Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-04 / 150. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI tPUJSÁ6 Az MB dísztáviratot küldött Bajkó Bálintnak. —1 Elítélték a kalocsai árurejtegetőket. — Stipán Pein tanácstag-jelölt. V. évfolyam, 150. szám Ára 50 fillér 1950 október 4, szerd« Kiskőrösön testvéri szeretettel fogadták a kárpát-ukrajnai magjai* koihozparasztküldöttség tagjait VVAAA^V\AArAW^AAAAAAAA^VAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAA^AAAAAAAAA^A/»VAAA^WWSAA/W>AAAAAAAAA//WWWVAAA/NAAAAAAAA^AAAA Kalocsa városa és járása tartja első helyét — A bácsalmási járás megelőzte a bajait — A kimszentmiklósi és a kiskunhalasi járások változatlanul sereghajtók A kis- és középparasztok között fokozzuk a felvilágosító v munkát Békekölcsön jegyzéssel, az őszi munkák sikeres elvégzésével harcolj a békéért! Kiskunfélegyháza, Kiskun- majsa és Kiskőrös dolgozó pa­rasztsága testvéri szeretettel fo­gadta a kárpát-ukrajnai magyar koihozparaszt-kiiidöttség tagja­it. Beszámolóik nyomán mér­hettük le azt a változást, amely a Habsburgok, a Horthy-fasisz- ták félgyarmatából szabad szov­jet területet, az elnyomott, meg­vetett és kisemmizett zsellérek­ből és kisparasztokból a Szo­cialista Munka Hőseit, Lenin- rendes kolhozelnököket, büsz­ke, öntudatos, szabad szovjet polgárokat kovácsolt. Ezek a kolhozparasztok — magyarok. Saját életük gyakorlatában is­merték meg a sztálini nemzeti­ségi politikát. Eljöttek közénk, hogy elmondják, milyen boldo­gan élnek, milyen ragyogó, napfényes magaslatok felé ve­zet az az út, amelyen immár a mi dolgozó parasztságunk is halad, IA Szovjetunióból érkezett kolhoz.parasz;t-delegáció nagy segítséget jelent mezőgazdasá­gunk szocialista építése szem­pontjából. A mezőgazdasági ■termelés legjobbjai Kiskunfél­egyházán, Kiskunma jsán és Kiskőrösön, a helyszínen tették meg észrevételeiket, adták át a kolhozrendszer gyakorlati ta­pasztalatait. Tanácsukkal hoz­zájárultak ahhoz, hogy töb­bet, jobbat termelhessünk, gaz­dagabb, erősebb országgá fejlőd­jünk. Az erősebb, gazdagabb ország pedig még szilárdabb bástyát jelent a nemzetközi bé­kefronton. Tóth István kolhozelnök, a kiskunfélegyházai Dózsa láto­gatása alkalmával elmesélte, hogy náluk is az egyéni gazdál­kodók kezdetben mosolyogtak a kolhozparasztokon, de mikor látták, hogy a kolhozisták ku­koricája, krumplija, szőlője a legszebb a határban, megindul­tak a kolhoz felé. Látták, hogy a szigorú tél elé már nem üres kamrákkal megy a kolhozpa­raszt, hanem úgy, mint például Mihot László tiszau [falusi volt középparaszt, aki négytagú csa­ládjával 1100 munkaegység után 52 mázsa búzát és lozsot, 130 mázsa kukoricát, több mint 50 mázsa burgonyát, 13 mázsa káposztát kapott egy évi mun­kájáért. Megteltek az éléstárak, a sivár múlt helyébe a gondta­lan jelen lépett,, Tóth István kolhozelnök Hat­vani Józsefnek, a Dózsa terme­lőcsoport állatgondozójának el­mesélte kolhozuk állattenyész­tési módszereit. De elárulta ter­melésük titkát is. Ez pedig egy­szerű: minden munkát időben hajtanak végre. Hatvani Jó­zsef eleinte nem akarta elhin ni a hallottakat. De miután Tóth, István elmagyarázta a kolhozparasztok módszereit, kifakadt, hogy ez csodálatos. — Nem csodálatos, hanem természetes — mosolygott a kolhozelnök. Ha a munkákat időben végezzük, akkor ez természetes. 