'kezd'télk a tód tehenpróbá- jáit. összesen UMntegjr 700 tonna súllyal piróbálitálk ki a híd teher- bíróiképességiét. Vatamennyi híd- miyíláson teherpróbált tairto'titalk, amely szerda dé'l&lőt't 10 órára si­keresen befejeződött. A liídlchajiá.s a megengedett­nek mindössze 60 százalékát érte el, A 100 méteres nyílásnál például 8 oen'liiim-éteires lehajlás be'.'Wtt csalk ő centim éterit hajlott meg a híd. A hídon inga-viMamo« járat köz- Lekedik majd, 4—5 peiroemlkóut a Váci-út és a Vörösvári-út között. Ezemlbívüil autóbusz is haljad majd át a hídon, amely az óbudai Fő­tértől a Hangár iá-útón keresztül az ÜRői-iítig közlekedik. A Sztáiiin-híd avatásé ünmépsé­géit november 7-án, a Nagy Ok­tóberi Szociális Forradalom 33. évfordulója napján délelőtt 11 óraikor tartják meg a pesti híd­főnél. Az üinmiepségeit Széchy Ká­roly elvtárs, a híd Kossuth-díjas tervez ója, a. közlekedésügyi mi­nis.: tériuim hídosztályámak veze- i'.ője nyája meg, majd a dolgozók névéiben Aulai Lajos elvtárs, a MAVAG-h'ídépí'tők helyi pártszar. vezetőnek iiíükára beszéli. Az ün­nepi beszédet B'chni’ts Lajos eöv- tás, köziMLedés- és posbaügyi imi- mtiisziter tartja.. A főváros dolgozói nevében Poinigráoz Kátimán elv- 'táms, a Fővárosi Tanács vágirefba j- •tó bieoMs ágának elnöke (veszi át a hidat.; Baja dolgozóinak nagy részvétele kísérte utolsó útjára Horváth Mihály elvtársat fA ítianácsválaszttások előesté­jén, a győzelemért vívóit harc feladatainak teljesítése közli an tragikus baleset halálát okozta ifj. Horváth Mihály elvtársinak, a bajai pártbizottság tagjának. Elhunyta nagy részvétet keltett a város dolgozóinak körében. A Párt saját halott járnak tekintette. Temetésére ezres tömegek •vo­nultak fed a közkórház ravata­lozójába. A vörös lepellel íeta- kiart koporsó felett Baria Balázs elv látra, a városi pártbizottság titkára tartóit beszédet. Ravata­lára a Párt és az alap-szer veze­tékén kívül az összes iömegszer- veretek koszorúit helyeztek. A temetésem a ÍMegycd Pártbizott­ság is képviseltetbo magáit. Menetrendváltozás a MAVAUT bajai járatain A MÁVAUT bajai főnöksége közli: A Szeged—Baja—Pécs autóbusz­vonalon a 19. sz. járat Baja és Bácsalmás vasútállomás között 25 perccel, Bácsalmás vasútállo­más és Szeged között 20 perc­cel korábban közlekedik. (Baja iadu!ás 4.35 órakor, Bácsalmás v. á. érkezés 5.49, Bácsalmás v. á, indulás 6.00, Szegedre érkezés 8.30). Baja—Kiskőrös—Kocgktt»át— Akasztó-vonalon a 20. ez. járat Kecskemét—Kecskemét Vasútál­lomás között megszűnt. Kalocsa—Szakmáé autóbuszvo­nalon a forgalmat a munkanapra eső szerdal napra korlátoztuk. Ralacsa-hiUyes-eltdméayi aute_ buszvonalon a forgalmat a munka­napra mű szombati napra kor­látoztuk. 6­mintha nagyobb lendületbe ka­pott volna a munka. Míg egy napon elnyerték méltó Jutalmu­kat, a vándorzászlót. — így akarok, így szeretnék dolgozni, mint tanácstag is. Ami még nem jő, azt kijavítani, hogy jó legyen. Ami jó, azt tovább fejleszteni, hogy még jobb le­gyen. Mindont a dolgozó nép ér­dekében. szinte, keresetlen sza­vak. Mint azok a szavak Is, melyeket később mond, ami­kor arról beszél, hogy az elesett- ség, a kiszolgáltatottság nem en­gedte meg számúra a továbbta­nulást. — De most, amikor a politikai hatalom a munkásosz­tály kezében Van: szélesen kitá­rultak a műveltséghez vezető út kapui. Egyenjogúak vagyunk mindenkivel, ezért joggal elvár­ják tőlünk, fiataloktól, hogy tisztességesen, becsületesen dől. gozzunk és kivegyük részünket az új világ építéséből, — Azért akarok én is tovább tanulni. Olyan iskolába akarok járni, ahol a gyapottermesztésre tanítják a hallgatókat. Azt aka­rom, hogy azt elméletileg és gyakorlatilag tökéletesen elsajá­títva, gazdaságunk eredményeit fokozhassam. oldog világot élünk! Miénk a jövő. Nem olyan sivár a jövőnk, mint volt az apámé is. A felszabadulásig cselédember Bc volt. Hat érig ő jg az Udvar® kulák robotosa volt. Azelőtt meg „gróf* Teleki József kunbajai szőlőjében az Ispánok, kaaznárok mosdatlan szájának kiszolgál­tatottja, sáros csizmájuk törlő­rongya. örök vándora volt az or.szágutaknak, mesgyéknek