Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-19 / 137. szám

LAK1TELEKEN PEZSEG AZ ÉLET... 'A betonút, mint híd köti ősz sze Kecskeméttel Lakiteleket. Hosszú az út, de talán azért rövidebb, mert sírna. Nem göd rös, portalan. Száguldhatsz rajta, ügyet sem vetve a kilo­méterórára. Kocsit látsz szem­be, kocsik mellett rohanunk. Fürgeléptű lovak könnyen húz­zák terhüket. Nem kell itt „gyi‘‘, még a kenetlen kerék is könnyen forog, legfeljebb nyikorog. Sáriga, aranyló csö­vek kandikálnak ki a felolda lazott szekérből. A termés. Szorgalmas munka fizetsége. Sütötte a nap kegyetlen... de azért nem volt fukar a szár. Adott, amennyi kell. Lesz az országnak, meg aztán kinek kinek marad több, mint szük­séglete. Miért termett a tűző napon is ez a porhanyós ho­mok? Szokatlan ez errel A jó talajmunka..., a gépek! Ezek jócskán kifizetik magukat. Gondolkodó emberek... Nézd végig az útmentét. Mindenütt takarítják a földe­ket. Ki kukoricát, ki krumplit takarít a kamrájába, meg a gó­léba. Nem kell a naptárt elő­venned, tudod, hogy ma szep­tember 15 van. Biztosan meg­csodálták volna a parasztot tíz évvel ezelőtt. Mint a búcsújá­rás, jöttek volna megkérdezni tőle: „hát kendet talán zavar­ják, hogy annyira siet?“* Most meg, ha nem igyekszel, kinéz­nek a dűlőből. Letörték a ku­koricát, már várják is a szá­rat. I)e nemhogy csak kivág­ják, összo is rakják. A jó gaz­da takarékos és tudja, hogy meddig takarmány a szár. 2íem hagyja ám kint, hogy az eső, me>g a szél megrongálja, hanem beviszi az udvarba. Közben már azt is kiszámította, hogy ezzel mennyi széna, kukorica, abrak marad feleslegbe. Ilyen gondolkodó emberek vannak mindenfelé erre. ahol látod, hogy csupasz a föld, vagy mint a gúla, áll a szár. Ne várj az esőre A földeket látjuk csak, de halljuk a gazdája beszédjét. „Ebbe búzát teszek. Ha későn takarítom le a földet, takarmá­nyom se lesz jó, de acélos bú­zám se.“ A kettő közül egyiket sem választották, hanem vé­gezték úgy a dolgokat, ahogy azt a kommunisták tanácsol­ták. De sok paraszt hallgat itt a kommunistákra! Mind ké­szülnek vetni. Hogy nem esett az eső...? Tavaly is porba tet­tük és mégis io’bb volt, mint bármikor. Most ne hallgatnánk a saját tapasztalatunkra? Por­ba vess, ne várj az esőre, mert becsapódsz! Amerre a motor tiszta ber­regéssel száguld, mindenfelé így látjuk gondolkodni a dol­gozó parasztokat. De forduljunk el a bekötő- útón és menjünk be a község­be. Itt mennyien hallgatnak a kommunistákra! Egyebütt a községben semmi forgalom. Kocsik érnek haza, megáll a kapu előtt. A kutya elkezd uigatni és azt látod, hogy magá­tól nyílik a kapu. De nem. Ez csupán beidegződött szokás. Az eb örömteli, fickándozó ugatá­sa jelzi az asszonynak, hogy otthon a gazda. Amott libák porolnak, kecskék legelésznek, mint mindenütt. De az állomás körül, azt hinnéd, hogy vásár van, annyi a nép. Nem kell érdeklődni, a tábla mutatja, hogy „Földműves- szövetkezet“. Jól megrakott kocsik az udvaron. Paradi­csom, szőlő, alma. Nem is akármilyen minőség. Nem saj­nálták a permetet, meg a kö­tözés fáradságát. Szereti a Pártot Párt is, de egész népünk meg­becsüli a jó munkát végzőket. Jutalom a jó munkáért Elvlársak itt is. ott is. Ok a legfrissebbek, irányítanak, be­szélgetnek. Sok mindent meg­tudunk. Ezek közül a legfonto­sabb, hogy szeretik a Pártot, hogy hallgatnak a Pártra. Begyűjtésről van szó? Au­gusztus 16-án már 116 száza­lékra álltak. Erősítjük a terme­lőszövetkezeti csoportokat?..., akkor 24-en jelentkeznek a Micsurinba“. Fel kell készül- az őszi munkálatokra? Már nyolcvan hold talajművelési szerződésük van. A szállítási szerződéseket