11a megyénk dolgozói meg­fogadják a kolhozelnök taná­csait és időben végzik el a munkát, akkor még jobb ter­mést érnek el. Nem járnak úgy, mint Dajosmizse, ahol elaludt a Népfrontbizottság, mert a vetőszántás közel egg- harmadát végezték csak el. \z őszi árpavetésnéi 0.8, a búza- vetésnél 1.2 és a rozsvetésnél is csak 19.2 százaléknál tarta­nak. Lajosmizse nem az egyet­len község a megyében, ahol az őszi munkákkal ennyire lema­radtak. A kolhoziparasztok látogi'ása jelentős állomása a nemzetközi békeharcnak is. A látogatás a béke frontján is nyújt hathatós segítséget. A látogatás újabb példája a békeszerető népek testvéri együttműködésnek. Eb­ből adódnak azok a feladatok, amelyeket haladéktalanul meg kell oldani falvainkban. Megyénkben sokatígérőek ugyan a Békekölcsön jegyzései de látnunk kell azt is, hogy! dolgozó parasztságunk kölcsön- i jegyzési mozgalma még nem ? érte el a tetőfokát. A falusi nép százezreinek a válasza a mun­kásosztály üzenetére, a hazafias ‘kötelességteljesítésre, megyénk­ben most formálódik tel­tekké. Járási és falusi párt- szervezeteinknek késlekedés nélkül fokozniok kell a mozgó­sítást a kölcsönjegyzésre. Kü­lönösen erősen lemaradtak a kiskunhalasi. kecskeméti és dunavecsei járások. De Kiskun­félegyházán és Kecskeméten, a városban is akad bőven behoz­ni való. Igen spk községben hiányzik még mindig a jó szervező mun­ka. Pártszervezeteinknek bizto­si vasárnapi napon a falvakban, a dolgozó parasztok között folyta­tódott a békpkülcsönjegyzés lendü­lete, Ezrek jegyeztek megyénkben is, megmutatva azt, hogy a Béke­kölcsön ügye, dolgozó parasztjaink ügye, megmutatva azt, hogy a bé­kéért való harcban egy egész dol­gozó népünk. A vasárnapi agitá- ciónak, de az egész békekölcsön- jegyzésnek és minden sikerünk el­érésének központi Glakja: a nép­nevelő, az agitátor. Az ő munkáju­kon múlik, hogy milyen nagy eredményeket érünk el és mennyi idő alatt. Ahol a népnevelők jói előkészítik munkájukat, ahol ér­vekkel, a meggyőzés eszközeivel do/goznak, ahol a békeharc szem­pontjai érvényesülnek a felvilágo­sító munkában, ott a siker nem maradhat el. Nincs olyan dolgozó ember ebben az országban, aki ne sorakozna fél a békeharcosok ha­talmas milliós táborába, aki ne je­gyezne a békehdre további sikerei érdekében Békekölcsönt. A vasárnapi agitáció nagy eredményeket hozott, de megmutatta a hibákat, gyengesé. A járások közötti versenyben az első három között annyiban vál­tozatlan a sorrend, hogy a máso­dik helyre a bácsalmási és a har­madik helyre a bajai járás ke­rült. A dunavecsei járás a vasár­napi nap jó kihasználával feljebb jött és a mai napon a negyedik helyet foglalja el. A kunszentmik- lósi járás viszont, ahelyett, hogy javította volna eredményeit, hát­rább került a versenyben. A kis­kunhalasi és a kecskeméti járások változatlanul a sereghajtók szere­pét töltik be. A népnevelő munka gyengesége, erőtlensége fékezi a további eredményeket. Gyors vál­tozásokat kell foganatosítani ezekben a járásokban. Az élenjáró járásokban is, így a kalocsai járásban is van mit tenni. Jóllehet az első a ver­senyben. de mégis, ha az átla­gát összehasonlítjuk az előző nap átlagával, jelentő» csök­kenést tapasztalhatunk, A városok közötti versenyben is geket is. Megmutatta, hogy hova kell a legtöbb erőt összpontosí­tani, hol dolgozik az ellenség, hol vagyunk legjobban elmaradva. De ugyanakkor felhívta a figyelmet a népnevelő munka módszereire is. Nem használjuk ki eléggé a lehetőségeket. A jegyzésben kiválóan pél dá tmutató dolgozókat, pár­tomkívülieket. asszonyukat, > fiatalokat, akik lelkesednek a Békekölcsön győzelmének ügyéért, neun vontuk bele a népnevelő-mu okába. A népnevelők nem kapnak elég serkentést, megbecsülést munká­jukért. Meg kell dicsérni a jú munkát végző népnevelőket, de fel kell tárni a hibákat is. Bizto­sítani