Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-17 / 136. szám

Jó eredményeket hozott az új norma a kiskőrösi építkezéseken A további sikerek érdekében ssaporítani kell as egyéni versenyzők számát gjcni i'crscnjsuii sat gyakorlatnak köszönhetők, hogy a népnevelő munkát ei_ sőrendü fontosságúnak tudják, a népnevelő munkát „rangra“ emelték. Az eredményeknek ezen kívül kétségtelenül alapja az n, hogy az üzemi pártszervezetnek éa vállalat vezetőségének jó és ál­landó a kapcsolata a dolgozókhoz. A feladatokat összekötik a Párt építésével A pártszervezet megbecsüli a jó munkásokat. Az új normák túlteljesítésében és a népnevelő munkában kivált dolgozókat tag­jelöltnek veszik fel a Pártba. Le­het-e munkáis számára ennél na­gyobb : megbecsülés? Nem! A jó munkáért nagyobb jutalmat kap­ni, mint átlépni a Párt kapuját, nem lehet. A pártszervezet he­lyesen kapcsolta össze a minisz­tertanács határozatának végrehaj­tását a Párt építésének kérdésé­vel. Törvény az, hogy minden egyes nagy feladat végrehajtása, megoldása a Párt megerősödésé­vel kell párhuzamosan follyéik. A Párt a munkásosztály legjoobjai- ból erősíti sorait, azokból, akik kiválnak, élenjárnak a termeés- ben és a maguk jó példájával a dolgozók zömét mozgósítják a jó eredményeik elérésére. Mór az ácsok is jól dolgoznak A dolgozók látva azt, hogy kö­zülük a legjobbak a Párt sorába lépnek, még jobban megbecsülik munkájukat, lendületesebbe*! dol­goznak. Az ácsoknál az új nor­mák bevezetése után nagymérté­kű lemaradás mutatkozott. Hozzászoktak a kirívó, laza normákhoz és úgy gondolták, hogy nem lesznek képesek teljesíteni az Újat. Ez lelohasztotta munkakedvüket és már azoo gondolkodtak, hogy visszautaznak Budapestre. A Sza­bad Nép vasárnapi számában meg jelent cikket, amit Korik Gábor áce-sztafhánovUta Irt — a párt­szervezet javaslatára megtárgyal ták. Az ácsok valamennyien úgy határoztak, hogy maradnak és átveszik ezt az új munkamódszert. Most már nincsen semmi baj, de lesznek eredményeik. A Farkas- és a Deák-brigád hétfőn már az új módszerrel fognak kezdeni és fel­szólították a többi szaktársaikat, hogy kövessék példájukat. A munkaversenytszervezés terén la vannak eredmények, ezek azon­ban még csak kezdetiek. A dol­gozóknak mindössze 50 százaléka áll még versenyben és ezen belül is igen kevés az egyéni verseny­zők szám£ Helyes a brigádok közötti verseny, de az egyéni versenyzés rovására nem mehet, Jó és példamutató eredmé­nyek megrekednek, ha nem szélesítjük az egyéni ver­senyzők körét. A munkaverseny erősödését aka­dályozza az is, hogy nincs kellő mértékben nyilvánossága. Ez azt jelenti, hogy csak egy hangszó­róra támaszkodnak, ami, ha el­romlik, az eredmények népszerű­sítése leáll. Nem *veszik igénybe az egyéb, igen fontos agitattv eszközöket, mint a Villámot, a faliújságot, vagy Dicsőségtáblát. De ezeken túlmenően, a népneve­lők is állandóan legyenek értesül­ve a verseny eredményeiről, hiá­nyosságairól, hogy munkájukban &ú ypontot tudjanak képezni. Felelősség ez egyes munkásig Varga István szlahánovista, az építkezés vezetője, helyesen látja feladatait. A brigádok nagylétszá- múak voltak, ami gátolta a jó munkát és elsikkadt az egyéni felelösfcég. Most tervezik csök­kenteni a brigádok létszámát és a feletőtlenkedőklkej szemben nem egy fegyelmit indítottak meg. Feladatának tartja, tovább erősí­teni az üzemi szakszervezeti cső portot. Nemrégen még csak húsz tagja volt a szakszervezetnek, tna már 380. Az egyéni felelősség kérdését állandóan napirenden tartják, igyekeznek meggyökerez­tetni. Nemcsak a vezetők fetelős- fégéről van itt szó, hanem a fe­lelősség kiszélesítéséről, le, egé­szen az egyes munkásig. Az eredmények még egyáltalán nem adnak okot arra, hogy elbi­zakodjanak, hogy kifogástaian- nak tartsák azt, amit végeztek Ellenkezőleg, még igen sok a tennivaló. Az eredmény az, hogy az