Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-25 / 168. szám

A Tito-klikk koldusbotra juttatja Jugoszlávia doJgozó parasztságát A fasiszta belgrádi uralkodó ko­rúk elvettek a dolgozó paraszt­ságtól mindent, amit a földreform adott nekik. Vitathatatlan tények bizonyítják, hogy a Tito-klikk a~ ország mezőgazdaságát katasztro­fális helyzetbe sodorta ás hogy a . dolgoza parasztságot jobbágyi helyzetben tartja. A belgrádi gyilkosok a faluban a nagybirtokosoknak egy új réte­gét tették meg támaszukká. Ezek a parasztokat éppen olyan irgal­matlanul kizsákmányolják, mint a múltban a ■ földesurak. A Tito- hatóságok erőszak útján létre­hoztak többezernyl ,.zadrug“-ot — mozőgazdasági .szövetkezetét — s ezeknek az újsüttetű íö’dbirtoko- sokuak teljes ellenőrzése alá bo­csátották. A falusi gazdagok óriási összegeiket kapnék. né­ha millió dinárnál is többet, amikor az álszövetkezetekbe be­adják felszerelésüket. Ezekben a „zadrag‘‘-okban a földet a sze­gény- és középparasztok munkál­ják meg az új földbirtokosok pe­dig kizsákmányolják őket. A legnagyobb foldbir.toko»: Tito-v zadrugokról szüntelenül bar. sog a Tito-féte propaganda, de tulajdonképpen nem egyebek, mint a parasztság kizsákmányo á- sónak új formái. A legnagyobb jugoszláv földbirtokos maga Tito, a belgrádi diktátor, akinek ren­geteg földbirtoka, 27 kastélya van. A Tito-liatóságok a kizsákmá­nyoló falusi gazdagokat dédelge­tik. ugyanakkor egyre súlyosabb it tv[ékeket és adókat raknak » parasztság - ti nvk vadai­ra. Az óriási katonai és rendőri ap­parátus fenntartása egymagában is óriási összegeket nyel el. A j Ho kormány emberei mindezt a népből sajtolják ki. Míg 1949-ben katona' és rendőri célokra a köit- s ‘«vetés százalékát fordítol- 1ík, addig az idén a katonai ki­adások már elérik a költségvetés öl százalékát, Oriássi adó a dolgozó parasztok vállán Jugoszláviában az adórendszer úgy épült fel, hogy a legnagyobb teher a parasztság vagyontalan rétegeire n diezedHí. Ami a gazda­gokat illeti, ha belépnek a „zad- rifg“-ba. áj lehetőségeket nyernek cpparasztok kizsákmányolására és egyszersmind majdnem teljesen mentesülnek az adófizetés alól. A •koldusbotra juttatott parasztok kénytelenek potomáron eladni a földreform keretében kapott föld­jeiket az új földesuraknak, fisuk Szerbiában több mint 20 ezer paraszt adta el föidjét a gazdagoknak és napszámosnak mentek. Az úgynevezett gabonaadót 1948-bab vezették be s ez a Tito- fóle közigazgatás kezében azt szolgálja, hogy a parasztoktól nemcsak a földjeiket kobozzák el, hanem azt a minimális mennyisé­get is, ami létfenntartásukhoz lenne szükséges. Éjszakánként a faluban letar­tóztatásokat foganatosítanak és haj íővadászatokat rendeznek. Az „engedetlen*‘ körzetekben még a csépié* Is rendőrök felügyeieie alatt folyik, akik a gabonát haladéklalluul Ti'io raktáraiba irányítják. Tömegjelleget öltenek a parasztok letartóztatásai. Zente faluban pl. egy éjszaka 33, Bajinak faluban 150, Glina faluban 200 parasztot tartóztatlak le, mert tiltakozni próbáltak a fosztogatás ellen. A Bajmahfból vaJó Josef Majsztoviti 60 éves parasztot, akit Titóék rekvirdlói teljesen kifosztottak, öngyilkossággal vetett véget éle­tének. Börtönök, koncentrációs táborok A börtönökbe és koncentrációs táborokba úgy került sok paraszt hogy a bányákból zésektől megszökött. kormány széles keretek között al­kalmazza a kényszermunkát, A mezőgazdasági munkákról tíz­ezerszámra hurcolják el erőszak- kai a parasztokat és vasutak, autóutak építésére, szén. és érc­bányák kitermelésére terelik. ,,Nem tévedünk, amikor azt ál­lítjuk — írja a „Time“ amerikai folyóirat tudósítója Jugoszláviá­ból — hogy többezer földművest börtönbe vetettek, mivel elégedet­lenségüket fejezték ki. Egyes fal­vakban egyetlen éjszaka ötven pa­rasztot is letartóztattak. Egyszer egy szerbiai utamon találkoztam egy kétszáz parasztból álló menet- oszloppal, csákány és lapát volt a kezükben. Azt mondták, ezek ön­kéntes munkavállalók. De a me­netoszlop elején és végén automa­ta-pisztoly os katonák mentek.