Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)
1950-10-25 / 168. szám
Á Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország,Románia,Magyarország ésa Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztereinek nyilatkozata a Nyugat-Németország újrafelfegyverzéséről hozott imperialista határozattal kapcsolatban A Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Csebsziovákia„ Lengyelország, Románia, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterei szombaton este tartották harmadik, befejező ülésüket, amelyen Nejcsev bolgár külügyminiszter elnökölt. Az ülésen az alábbi nyilatkozatot fogadták el a három hatalom, az USA, Nagy-Britannia ég Franciaország képviselőinek newyorki értekezletén hozott, Nyugat-Né. metország remilitarizálására vonatkozó határozatával kapcsolatban : Ez év szeptember 19-én közleményt adtak ki az USA, Nagy- Britannia és Franciaország külügyminisztereinek New Yorkban megtartott bizalmas értekezletéről, amelyen több új, különhatá- rozatot hoztak a német kérdéssel kapcsolatban. A közlemény rámutat arra, hogy az USA, Nagy- Britannia és Franciaország kormányai tel akarják vetni a Németországgal való hadiállajrot megszüntetésének kérdését és ugyanakkor érvénybehagyva a Nyngat-Németorrzágra kényszerítőit megszállási statuimn“ fenntartását. A közlemény a továbbiakban kieméli, hogy revíziónak fogják alávetni a német ipar betiltott ágazataira vonatkozó korábbi határozatokat. A közleményben azonban nincs megjegyzés a német hadiipar visszaállításának megengedhetetlen voltáról, A közleményből ugyanakkor kiviláglik, hogy a három miniszter értekezletének legfőbb kérdése a német hadsereg visszaállítása,' •>: y ti gat-N émeiorszá g remilitarlzálása volt. . Már a közlemény felsorolt alap. Wő pontjai ia megmutatják, hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak a német kérdéssel kapcsolatos new- yorki különhatározatai újabb durva megsértését jelentik azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket ezek a kormányok a potsdami egyezményben magukra vállaltak, fenyegetést tartalmaznak áZ európai béke «lien és ellentétben állnak az összes bókeszerető népek érdekeivel, beleértve a német nép nemzeti érdekeit is. 1 Az USA, Nagy-Britannia és-*-• Franciaország kormányai, cak kijelentése, hogy fel akarják vetni a .Németországgal való hadiállapot megszüntetésének-1 kérdését, közönséges képmutatás, amelynek semmi köze sincs ahhoz a régen megérett szükségességhez, hogy Németország kérdését békésen rendezzék, amely rendezés nélkül lehetetlenné válik a német állam egységének visszaállítása is. A közlemény a Németországgal való hadiál’apot megszüntetéséről szólva kiemeli, hogy az „nem érinti sem jogait, sem helyzetét Németországban a három államnak“, amely a megszállási statútum érteimében kor. látlaa hatalmat tartott fenn a maga számára Nyngat-Németor- szágban. A három kormány ily- képpen újabb kijelentést tesz a ,.megszállási statútum“ érin-fche- tetlenségéről. A három hatalom korlátlan időre igyekszik fenntartani a megszállási statútum {rvényét, hogy minél hosszabb időre biztosítsa uralmát Nyugat- Németország felett. Sőt, mi több. a közlemény hangsúlyozza, hogy a három megszálló hatalom „növeli és megerő- sitj csapatait Németországban“. 'A nyilvánosságra hozott közlések IjŐ! ismeretes,, hogy ezzej kapcsolatban Nyugat-Németország megszállás; költségei csaknem t.