Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)
1950-09-12 / 131. szám
a BACSKISKUNMEGYEI Keresztes József a gyakorlatban is átülteti a Szovjetunióban látottakat és tapasztaltakat. A kerekegyházi Dózsa termelőcsoport jól felkészült az őszi munkákra! 1950 szeptember 12, kedd Jó munkával készüljünk a helyi Tanácsválasztásra teljesítettük begyűjtési előirányzatunkat, hogy a dolgozó kis- és középparasztság figyelme foko zott abban fordul a termelőszövetkezeti mozgalom felé, hogy máris lelkes készülődés tapasz talható mindenütt az őszi munkálatok jó és gyors elvégzésére. A tömegekkel való szoros és széttéphetetlen kapcsolatnak minden vonalon be kell követ keznie. A közigazgatás vonala sem eshet ki abból az általános követelményből, hogy táplálja a „kölcsönös bizalmat a munkás- osztály élcsapata és a munkás tömegek között/' Alkotmányunk apóén ezért mondja ki: „A helyi Tanácsok munkájukkal közvetlenül a lakosságra támaszkodva biztosítják a dolgozók tevékeny részvéteiét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában.“ Az alkotmány néhány szava az elvi alapja a helyi Tanácsok munkájának. A helyi Tanácsok megválasztásával pedig az új társadalmi rend, a szocializmus bázisát rakjuk le. A felszabadulás előtti idők választási komédiái mit jelentettek? Ugyanazt, vagy még rosszabbat, mint ami volt. A jelöltek csak a kulákok. nagykereskedők, az úri Magyarország bázisai lehettek. A megcsúfolt önkormányzat nem volt más. mint a rablók osztozkodó klikkje. A néphez csak annyi köze volt, hogy fokozta a kizsákmá- ! nyúlásukat és a népnek ehhez annyi, hogy mérhetetlenül gyűlölte az önkormányzat képviselőit. Az október 22-i választás olyan új testületet hoz létre, mely a dolgozók legjobbjait foglalja magában, mely erejét a dolgozó nép széles tömegeiből meríti. Nem a falu dolgozóinak legádázabb ellenségei, a kulákok fognak basáskodni. Nem a tőkések véleményétől fog függni valami is, hanem éppenséggel ellenükre, tszcs-parasztok, egyénileg dolgozó kis- és középbirtokosak, üzemi munkások, sztahanovisták, a legjobb értelmiségiek, a néphez való hűséget már bebizonyított dolgozók, mint a Tanácsok tagjai állnak az élvonalában annak a harcnak, mely a békéért folyik, mely megalkuvás nélkül folytatja a kulákság, a háborús uszítok és minden egyéb osztályellenséggel szembeni kérlelhetetlen küzdelmet. A választásokra való készülődésünk szoros összefüggésben van az előttünk álló feladatok elvégzésével. A választások napja azonkívül, hogy történelmi jelentőségű esemény a mi népünk életében, legyen győzelmi ünnep is jó munkánk, hatalmas eredményeink, az ötéves terv első évében vállalt kötelezettségeink időelötti teljesítése felett. Az üzemek dolgozói harcoljaNépköztársaságunk alkotmánya leszögezi: „A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. A Magyar Népköztársaságban minder hatalom a dolgozó népé. A vá ros és falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat/' Rákosi elvtárs országgyűlési beszédében azt mondotta: „A mái elért eredmények csoportosításához önként adódik bizonyos utalás a jövő fejlődésre, mint ahogy a fiatal fa is sejteti, hová veti árnyékát, ha kiterebélyese- dik." Az Elnöki Tanács határo- rozata, mely kimondja, hogy a helyi Tanácsok tagjainak választását október 22-re tűzi ki, a megvalósulása annak, amit alkotmányunk lefektetett, az egyik nagy eseménye annak az egy évvel1 ezelőtt még fiatal fának, mely azóta méginkább, tudatosabban, harcosabban, még nagyobb eredményekkel a szocia- lizmus építésévé terebélyesedet^. Mit bizonyít az .Elnöki Tanács rendelete? Bizonyítja azt, hogy az alkotmányunkban lefektetett minden szó valóság, a paragrafusokban megbatározott jogok nem üresen kongó nagy szavak, hanem egyet jelentenek a tettekkel, összeforrnak dolgozó népünk érdekeivel, kívánságaival, segítik a szocializmus építését. Bizonyítják azt, hogy a kommunisták szavára, a „mi szavunkra 'építeni lehet, mint a kősziklára.“ Ámít Pártunk és Rákosi elvtárs megígért —- eredményeink és hatalmas léptű fejlődésünk mutatja — mind megvalósultak. lAmit Pártunk, munkásosztályunk élcsapatának tagjai, a kommunisták ma még feladatnak jelöltek meg, az holnap már eredmény lett, újabb győzelem a jövőnk érdekében. A helyi Tanácsok választása, a választások előkészítése, olyan feladat számunkra, melynek megoldása jelenti a régi közigazgatási .rendszer és a bürokratizmus alapjai felszámolását, jelenti egész dolgozó népünk nagy megmozdulásával az üzemekben, a földeken, a hivatalokban, a tervezőszobákban feladataink sikeres megoldását. Rákosi elivtárs február 10-i beszédéiben fontos tennivalónkká tette: „Nekünk most erősíteni kell Pártunkban az önkritikát, a demokráciát, hogy ezzel újra mélyebbre eresszük gyökereinket a tömegekben, megszüntessük a tömegekkel való elszigetelődés veszélyét. Ezt a nagy feladatot, minden eredményünk legfontosabb feltételét, pártszervezeteink sikeresen oldják meg, aminek mutatója az. hogy az üzemek dolgozói túlteljesítik új normájukat, szélesedik a műn- kaversenymozgalom, nő az újítások és észszerüsítések száma, mutatója az, hogy a tavalyinál lényegesen rövidebb idő alatt A minisztertanács határozata az ország jövő évi vetéstervéről A minisztertanács pénteken megállapította az ország 1950/51. évi növénytermelési tervét. Az 1950/51. évi terv az elmúlt esztendő eredményes tervgazdálkodásának alapján készült. Számol mindazokkal a tapasztalatok-j kai, amelyeket mezőgazdaságunkban eddig a tervgazdálkodás megvalósítása terén szereztünk és tekintetbe veszi a megnövekedett szükségleteket, amelyeket az ötéves terv alapján fejlődő népgazdaságunk a mezőgazdasággal szemben támaszt. Az 1950/51. évi vetésterv , mindenekelőtt azt a feladatot tűzi mezőgazdaságunk elé, hogy talpalatnyi megmunká- latlan és bevetetlen föld se maradjon az országban. A jövőévi vetésterv következő legfőbb célja, hogy továbbra is bőségesen biztosítsa az ország kenyerét. Ennek érdekében a kenyérgabona, az őszibúza, a rozs vetésterületét az ország területének 35 százalékában irányozza elő. Ez a vetési arány megfelel a kenyérgabona elmúlt évi arányának. Jelentős mértékben növeli azonban a vetésterv egyrészt a takarmány- növények, másrészt az ipari növények vetésterületét. Fejlődő állatállományunk szükségletének megfelelően mind a szálastakarmányok, mind a szemestakarmányok vetésterületét növelni kell. Főképpen az ősziárpa vetésterülete növekszik. A takarmányféléket az 1950/51. gazdasági évben az elmúlt évinél 15 százalékkal nagyobb területen kell termelni. Fejlődő iparunk megnövekedett szükségletének megfelelően, jelentősen. a tavalyi területhez képest 61 százalékkal kell növelni ipari növényeink, elsősorban a rostnövények termelését, A takarmányfélék és az ipari növények vetésterületének kiterjesztésével és a kenyérgabonafélék vetésterületének változatlansága mellett mezőgazdaságunk jövőévi vetésterve tehát úgy alakul, hogy az ország szántóterületének 19.6 százaléka kukorica, 13 százaléka árpa, zab és takarmánymagvak, 10.9 százaléka szálastakarmány, ebből pillangós 9.2. Olajosnövény 5.7, gyök- és gumósnövény 8, hüvelyes 1.1 és textilipari növény 1.2 százalék. Egyéb növényeink (zöldségfélék, rizs, stb.) 4.8 százalékot foglalnak el. Ez az országos vetésterv az alapja annak, hogy megyékre és községekre történő arányos szétosztásával és az így kidolgozott részlettervek maradéktalan végrehajtásával az öléves terv második esztendejében mezőgazdaságunk teljesítse kötelességét mind az ország népének ellátása, mind iparunk nyersanyagának bitosítása, mind pedig külkereskedelmünk terén. Jutalmazták a gabonabegyujtésben élenjáró dolgozókat Megnyílt as Országos Tanyai Tanács kecskeméti kiállítása Bács-Kiskun megyében és Kecskeméten vasárnap ünnepélyesen osztották ki a gabonabe- gyüjtési verseny jutalmait. A Szövosz