Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-03 / 124. szám

4 / // HÍREK A MEGYÉBŐL — ÜGYELETES GYÓGYSZER- TÁRÁK: Farkas Szabadság-tér és Bács, Bajcsi Zsilinszky utca. — VARHATÖ IDŐJÁRÁS: Mérsékelt, időnkint éléiiK delkc- leti-déli szél. Változó felhőzet. Tőbbfelé — főleg délen és nyuga­ton — eső, esetleg zivatai. A hő­mérséklet nyugaton kissi csökken, keleten alig változik. * — Kérjük előfizetőinket, hogy az előfizetési díjakat a lapkihor- dóknak szíveskedjenek f. hó 10-ig kifizetni, hogy a lap további kül­dése biztosítható legyen. * — Baján ezideig 160 olvaMVkör működik -604 résztvevővel. Az olvasókörök tagja) között jelen­tős a nők és az Ifik száma. * — Baján smeptcanöeébon ismét megnyílik a Dolgozók Közgazda­ság! Gimvnázinimániak L osztály«. Jelentkezés és felvilágosítás szep- teimiber 5-ig az lskoLa igazgatósá­gánál Baja, Lenin-tér 1. * — A Városi Tanács értesíti az egyéni burgonyatermelőket, hogy beadási kötelezettségüknek a be­takarítástól számított 8 napon be­lül az illetékes földmüvesszövetke- zetben, a megállapított hatósági B. vételi jegy ellenében tegyenek eleget. A beadandó mennyiségről a városházán és egyes dülőfelMsök- nél, mezőőröknél és DÉFOSZ-seer- veknél pontos tájékozást szerez­hetnek. ■* — Vaskót községben wngnszitas 27-én «vatták fel ünnepélyes ke­reteik között az új kultúrotthon I. — Nyárlőrinc adóközség 1950. évi 1. számú változási jegy­s- zéke az adóügyi csoport (Kecs­kemét, városháza, félemelet 6.) helyiségében közszemlére van ki­téve. Az érdekeltek megtekinthe­tik » felszólalásaikat 15 nap alatt headhatják. s I—; Ptoté községben a hónap végéig 22 dolgozó kis- és közép- panaszt irta alá a terme lőcsoport- ba való belépési nyilatkozatot. * — A kecskeméti Méhész Egyesü­let vasárnap 10 órakor a DÉFOSZ Jókai-utea 8. tz. alatti helyiségé­ben taggyűlést tart. Tárgy: Cti­•ó. 'korigénylés, rendeletek ismerte­tése, tagdíjfizetés. * — A báesaimüásl járás verseny­re hívta kJ a kalocsai járást as Aszd munkák elvégzésére. , * — A kecskeméti közgazdasági leánygimnáziumban szombaton dél­után 5 órakor ünnepélyes keretek között nyílik meg as új tanév. — Baján megkezdték a közér­dekű hírszolgálat vonalának ki­építését. Az újonnan épülő hírszol­gálat egyelőre a város két helyén szolgáltat híranyagot. A város­háza előtt és a Damjanich-utcá- bán. a — A hajósi temmelőosoiport földterülete a fejlesztés során 200 holddal gyarapodott. * — Tóth Kálmán kulákot a sze­rem lei rendőrség őrizetbe vette, inért Kiss István Tamás nevű al­kalmazottját többször durván megverte. Kiss István 8 éve dol­gozik Tóthnál és a knlák a mun­káért járó bér helyett üllegekkel fizetett. * — A kecskeméti állami zene­iskolában szeptember 6\, 7. és 8. napján lesz a beiratkozás. (Szülők megjelenése szükséges.) .4: új nö­vendékeknek a felvételi vizsga szeptember 9-én lesz. • — Küslrontfégegyházán egyesült bárom termelőcsoport, a Dózsa, Petőfi és a Selymes!. Az egyesült ternuelőszöve [kezet mostmár 151 taggal 1000 holdon dolgozik. • — Madarason Gál Antalné, Bo­rié* János és Makai József, Máté- telkén pedig Vilhelm Istvdnné és Vladóczki László járnak elől jó példával a tejbeszolgáltatásban. * —> A ffltöpjakabi teirmelőcso- poa*t tagságának szánva 50-ről 82- re szaporodott eddig a fejlesztés során. 