étszeresükr« emelkednek, atnl j jelentékenyen növeli az adóterhe- : két. Felesleges bizonygatni, hogy a három kormánynak a nyugat- németországi megszáliócsapatok újabb gyarapításáról szőiő határozatát semmi egyéb nem váltotta ki, mint az említett hatalmak egyre növekvő agresszív törekvései Európában. Most már világos, hogy a Németországgal való hadiállapot úgynevezett ,,megszüntetésérői“ szóló hamis szólamok csupán a (ámadójellegű Északatlanti Egyezmény élén álló hatalmak politikájának leleplezésére szolgálnak. Ezek a hatalmak szabad kezet akarnak nyerni Nyugat-Németország ember- és auyagtartalékai • nak felhasználására, a maguk imperialista érdekeit követve, hogy megvalósítsák stratégiai terveiket, amelyek mögött az USA kormányköreinek a világuralom megszerzésére irányuló törekvése húzódik meg. Ezek a hatalmak a Németországgal való hadiállapot megszüntetésének ürügyével meg akarják teremteni a feltételeket ahhoz, hogy Nyugat- Németországot nyíltan bekapcsolják az úgynevezett Északatlanti Egyezmény mögött álló agresszív csoportba és Nyugat- Németországot véglegesen a maguk agresszív európai katonaistratégiai terveinek eszközévé tegyék. Szemtnellálható az is, hogy a Németországgal való hadiállapot megszüntetésének kérdését azért rángatták elő, hogy minél hosz- szabb időre elodázzák a Németországgal való békeszerződés megkötését és egyben elodázzák Németország egyesítését is. Nem véletlen, hogy a terjedelmes newyorki köz'rménybrn egyáltalán nem beszélnek sem a Németországgá; való békeszerződésről, sem pedig a békeszerződés előkészítéséről, holott az USA, Nagy- Britannia és Franciaország kormányai még öt évvel ezelőtt a potsdami egyezmény értelmében kötelezettséget vállaltak a Németországgal való békeszerződés előkészítésére. B kötelezettségük teljesítése alól most különböző kifogásokkal kivonják magukat. Ez. megmutatja, milv messzibe távolodott el az USA, Nagy-Britnn- nla és Franciaország politikája a négy hatalom potsdami egyezményétől. Ez megmutatja azt is, bogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország jelenlegi politikája, mely durván nircszegi a potsdami egyezményt, szöges ellentétben áll Európa összes békeszerető né. pelnek érdekeivel. O A közleményben sző esik **■'* arról, hogy „a külügyminiszterek megegyeztek abban is, hogy a betiltott vagy korlátozott iparágakról szóló egyezmény felülvizsgálatát azoknak a kölcsönös kapcsolatoknak a megvilágításában kell végrehajtani, mely kölcsönös kapcsolatok egyrészről az USA, Nagy-BMtannia és Francia- ország, másrészről a Szövetségi Köztársaság“, azaz Nyugat-Se- metország között alakulnak ki.“ Ugyanakkor egyetlen szóval sem tesznek említést a hadiipar helyreállításának betiltásáról, amit a jaltai és potsdami- egyezmények megkövetelnek és .megkövetelik az USA, Nagy-Britannia. Franciaország és a Szovjetunió további egyezményei Is. Sőt, mi több, a közlemény haugoztalja, hogy megengedik a hadicélokat szolgáló acéltermelést a megállapított kereteken felül. A három miniszter közleménye ily módon ténylegesen megszünteti a német hadiipar betiltását, holott ez a betiltás a négy nagyhatalom egyhangúan elfogadott szilárd határozatán alapszik. A newyorki közleménynek az az Igazi értelme, hogy a ruhrvidéki nehézipart most nyíltan hozzá- idomltsák a nyugati hatalmak katonai-stratégiai feladatainak megoldásához. A három hatalom a newyorki közleményben szélesen kitárja a kaput Nyugat-Né. metország hadiipari potenc.