a ga’bonatervét legjobban teljesítő négy községben, Tataházán, Császártöltésen, Hercegszántón és Dunaegyhá- zán, könyvtárt, rádiót és szoborjutalmakat osztott ki. Tíz községben a termelőszövetkezeti csoportok szintén rádió-, köpés szoborjutalomtángyakban részesültek. Baján a Nemzetközi Szövetkezeti Nap ünnepségét és a ga- bonabegyüjtés során kiváló és kimagasló begyűjtési eredményeket elért termelőcsoport és egyéni gazdák kitüntetését és megjutalmazását a városháza közgyűlési termében rendezték meg. A szövetkezeti nap jelentőségét méltató beszéd után egymásután vették át a termelőszövetkezeti csoport és egyéni gazdák elismerő okleveleiket és pénzjutalmukat. Elsőnek a Vörös Fény termelőszövetkezet vetle ál a díszokleveleket, majd sorban egymásután a Szakács testvérek, Reinhardt Dezső, Nagy János, Ujpéteri György, Máté Béla, Szabadi János, Visz- meg Dániel, Bacsics Márton, Blaskovics Lajos, Obadovics János, Haszon Lőirincné, Gyurkity Lajos, Rabala Pál, ifi■ Novak János, Sánta Pál, Gcrgity Mátyás, Novák Ferencné. Gyukity József, Mezei Pál, Mikter János, Teodor János. Willmann Mária, Török Andor, Amán Lipót, Pető József, Szebenyi Jánosné, Boh- ner András, özv. Maros Ferencné, Ádám Sándor, Ötvös Antal, Pólyák József, Kosa Mihály, Bosnyák István, Sokcsevics József, Tokodi Józsefné. Szalai József. Nuszól Mátvásné, Molnár Mihály, Bényi Imre, Tutik Gyula, Ilonkái Mátyás, Koch József. A díszoklevelek és pénzjutalom 'kiosztása után a jó és kimagasló munkát végző városi közellátási hivatal dolgozói vették át pénzjutalmaikat: Dombóvári József, Varga Mária, Pál Lajosné, Kasza Sándor. Deckner Rózsi, Bóth Józsefné, Szalai Márton. A SzöVOtSz a Nemzetközi Szövetkezeti Nap ünnepségeinek keretében osztotta ki a jutalmakat. Csikérián az MNDSz főtitkárhelyettese, Vkrss elvtársnő nyújtotta át a megye vándorzászlóját. A megye többi községeiben képviselőtestületi ülésen nyújtották át a jutalmakat. Részletes beszámolót az ünnepségekről lapunk legközelebbi számában közlünk. Kecskeméten négy helyen osztották ki a jutalmakat. Helvécián Varga Pál, Szentkirályon Hegedűs István, Ágasegyházán Székely János és a kecskeméti városházán városi tanácsülés keretében Szelepcsényi Imre. a városi tanács elnöke. Kecskeméten összesen 117 gazda részesült jutalomban. 115 dolgozó paraszt díszoklevelet kapóit. Retten pedig pénzjutalmat. Ugyancsak vasárnap ünnepélyesen nyitották meg Kecskeméten a tanyakiállítást. Az ünnepségen résztvett a kecskeméti dolgozók szimfonikus zenekara is. Havas Éva úttörő szavalta Kirszanov „Ötéves terv“ c. kö!nak az új normák túlteljesítéséért. Az élenjáró dolgozók mögé az egész üzem dolgozói sorakozzanak fel, emeljék az üzem átlagteljesítményét. Fokozzuk a hosszúlejáratú versenyszerződések kötését, szélesítsük azt a mozgalmat, mely az első évben vállalt tervfeladatokat idő előtt végzi el. Fokozzuk a politikai felvilágosító munkát, harcoljunk az önköltség csökkentéséért az újító és munkaverseny mozgalom szélesítéséért. Leplezzük le az aljas ellenséget, eredményeink kerékkötőjét, a jobboldali szociáldemokratákat. A falvakban erősítsük tovább a termelőszövetkezeti mozgalmat, ehhez merítsünk erőt és példákat a Szovjetunió nagyszerű szocialista mezőgazdálkodásáról beszámoló parasztküldöt- tektöl. Jó politikai munkával biztosítsuk, hogy minél több egyénileg dolgozó kis- és középparaszt lépjen be a termelőszövetkezetekbe. Harcoljunk a betakarítás sikeréért. Ne maradjon földjeiken egyetlen kukoricaszár sem, mely nagyszerű takarmányként felhasználható. Gondoskodjunk arról, hogy a cukorrépa, burgonya. takarmányrépa, napraforgó, ricinus kellő időben a raktárba kerüljön. Hajtsuk végre a miniszter- tanács határozatát az ország jövő évi vetéstervéről. A helyi tanácsok megválasztására minden magyar dolgozó úgy készül a legjobbán, ha az üzemben, a földeken, a hivatalban becsületesen, a legjobban végzi el munkáját.
