Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)
1950-10-20 / 164. szám
3uznos!ovenski radni sejjak Plavic u pismu odgovara na izjavu kandidatara za Zupanijski Savjel-, juznoslovenske seijakinje dmgonie Tribli iz Kaimara „Sa izborom Mesnih saveta gradimo soclja'.iz>atn, sa oasám glasa.njem zdatmo uasu sreiniju buduinost.“ Ka da so m u noviiKMBa proci- jsao ov-u izjavu drugarioe Tribli Janosa. sekrebara Sreskog^ ko- miteia u Baéaliinasu, sadasnjeg kandiba!a za mesni savét, uvi- deo Siam da je njena izjava pot- pu-no ta^na. Mi, juzni sió verni sunö beük posle oslobodjenja dobili svojta pnava, Evoju siobodu. Do osiobodjenja mo svi bez razlike bili ugtijeb- avanä, a kada smo smeli da desto zahtevamo, odman smao dobili odgovor, „mit akarsz te büdös vadrác“'. Mnogo smo tmpete, mnogo smo oskudevali. Niko od nos .luzinih Slovena nije ianao mestia u zvanjinna, miko mije mogao ni pomisidte da se negde names ti. Srecom, prosio je to vreme, dosla j- Slavna Crvena Annija, OiSlobodila nas jo od naisih ugnjeta&a. ostobodila utas jo iispod oskudioe. Mi, Juzni Sloveni smo dvostiruiko nagradteni a iiujsoj marod nő j dcmokratiji Zajedno sa madjarsikom bra com smo za vreme agrarne re-i forme i mi dobili zemlie i kufce. I Ali najveéa neugnada je za nas foils dobitok mcionalnoig pnava. Do oslobod jen la n; mo smell ni pisucuti, a sada imamo pnavo slobodno da govorimo naS mili materoji jezik. U zvamjima je na vrajtima pored iaadjarskog iisipisano i ma nasem jeziku, koj. so Éiraovník maillazi u kojoj íkan- ceteriji. Drugiarűoa Tribli je relkta, da smo dobili svoje Skole. Jes'.e, dobili smo slkoía sto u dobo fasizmia nismo irmali. Nasa deca moigu da idu u one skole, u kojima st'iSu znamje na svom íimaternjom jeziku. Nismo dobili taiuo opöe skole, vec i srednje skole u B'udimipesti. I moj sin i fccer posecuju o'v.. skoiu. Dobili su sanestaj i u kolegijumu skoro bospLatmo. To naáa deca n proslotn rezimu nisu do bite, vec su im se druga deca rugate da su „vadráci“. Sve ovo dobit- >ke imamo da zahvalimo Partiji Miadjarsiki trudbenika i njezi- oom vodjl Rákosi Maityasu. Pribl'izuje se dán izbona Mesinih saveta. Mi, juínoslo- veniski brudlenici znamo gde je mase mesto. Znamo da za sve öve dobiitke moraimo da se zabvaiimo. Zahvalu cemo iznaziti u tome, afco svi kao jedan, gla satun na Nezavisni Narodni Front. Nasi glasovi ce da udare temelj novcm sireíni- jem zivotu. Glaisianjem pri iz- boru Mesnih saveta pokaza- íetno hvaiu prema Partiji Poka- zacemo da smo mi Juzni Slove- ni dós tojni sto. Partik innia u nama poverenja. Oma se i ovoga puta moze osloniti na más juz- moslo vemske tmudbenike. Mi cemo nase glasove dati zato da vlast potpuno predje u ruke ma' roda. U Mesni Save^ te da udju i juzniisloverni. Juzni sloveni koji su verni Partiji, verni radnom niarodu. U^i- íe oni juimisloveni koji su razu- me'i glas vremema, koji su su za svogda prekinuli svaku vezu sa vöd jam a fasi sikké Jugoslavije. Tito i njegova banda su izdali svoj marod. Kada u Jiivoslaviji trudbenici buni se protiv vlade, odmah ik baoaju u zatvor. Dók n,aSa bra*a tamo oskudevaju u majobiínijim stvarima, mi iina- mo sve u izpbilju. Do izbora Mesnih Saveta'ima mo ios da za v rsiir.r meke za* datke. Svi smo rasi:li da íemo do izbora zavrsiti jesenje poljo- pri’vrende poslove. I mi znamo da seme ak-o pre dód je u zemlju, na godinu dali vise roda. I mama je od vaznosti da se veö sada brinemo zia celogo- disnji hieb, jer time se borimo i za mir. Mi, J űzni Sloveni trudbenici takodje vise necemo rata, hocemo da zivimo ziajedno sa na- ftfv.ni bracpm Madjarima. Ne- ce biti ni jedan juznoslovenski trudbemik koji rne^e izvrsiti svo- ju duznost u jesenjim poljoiprdy- rednim poslovima, a nec-e biti mi jedan koji neőe medju prvi- ma da glasa za kandi date Na*- rodnog Froatia. Martin Plaoft, niarodmi agitator, Ba^almas. „MI A TANÁCS?