elvtársak, az építkezés dolgo zói jó útra léptek. De az úton menni kell tovább, — nem sza­bad megáSni. Ez a nagyobb fel­adat és ez még hátra van. Az őfl- e égültség az ellenség kezére ját- ezik, éppen ezért már előre fel kell venni ellene a harcot. így f°g sikerülni eredeti ter­vük, hogy a határidő előtt négy nappal befejezik az építkezést. Mészáros Lajos kőműves 192 százalék teljesítésével elnyerte a bajai Mag-asépitési HTV vámlorzászlőját A bajai Magasépítő NV dolgo­zói körében, az öntudatos mun­kások mind többen igyekeznek az új normák teljesítésével, azok túlteljestéséva; fokozni a terme­lést. Tudják, hogy mindem elért eredményük újabb csapás az el­lenségre, amely féktelen dühvei támad további felemelkedésünk, életszínvonalunk emelkedése el­len. Sora sík ban a jobboldali szo­ciáldemokraták becsempészet ügy­nökei, kártevői lázitanak az új normák ellen. A dolgozók azon­ban méltó feletet adnak nekik,' Bgyben bebizonyítva azt is, hogy j büen követik Pártunk útmutatá- ■ iát, Rákosi elvtárs tanítását. A kőművesek soraiban nem is >gy dolgozó tejesíti új normáját,' nár 130—140 százalékra. így bi-j GnmitiuiladéKot gytijts és szolgáltasd be. Fontos nyersanyaga népgazdaságunknak. ÁTVESZI éa ellenértékét kifizeti Műszaki Kisgép és Kerékpárnagykefeskedelml vállalat Kecskemét, Arany Járos u. 6 és Baia, VŐtöSmer'hv-tt. 5. A jövő bélen minden üzem­ben, toi vata.ilbah, vállalatoknál, építkezéseknél, vasutaknál, gép­ál omásokon, állami gazdaságok­ban szakszervezeti beszámoló ta-ggyü-ések lesznek. A beszámo­ló taggyűlések oélja, megvitatni, mit tettek eddig az üzemi bi­zottságok, a Politikai Bizottság határozatának végrehajtásáért. Az edd:gi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a taggyűlés csak akkor sikeres, akkor tud felmutatni eredményi, akkor tudja a szakszervezet m-nden tagja számára megmutatni a kö­vetkező feladatokat, ha azt jól előkészítik, ha mentesen az igen sokszor Látott bürokratizmustól, jé politikai munkával támaszt­ják alá. Mit értünk jó előkészi tés alatt? Elsősorban azt, hogy a bizamiak és a pártszervesei népnevelői ne „fukarkodjanak“ magukkal és keressenek fel min den dolgozót. Hozzák tudomására azt, mivel foglalkozik a tag­gyűlés és természetesen azt is kell biztosítani, hogy a dolgozók k vétel nélkül jelen legyenek. Az eddigiek folyamán igen sokan hiányoztak és kevesen értették meg azt, hogy a szakszervezetek taggyűlésének a sikere: a jó fel­szó alások. a hibák felszínre ho- zatala és a kritikai hang első- sorbani kelléke annak, hogy jó vagy jobb munka folyjék az egész üzemben, minden munka­helyen. De nemcsak az a fontos, hogy a do.gozók számszerűen ott legyenek, hanem tevékenyen vegyenek részt a taggyűlés mun­kájában. A népnevelők és bizal­miak már előre úgy fog almoz­zanak velük, hogy egy-egy hiá­nyosság, melyet észrevett a dolgo­zók szeme, vagy egyéb javaslat már megbeszélt, helyes, átgondolt formában kerüljön a taggyűlés eie. A taggyűlés a szakszervezeti demokrácia igen fontos meg- nyüvánii ása. Mit sem ér akkor, ha nem mutat előre, ha az el­múlt időkből nem von le követ­keztetéseket a jövőre nézve és ha ebben a dolgozók mmdegyi- ke, vagy le-ga ébbis na»gyrészét áVÍást nem foglal. A mostani tag­gyűlések jelentőségét az emeli különösen, hogy a Politikai Bi­zottságok határozatát tárgyalják meg, azt, hogy * szakszervetetek, 8z egyes csoportok, üzemi bi­zottságok mit tettek a határo­zat óla, hogyan javították mun­kájukat és elsősorban a Pártból ti é viszonyukat, hogyan eirösa- tették a szakszervezetek kapcso­latát a dolgozókhoz, hogyan har­collak a jobboldali szociáld’eimo- kratáfc, a gazdasági kártevőiké» szemben, hogyan vették ki löszü­ket az úá normák sikerre jzttta- j fásából, hogyan jard öltik meg az eszmei, politikai és kultúráin munkájukat. Az njságunk hasábjain már nem egy esetben vizsgáltuk meg, hogy egyes üzemi