9 — Baján az ötéves terv máso­dik félévének munkálatai során befejezik a Deák Ferenc-utca és a Rókus-utca járdaépítési munká­latait. Megindul az újonnan szer­vezésre kerülő Köztisztasági Vál­lalat. Parkosítják a Lenin-teret. Tatarozzák a napközi otthonokat, iskolákat, ovódákat és a tzeretet- háeat. Bajaszentistvdnon két gyer­mekjátszótér létesül. Az egyik a volt ovóda helyén, a másik a Szé­kely-utca fásított területén. Le­bontják az Árpád-utcában levő romépületeket és járdajavításokat végeznek az egész város területén. A megindult fásítást is tovább folytatják. — A esátailjal gépállomáson elvégeztek mór 316 bőid őszi ve- tőszántást és hozzáfogtak a nap­raforgó cséptéséhez. * — A DÉFOSZ Kecskemét, má- riavdrosi szervezete vasárnap tag­gyűlést tart Szent Miklós-utca 26. számú helyiségében az odatartozó tagok, mezőőrök, pusztafelelösök és dülőfelelősök részvételével. Délszláv dolgozó parasztok ;» sávolyon a jövőjükről határoztak f A nap sugarai perzsel&n tűznek a vidékre. Esőnek még csak híre ’ n volt az elmúlt hónapban. A munkások izzadva vágják a kendert, ." p.dik a cukorrépát. A hőmérő 35 fokot mutat. A fák levelei meg m rezdülnek. . A csávolyi községháza előtt három ember beszélget. A fák ár- Vékában állnak, de itt is olyan meleg van, hogy nem győzik arcuk­ról törölni a verejtéket. „Csak legalább egy kis friss szél fújna“ — mondja Sztipán Mándity. — Ebben a hőségben még az ember is megég, nemcsak a kukorica „Bizony nem tudom, mi lesz a jószággal — felel rá Pavel Bog- latics. — Nincs takarmány, a kukoricám gyenge. Nem tudom, mit etetek velük.“ „Valahogy én is úgy vagyok vele — mondja Péter Bcrberovics. i. -- Nem hallgattam a szomszédomra. Tavaly mondta nekem, hogy ( pjek be a termelöcsoportba, de nem hallgattam rá. Most már rá- ittem, hogy nem jól tettem. Meg kell nézni a. csoport kukoricáját, j s meg kell nézni az enyémet. Azok mégegyszer annyit szednek le, I tinf én.“ — Látszik rajta, hogy szeretne még valamit mondani, de I négis elhallgat. Gondolataiba merülve néz végig az utcán. Párpercnyi j :send után újra megszólal: „Mit szólnátok hozzá, ha azt mondanám, hogy lépjünk be mi is a csoportba. Veszteni nem veszthetünk vele 1 semmit, hanem csak nyerünk. Azoknak most biztosítva van a fejadag, n jószágnak a takarmány és még pénzt is kaptak. Ott van Csányi József, aki 2000 forinton felül kapott. Ma még jelentkezhetünk és bükkor el van vetve minden gondunk a jövőre nézve." „Ezen máv én is gondolkoztam — mondja a, most érkezett Ma­SRKOBJIKOV és OVODOV SZOVJET TUDÓSOK LÁTOGATÁSA A BÁCSBOKODI ÁLLAMI GAZDASÁG GYAPOTFÖLDJEIN Sok jó tanáccsal segítették fiatal gyanottermelésünket Hatalmas gépkocsi Teri a port a bácsbokodi állami gazdasághoz vezető úton. A dolgozók künn a földeiken ernyőt vonnak szemeik elé. — Látogatóik érkeznek, — szalad végig a hír a sorokon. A gépkocsi megáll. Utasai ki­szállásnak. A gazdaság vezetője iránt érdeklődnek. A magyar sza­vak idegen kiejtéssel csendülnek, de a kedves mosoly, mely a ven­dégeik ajkáról a dolgozók csoport­ja felé tűnik és a meleg és na- ráti kézfogások elárulják, nem idegenek a vendégok, hanem tosl- ■vérak. Jenkner József a gazdaság vezetője, Baráth János agronomus és Kiss Lajos technikus pillanatok alatt ott teremnek és pillanatok alatt öröm és boldogság lesz úrrá a dolgozók soraiban. Srkobjikov és Ovodov szovjet nö- vénykórtani professzorok a látoga­tók Tolnamegyéből érkeztek és út­juk a bácsbokodi állami gazdaságba vezetett. Megtekinteni jöttek a gazdaság 400 holdas gyapottábláit. Már messziről idevirít a gyapot- tábla. Mintha hófehér szőnyeg bo­rítaná a föld«t. A nap ideverődő sugarai fürödnek benne. A lágy szellő pajkos kedvvel csimpaszko­dik a szárakba és borzolja a fehér mezőt. Srkobjikov és Ovodov pro­fesszorok megelégedetten szemlé­lik a termést. Ovodov professzor, aki magyarul is beszél, a megelé­gedés hangján szól: — Jobb itt a művelés, mint a tolnai gazdaság­ban. A kedves vendégek, amint a gyapottáblán végighalad­nak, a dolgozók szeretetteljes te­kintetével találkoznak. Valameny- j nyien büszkék vendégeikre. — Szabadság! — köszöntik őket és [ lesik ajkukról a szavakat. Boldog, aki egy szófoszlányt ellkap belő­lük. Srkobjikov és Ovodov pro­fesszorok most letépnek egy gy°- potot a tőről és nagyítóval vizs­gálják. Vizsgáilgatják, majd elma­gyarázzák, hogyan ismerhetők fel a gyapot különböző ellenségei és hogyan lehet azokat könnyen és gyorsan felismerni. Hasznos tanácsok Útjuk most arra a területre ve­zet, ahol a gyapotszedést már megkezdték. Szaktanácsaikkal a szovjet tudósok tt segítségére rok közel három óra hosszat tar­tózkodtak a dolgozók körében a gyapotföldön. Elbeszélgettek a dol­gozókkal. Miikor megindultak, hogy eltávozzanak lelkes éljenzés csendült fel, melyet Srkobjikov és Ovodov professzorok búcsúintege­téssel fogadtak. Távozásuk előtt megígérték: — Baráti segítségünkre min­denkor szállíthattok. Problémáitokra és nehézségeitekre mindenkor választ, útmutatást kap­hattok abban a harcban, melyet a gyapot termeléséért folytattok. Ha növényegészségügyi, vagy gazda­sági nehézségeitek lesznek .szá­míthattok mindenkor segítsé­günkre. Az autó elrobogott Szeged felé. Míg csak az autó körvonalai el­tűntek, száz és száz szempár sze­rető telkintete kísérte őket. Este aztán, mikor a munka abba maradt, másról sem esett szó a gazdaságban, mint a szovjet tu­dósok látogatásáról. — Eredményeink így nőnek ha­talmassá, — mondották. — A Párt irányítása és útmutatása, a Szov­jetunió baráti segítsége vezet ben­nünket újabb és újabb győzelmek felé. Üzemi konyha az állami gazdaságokban Mezőgazdaságunk /zocialisla szektorai közül az állami gazdasá­gok a dolgozók ezreit foglalkoztat­ják. A nagyüzemi termelés nem csak a dolgozóknak a nura.iáhcz való viszonyát alakítja «ci, de gon­doskodik azokról a azociiUs mun­kakörülményekről is, melyeket ipari munkásságunknak már a felszabadulás meghozott. Ilyen többek között az üzemi konyha, ahol a dolgozók Olcsó áron bősé­ges, ízletes élelmet kapnak. A kisfái gazdaságban már Közel egy éve működik az üzemi konyha. A nyárlőrinci üzeín részleg­ben egy hónapja alakult. M.ndkét helyem a dolgozók teljes megelé­gedésére működik. Kisfáiban Bognár Ilona konyha- felelős kalauzol. A tágas konyhá-i bán rekkenő a hőség, már a vacso-] rát készítik. Hatalmas tálakban áll a frissen kisütött hús. Vacsorára disznósü'.t lesz zöldpaprikával. Az ebéd húsleves és töltóttpaorika volt. Bognár Ilona füzetében visz- szamenően is fel van tüntetve az étrend, hetenként 4—5-ször hús, tészta, főzelék. Már a télre is ké­szülnek; a gazdaságban termett zöldség- és főzelékféléből sokat tesznek el. A dolgozók napi 4 forintért kap­nak háromszori étkezést. A reg­geli 6 deci kávé, vagy tej, sza­lonna, gyümölcs. Kinek mi tetszik. A vacsora hús, tepertő, vagy egyéb húsféle. Vasárnaponként mindig van sülttészta. ‘Az adagok nagyok, bőségesek. Nagy Mária azon „panaszkodik“, hogy soha nem tudja elfogyasz­tani. Bognár Ilonka elmondja, hogy t napi étkezés nem egyszer jóval többe kerül, mint 4 forint, de a különbözeiét a gazdaság fi­zeti. Vagy 70—80 dolgozó é*kezik az üzemi konyhán, majdnem vala­mennyi, aki a gazdaságban dolgo­zik. Valamennyien a legnagyobb elismeréssel beszélnek az üzemi konyháról, hiszen azelőtt hideget ettek és a rendszertelen étkezés nem egyszer a munka rovására ment. Az állami gazdaságok Megyei Központja gondot fordít az üzemi konyhákra. Jelentős összegekkel járul hozzá a konyhák f© állításá­hoz, bővítéséhez. A dolgozók ré­széről megnyilvánuló érdeklődés jele, hogy a megye területén léve 27 áilamj gazdaság majd mind­egyikében működik már az üzemi konyha. Állami Vállalat faiskolai szakmában jártas üzletszerzőket felvesz. Jelentkezés életrajzzal, személyi okmányokkal, szept. 