“ Az Evangélikus Egyetemes Egyház felhívása a tanacsválasztásra Az evangélikus egyházegyetem elnöksége az alábbi felhívást küldte valamennyi evangélikus gyülekezethez : „A Magyar Népköztárgaág népe októler 22-én urnák elé járul, hogy megválassza a tanácsok tagjait. B nagyjelentőségű esemény küszöbén a, Magyarországi Evangélikus Egyhdzegyetem vezetőiként arra buzdítjuk a lelkészeket, felügyelőket, presbitereket és híveket, hogy lelkiismeretes kötelességteijesítéssel éljenek Állampolgári szavazójogukkal s azt úgy gyakorolják, hogy vele népünk egységét, békés építőmunkáját szolgálják.“ A mátételki állami gazdaságok dolgozói felajánlást tettek a választások napjára a Ai En Js.: A':1 e76 „n tóik (Ve áltllHiH'fíTC'd'ŰlénV'u CPnf'lí ] „Mi a tanács?’“ Ezzel a dmme! füzetet adott ki a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa, amelyben egyszerűen, világosan ismerteti a tanácsok jelen, tőségét, működését. A tanácsokon keresztül megvalósul alkotmányuknak az az alapvető tétele, hogy ,,Minden hata. lom a dolgozó népé/“ — Kifeje zésre jut ez mindenekelőtt a tanácstagok nagy számában, összetételében és abban, hogy országunknak több mint 6 mü ió polgára fog résztvenni a választásokban. Abban, hogy a tanácstagok kötelesek évente legalább kétszer beszámolni munkájukról választóiknak és azt a tanácstagot, aki nem szolgálja híven a nép érdekelt, visszahívják. — Mindezek meJet't a dolgozók széles tömegei résztvesznek a tanácsok munkájában, az egyes bizottságokon keresztül. A tanács vezeti a községben az egész gazdasági, kulturális és társadalmi tevékenységek Végrehajtja a törvényeket és a felsőbb szervek rendeletéit. Elősegíti az állami rend és közvagyon védelmét, oltalmazza a dolgozók jogait, felméri és kielégíti a helyi szükségleteket. Tárgyalja és elfogadja a helyi gazdasági tervet és költségvetést, ellenőrzi a terv és költségvetés végrehajtási*. Különös gondot fordít a mezőgazdaság fejlesztésére, a népgazdasági tervnek a mezőgazdaság területén történő megvalósítására. Irányítja és ellenőrzi a helyi jellegű gazdasági vállalatokat, valamint az alá ja rendel* iskolák, óvodák, napköziotthonok és egyéb kulturális és szociális intézmények munkáját. — A helyi tanácsok gondoskodnak a mezőgazdasági munkához szükséges gépi és igaerőről, a vető- magellátásróf, a növényvédősze. rek beszerzéséről, az állattenyésztésről stb. Népnevelőink eredményesen használhatják ezt a füzetet felvi. lágosító munkájukban. Textil- és festékrejtegető kulákokat lep lestek le Éiujúu t csak meggörnyedt háttal mertünk i a jegyzőurafc elé menni kérelmei inkkel. De még így is megtörtént, hogyha nem tetszett a képünk, hát kirúgtak bennünket.. Most hogy választásokra készülünk, visszaemlékezem a régi választásokra. Ilyenkor forr bennem a méreg. Jöttek a képviselők egy-egy választási alkalomkor az egyszerű parasztokhoz, leüHek oorozgatni, aztán mondogatták hogy: „így, meg amúgy lesz drága János bátyám!'' Mi sokszor hittünk is nakik. Aztán megvolt a választás és elmentem a jegyzőhöz, hogy intézzen el egy dolgot. Hát azt kaptam: „Nem érek rá ilyesmivel foglalkozni', menjen a fenébe!