bizottságok, szakszervezeti csoportok, _ mit tettek a határozat végrehajtásá­ért és nem egy esetben keltett megállapítanunk, hogy nem so­kat, helyenként vajmi keveset voltak helyek, ahol egyáltalán semmit. — A kiskunfélegyházi építkezésen csak beszéltek a határozatról, de hogv tény ege- sen is változások történjenek, annak érdekében semmit sem teltek. Ennek lett azután a kö­vetkezményei a hatod k szak- szervezeti titkárt most állítják be, az üzemi bizottság tagjait össze-vissza cserélgették, rossz a kapcsolat a dogozókkal, gyen­ge a bizalmi-hálózat és a Pirt- noz való viszonvuk sem kielé- j»i‘ő. A fétegyháit épitkené* be­számoló taggyűléséin ugyancsak les* megbeszélni való. A Politikai Bizottság határo­zatában a egdőntőbb — meg­jelölt feladatok között — a Párthoz való viszony kérdése, innak megjavítása. Ez a kérdés ■ lónapokkal ezelőtt átlagos be­tegség volt üzemeinkben. A szakszervezet „élenjáróbb" volt i pártszervezetnél, a funkció- láriusok e'ha jo tak a szakszer- rezeinek — mint tömegszerve- retnek — a túlbecsüléséhez és a Vártszervezetnek* mint élenjáró írének, * Lebecsülése felé. A vzakuzeirvezetek munkáján ngea sok múlik, a szocializmus építé­sének feladatai nagymértékben ránehezednek. Éppen ezért szükséges, hogy betöltse, m'nt transzmisszió, jól a szerepét, hogy a Párt nagy kezdeménye­zései mögé fe.sora'koztassa a do gozó tömegeket. Ez a szak­szervezet és az ott dolgozó kőim. munisták általábani legfőbb fel­adata. Kádár elvárs azt mon­dotta a SzOT III. ülésén: „A szakszervezetek jó vagy rossz munkáján nem kis mértékben múlik a szocialiamus építésének gyorsasága és ezzel összefüggés- bem, államnak erősödése és a magyar dolgozók jólétének emel­kedése“. Meg kell vizsgálni m n- den üzemben, hogy a szakszer­vezet beiöliő!te-e — ilyen érte­lemben — szerepét, hogy a helyi szakszervezeti munkában érvé­nyesül-e eléggé a Párt vezető- szerepe, mi a hiányosság, mi a tennivaló ezen a téren. Nem kell faangsú yorni, hogy a Párt­hoz való viszony« kérdése az is, hogy a szakszervezetek hogyan harcolnak a Párt határozatai­nak a végrehajtásiért. A tag­gyűléseken meg kell vizsgálni ebből a szempontból a munkát. A szakszervezetek hogyan segí­tették a Központi Vezetőség ja- nuáir 22-i és májas 31-1 határo­zatuknak a végrehajtását. Ehhez tartozik természetesen a norma­rendezés kérdése is. A szakszer­vezeti munka hogyan segítette elő az új nonmák túlteljesítését. Szabjanak meg feladatokat, hoz­zanak határozatokat a terv Idő előtti teljesítésére, a hosszúle­járatú versenyszerződésekkel kapcsolatiban. A taggyűlés vitassa meg az üzemen belü. a szakszervezetnek a dolgozókhoz vaió viszonyát. Ezen a téren nagy hiányosságok vannak. Elszakadás mutatkozik a tömegektől és a tömegekkel való fog alkozásuk munkájában meglehetősen nagyi bürokratiz­mus ütötte fel a fejét. Ennek a kérdésnek egyik megoldója a faggyú és. De ezenkívül, necsak párttagokat, hanem páirtonkívü- lieket is vonjunk bele bátran a munkába, jobban kell nevelni a dolgozókat a bírálatra, javaslat- tételre és ugyanakkor «1 kell fogadni, fel kéül használni az alulról jövő kezdeményezéseket, birá'atot. Ezek lényeges feltéte­lek ahhoz, hogy a szakszerve- eetnek megjavuljon a viszonya a dolgozók egészéhez, hogy a munka versenyzés keretei széle­sedjenek, hogy nagyobbak tegye­nek az eredményiek, hogy az Új normákat az üzemek minden dolgozója tó szárnyalja. A taggyűléseknek az ellenség­gel szembeni kíméletlen harc je­gyében kell lefolyna. Szinte min- deafltt tapasztalható az ellenség, a jobboldali szociáldemokraták, vagy maradványaiknak aknamun. kaja. Sok szó esik erről az üze­mekben is, azonban csak beszél­nek leg'öbbször ró/la, de hogy leleplezzék, vagy éberebben fi­gyelnék az ellenség munkája1, tevékenységét, azt nem teszik. A taggyűlésnek harcosnak kell lennie az előttiünk á'lló felada­tok elvégzéséért é« az ellenség