Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-22 / 166. szám

Szavazz a Mépfronís*a a békére szavazol! He gal áztak a dolgozó parasztot a Község­házán. Ha munkát mentél kérni, azt mondták: nem munkaközvetítőben vagy. Ha jogaidat kö­vetelted : csendőrrel vitettek el. ügy volt, ahogyan Balogh Józsefné taD ácstagjelölt mondotta Sza­badszálláson: „a jegyző, akikor bementem a köz­ségházára, kidobott az irodából“. Az urak orszá­gában a népellenes közigazgatás elnyomta és zsa­rolta a dolgozó parasztot. Két bőrt szeretett volna lehúzni róla. Meghunyászkodva, alázatosan kel­lett állni a jegyző, meg a kulák-képviselőtestület előtt, ahol porig alázták. A képviselőtestületekben, a dolgozók ügyei helyeit azzal foglalkoztak, ho­gyan zsebeljék be a dolgozók munkájának eredmé­nyét. Vacsorák, dáridók járták a község kukkjai­nál — neked meg az éhezés, a nyomorgás jutott. Koreában a gyilkos amerikai imperialis­ták a fegyverek Csöve elé állítják az ártatlan asz- szonyokat, gyermekeket. Százakat és ezreket öl­nek meg, s Korea földjét bőségesen öntözi az ár­tatlanul kiöntött vér... A béke ügye — minden becsületes dolgozó em­ber ügye. Harcolj szavazatoddal is a békéért és a békére adott szavazatodat támaszd azzal is alá, hogy túlteljesíted új normádat, hogy becsülettel állód szavadat, és időben végzed el az őszi munká­kat. Vegyél példái, Banga. Sándor 4 holdas duna- eataji dolgozó parasztról, aki ezt mondotta : „Én minden őszt, munkát elvégeztem. Munkámmal is harcolok a. békéért. De ha arról van szó, hogy az imperialisták fegyverrel törnének ránk, ükkor is megvédettén k szabadságun kát, gyermekeinket Most a tanácsok megválasztásával a dolgo­zók széles rétegei kapcsolódnak bele az állam ve­zetésébe. ök fogják eldönteni: mire költsék a terv- gazdaságban a községre eső pénzt, hova építsék a kutat, napközi otthont. Nem dobnak már ki a köz­ségházáról. hiszen olyan emberek kezében les» a vezetés, akik a te sorsodat élik és akik ismerik ügyes-bajos dolgaidat. Úgy, ahogyan Sümeg Imre dolgozó paraszt mondotta: ,,Azelőtt még szava­zati jogom sem volt. Most pedig egy 9000 lakosú község dolgozóinak érdekeit fogom képviselné*. A község vezetői azelőtt szóba sem álltak veled, most a tanácstagok kötelesek beszámolni végzett munkájukról. — S ha nem felelnek meg a belé­jük helyezett bizalomnak, a dolgozók visszavon­hatják a megbízást, Nálunfc napról-napra épül a jobb jövő. Gyermekeink számára napközi otthonok, óvodák százait építettük fel és építjük fel az ötéves terv alatt. Jugoszláviában — amint a beranei gimnázium diákjai írják — úgyszólván mindennapos dolog, hogy az előadások alatt megjelenik as iskola előtt az UDB autója. Ilyenkor valamelyik osztályba be­megy a pedellus ás kihív egy diákot asza.1, hogy „as igazgató hivatjaA diák elmegy és soha többé nem tér vissza, hiszen már a folyosón vár­nak rá az UDB-pribékek“. . • Nálunk szabod és boldog gyermekeink élete és úgy lesz egyre boldogabb és gazdagabb, ahogyan mi dolgozunk. De ehhez béke kell. Gyermekeinkért, családjainkért harcolj a békéért. Kéázülj jó mun­kával a békekongresszusra. níok kell ® nép jólétére irá­nyuló törekvéseket, ugyanakkor állást kell foglalniok a béke mel­lett is, mert hiszen a háború ép­pen azt rombolná össze, amit né­pünk oly kemény és céltudatos munkával hozott létre. Az alko­tások és a béke jelszavával ké­szül a választásokra az ország lakossága, amely ezeket, as ér­tekeket kívánja választójogának gyakorló savai szolgálni J‘ Az ,,Evangélikus Élet“-ben Be­méri ' László püspök a Népfront állásfoglalásra, hívja a hiveket, ,,A szavazóurnák írja Dezséri püspök — ót mi számunkra egy kérdést vetnek fel. hogy kifejezzük népünk egy­ségét. és erősítsük hazánkat vá­lasztott útján, ami egyet jelent ezzel: a béke útján.“ „A tanáesváíasztás döntő fontosságú ütközet a béke védelmében44 Ugryháxi lapok rikleri a lanársválasxtásokrót Az „Vtu legutóbbi számában Kiss Roland, a református egye­temes konveut világi elnöke cik­ket Irt a tanácsválasztásokról. „Vasárnap -- írja — az egész ország dolgozó népe felekezeti különbség nélkül az urnákhoz jár njf, hogy eddig soha■ nem volt egységben hatalmas lépéssel újra előbbrevigye népi demokrácián­kat. a szocializmus felé vezető utón. Az október flé.-i tanács­választás egy újabb, minden ed­diginél embertelenebb világhá­ború elleni küzdelem jegyében fo­lyik le. A tanácsválasztás tehát döntő fontosságú ütközet a, béke védelmében.'' Bereczky Albert püspök így ír; ,,.t tanácsválasz- ^1 tussal az építést és a békét egy­szerre szolgáljuk“. Az „Uj Ember“ című ka­tolikus hetilap a következőket írja: ,,.4 szavazóknak lámogat­meltetti NyiKoláj Gribácsov: Békét a világnak Igent Hazudnak ők! Hazug náluk ma minden.