kell a rétegek felé az agitá- ciót, erősíteni kell a munkánkat a termelőszövetkezeti csoportok parasztjai, a kis- és középparasz­tok felé. Ez áll azokra a járások­ra és városokra is, amelyek a megyén belül az élenjárnak a jegyzésnek. történtek változások az elmúl* na­pon. Kalocsa és Kiskunhalas elől maradtak. A többi bárom hely azonban cserélődött. A tegnap még utolsó Kiskunfélegyháza a harmadik helyre került és Baja az utolsóra csúszott le. Baja vá­rosnak az átlaga jelentősen csök­kent. A járások közötti verseny állása; 1. Kalocsai járás, 2. Bácsalmást járás, 3. Bajai járás, 4. Dunavecsei járás, 5. Kiskőrösi járás, 6. Kiskunfélegyházi járás, 7. Kecskeméti járás, 8. Kunszenttniklósi járás. 9. Kiskunhalasi járás. A városok közötti verseny állása: 1. Kalocsa, * 2. Kiskunhalas, 3. Kiskunfélegyháza, 4. Kecskemét, 5. Baja. Csátalján Kovács Benedek nép­nevelő, 6 holdas paraszt 1100 fo­rintot, a felesége ezenkívül még 300 forintot jegyzett. Kovács Be­nedek kijelentette: „Ha nem jegyeznék, nem is érezném magamat Igaz ha­zafinak. A békekölcsönnel nemcsak « magyar nép bé­kéjéért küzdők, hanem a bős koreai népért is.“ Bácsbokodon Turcsik János és Turcsik József, az állami gazda­ság dolgozói 400—400 forintot je­gyeztek. Kecske Józsefné keceli 9 hol­das parasztasszony 2000 forin­tot jegyzett. Azt mondta: „Nem akarok még egyszer háborút, minden erőm­mel a békéért harcolok. Ezt a 2000 forintot azért jegyeztem, hogy ezzel is hozzájáruljak a béke megvédéshez“. Inoka János kun. peszéri parasztember T00 forintot, Pankovics István 8 holdas gazda 800 forintot jegyeztek. A kecs­keméti tanyavilágban a népneve­lők jó munkája eredményeként Nagy Sándor kisfái középparaszt 1200 forintot jegyzett és azt mondta, hogy szívesen teszi, mert ezzej is családja jobblétét segíti elő. A dolgozó parasztok közül igen sokan jegyeznek még Látják a nagy eredményeket é» megtoldják még több száz forint­tal, így Véber-telepen Szőke An­tal 7 holdas paraszt még 300 fo- ritot, Vászi Pálné még 100 forin­tot jegyzett. „Szívesen adom a kölcsönt, mert n$m akarok hábo­rút’4 — mondotta. Após tagon Csorba Endréné 400 forintot jegyzett. Du napa tájon Szálkái Pál, 7 holdas paraszt be­ment a községházára és azt mon- dotta: ,,Nem voltam otthon, amikor a kölcsönjegyzuk kint jár­tak. Kevesell cm azt az össze­get, a-niit a feleségem jegy­zett, még 200 forintot rátc- szek.“ Fiilőpszár.áso-n kilenc kispa-raszt összefogott és mert nem találkoz­tak a -népnevelőkkel, 'bementek a községházára jegyezni. Deák Jó­L napirendjén lévő egyéb kérdé­sí-tani kell, hogy a felvilágosító szó eljusson minden falusi csa­ládhoz. Vonják be az öntudatos, kötelességteljesitésükkel kiemel­kedő falusi dolgozók újabb és újabb ezreit a meggyőzés mun­kájába. Győzelmünk, a béke-harc si­kere továbbá attól is függ, ho­gyan tudjuk a Békekölcsön ügyével összekapcsolni a falu seit. Az őszi mezőgazdasági munkákkal, a fanácsválasztá- sok előkészítésével, a termésbe- gyüjtés teljes befejezésével és ami mindentől elválaszthatat­lan: a belső ellenség éber szem- meiíartásával. Pártszervezete­inknek most úiból vizsgázniok kejl, hogyan tudnak egyszerre, egymással összekapcsolva, több feladatot is végrehajtani. Úgy kell kivívnunk falun is a Békekölcsön jegyzésének mi­nél nagyobbarányú kibontako­zását. hogy vele egyidejűleg ki- küzdjük az őszi szántás-vetés gyors és gondos elvégzését, a terménybeadás ütemének meg­gyorsítását és ily módon le­rakjuk október 22-ig új, hatal­mas győzelmünk alapkövét. A. járások, városok közötti verseny legújabb eredmény ei

Next

/
Thumbnails
Contents