kötötték minde­nütt az országban? Gulyás László középparaszt egymaga 220 mázsát kötött le. A lakitelekiek szeretik a Pártot, együtt dolgoznak a cél­kitűzések megvalósításáért I A Ti, lakiteleki dolgozó parasz­tok, élenjártatok a begyűjtés­ben. Jutalmat kaptok. Virágh Ferenc 100 forintot. Okl^e- let: ifj. Kalló Pál, özv. Varga Antalné, özv. Dékány István­ná és Tarr József középparasz­tok, S. Tóth Béla, F. Hegedűs Mihály és Varga József. De nemcsak ez a jutalom. Ennél sokkal több. Gondolja­tok az öt esztendőre. Arra, hogy Kecskemétre kellett tal­palni, ha ügyesJbajos dolgotok volt és még el sem intézték a tetejébe, most meg önálló köz­ség vagytok. Arra, hogy meg­szabadultatok a Muraköziek, a Héjjasok kénye-kedvétől, a Hankovszkiaktól, meg a Kiss Endréktől, azoktól a gyilko­soktól, akik 59 kommunistát végeztek ki Tőserdőben. Azt sem szabad elfelejteni, hogy épül a tanyaközpont 34 ház­zal. Nem kell már messziről bejárni. Ványolós József, Bo­dor József, Pairádi Benedek nem gyalogol 3—4 kilométer­ről. De gyerekei sem. Egy ug­rás onnan az iskola, a község­háza, a pártszervezet, az állo­más. Tanácsválasztás lesz „Adjátok nekünk Bidault-t!“ Nagy megrökönyödést keltett Párizsban, hogy a munkások egy legutóbbi tömegtüntetésén a felvonulók egyik csapata, ütemesen kiáltotta: „Adjátok nekünk Bidault-tt“ Egyes vezetökörök már kezdték azt remélni, hogy talán a több­szörösen megbukott miniszterelnök valahogyan beférközött a munká­sok kegyeibe. A tévedés azonban hamar kiderült. Az a. csoport, amely oly viharosan adott kifejezést Bidault iránti érzelmeinek, a városi temetkezési intézet tüntető alkalmazottaiból állott. „REPÜLŐ TÁNYÉROK" Mint ismeretes, az Egyesült Ál­lamokban a háborús hisztéria uszüéi különböző rémhíreket ter­jesztenek, bizonyos titokzatos re­pülő tányérokról. Ennek az őrült­ségnek legutóbb még Franciaor­szágban is bedőltek. Voliak olya­nok — nyilván, akik mindenben akarták utánozni az amerikaiakat, — akik láttak r°pülő tányérokat. Egy párizsi haladó esti lap ez­zel kapcsolatban a következő kis hírt jelentette meg: „Egy repülő tányér tegnap este megsebesítette a fején Madame Charlotte Distcyt, amikor a Rue de Genéve-en sétált. Madame Disleyt a kórházba szállították. A tányér egy erkélyről repült le.“ ni Nem ok nélkül érdeklődik Gulyás László a választások iránt. Látja, hogy a falu egé­szen kicserélődik, látja önma­gát, meg a többi jól ruházott parasztot. A választás, az nagy dolog. Valamikor az urak hor­dókat csapoltalak, itattak, etet­tek, bolondították a népet. Nagy dolog lehetett, ha fukar­ságukban ilyet elkövettek. De hányán voltak olyanok, akik­nek még joguk sem volt lead­ni a „voks“-ot? Sokan. Millió­nyian. Lakiteleken ezren. Ak­kor az uraknak volt fontos, hogy olcsóbb legyen szőlőjük­ben a napszám és nagyobbod­jon a föld. Most? Magunk je­lölünk, Magunk döntünk. A napkorong felső csücske látszik már. Korán van esle. A nap keletről átjött a Tisza fe­lett. .. Keletiről hozta az ‘ér­lelő sugarakat. Csípősebb lett a levegő. Szikrában néhányan — munka után — Lőrinc Ist- vánnéhoz sietnek, hogy meg­beszéljék a most alakuló ter­melőcsoport ügyét... VETÉLYTARSAK Ancona olaszországi várost hetek óta Izgalmas események tart­ják hatalmukban. A város spritisztái szervezett támadást indítottak a papok... jövedelemforrásai ellen. A támadás akkor éleződött ki igazán, amikor a spiritiszták be­jelentették lapjuknak, az „Aurora““ című folyóiratnak megjelenteté­sét, amelynek főszerkesztője, Giuseppe Stopolini „professzor“, büsz­kén bejelentette, hogy a folyóirat mind a nyolc élő munkatársára jut egy szellem is, akik