“ Az ügyem elintézéséből csak aktkor lett valami, amikor nagynehezen kiizzadtam egy hízottlibát a jegyzőnek, 1945 óta másként vannak a választások, Az elmúlt választáson is, amit ígért a kormány, azt mind meg is valósították itt Jánoshalmán is. ígérték, hogy jó Ikútat kap a község. Hát meg is van. Napközi otthont kaptunk, megépítették a járdákat, jó útunk is van, Ez mini azért volt, mert azok, akik ígérték, mifajta emberek voltak és törődtek velünk. Most is, ahogy a jelöltlistát nézegettem, nagy megelégedésemre azt kellett lássam, hogy a falu legdolgosabb, becsületes embereit jelölték a tanácsba. Ott olvastam a jelöltek között Barna Imre szegényparaszt nevét. Nagycsaládot ember és a békekölcsönnél mégis 1000 forintot jegyzett. A vetése már rég zöldéi. Megérdemli a ,1e- lölést. De a többiek is rendes emberek- Ha megnézem Kovács Borbálát, Vida Józsefet, aki 1000 forint kölcsönt jegyzett és nagyon szorgalmas, kötelességtudó fiatal. Szekszárdi Antal géplakatost, vagy Bécshelyi Kálmán tanítót, akiket a falu minden embere szeret ée be. csül, akkor az jut eszembe, hogy most végre az én ügyeim is elintéződnek és több szavam tesz majd a falu életében rajtuk keresztül. Egyszerű emberek, mint jómagam. Ezért van bizalmam bennük, ezért szavazok szívesen rájuk és a többi jeíöltre. Es azt mondom, hogyha mindenhol ilyen emberek vannak jelölve, akkor ne tegyen senki sem, aki ne s-zavaznal Sas Gyula lakatos, Jánoshalma. A má'tó’to-ki öidiama gazdaság- dolgoz ói versenyben végzik a munkájukat, A versenyzés újabb nagy eredményeik elérését célozza. A választások napjára lelkes fe'ajáini.áiS't tettek. A ronaimbr«gád ■vállalna, tho-gy dugványrépa, va-a- üDiimit a cukorrépa szedésében 150 ímvuu-rtc-.vA.------------^ - d l. Egvé-nen bénít a -következő m - itafásokat tették: Ifkovies Júlia’ 170, Erdős László 160, Remete Antal 160, Róka Sándor 170, Gllányi János 170, Zóka Julia 150, Ambrus Mária 150, Dobos Tamás 150 százalék. Dolgozó népünk boldogan készül harcainak újabb győzelmi ünnepére: október 28-re. Ipari dolgozóink munkafelajánlásadckal, dolgozó parasztságunk a* őszi szántás-vetési munkálatok maradéktalan teljesítésevet azon iparkodik, hogy a tanácsválasztások napja, egyuen kifejező legyen elszánt békealcaratának, ötéves tervünk mielőbbi sikeres befejezésének, szocalizmust építő munkájának. Az ellenség kártevő bitangjai azonban azon vannak, hogy ellene törjenek az eredményeknek, akadályozzák a munka lendületét és árurejtegetéseikkel az imperialisták utasításait követve, — a dolgozók ellátását szétzilálják, meg- bomlasssák. * Ilyen bitang volt Baján Balázs Gergely (Grega) 40 holdas bubik is. Valamikor a Reich Farkas Fiai-eég eladósegédje volt, majd később a Hecht Lajos-cég szolgálatában állott. Miikor a Hecbt- céget az ATEX-üzletek sorába iktatták, Balázs Gergely alkalmazottja maradt az államosított üzletnek, melyből az éberség, — miután hamarosan rájött, hogy a raktárt dézsmálja, — kiebru- dalta. Balázs Gergely nem maradt veszteg. Kitervelte ő már akkor a jövedelmezőbb üzlet eh — a titkos borkimérést, melyben saját termésű borán kívül a környékről éjszaka idején becsempészett és adózatlan borokait miérte. A ku’.ák 40 hold földje mellé négy házat is szerzett. Kettőt az Árpád-utcában, egyet a Kazinczy- utcában és egyet Hercegszántón, ahol földje volt. Valóságos áruraktár Balázs Gergely az államot, a dolgozó népet károsította és készséges kiszolgálójának is bizonyult a háborús bujtogatók hazai bandájának, a titóista diverzán- t soknak és árulóknak. Mérhetetlen , gyűlölettel viseltetett a dolgozó nép iránt. i Támaszt és erőt, «nélitó tár- i saiban, a szétvert városi burzsoázia marad vám y atban ta- ! Iáit. 1 Álcázva, hogy a figyelmet elte- relje magáról, elnyűtt, viseltes ruhában járt, miközben élére gyfljötte a pénzt és a textiláruk- hatalmas tömegét rejtegette la kásának titkos helyem. |: Az éberség most, hogy leleplez- i te ezt a bitangot, közel 40.0110 forint ér lelkű textilárun Kívül, bürökét, lisztet, fát, pelróleumot és írás miimtleimt rejtegetett házában. Fény derült, miért tartotta házának kapuját hat lakat alatt. A pincében hatalmas, vadonatúj szőnyegek penésztől bevonva bújtak meg boroshordókkal