- A rádió $ a könyv, kongresszusi viták. De száguld az iáó és visszatérés nincsen, Más kort érünk mi most és más lett világ. Tudjuk, mi itt a cél — keresztül látunk rajtuk Ml, szürke emberek, s hallatjuk a szavunk: — A vérünk kellene? a vérünket nem (iájuk! Kívántok háborút Mi békét akarunk! Tévútra nem vezet többé sok tarka szólam, Meg nem riaszt ma már a szörnyű csaholás, Az igaz útra lép Páris, utána. Róma, Győzött a kínai és Vietnam csatáz. Moszkvánál: szavát hullja. a földkerekség népe, Az emberek szivét reménység hatja át: Ahol Sztálin van, ott a biztonság s a béke. A békéért, SztálinnalI Fel, minden jóbarút! Békét, s munkát kívánunk, — hiába sürgölődnek Azok, akiknek ez tervét keresztesi. Szorosabbra a sort ti népei a földnek, — Békét kér a világ — békét adunk neki! Könyvismertetés Bragin: Moszkvától—Berlinig Mihail Bragin nevét már jól i& meri a magyar olvasóközönség. 1949-ben jelent meg magyar nyel. ven a „Kutuzov élete“ című mun­kája, szintén a Szikra kiadásában. Mihail Bragin a Nagy Honvédő Háborúban haditudósítóként járta végig a szovjet páncélosok dicse útját, Moszkvától Berlinig. A szerző jól ismerj a háborút: tisztában van a hadászat és har­cászat kérdéseivel, tanulmányozta a hadtörténelmet, résztvett az üt. kőzetekben és cikkekkel számolt be olvasóközönségének a páncélos csatáik forró levegőjéről, a hős szovjet páncélosok harcairól, i^ihaiil Braginnak ezek az *V* adottságok tették lehető­vé, hogy a háború bonyolult kér­déseit e könyv fejezeteiben ilyen világos összeállításban elemzi, fej­tegetéseit pedig megfelelő irodaim: készséggel — hűen kapcsolja ősz. sze a szovjet harcosok, hőstettei­nek leírásával. A könyv olvasása közben végig éljük mi is a Nagy Honvédő Há­ború tomboló ütközeteit, diadalmas előnyomulásait. Poloszuhin ezre­des harcosaival ott küzdünk Mosz­kva védelmében a véráztatta bo- ródinöi mezőn, ahol 1812-ben Ru- luzov'katonái állították meg a be. •tolakodó ellensége*. Résztveszünlk a zseniálisan megtervezett ős elő­készített sztálini csapások végre­hajtásában. Világosan elénk tárul a védelembol-támadásba való át­menet minden nehézsége, látjuk a villámháborúra, a „^-fegyverek­re, a Tigrisekre és a Ferdinándok. ra alapozott fasiszta rah'óhadjárai összeomlását, A „Csehszlovák Hadtest a ” Szovjetunióban’1 című fe­jezet katonáikat és tiszteket mu­tat be, akik már akkor átálltak a Szovjet Hadsereghez, mikor a hit­leri banditák Csehszlovákia föld­jére betörtek. Ezek az emberek csatlakoztak a hazájukat felszaba­dító nagy harchoz és együtt küz­döttek a Vörös Hadsereg csapatai­val a fasiszták ellen, Különös jelentőségű a „Kelet. -Poroszország összeomlása“ című fejezet, melyben leírja a szerző, hogy hová jutott az a K©lct-Po. roszország, ahol legelőször tér. jesztették Hindenburg és Ludeo- dorf tanait. Érdekes összehasoolí- tás'ban mutat rá, hogy azok a tá­bornokok, akik Clausewitz, Schlief, fen, Ludendorf és a többj porosz stratéga vaskalapos elméletével dolgozlak, teljes vereséget szen­vedtek, s éppen Poroszországban, a német militarizmus szülőfödjén a Szovjet Hadsereg csapásai kő. vetkeztében. Alérezzük azt a lelkes hangula­tot, mely a Vörös Hadsereg ka. tornáit áthatotta akikor, midőn el­söprő lendülettel, minden akadályt letiporva bevonultak a porosz- fasiszta ellenállási övbe, mely 1942-ben a német támadás fő feli. vonulásj területe volt. Wörős Hadsereg hatalma“ V erejével szemben az ellen­ség nem tudott ellenállni. Mindé« reesegett-ropogott. Nem volt me. nekvés sem a pincékben, sem a vasbeton bunkerekben. A németek elvesztették fejüket a forró kat­lanban, tűzben, porban izzó levegő­ben, a lángoló tüzes épületekben. A sokat magasztalt hitleri terv. szerűség vad pánikká vált és a Reichstag kormos, összelőtt fala? felett diadalmasan lobogtatta a szél a Szovjet Hadsereg győzelmi lobogóját. Az utolsó fejezet „A halálfejei SS hadosztály /pusztulása“' különö­sön időszerű. E fejezetben a szer. ző elénk tárja, hogy míg az an­gol-amerikai imperialistáik vissza­állították a hitlerista „ha’álfejes" SS alakulatokat és ilyen zászlóal­jat küldenek a gyarmatokra har­colni, addig a Szovjetunió az „SS*‘ és a „Ha'ilfejes’* hadosztályok háborús bűnöseit; a szovjet em­berek gyilkosait a lengyel, fran­cia és osztrák lakosság megkín- zóit, bíróság előtt vonta felelős- ■végre. HARCOLJ A BÉKÉÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents