Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-30 / 147. szám

Kulókvilág a félegyházi fanyavilágban így tartja „szolgáját64 a kövér Ladányi és a vad Rácz kulák j „vad” Rácznak hívták. Minden j dolgozót egy kánul vízben megfoj­tana. A kulák, földjeit nem műveli rendesén. A vad kulák nem akar­ja. hogy népi demokráciánk ter­mést arathasson. Kishaszoobérlő- jét, Sitglepcsényl Mihályt, állan­dóan nyúzza. Felesége, egy pókos- lábú, lompos asszony. Mosatlan- nok és piszkosnak látszik. A cse­lédeknek íitött-kopott tányérok­ban adja az ennivalót. Reggelente egy literes fazékban tolja az em­berek elé a kávét. De a löttyből csak kevés jutott. Ha szántani mentek, néha egy-egy üveg kapás- bort is adott. Ecetes volt, ihatatlan. Úgy kellett iáikul a szolga legén y- nok a lábán, hogy a vad Rácz bármely percben fcl- taszíthassn, ha rossz kedve támad. A pofonok után csak 50 lépés távolságról lehetett Mészáros Fereuc, a kecskeméti Gépgyár sztdhánovistája Minden öntudatos dolgozó­nak. elsőrendű kötelessége, hogy békekölcsönt jegyeztem A bé­kéért váló harc a legfontosabb kötelességünk. Akkor, amikor az imperializmus dühe újra há- bcurúkitörésén spekulál, amikor Koreában az asszonyokat, gyer­mekeket gyilkolják, hogyne fog­lalná el a békccrt való harc minden feladaluhk előtt, az el­ső helyet, A békéért való harc és az a munka, amit az üzem­ben nekünk el kell végeznünk, szorosan összefüggnek. A kellöt nem lehet elválasztani egymás­tól. Jól harcol az a bekéért, aki jól végzi a munkáját. A béké­ért való harc azonban mindig újabb és újabb feladatokat hoz. A jó munkánkon túl kölcsön­nel is támogatnunk kell a bóké­ért való harcot, hazánkban a szocializmus építését. Hogy a nemzetközi békefronlban minél szilárdabban, jobban megálljuk helyünket, erősíteni kell a , szo­cializmus építését. Ez annyit je­lent, hogy fokozni kell a beru­házásokat, az építkezéseket, gyorsítani kell nehéziparunk fejlődéséi, erösíienünk kell épí­tésünket megvédő népi hadse­regünket. Én, mint a megyei békebi- zottság tagja, a többi munka­társamhoz hasonlóan, nemcsak agitációval, nemcsak felvilágo­sító munkával veszem ki a ré­szemet a békéért való haliéból, hanem anyagilag is támogatni akarom. Ezért jegyeztem 1200 forintot. Látom, hogy azt a pénzt, amit adunk az államnak, többszörösen visszakapjuk. Nem kell messzire mennem, csak az üzemben keli jól körülnézni. Az egyik üzemrész építését még ebben az évben befejezzük, de ezen túl még sok egyéb beruhá­zást fogunk kapni, A tavalyi esztendőben balszáz forintot jegyeztem. De ahogy egy év után számvelést csinál­tam az üzemben, meg az ott­honomban, rájöttem, hogy én a jegyzett hatszáz forintnál sok­kal többet kaiptam vissza. így határoztam el, hogy most meg­duplázom a jegyzésemet. Ez haszon az egész országnak, eredmény, győzelem a bckeharc- i nak, és nekem, mint a munkás­osztály egyik tagjának, nyugodt lelkiismeret, mert úgy érzem, hogy megtettem a kötelességem. Több, mint 400 évvel ezelőtt 219 jészfényszarusi család alapította Kiskunfélegyházái. A község, majd város sokáig vblt a kunok kapi­tányságának székhelye. A több, mint 60 ezer holdas halárban -1000 tanyán él a város fél lakossága. Évtizedek óta a tanyavilágban az a törvény járja: aki bírja, marja. Az erősek legyőzik a gyengébbet. Ezért találkozunk ebben a