Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)
1950-10-21 / 165. szám
BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG Rákosi elvtárs vezetésével előre a Népfront győzelméért! mmmm iÉMMeüíi V. évfolyam, 165. szám Ara 50 fillér 1950 október 21, szombat Magyar uak! Magyar anyák! Harcoljatok a kékéért, gyermekeitek kolclog jövőjéért! — Szavazzatok a Népfrontra! Bácsszentgyörgy és Kunbaracs befejezték a vetést! Községeink kövessék a példát! Minden dolgozó paraszt a Népfrontra szavaz Holnap, október 22-éu, választ az egész ország dolgozó népe. A helyi, városi, községi 1a- nácstagjelöltekfe fogja leadni szavazatát, azokra, akikot a Kép. front Bizottság a dolgozók lég- jobbjaiból jelölt. Tanácsokat választ a népünk, mert jobb, még boldogabb életet akar magának, azt akarja, hogy békében építhessen, neve:hesse gyermekeit, dolgozzon a gépek mellett, a földi-kén, a tervező- és íróasztaloknál. A béke megvédésének ügye mindenki feladata, az érte folytatott harc egész dolgozó népünket kell átfogja, az ötéves terv leiadatainak lelkiismeretes teljesítése minden nap elvégzett munkánkon múlik. Siettetni a terv sikerét, a szocializmus építését nem egyszerű kérdés. Ehhez szükségesek döntő politikai előfeltételek: így a helyi tanácsok. A dolgozó nép fokozottabb részvétele az államhatalom ügyeinek intézésében annyit jelent, hogy a célok megvalósítása biztosítot- tabb, gyorsabb, A tanácsok megválasztásával a dolgozók legjobb, jttin keresztül as egész nép kezébe kerül a hatalom, így hát közelebb kerül mindaz, amit mi el akarunk érni az országos, a me- gyei, a járási, vagy éppen a község építése, fejlesztése, kultúráló. dása vonalán, de az emberek, a dolgozó tömegek egyéni életében is. A falu dolgozói számára éppen azért a helyi tanácsok megválasztásának történelmi jelentősége van, mert hatalmas távlatokat nyit meg milliók valamennyiének életében, előresegíti a falun is a szocializmus építését, a termelőszövetkezeti mozgalom további erősödését, mely a dolgozó parasztság boldogulásának egyetlen járható útja. Dolgozó parasztságunk a fel- szabadulás óta hatalmas utat tett még előre. Az elnyomott, kizsákmányolt, emberszámba sem ■vett béresből, cselédből, sommásból felszabadult, az életét, jövőjét sajátmaga építő emberré lett. Ehhez döntő segítségül járul hozzá Pártunk, mely a fasizmus huszonöt esztendeje alatt is, é.s a felszabadulásunk óta győzelemről győzelemre vitte a dolgozó parasztok ügyét. Földet osztottunk és meg is védtük a földet. A kis- é-s középparaszt — legyen az magyar, vagy délszláv — a maga gazdája lett, nem kellett rettegnie az árveréstől, eladósodástól. Ki segített még az új élet kiala- rJtásában? Nagyszerű, harcokban m rgedzett m unkásoszt. álljunk. Mindig ott állt és áll a parasztság mellett, ha a föld felosztásáról, megvédéséről, a kulákok eile ni harcról volt szó. A munkásparaszt szövetség adja a. falu fejlődésének, a dolgozó parasztság boldogulásának fontos, fő alapját. j A néháuyfilléres napszám világa eltűnt, a fasizmus sötét éveivel együtt. Az eddig ’eltelt ] csaknem hat esztendő egész né- i Iliinknek, de dolgozó parasztságunknak is valóságos diadaléit. Az, ami ma bekövetkezett, a jóiét, kultúra, fontos gazdasági és politikai pozíciókban való részvétel, valamikor, az elnyomatás szomorú, kegyetlen éveiben álom. uak tönt, olyannak, amelynek a megvalósításához hosszú idő, néhány emberöltő elteltét gondolták. Minél boldogabb a jelenünk, annál gyűlöltebbé válik a múlt. A dolgozó parasztok számtalan levele, nyilatkozata bizonyítja ezt. Németh János középparaszt Dá- vodon. azt mondta: „fu ne. emlékeznék — most, hogy a tanácsok megválasztására készülünk — a múltra, amikor csendőrszuronyok kényszerítették a kiszolgáltatott népet az uradalmak és kuiálcok néhúmjfilicres napszámára. Novemberben a cukorrépát szedtük mezítláb, rongyos ruhában, mert a sovány napszámból semmire sem tellett.