ájának visszaállítása előtt, ama iparnak, amely annakidején a német imperializmus és a hitleri agresszió legfőbb támasza volt. Mindez megmutatja, hogy az USA, Nagy- Britannia és Franciaország kormányai most milyen durván és minden teketória nélkül tagadják meg a négy hatalom együttes határozatait, amelyeket a Szovjetunió részvéteiével hoztak és amelyek a német hadiipar betiltására, a német miütarizmus feltámadásának megakadályozására irányultak és amelyeket Európa és az egész világ békeszerető népei a legnagyobb megelégedéssel fogadtak. Ugyanezeket a célokat, vagyis Nyugal-Németország hadiipari potenciájának visszaállítását és á nyugat-német gazdaságnak az angol-amerikai katona] tömb terveihez való idomítását szolgálják azok a kísérletek is, hogy egy csúcsmonopőliuuiban egyesítsék Nyugat-Németország és Franciaország szén- és kohóipa. rát, néhány más európai állam részvételével. A nyugatnémet és francia tőkés monopóliumok e kísérletei, amelyeket az USA kormányának diktátumára valósi ti. nak meg és amelyek Nyugat-Né- metország legreakc.lósabb csoportjaira támaszkodnak, a német agresszív erők feltámadásának komoly veszedelmét rejtik magukban és természetesen határozott ellenállást váltanak ki Franciaország, Ny u gat-N épiel o r. szűg és más európai államok demokratikus körei részéről. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak ez a politikája szöges ellentétben áll a potsdami egyezmény alapvető elveivel, amely egyezmény célja Németországnak békesze. rető demokratikus államként való felújílása, olyan államként, ame’y a német békeipar, a mezőgazdaság és a német gazdasági élet egyéb ágazatainak újjáépítésére és továbbfcj'esztéséro támaszkodik. A három hatalomnak ez a politikája azt a célt követi, hogy a német gazdaság fejlődését az új európai háború előkószü'etei- nek útjára vigye, ahelyett, hogy minden módon lehetővé tennék a német népuek békegazdasága fejlesztését, hogy bebegeiszthesse a háborús sebeket, újjáépítse városait és megjavítsa a dolgozók anyagi életviszonyait, amihez a Szovjetunió változatlanul ragaszkodik. 3 Mint nvá.r etm'MfceéUiük, íz *■ * USA, Nagy-Britannia és Franciaország k® lágy imtoisz lepelnek newyoelkii ériek e,zleién a főkérdés a német hadsereg vissza- álinilása volil, noha a közlemény szövegében! míndeuit elkövettek, “hogy elkendőzzék ezt a kérdést. A három miniszter a közlemény szerint megegyezett ahba,n, hogy a X vutgaí -Néni e' otrsz á gfoa n kér 6 rendőri osapátokon ffelül „im>e,g- emigedlk mozgó rendőri aíakulia- ifOik lért e-siíc.'é.S'éit “ és 'ezeinlkifvtií. tervbe • veszik, hogy „Németország féSiz’vogyeú az egyesült haderőikben“, azoiz töqyi égésién lervbfeve^-’ ".ék néniéi hadsereg jé testéé só1, jóT’&het, ngvanebben a közié- ■m.ínv.ben képrautailó VijelejMést ‘leltek arról, hogy „a német oom- zetii hadsereg újjái'erem'lése nem 'eMfte meg se-® Néme’brézá'g,] em Európa magasabb ér-deíkei-j leik.“ A nyíiván.asiság'na hozott' odat-otc; «zerint Nóinie tors zúg és Berlin lyug.ati övezeteiben az „áttelepftet- ■ekikel“ együtt n-égyszá zöl’venhat- íZ'&r személy taigja német és kül- :öléi katonai aóakn-at'oknaik és különböző rendőri csapa tóiknak, izeik az alakulatok emelitett fö- séppen a hrtjeri hads-ereg volt batonúdbóí és ti*ztjeiből levődnek >s*ze. E ősapátok fegyverzet és alakulata- n-ak szervez*!i fejépí'.é- •e ós Ikatom-ad kiképzése, a csapa, iok «zámáira szűkiséges tiszti kár lenek Ik'iíképzésa küiáöaleiges isik-o- lákibao, © csapatok részvéte’.© a nyugati hatalmaik megszálló erőinek hadgyalkoir’iatiaiin, airra mutat,] hogy ezek a csapatok és egységek lényegileg katona': aljak utat ok. Ezeket az alak újatokat pánoé’os- és >tüz-érO'Sztá 1 y0'k'k.al egészétek ki.l A bárom minisirter kommÜTOiikö-j j-áben mtindezek ellenére kimond-' ja,, hogy megenigedi'k új „mozgó rendőri eig>ys'óg-e.k“ alakttáisát, ami Mlí'tóüaig ,.rne,gfe'tel a mos ta tul helyzetből folyó köve tel mén veknek“. Múntdf'bb Ő1 Tá'ha ‘ó. h-og v az USA, Nagyúrit,amnia és Francia- ország kormánya jelentíkenven növelni akarják Nyuga-t-Némeit- o-rszagbam a rendőri alakuVok számát, cm©','vek lényegileg reguláris német 'hadseregiét jelentenek. A kommüniké azonban hang-súly ózza azt is, hogy az USA, Naigy- iiritanmóa és Franciaország kor- raáinyaii mos! már nem akarnak' csupán rendőri alakula'.okira szo-j rí-tlk-orni, liánom egészen nyíltan, felvetik a kérdésit „Néme!o,rs.zá.g- n.a,k az egyesült haderőkben vaéó részvételéről“. Noha a kommüniké utal arra, hogy ez a kérdés j eilen le,g „tiamulmáinvozás tárgyát képez1"-“, ciz a kifejezés nyilván-; csak mnra szolgál, hogy é-ötós-zíl- *-e a kőzivéleménvt a h-íirom kor. mánvn-aik a német hadsereg visz- sza,álHtársá.ráil hozott döntésére. Most már nem titok, hogy a német hadsereg vissza ál ifi ásóhoz igiényhe ve-sziik az olvan b időrés t-a tábornokokat, minit Haider, Gu- der ián, Matinteuffel és máisok. A komimiminlkiéből k-'t-ündk, hogy ugyaniakkor a moist ál'ii jrtáö a la ti! lévő nyugatnémet hadsereget az angol—am-arikaii tömb annak • agresszív tervei szolgálatába Lgye.j kéznek állítani. Ily körüliméuyekj k'öz&tit neun nneiglepö, ha a bárom nyuga-lii hatalom kormányai azt] a feladatot tűnték maguk elé i hogy m-egiszümteülk a «német hadi-! ipán.- előbbi koirálozásaiit, amit.'! oly makacsul igyekeznek el'érni a, n y uga t német .m-on-o-p ól i úrnők. Franciaország, Nagy-Bawtianira és az USA niépei tegnap még véres küzd-eőmét vívtak a hi'öleri agresz- sziió, a német öropéirlaliismu.» ©’len, most pedig ©zelknék az országok-' nak ural kodé körei sajátkezűiéig ájll'.ják vissza a nyugat-németi hadsereget, elengedik az elítélt! háborús bűnösök büntetőiét, felújítják Nyugat-Néme'.oif’szág hadi. ipari pot'enciálj.iát, feltámasztják a nyu'g.a'tiniám-e forsz ági impeiróailir- musl. | Ez azt jelent'!, hogy az USA, Nagy-Briijannia és Francin-oirszág kormányát véglegesen m-eg.iagiad- tálk a négy hatalom azon határozatai1!, amelyeikben kifejezésre jut a nőmet impeniaü'ízimus fózszómo-1 lávának és Né me1'országnak, mint bőkeszerető, dem okira1'.' ku« állam újjász.ü-i,elésének célkitűzése ós cm-dH-ék ikiilfeijezésre juttatják a vi'lá.gbék e m egszl'lárdtllásáttók nagyszerű «íveit. Ez azt j-elenilii, hogy o három n-yuga-M ál'!,am korminvai áttértek az agresszió poteMkájára, amely őssz©egyezteLnet'et'icn az európai béke és aiz egész világ békészer-ető népei érdekeivel. A, Minit ismerétes, máir a há 1 * ronn áJjaimma k a német ikérdésben 1948-ban megtartott külön órlókie Felén olyan határ«- zatokát hoztak, amelyek végleg elveneití-iélk Németország -deim-ilHa,- ri'zái'iáisát és diemokra tiizá báisát és amelyek -azt tűnték kJ oéllljulkui, hogy Nyuigat-NémetO'r.sziá,got az amigot-amerikai agresszív tömtb eszközévé tegyék. A Szovjetunió, Albánia, Bugáróa, Csehsizlovátkóa, Jugoszlávia, Lengyeloryzáig, Ro- má'tMi éis Átagyarorszás k'ÜMigy. mlnészilieiretuek abban 3 nvKatko. rc1.'iában, amolyet. vers ói értek-ez- létül ftp: a három ai.'him Német-j »rciÄgf« vorsatiiezó 'ItecdonJ ta-1 nácskozásávaJ iapcsolalban fogadjak él, lelepleznék az USA. Nagy-Bp:it:annáa és Franciaorszég Németországgal kapcsolatos ©gv ségbon'.