“ A jugoszláv nép győzni iog A Tito-klikknek egyre nehezebb a tömegeket hatalmukban tarta­ni. Minél féktelenebb a terror. annál aktívabb a nép ellenál­lása. A népi tömegek előtt oly gyűlöle­tes Tito-rendszer csak erőszakkal és terrorral tartja magút. De tudvalevőleg hosszabb ideig nem lehet szuronyokon ülni. A jugoszláv nép fokozatosan gyűjti erejét, hogy végezzen a gyűlöletes Tito diktatúrával és szabad, független és az építke- megteremtse a A belgrádi1 Jugoszláviát. A Békekongresszusig befejezzük a mélyszántást Kedves Élvtársakl Nagy lelkesedéssel folyik a munka u Hámén Kató-terme.őszö- vetkezeti csoportban. Mindenki azon igyekszik, hogy most, miután megválasztottuk a községi taná­csokat, továbbra is fokozzuk a békeharcot. Mindnyájan azon va­gyunk, hogy a Békekongresszusra, hátralevő őszi munkákat, különö­sen a mélyszántást, minél hama­rabb befejezzük. — Elég volt a lemaradásból — mondotta nekünk Szabó elv társnő, az üzemi pártszervezet titkára, és mi megszerveztük a brigádokat. Beosztottuk a munkacsapatokat, és most már egymással versenyben dolgozunk. Napról-napra újabb eredményeket érünk el. .4 dohány összes munkáit, a gyapotot, a bur­gonya munkálataival együtt mái 10-e körül elvégeztük. Az árpa mát szépen zöldéi, a rozsot és a 160 kát. hold őszibúzát már 15-re el­végeztük és már folynak az őszi mélyszántás munkálatai. Öröm végignézni a csoport föld­jein és a csoportban. Mindenütt meglátszik a jó munka eredménye. Itt, a csoportban is a legnagyobb megértés van. Nem tűrhetjük meg a sorainkban az osztályellenséget. Keményen harcolunk, ha felüti fejét valamely kulák által ter­jesztett rémhír. Mert, elvtársak, bizony, meg kell mondanunk, u Imlákok már többször törtek a mi békés építőmunkánk ellen rémhí­reket terjesztve, de mi ezeket lelepleztük. így történt a béke- 'zölcsönjegyzésnél is. Mi a csoport­ban azzal vertük vissza a kulákok rémhíreit, hogy példamutatóan je­gyeztünk. Most, a tanácsválasztás­nál is egy emberként a tanácsok­ra szavaztunk, mert ml ig a bé­kéért, a boldog jövőért harcolunk és nem akarjuk azt, amit a% im­perialisták és a kulákok akarnak. Nem akarjuk, hogy békénket egy újabb háborúi zavarja meg. Ezért harcolunk a békéértl Mitzók Lajosné, Mélykút, llámán Kató-tszcs. Egyre tolul» küx&égr j e le üti -táviratba u a* osiivetéM befejezését Szeptember olején az őszi mező- gazdasági munkák sikeres, még a tavalyinál is jobb és korábbi be­fejezése érdekében az állami gazdaságok, termelőszövetkezeti csoportok, gépállomások és a fal­vak dolgozói versenyt indítottak, Bihartorda és Földes versenykihí­vására megmozdultak megyénk falvai és egymásután hangzottak el a versenykihívások. Egyik köz­ségből a másikba mentek át a nópfrontbizottságok küldöttei, hogy megbeszéljék a versenyfelté­teleket. A községek sorra fogad­ták ei a kihívást. A megyék ver senyében Báes-Kiskun megye '■> sereghajtók közé szorult. A nagy­fokú lemaradást Párt- és tömeg- szervezeteink jobb munkájával és a dolgozó parasztság mozgósításá­val részben behoztuk. Mindenütt gyorsítottuk a rozs és a búza ve­tését. Valamennyi község és járás fokozta az őszi munkák ütemét. A tanácsválasztások napján több község jelenteti«, hogy teljesítette vállalását. Vállalásuk teljesítését táviratban jelentették. tv mibaj a dolgozó parasztsága október 22-én déli 12 órára befe­jezte az őszi vetést és betakarítást. Megmutattuk gyűlöletünket és megvetésünket a háborús gyújtogatóknak, az imperialistáknak és Tito-klikkjének. ígérjük, további lelkesedéssel is