időről-időre nyilatkoznak majd a lap hasáb­jain keresztül. A nagyobb hatás kedvéért még azt is bejelentette, hogy a folyó­irat külső munkatársaiként Shakespeare, Milton, Dante és egyéb megboldogult nagyságok fognak írni — a túlvilágról. Az anconai püspök, mint szent férfiú, látta, hogy a spiritiszták megmozdulása nagyarányú üzleti lehetőségeket rejt magában, s azért megtámadta őket, hogy jogtalanul avatkoznk bele a túlvilág ügyeibe, mert azok kizárólag a pápa hatáskörébe tartoznak. A nem- éppen kenetteljes támadásra hasonló hangnemben válaszoltak a spi­ritiszták is, és Anconában a túlvilágért folyó harc még mindig tart, miközben mind a két fél igyekszik zsebeit megtömni a hívők pén­zével. A csehszlovák filmgyártás öt éve Augusztus 28-án ünnepelte államosításának 5. évforduló­ját a csehszlovák filmgyártás. Ezalatt az idő alatt a csehszlo­vák nép ezen a területen is fel­használta a Szovjetuniótól ka­pott szabadságát és hatalmas eredményeket ért el. Ha a nép tulajdonában lévő csehszlovák filmgyártásiról be­szélünk, nem szabad megfeled­keznünk arról- a fejlődésről sem, amin az öt év alatt Cseh­szlovákia moziparkja, mennyi­ség és minőség tekintetében is, keresztülment. Az államosítás előtt az ország területén 1900 mozi volt — ma 3082 van, eb­ből 535 Szlovákia területén. Az ötéves terv végére több, mint 4000 lesz a működő film­színházak száma. * Igen sokat tettek a mozik korszerűsítése tekintetében is. 335-öt a ma követelményeinek megfelelően átépítettek, a régi vetítőgépeket újakkal cserélték ki. A korsze­Könyvismerietés Versigc *óra: Tiszta lelkiismeretű emberek azt hitétk, hogy az erősebb zászlóalj — értsd az erősebb hadsereg — a Hitleré, hiszen a háború kitörésének pillanatában a német ka­tonai gépezetnek több tankja és több repülőgépe volt, mint a Szovjet Hadseregnek. Napóleon megállapítása fölött nem kell és nem is lehet vitat­kozni. A háborúban valóban az erősebb győz. De azt, hogy ki az erősebb, nem lehet csak a tankok és repülőgépek számbavételével Versigora ssélesvállú, középtermetű férfi. Vagy, fekete szakálla eldönteni. Erősebb az, kinek politikai szervezete erősebb, kinek tér- van — egymástól kissé messzefekvő nagy, sötét szeme. A tekintete ntelési rendszere magasabbrendű — az erkölcsi, világszemléleti fölény, egy gyermekére emlékeztet — csodálkozó, majdnem naiv. Hangosan, a, hazához való viszony, ezek a tényezők legalább olyan erővel es- jólziien — ismét ezt a jelzőt kell használni — gyerekesen, boldogan nek latba, mint a tankok száma, sőt — végső fokon — nagyobb tud, nevetni — és sokat nevet. Halkan beszél, lassan, megfontoltan, erővel. Ezt bizonyítja éppen a német-szovjet háború lefolyása. A Kezein meglátszik a kemény munka. Azt hinnéd, egész életén át németek — a háború kitörésekor — átmenetileg fölényben voltak, kapával és kaszával dolgozott. Pedig nem paraszt és nem munkás, Meglepetésszerűen rohanták meg a békés Szovjetuniót, mozgósítva hanem értelmiségi. Színházi ember. Rendező. A keze a háború idején volt a német hadsereg és — mint már említettem — a háború kitö- lett ilyen kemény. Vem kaszától, nem kapától. Fegyvertől. Versigora résének pillanatéiban bőségesebb felszerelése volt a német hadigé- tábornokról beszélek. pezetnek, mint a Szovjet Hadseregnek. Ezt a fölényt a háború első Mint önkéntes népfelkelő lépett be a Vörös Hadseregbe, amikor szakaszában a szovjet nép hazaszeretete, szocialista öntudata, ön­ki itt er rátört a Szovjetunióra és mint a diadalmas Szovjet Hadsereg feláldozó bátorsága egyenlítette ki. A sztéilini stratégia fölénye gyor- tábornoka és a, Szovjetunió Hőse ült íróasztalához