5 én 13 órakor, V. Kirá y Pál-utca 9, I. emelet 16 Értékesítési Osztály \ ria Gyurica. — Két gyermekem jövőjét biztosítom vele, ha belépek. 1 Most megyek be jelentkezni, még nem késő.“ j *í0 A három férfi összenéz és megindulnak az asszony után. Éppen etl akkor lép ki az ajtón Sztipán Ha jdukovics. Arcán vidám mosoly lát- ne szik Ránéz a most érkezettekre és vidáman mondja: „Beléptem a m< termelöcsoportba. Éppen most írtam alá a belépési nyilatkozatot. ' A Párt és dolgozó paraszttársaim ellen nem akarok harcolni. Meg p-■ aztán nekem is érdekem, hogy rátérjek a nagyüzemi gazdálkodásra. ! , Elegem van a hiábavaló kínlódásból.“ j ., „Mi is éppen ebben az ügyben jöttünk ide — mondják egyszerre Jal mind a négyen — Kinél lehet jelentkeznij ™ „Lehet a jegyző elvtársndi is, csak menjetek be bátran. Ez nem i SZl olyan, mint a Bállá volt“ — mondja Hajdukovics. j jel Némi habozás után egyszerre belépnek. Arcukon némi zavar tük­röződik. Eldöntötték sorsukat, rálépnek a szocializmus útjára. „Látom az arcukon, hogy maguk is a teimelőcsoportba akarnak ! lépni — fogadja őket a jegyző. — Itt vannak a lapok, azonnal ki­állítom őket, maguk aláírják és máris rendben van.“ Szinte versengve írják alá az ívet, nehogy valaki miatt téma- ! radjanalc. Eddig még gondolkoztak, hogy belépjenck-e, de most már félnek, hogy nem sikerül. Mikor már aláírták, felszabadultan só­hajtottak fel és boldogan összemosolyogtak. „Igaza volt Hajdukovicsnak. Amíg egyénileg gazdálkodtunk, szinte magunk ellen dolgoztunk. De most már mi is kivesszük ré­szünket a munkából. Már most versenyre hívlak benneteket _ m ondja Maria Gyurica a három férfinek. Majd meglátjuk, hogy ki tud jobban dolgozni.“ , „Ezt a kihívást itt nyomban elfogadjuk — válaszolják kórusban. — Holnap már be is bizonyosodik, hogy melyikünk a jobb munkás.“ Felszabadult lélekkel hagyják ott a jegyző elvtárs szobáját és azzal a tudattal lépnek ki a vidám napsütésre, hogy sorsuk felöl ha­tároztak és boldogabb jövőjük útjára lépve maguk i* építői lettek a szocializmusnak, j siettek a dolgozóknak. — A gya­potszedő kötény kétrészes legyen. Egyikbe az egészséges és hibát­lan, másikba a fertőzött, vagy a nem egyfajta tövekről származó gyapot kerüljön. — Szavaikat tí- zen-húszan jegyzik egyszerre. — Padlásra nem szabad tárolni, — hangzik tovább a felvilágosítás.— Teljesen tiszta gyékényen, vagy nádfonaton kell szárítani és ha nem áll más helyiség rendelkezés­re, szejős, egészséges padlós szo­bában, de semmiesetre sem padlá­son kell tartani, — hangsúlyozzák a szovjet professzorok. A dolgozók büszkék, hogy köz­vetlenül a gyapoitermelés hazájá­ból érkezett tudós professzorok nyújtanak számukra útbaigazítást, felvilágosítást. — Lám csak, — mondják a dolgozóik, — szovjet testvéreink legjobbjai jönnek kö­zénk, hogy tanácsaikkal, útmuta­tásukkal segítsenek bennünket. A gazdaság valamennyi dolgozója, most szemtől-szembe állott a ha­talmas Szovjetunió nyújtotta gya­korlati segítséggel, melyei a nagy szovjet nép segít bennünket ered­ményeink fokozásában, szocializ­musunk építésében. Srkobjikov és Ovodov professzo-!

Next

/
Thumbnails
Contents