ó poJit'lfcá iáinak agresszh és demokráeiiaeílienes jellegéi. A Szovjet unió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Magvairorszag ia a Német Demokrat iikns Kőztársaiság kormányai most szükségesnek fiairíják ké jeJente-oi, hosv tol jes* n helyesneik Uiizonyuit a varsói n-yi- jatlkoz.at'ban foglalt valamennyi javaslat, valamonit a három hatalom Németországgal kapcsolatos poli tükájan-aik általános jellomzésc. Ma már mindenki látja, hogy az USA, Nagy-Brtiamniia és Francia- ország jelenlegi politikája o«m- csaik telije* szaki:ást jelent azok- kafl a köteleze'tségekkel, aimo'Jye- kot ezekn.eik az országoknak a ko-nmánviai egv^ége*, dem okirataik us, békeszenatő n-émeit áülam m-egteramtiósóre vonatkozólag magúikra vállaltiak, bainem egvbcn ú : agresszióval, új európai katona' kalan dokikat ős fen.ve.get. A Szovjelum'-ó, Alíbárraa, Bulglí rí a, Csehszlo viákiia, Lengveitors zág Ro-mámia, Magyarország és a Néznél Dem-okirat iikus K özilársasá s kormányai a fent említett lények aüapjáin kijele-ntiík, hogy a három h'at'ail onn nevvyoikS ertSek© zleten hozott kiülönlhatÚToíiatok n-é’ikülöz. ■mek iin'inden lörvéuveisségiet c- nemzetközt énényességeii. A Nénié-! országgal való béikeszeírzödé- megáik a-dál'yo zására és Nyugat Német ország r-m'ŰMaciizé láisá"- a iirány.uló 'törvén-viielen csetokede tekéirt a teljes felelősség az USA Nű.gv-Briiíannia és Franci-aorszás •kormányait terhein. A Szovje'uniió, Aiübánta, Cseh szloválkiia, Bulgária, Lenigvefio-r- -szág, Román'a, Maigyairoirszég é a Ném-^t Demokratkus Köztárea ság kormányai az európai béi< és biztonság feladatának érdekeitől vezéreltetve, és figyelembe véve a német nép j-ogo* törekvéséi! hogy Németország ügveät im'Öia mia.ráh-b békiésen rendezzék, h,a lasz'Übatal’iannialk tartják, bogy előszűr: az USA, Nagy-Brit at) nia, I ranc'-aorszcg és a Szovjet unió kormányai nytlatkonatot tó gyenek közzé arról, hogy ue.iu dl gc-d-k utóig Németország rooiiltta rizálásat és bánni I vón agre.vszi’ tervbe való be vonnusút. és kövei kezetesem niegtaló-dtják s pots darui egyezményt azzal, hogy bt' tosi'ják egységes, bekeszeretö, de moUrutlkus ütmet ál!an, lélesí tésehe« szükséges feltételeket; m ásodszori meg kell tyűn lein az összes "korlátozásokat, amelyet gátolják a német békegazdssá: fejlődés&t és nem szálltad mege.n ge-dni a német liadi-polcneiál fel újítását; harmadszor: hogy hatod-ék tata nnl béikeszerzödést kössenek Né me’orsza.ggal a német állam egy ségének visszaállítása alapján : potsdami egyezméiiyncU raegfeb- leien, azzal a kikötéssel, hogy as össz-cs hatalmak megszálló csapa lati a békeszerződés megk-ötésétő számított egy éven belül ki ke! vonni Németországból} negyedszer! Kelet- és Nyugat Németország képviselőiből parttá sós nla-pou össznéntet alko’má uyozó tanácsot kell alakítani amely előkészíti az Ideiglenes, de mokratikus, bé-keszerető, szuvéréi összuéinet kormány megtere.m'.é sót és az erre vonatkozó javaslu tokát «igjiit.es Jövábagyá-s célja bój a Szovjetunió, aa USA, Nagy Br'.t.-íiui'a és Franciaország kor mányai elé terjeszti és a melye az összuéntót kormány niegaíaku fásáig be kell vonni a békeszerzíí dós ki dolgozásával kapi-sotalo- tanácskozásokba. E javaslattá kapcsolatban megfeleld körii'.mé nyék közölt közvetlenül ki lehel kérni a német nép véleményét. A Szovjetunió, AQbániiia, Bulgária, Gsehiszliováikia, Lengve!oi-szág Románia, .Magyar őrs rag é* a Német Deajioik'ratfkus Köztársaság kommáo-jaJ a magúik részóről mindét« e’iköve'.ine’k, hagy a béke és nemret'kőri biztonság m-egwili-r. di' á-sá-nak érd-ekébeu megkönnyí'. sők e halasiiJha'l-aiMian föladtatok m-eigq’iuáisá!.