beszámolni — san hónap alatt megváltoztatta az erőviszonyokat. És a nem a saját tetteiről! — hanem a sztálini stratégia döntő fölényé- szocialista termelés fölénye a kapitalista termelés fölött azt eredmé- röl, a szovjet nép csodálatos hősiességéről, kemény győzniakarásáról nyezte, hogy a háború derekéin már a Szovjet Hadseregnek volt több és a Szovjetunió következetes békepolitikájáról. és ínhh felszerelése, mint a hitleri hadigépezetnek... Mikor a hitleri katonai gépezet — hadüzenet nélkül — rátört Ezekről a kérdésekről szól Versigora könyve. Versigora egyetlen a Szovjetunióra, nemcsak, Hitler tábornokai, de az angol-amerikai teoretikus megállapítást sem tesz, e helyett eseményeket mond el, hadügyi szakemberek is bizonyosra vették a fasiszta Németország emberekről, egyszerű, kemény, öntudatos emberekről beszél. A leírt győzelmét. események és bemutatott emberek — minden elmélkedés nélkül is — Például Marshall tábornok, aki akkor az amerikai hadsereg megmagyarázzák, hogy mi történt, megmutatják, hogy ezt a hdbo- irányítója volt, azt hitte (és remélte), hogy néhány ütközet titán rút a szovjet népnek kellett megnyernie. A szocialista rendszer, a a Szovjetunió összeomlik. Katonák és diplomaták, akik ugyanabból humanista célkitűzés és a sztálini vezetés biztosították számára a az iskolából kerültek ki, ahol Marshall tanulta a dollár imádatát és győzelmet. És aki Versigora könyvét elolvassa, abban sem kőtelked- szolgálatát — ezek az urak, mikor véleményüket kérdezlek a német- hét, hogy bármi történjék holnap, vagy holnapután, minden eröpró- szovjet háború várható eredményeiről, Napóleont idézték: „Az isten bából a szovjet nép kerül ki győztesen és vele a békéért harcoló, mindig az erősebb zászlóaljat segíti-“ és az amerikai szakemberek egyszerű ember. rű filmtedhnikai berendezések a hazai optikai ipar termékei. Emellett felépült 20 nyári film­színház, 2 pályaudvari és egy repülőtéri mozi is. Hasonló fejlődés tapasztal­ható a filmgyártáshoz szüksé­ges technikai berendezések, műtermek, stb. korszerűsítése terén is. 1946-ban épült fel llostivarban két új műterem, három Berandovban. Most ké­szülnek a dekorációt gyártó műhelyek és tető alá került az új rajzfilmműterem. Ezekhez a sikerekhez járul még hozzá az új keskenyfilm feldolgozó laboratórium és a bábfilmgyár­táshoz szükséges berendezések, helységek, Prágában, Gottwal- dovban és Brünnben. ■ Nagy gondot fordítanak a művészeti és technikai káderek képzésére — szeptember 1-én Klánovicében megindult a 4 éves Filmfőiskola. A magyar közönség is ismeri a csehszlo­vák filmművészet jónéhány al­kotását, melyek arról tanús­kodnak, hogy művészeik a Szovjet példája nyomán halad­unk, alkotásaik tárgyát a dol­gozó nép életéből és a múlt hősi harcaiból merítik. A most megindult őszi évad során al­kalmunk lesz a csehszlovák filmművészet néhány kiemel­kedő új művét látni, melyek az V. »nemzetközi (filmfesztiválon is nagy sikert arattak. Ezek kö­zül elsőnek a „Kina harcol“ című nagy dokumen(filmet lát­juk e hó 7-től a Fáklya mozi­ban. Ez a filmalkotás, mely Kína történelmét és harcait (921-től, a Kínai Kommunista Párt megalakulásától napjain­kig elmondja, a csehszlovák és kínai művészek együttes mun­kájának kiemelkedő eredmé­nye. Az alkotó együttes vezető­je Emen Kanjera, aki a film írója és rendezője. A zenél Zde- nek Liska állította össze Kína harci dalaiból és zenei motí­vumaiból. A hatalmas harcokat megörökítő felvételeket a kínai Néphadsereg operatőrjei for­gatták, akik közül sokan hősi halált haltak, veszélyes fe’ada- tuk elvégzése közben.

Next

/
Thumbnails
Contents