leleplezéséért. A taggyűlés legyen csapás a* ellenségre, legyen újabb nagy eredmények ktíudnló pontja, le­gyen az első állomása annak a munkának, melyet a helyi ta­nácsok választásával kapcsolat­ban el fogunk végezni. Új isliolák épülnek Albániában LUsriya körzőiében két új isko- it építettek, négy iskolát pedig jelentőse® kibővítettek. Számos égebbi iskolaépületen hajtottak régre javítási munkálatokat az skefaszüneiben. Burct körzetében izintén több új isikola épült. E (érzetben a felszabadulás előtt Tibid össze 12 iskola működött) 160 tanulóval. A most megindult anévben a körzetnek már 53 ele- ni iskolája van 3265 növendékkel, zenkívül három hétosztályos is- ;útija 230 diákkal. Zetnek v i A szakszervezeti beszámoló taggyűlések elé A minisztertanács július t0-án Határozatot hozott az alapbéreme­lés és a ■ normarendezés kérdésé­ben, hogy felszámoljuk az iparunk­ban nagyban mutatkozó lazaságo­kat, hogy ne együk meg a jövőn­ket, hogy a bérek és a fizetések emelkedése legyen arányban a ter­melékenység emelkedésével. A mi­nisztertanács határozatának a végrehajtása természetesen nem önmagában való feladat volt, ha­nem jelentette egyben azt is, hogy a termelékenység emelkedése út­jában állá minden akadályt kikü­szöböljünk, szélesítsük a munka- versenymozgalmat, a sztahdnovis- ták körét, lendületet adjunk az újító mozgalomnak, szaporítsuk az észszerüsítéseket, a dolgozók öt­leteit. Az építkezésen dolgozók dooto; többsége megértette és magáévá tette a normar^ndezée szükséges­ségét. A pártszervezet felvilágo­sító munkája, a népnevelők példa­adása nyomán, a kezdeti nehéz­ségeket maguk mögött hagyva, komoly eredményeiket értek el. Az eredmény a pártszervezet érdeme Mtelek köszönhető, hogy a kis- körösi építkezésen a nor maren­dez él& kimagasló eredményeket hozott? A pártszervezet voCf a munka középpontjában. A vezető-ég, a kommunistáik valamennyien élén jártak a tudatosító munkának. De nemcsak a pártszervezel népnevelőit mozgósították, ha­nem bevonták a szakszerve­zeti aktívákat, a bizalmiakat b. A bizalmuk és népnevelők előre kezükbe kapták, hogy a régi nor­mával szemben, az áj normával mennyit kell teljesíteniük, hogy a volt fizetésük megmaradjon. Ennek lett azután az a következ­ménye, hogy a dolgozók mozgó- sultak lelkesen az új normák túl­teljesítésére és így nemcsal a régi bérűket keresték meg, ha­nem azt túl W szárnyalták. Pl. Zafnkal László brigádja az ÚJ normával 178 százalékos tel­jesítményt ért •*, ami annyit jelent, hogy óránként 5.25 forintot kap, lényegesen töb­bet, mint annakidején a régi nor­ma mellett. De Zsinfcal Lá«iz#ó brigádja nincsen egyedül. Rajtuk kívül még 4 állandó 200-as brigád dol­gozik. Az Olcság habarcskeverő­brigád állandóan tartja az új nor­mákkal a kétszáz százalékot. Kiss —Szántó sztahánovista brigádja is szorosan együtt tart a többi 200-assal. Az eredmények önmagukért beszélnek és egyben jelzik azt, hogy a nép­nevelő munka milyen taralmú, mennyire szervezett. Eredménye­ket jó politikai munka nélkül, i népnevelő munka híján nem lel­het elérni. A jó eredményekben ] benne van a feüvilágosltó munka, i A kiskörös! építkezés eredmé- j nyel annak a felismerésnek és nács határozata helyes és a nor- j mák rendezése nyomán emelkedik a munka termelékenysége, fokc-, zódik a munkavenseny lendülete. Mészáros Lajos, kőműves, — az egyik vidéki építkezés dolgozója, — még az eddig elért kiváló mun­kateljesítményeket is megdöntötte, j amikor új normájának teljesíté­sét 192 százalékra fokozta. Mésaá-1 ros Lajos ezzel elnyerte a Szak- szervezet által alapított vándor- zászlót és a 100 forintos pénzju­talmat. j A zászló ünnepélyei átadásán Mészáros Lajos megfogadta, hogy az elnyert versenyzászló fogja ve­zetni a szocialista termelés to- ' vábbfokozásában, hűséggel a Szovjetunióhoz, Pártunkhoz és j Rákosi elvtárshoz. ,

Next

/
Thumbnails
Contents