kivesszük részün­ket az ország építéséből, a békéért vívott harcból, az ötéves tervünk sikeres befejezéséből és Itogg egy emberként sorakozunk fel Pár­tunk és vezérünk, Rákosi Mátyás mögé. Békebizottság Őrömmel jelentjük, hogy Nagybaracska község az őszi bé­ták arí lás i és vetési munkát október 2II-ára befejezték. Mi, nagyba­racskai dolgoz 'k hitel feszülik a nagy Szovjetunió, a Sztálin- vezette béketábor mellett. Nagybaracska dolgozói. Csikéria község büszkeséggel jelenti, hogy Csikéria dolgozó pa­rasztsága az őszi vetést 100 százalékban jeljesltette a tanácsválasz- tások előtt 2 nappal. A tanácsválasztásokra nagy lelkesedéssel, ha­tártalan örömmel készültünk a déli végeken. Minden szavazatunk­kal hitet teltünk a béketábor és a népi demokráciák mellett. ígér­jük, hogy a béke mellett utolsó lehel étig kitart minden csikéríai dolgozó paraszt, mert egy emberként áll a Párt és Rákosi elvtára mellett. Csikéria dolgozó parasztsága. A kel eblat állam! erdőgazdasV dolgozói bálájukat és köszAne- tíiket fe'ezlk ki a Megyei Tanácsig azért, hogy lebe'ővé telte a dolgozók és a tanyák lakosságinak, hogy a gazdiság általános is­kolát kapott és gyermekeinknek nem kell hóban, fagyban gyalo­golniuk. Kösz önét link kifejezésekében ígértük, hogy vasárnap mind- annyian leadjuk szavaizp-'unk-at a Népfront kinv^e’Sire, a magyar dolgozók legjoibbjalra. Ebből a választásból kitűnik, hogy min­den hatalom a dolgozóiké ebben az országban. Az er dőgazdaság dolgozói. A bácsalmási gépállomás dolgozói vállalt vetéstervüket a vá­lasztás örömünnepére 100 százalékig teljesítették. Gépállomás dolgozói, A madarast gépállomás dolgozói felen*-'1-, '—- a taosesválass. tások napjára őszi vetéstervüket —• váll olásaiknak megfelelően ■=* 124 százalékban telj esi telték. Madaras! ÁMG dolgozói Harkakötöny község felszabadulásának hatódik évfordulójára és a tanácsválasztásnak tiszteletére a község dolgozó népe az őszi me­zőgazdasági munkákat — mint azt Rákosi elvtdrsnak megígérte — 100 százalékban teljesítette. Népfrontblzottsdg. A tompái gépál'omás a vetőszíutást 22-éré 148 százalékban és « vetést 2&4 százalékban teljesítette. Az AMG dolgoséi üsződ község dolgozói hitet téve a Függetlenségi népfront mellett, a vetést 14 óra 24 percre 100 százalékos eredménnyel befe­jezték. Dolgozó népünk egy emberként csatlakozott a nagy Sztálin és szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás által vezetett béketábor- • hoz. Éljen a béke őre, éljen a mi forrón szeretett vezérünk, Rá­kosi elvtárs. üsződ község dolgozói. /Vagy tábla áll a kerekegyházi köz. *•' séghdza előtt. Dicsőségtábla. Ide kerül annak a dolgozó parasztnak a neve, aki példát, mutat a munkában. Erre a dicsőségtábldra most azok neve került, akiket jelöllek a tanácsba. Mert tanács­tagnak lenni szintén dicső dolog. A táb­lán legelső helyen Dunai Antal neve áll. Dungi Antal tízholdas középparaszt pél­dát mutat a munkában. „Száz százalékig befejezte az őszi munkát és ezzel bebi- :ongitotta, hogy méltó a nép bizalmára.'4 (fni van felírva a táblára. Beszélnek is a tahiban róla eleget, mert valóban nagy 'lulog tanácstagnak lenni. — Ha a tanács­ban is így végzi a dolgát, akkor jól vá­lasztunk, — mondják a faluban. Dunai Antal már nem egyszer bebizo­nyította, hogy szereti hazáját, szereti népét. Qabonabeadásdt kétszáz százalékon leiül teljesítette. Neve akkor is a dicső- ségtáhiára került, akárcsak most. Estinként összeü’nek Abonyi Sándor és Dékdny Imre tizenöt holdas középpa­rasztokkal és beszélgetnek, ők is tanács­tagok. (jlc is elvégezték az őszi munkát, elsők vol'ak a gabonabenddsban Is. Egy­szóval büszke rájuk a falu. •».' Az igazi munka ezután jön, => mondja Dunai Antal. — Megmutatjuk, hogy ott is megálljuk 3 helyünket, — feleli rá Abonyi Sándor, Eát