“ Milliónyian vannak Németh Jánosok, akik kínlódtak, szenvedtek az átkozott múlttól, az urak kényétől. Dolgozó parasztságunk lerázta magáról a gyűlölt igát. A földesurak hatalma a falun, a százezer holdakon összeomlott, mint a sárból épített putri rés maga alá temette az egész régi rendet. A falun megjelentek a gépek, a traktorok. A gépállomásokon keresztül a munkásosztály újabb nagy segítsége nyilvánult meg. Költségvetésünk hatalmas összegeket juttat a falunak. Míg a Horthy-rendszer a beruházásoknak csak minden tizenhatodik pengőjét adta a falura, addig ■ a már megvalósított hároméves terv minden harmadik forintja a falu felemelkedését' szolgálta, A dolgozó parasztok megszabadultak a kínál: igauzsorájától, megszabadultak attól, hogy egy-két hold felszántásáért egy-két hét gyalognapszámmal fizessenek. A gépállomások ma már sűrű hálózattal rendelkeznek, az egész megyét átfogják, mindenütt segíti a dolgozó parasztságot. A traktorok pufogása már megszo- kott hanggá vált a földeken. A tavasz és a nyár folyamán megyénkben tíz gépállomást állítottunk főt, Bácsbokoü, Dunavecse, Császártöltés, Marta, Jgkabszál- lás. Madaras, MélykútPáhí, Tár- tár és Tompa kapott nagyszerű, az emberi munkát megkönnyítő erőgép- és egyéb felszereléseket. Mindez nem egészen egy esztendő alatt valósult meg. A falu döntő eseménye és eredménye a gépállomások felállítása. De 6 mellett még felsorol- hatatlan a száma mindannak, amit Pártunk, kormányunk a A Kosponti Statisztikai Hivatal jelentése a népgusdasúgi terv teljesítésének 1950 Hí. negyedévi eredményeiről A népgazdaság fejlődését, va'.u. mint a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedését 1950 III. negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar Az ipar a kormány által időközben felemelt 1950. évi termelési tervet a III. negyedévben (július 1—-szeptember 30) is túlteljesítette, amihez jelentékeny mértékben hozzájárult a darabbér bevezetése, az alapbéremelés és normarendezés, valamint a szocialista munkaverseny ezt követő újabb kiszélesedése. Az egész gyáripar a Hl- ne' gyedévben 108.9 százalékra, ezen belül úgy a nehézipar, mint a könnyűipar 106.9 százalékra teljesítette a tervet. A gyáripar termelése 1949 III, negyedéhez képest 36.1 százalékkal, ezen belül a nehézipar termelése 37.4 százalékkal, a könnyűipar termelése pedig 34.8 százalékkal emelkedett. Ez év III. negyedében az egj' S iparcsoportok tervteljesítése a következőképpen alakult: Iparcsoport: Tervteljesítés százaléka Bányászat 1047 Kohászat 107.0 Gépgyártás 105.4 Erősáramú villamosipar 111.8 Gyengeáramú vili. ipar 106.5 Finommechanika 108.5 Tömegcikkipar 110.8 Közi. javítóműhelyek 108.2 Villamoscnergia-term. 101.0 Építőanyagipar 99.2 Nehéz vegyipar 108.1 Könnyű vegyipar 119.6 Nehézipar egyült 106.9 Gumiipar 111.2 Faipar 117.5 Papíripar 107.9 Nyomdaipar 103.5 Textilipar 105,8 Bőr- és szőrmeipar 109.6 Ruházati ipar 116.3 Mezó’gazdasági' ipar 105.0 Könnyűipar együtt 106.9 GYÁRIPAR ÖSSZESEN 106.9 A fontosabb iparcikkek termelése 1950. III. negyedében az előző év megfelelő időszakához viszonyítva a következőképpen alakult: A t ertnciJás Ipa.r- 1950 III. negyedikben, cikk 1949 III -negyedének száza'«kában Szén 110.9 Vasérc 111.6 Egyéb bányászati term. 128.2 Vas és acél 129.9 Szerszámgépek 159.5 Mozdony 95.7 Motorkerékpár 95.1 Kerékpár 108.2 Varrógép 167.8 Mezőgazdasági gépek 107.0 Rádió-vevőkészülék 197.3 Viilamosenergia 118.3 Műtrágya 114.4 Nyersolajtermékek 115.1 Tégla 202.6 Cement 136.4 Üveggyártás 166.1 Keményböráru 142.1 Felsőbőrök 126.1 Pamutfonal 119.8 Pamutszövet 119.3 Gyapjúfonal 148.5 Gyapjúszövet 110.4 LenkendCrfonal 155.0 