és dűlőknek. Kocsira csak akkor engedték, amikor választásra vit­ték, hogy voksát ellenségeire ad­ja, a szenilis és ngyalágyult Al­földi Bélára, vagy a Saarbrücken.. t>on Hitlernek agitáló dr. Sauer bornra. Vanger György, míg más fiata­lok gondtalan életüket élték, meg­tanulta, megismerte m életet. Minden keserűségével, minden ke. gyotlenségóvel. A felszabadulás Számára is megmutatta az élet másik oldalát. A szebbet, a bol­dogabbat, a gondtalanabbat. —- Míg azelőtt arra sem tellett, hogy újságot olvashassak, ma könyvekre is tellik, amelyekből annyi hasznosat . tanulhatok, Azelőtt, amit csak ösztönösen mogéreztem, azt ma már nem­csak érzem, de felismerem Is. De tudom azt is már, hogy a tudás csak akkor értékes, ha nem egyéni, hanem átadjuk azt a kö zösségnek. Az ünneplőruha már ki vnn készítve, melyben ott lesz n vá­rosi tanács alakuló ülésén. Utána pedig Vanger György tanácstér, újabb győzelmes munkához lát A Gépgyár és Cipőgyár faliújságai is h arcol uak a békéért Nyugat-Németország felfegyver­zésébe, akkor is, ha a miniszter­elnök által említett „nemzetek feletti lerv“ jön létre. A kép­viselő ezután kifogásolta, hogy a kormány a tények szerint elfo­gadta Nyugat-Németország fel­fegyverzését. Kijelentett», hogy a javaslatok eredményeként meg kelt indítani a tárgyalásokat ós lehetővé kell tenni Nyugat-Né­metország felfegyverzésének meg­akadályozását. Lauis Marin a francia konzervatív körök nyug­talanságának adva hangot, kije­lentette, hogy a franciáknak nem­zeti kötelességük elvetni Nyu­gat-Németország íelfegyverkezé- sét. Még a jobboldali sajtó is éle­sen ír a nemzetgyűlés vitájáról, A jobboldali Agence Francaise kőnyomatos „szörnyszülöttnek'' minősíti a kormány tervét. Vanger György is tanácstag lett A mátéházi állami gazdaság- ban a dolgozók soraiban nagy az öröm. Vanger György is tanácstag lett, az ifi-brigád veze­tője. VaDger György 23 éves. 1949 éta itt dolgozik a gazdaságban. Azelőtt a sumári gépállomáson. A felszabadulás előtt pedig Ud- vardi Emii kulák nagybérlőnél volt „mindenes“. Disznópásztor-, kocsis, araló, kévekötő, tehenész, zsákoló és belső udvaros. Ahol éppen olcsó munkaerőre volt szükség. Ahol kj lehetett hasz­nálni az ifjú erűt, ahol két izmos karra volt szükség, ahoi a kizsák- i mányolás a legtöbb hasznot tud- ! ta bezsebelni. i Most tanácstag lett Vanger György, hogy a dolgozó nép ér­dekében dolgozzon. Saját életé- 1 nek keserű napjaiból tudja, mi volt a múlt. Amikor az „urak“ . intéztek az ügyeket a városit á- - zán. Udvardi kulák-barátai. Ami- , kor bementek egyszer, hogy : rendezzék az aratás ügyét. írás- 1 hafoglalni a keresetet, nehogy az i elszámolásnál a kulák úgy szá­moljon : — egy dinár, két dinár, • neked pedig semmi sem jár, — • akkor rájuk förmedtek, ha nem • fogják elvégezni az aratást, csen. i dőr-rendőr kézre kerülnek. Meg­alázóban távoztak és a mérhe­tetlen gyűlölettől éj haragtól csak az öklök feszültek, az ajkak némák maradtak. — Hát az ilyen világnak még az emlékét is ki keli törölni örökre — mondja Vanger György. Uzt a múltat örökre elfe- ledül dolgozott lelkesen az állami gazdaságban. Mint az ifi-brigád vezetője, a verseny­szellem kiszélesítésével, újabb és újabb eredmények elérésére ve­zette harcba brigádjának tagjait. Maga járt elöl a jó példával. Eu_ nek lett aztán az az eredménye, lwgy például a gynpotsarabolás- ban 190—210, százalékos eredmé­nyeket ért el. Vagy mint a csép- lés munkálatainál, amikor a brigádja nyerte el a gazdaság verseny zászlaját. Hogyan érte el? Erről beszél szerényen. Tanult. Este munka után egy-egy könyvet vett elő és olvasni kezdte a sorokat. Amit így tanult, átadta társainak. Brigádja tagjainak. — Egyszer azt mondta nekik: — Szeretném, lia élne bennetek a hit, hogy közületek mindegyikben rengeteg nagyszerű lehetőség, rejtett lendü­let, a munka fokozására serkentő tehetség, gondolat szunnyad, — egyszóval, hogy közületek mind­egyik óriási érték. — Nem szólt senki egy szót sem, csak megfo­gadták, úgy lesz, ahogy Vanger azt szavakba öntötte. Másnap,

Next

/
Thumbnails
Contents