ami igaz, az igaz. Be ketl bt- '.onnitamtnk, hogy nem hiába jelöltek bennünket. Még jobb munkával kell ki- IrdemeMürifk »»,! a nagy ktijüntetéeb, DICSŐSÉGTÁBLA szól hozzá Dékdny Imre is. Ebben azután valamennyien egyetértenek. — Nagy munka vár reánk. Most már rajtunk múlik, hogy az ötéves tervben községünk is a felemelkedés útjára lépjen. A tervet nekünk kell megvalósítanunk, — mondja újra Dunai Antal. Szóbakerül a község dolga. A tervek. Hogy mennyi minden vár megvalósításra. Hogy meny­nyivel más lesz a fa’u kepe a~ ötéves terv végére. Itt van mindjárt a kultúrház felépítése, azután eOV népfürdő létesítése, —* Nagy dolgok ezek, — mondja Abo­nyi Sándor. — Bekötő utak, azután erdőtelepítés, új leütök létesítése. A piactér kövezése, tanyaközpont építése, ez mind benne van a tervben és mind elkészül időben, ha a tanács, ha mi jól do'pozunk, — mondja algondolkozva Dékáni) Imre. Egyszóval van tennivaló elég. Sokat, nagyon sokat lehet beszélni arról, hogyan alakul, hogy változik, hogyan szépül a falu élete, ■3 T/annak még nevek a dlcsöségtdWdn, ' Ott van Krupa Jdnog neve is. , Kntpa János a t&rmelöcsoport tagja. Szegény, főid nőik föl paraszt volt a fel- szabadulds elölt. Amikor megalakult a. termelőosoport, ö is belépett Munkáját mindig becsülettel és példamutatóan vé­gezte. Mindig kivette részét a felvilágo­sító munkából is. Az ősszel 26 dolgozó parasztot győzött meg a közös gazdd ko- dás helyességéről és bevitte őket a ter­melőcsoportba. ő is tagja lelt a tanács­nak. Ott van Szabó Andrásáé neve is. Szabó Andrásné tízgyermekes családanya. Férjével együtt lépett be a termelő- csoportba, még a csoport alakulásakor. A félszabadulás e’őtti életére nem szíve­sen emlékezik vissza. Csak a látástól va­kuló sig tartó robotban volt része. Mun­kájúval a falu klzsákmányolóit, a kukáito­kat gazdagította. Eáradhataí’anul dolgo­zik a csoportban. — Azt akarom, hogy minél iübb dolgozó paraszt lássa ered­ményeinket, hogy eredményeink láttán mind többen jöjjenek közénk — mondja, ha szálfa kerül. Szabó And'ásné egyfor­mán példát mutat a termelőmunkában és a felvilágosító munkában is. — Soha nem mertem volna még csak álmodni sem, hogy egyszer az én nevem is a srnvrrzó’apra kerül, hogy én is be­leszólhatok az ország, a falu életébe. Nem hittem volna, hogy egyszer Ilyen nagy kitüntetés érhet, — mondja öröm- köv.n-ektöl csillogó szemekkel. Férjével sokszor beszédeinek a. múlttól és jelenről, dti sokat beszélnek a jövőről is. Látják, hogy szépül hazánk, hogy szé­pül a ml világunk. — Csak az a sok bitang gyilkos ne mne. Ezek azt akarják, hogy lángba- boruljon a világ, hogy a mi kis házaink a bombák áldozataivá váljanak, hogy ár­tatlan gyermekek és asszonyok vérétől pi­rosodjon a falu utcája. Azt mondom ne­ked, hogy lesz dolgod a tanácsban elég. Ott is harcolnod kell a békéért, — így mondja Szabó András a feleségének. — Minden erőmmel a békéért fogok harcolni, — feléli az asszony. ryunai Antal és a többi tanácstag társai nagy munkára készülnek. Még hátra van az őszi mélyszántás. — Ebben is példát kell mutatni, —mondja, Dékdny Imre. Ebben valamennyien egyet­értenek. A munkához csatlakozik Krupa János és Szabó Andrásné is. — Mi majd a csoportban mutatjuk meg, hogy mit tudunk, — mondják. /' Kerekegyháza dolgozó parasztsága ok­tóber 22-én leszavazott a békére, az épí­tésre, az ötéves tervre, a szocializmusra. t megválasztott tanácstól várja, hogy élete szebb és boldogabb legyen. A ta­nácsban pedig olyan emberek vannak, akik eddig is ölen jártak a falu dolgozó parasztsága előtt és ezért bíznak a meg­választott tanácsban. Tudják, hogy Dunai Antal, Krupg János, Szabó Andrásné, Abo­nyi Sándor, D<zkány Imre és a többiek becsülettel helytállnak a dolgozó nép ér dokébeu.

Next

/
Thumbnails
Contents