Len-kemderszövct 151.0 Pamuthartsnya 143.6 Férfiöltöny 234.5 Bőrcipő 203.6 Húsáru 164.0 Szappan 153.4 Édesipar! készítmények 215.4 A legtöbb iparcikk termelésének jelentős emelkedése mellett, néhány iparág egyes fontos gyártmányok tekintetében nem téliesítetté termelési tervét. így le-: maradás mutatkozik a szerszám, gépek, mozdony, motorkerékpár, mész, öntött üveg és rotác'ósj falunak juttatott. A sok kilo- I méter bekötőút, nem egy községiben a villany bevezetése, a telu- i fouösszeköttetés megteremtése, az j utcák világítása, napközi ettho nők, szülőotthonok felállítása, új, egészséges vizái kutak építése, könyvtárak, kultúra, gyermek- játszóterek, A délszláv dolgozóknak saját nyelvű iskola, délszláv- nyelvű iskolakönyvek, kultúr- házak mind-mind azt mutatják, hogy népi demokráciánk gondoskodása dolgozó parasztságunkat felemeli és biztosan vezeti a további boldogulás útján. A termelőszövetkezeti mozgalmunk rövid idő alatt nagyot erősödött. Nem egy csoport adott arról számot, hogy tagságát megháromszorozta. Sok új csoport alakult, a kisebbek egyesültek, néhány önálló termelőszövetke. zetté vált. Az elmúlt gazdasági éviben a termelőszövetkezetek által elért nagy eredmények 1 meggyőzték a dolgozó parasztok újabb ezreit, hogy igazán jól, boldogan élni csak a, közös gazdálkodás keretein belül lehel. Igen nagy eredménynek könyvelhetjük cl azt, hogy a Szovjetunióban járt parasztküldöttségünk gazdag tapasztalatokkal tért haza, amit sok termelőszövetkezet a, maga életében hasznosít, sok egyénileg gazdálkodó pedig belépett a csoportokba. De nem feledkezhetünk meg arról a segítségről sem, amelyet a nagyszerű szovjet nép, a kárpát-ukrajnai metoyar kolhozküldöttség magyar- országi tartózkodásával adott. A ‘ félegyházi, a kiskunmajsai, a kis- i körösi dolgozó parasztok nagy I buzdítást kaptak a további mun- I tájukhoz és ahhoz, hogy belépjenek a termelőcsoportokba. Dolgozó parasztjaink előtt bebizonyosodott, hogy ebben az országban minden a dolgozók érdekében történik. Amit a Párt tesz, kezdeményez, kér, az számukra jó, a jelenleginél jobbat jelent. Ennek az eredménye az, hogy lelkesen jegyeztek Békekölcsönt. A megye dolgozói a sor. solások során hétszázezer forintot nyertek és ennek nagyrésze a fajura jutott. A jó munka csak jutalmat kaphat. Ispánovity József délszláv dolgozó paraszt erről a következőiket mondta: „4 munka jutalma, nálunk a megbecsülés és a kitüntetés. Én is időben beadtam a gabonámat, jutalmul díszoklevelet kaptam* 1'. A mi megyénk dolgozó parasztsága, uak nagy jutalma az volt. hogy a gabonabegyűjtésben elért jó J eredményeinkért megkaptuk a két- ! szeres vámőrlési engedményt. I A tanácsválasztásokra minden j dolgozó paraszt az eddig elért nagyszerű eredményeink tudatában készül és azért, mert tudja, hogy a tanácsok, melyek a'saját soraikból kikerült dolgozók az ő érdekeiket fogják képviselni. A falvakban kiragasztott plakátok elmondják, hogy a legjobbal1 vannak jelölve. Magyar és dél szláv dolgozók együtt. Termelőszövetkezeti parasztok, egyénileg gazdálkodók, középparasztok, valamennyien népünk bizalmát bir- va kerülnek be a tanácsokba. A megyei tanács jelöltjeinek névsorán ott látjuk Tribli Bánosai délszláv dolgozó parasztasszony nevét, aki azt mondotta, hogy: ,.a mi fiaink mindenütt ott vannak, ahol a népért dolgozni kell. Úgy, mint én is. Egyszerű falus1 asszony vagyok és megválasztottak a járási tanács titkárának. Dolgozó parasztjaink úgy becsülik meg legjobban eredményeinket, azt, hogy a fiaikból katonatiszt lett, hogy egyetemre járhatnak, hogy saját soraikból a legjobbak lettek jelölve, ha Bácsszentgyörgy község példáját követve, gyorsan befejezik az őszi munkálatokat, ha a holnapi napon, kivétel nélkül « Függetlenségi Képfrontra ad, ják le szavazatukat.