leplezve. Padlásán tömegét a szappannak a kukacok rágták már. P>e rejtegetett a kulák más mindent Is. csak hogy a dolgozó népnek kevesebb jusson, lia mindjárt tönkre is mennek azok házának rejtekhelyein. Valóságos iárkocsi keUett a ■ felhalmozott és különböző rejtekhelyeken megbújt és elrejtett 1 áruk elszállítására. A házkuta* 1 tás, mely felfedezte a kulák gaz■ ságát, ! az egyik szoba félreűugott zugában 650 doboz gyufát, 7 kg. kénlapot, 3 kg. ldgkövet ' talált. De találtak a padláson egy zsiáik majoránnái is, 30 1 csomag megkukaposodott póíI kávét és 25 kg. pelróieumot. fl Két szekrényben felhalmozva állott a textiláru. 16 méter tiszta- ’ | gyapjúból készült férfi störet, 65 méter különböző selyem ruha- I anyag, 1,0 méter selyem férfi ! ruhabélés, 5S méter flanel, 1,0 mé- I tér lenáru, 9 méter bársonyszö- I vet, 38 méter selyempupíin ing1 anyag, 79 méter grenadin, 11,5 mé2 tér csipkeanyag, 51, pár férfi és- női harisnya, 1,5 méter selyem- ,* 1 ru, két és fél tucat selyemzsebkendő, 122 méter vdszonruha- anyag, amelyet egy darabig elásva tartott, de hogy megpenészea dett, felásta és a többi áru közé s rejtette. fi) Nagymennyiségű élei- miszer a rejtekhelyeken J] Az árurejtegeiő kuláknál találtak még nagy mennyiségben fej- ! kendőket és nagy leterítő knim- ' mer-kendőket is. Az ágyak _ mögött volt elrejtve 5 kg talpbőr. A ; padláson, az ereszhajlatban egy teljes box- és sevrőbőr. Batiszsif- i- fon, pamutáru végszámra került iS elő a különböző rejtekhelyekről, e A kulák elvetemültségében, csak- k hogy minél többet harácsolhasson, i. ín rejtett áruk esy részét áruba r is bocsátotta. A krummer-ken- ] üőket, melyeknek bolitl ára 500 lo- | rint, 800 forintért árusította. A sálplüsst, melynek méterára 200 forint, ugyancsak 800 forintért kínálgatta. Nem vetette meg az élelmiszer- halmozást sem. Köt mázsa ászt dobosodott a kamrájában, hogy a cukrot elvonhassa a dolgozók elöl. elkezdte annak felvásárlását. Hatalmas csomagokban került elő a cukor Is a ládák, a hordók mélyéből. A legaljasabb eszközöktől sem riadt vissza ez az elvetemült gazember, csakhogy a dolgozó nép ellátása ellen is törhessen. Alig Ba.áz« Gergely textilt és élelmiszert és egyéb holmit rej- tegetett, hogy népgazdaságunknak a dolgozó nép emelkedő élőt- színvonala ellen törjön, dr. Rózsa Ferenc, a közgazdasági gimnázium tanára bőrfestéket rejtegetett. Ládaszámra ártott kamrájában az elrejtett bőrfesték. Közel 25—30.000 forint értékű az a festékanyag, amelyet dr. Rózsa Ferenc ott tartott kamrájában, állítólag „szívességből“, hogy ez- : zel áruhiányt és a termelésben ■ zavarokat idézhessen elő. Akkor, i amikor dolgozóink munkaleudii■ létükkel azon vannak, hogy az t életszínvonal emelkedésével ^ az ■ áruk minél nagyobb tömegével ■ [áthassák el a dolgozókat, dr.- Rózsa Ferenc tanár árurejtege• Zéssel felelt a dolgozók békeaka- s rátának, az ötéves terv sikeré- nek, a szocializmus építésének. Dr. •| Rózsa, akire a demokrácia az- ifjúság nevelését bízta, akitől az- ifjúság demokratikus nevelése- függött, összejátszott ku'ákbarát- 5 Jaival, csak azért, hogy rombolhasson, hogy miint a háborús gyújtógatők hazai bérenceinek, talpnya1 lói mák készséges kiszolgálója felfedje igazi arcát és mérhetetlen gyűlöletével támadja ’ eddig elért eredményeinket, • rátörjön a dolgozó nép erőfeszí- f téseire, hogy azokat gátolva» y nyújthasson segédkezet az áru- Iáénak, a beestefternségnek. Val- t lomása alapján megindult a nyo. !. mozás bűntársa kézrekerítésére,- aki üzeméből vonta ki az eirej- í, tett bőrfestéket, hogy ezzel ássa aj alá népgazdaságunk erejét. 1 Két választás Jánoshalmán Olvastam Rákosi elvtárs cikkéi és elgondolkoztam rajta. Igen, mi dolgozó parasztemberek a multbar