tanya- világban sok kulák-pompáva] és rengeteg koldus-konyhával. Föl­des, parányi szobákban, ezerszínü toprong.vban tengődik a „cseléd­nép“. Olcsó itt az emberélet. A szerződést* OTI-bejelentést még ma sem ismerik. Az embert hatal­mas állatnak tekintik o kulákok, — Kizsákmányolási Sokan még nem értik ezt a szót. De érzik bőrükön. A legiöbb, éveken át robotol Ingyen, zagyva líltiyért, leve­tett rongyért. Mintha most is Horlhy-csendőrök cirkálnának körülöttük. A Horthy rendszer szándékosan test» és lelki kalodába fogta a tanyavilág sze­gényeit. Itt még ma is a kulák az íjr. A nehéz munkának a görhe, kukoricámáié, a hideg nedvessé­get gőzölgő istálló még mindig a fizetése. Fizetés a vakaltiakban Hatoljunk be ebbe a kultúrától olyan mesSzeeső világba. Figyel­jük meg a dolgozók munkáját, sa kulákok kizsákmányolását. Híres ebben a világban idősebb Ladányi Péter kulák. Péter „bácsi" olyan kövér, mint szent. Márton hídja. f'n valóban. Ladányi Péter kövér tehén alatt szopott, vagyis gaz­dag kujáknak fiókája. Neki 12 hóid jutott. Hírhedt kizsákmá­nyoló. A kulák csupa indutatem- hér. Bokáig senki nem bírja ki nála. Furcsán szokott elbúcsúzni távozó „szolgájától“. Egy­szerűen a kapn’g rugdosta, Még nem szolgált nála olyan ember, aiki boszatob időt is kihúzott volna. Késés hely Ladányi Péter tanyá­ja. Ott három napbői áll egy esz­tendő. A fizetést meg lehet találni a vakablakbaji. így emlékezik vissza Pestr Jő- .fesef, idősebbik Ladányi Péter volt *,szolgája“. De a ktriákok fib! sem Jobbak. Különösen Gábor. Ez nyúzta a szegény rtépet. Amikor a felszaba­dulás után lettint a nagybirtoko­sok Világa. Gábor felakasztotta magát. Főit a dolgozó nép bosz- szújától. De Imre és Péter fiai sem jobbak. Idősebb Ladányi Péternél már korán reggé] szédül­tek a cselédek a fáradságtól. Az istálló és az ólak televannak min­denféle hasznos állatokkal. Haj­naltól virradásig annyi mindenféle munka Jut, hogy a dolgozók este már remegve állnak lábukon, meg­sárgulnak a fáradságtól. Ladányi Péter sókáig etfífogato. sa volt a városnak. Fiákeron járt. Nem szeretett leszállní a kocsiró]. Egy ízben, egy tülkölő autó az úton az árolc szélére nyomta. A kövér, gögös kulák ostorával végigsuliin- tott a gépkocsin. Per lett belőle. A konok kupik azt hitte, még most is aranykerekeken forog a törvény. Megjárta. A per cséplő- gépgarnitúrájába került. Elvitték az ügyvédek. A kulák szeretett kocsmában szórakozni. Ha felöntött a garat­ra. titötite, verte alkalmazottait. DÓ azokat is, akik köreiébe ke­rültek. A Városi lóistállóban fiá­val egy alkalommal megverte a város alkalmazottait is, Mindig fegyverrel járt. A hírhedt vad Ráez tanyáján A féjegybázj tanyavilágban tor. T-mkedik Rács Mihály 1Ö0 holdja is. Jő a fekvése, közel az álpárl úthoz. A L'ulák jó .kövérre hízóit­— Olyan vagy, mmt'egy tfombí- tás ángya] — szokta mondául a felesége. I)e nem így nevezték volt (cselédet. A környéken egyszerűen visszamorogni a gazdára. Csak úgy, bogy ne hallja. A dolgozók olyan kínok között vé­gezték a munkát, miDtba órákon át korbáccsá) verték volna a tes­tüket. Ha az emberek megtagad­ták a nehéz munkát, egyszerűen rájuk taposott. Ilyen az élet a félegyhúzi tanya- világban. Sok kulák a demokrácia virágzása alatt gazdagodott meg. „Éltetik“ is a demokráciát. De úgy, hogy azt hangoztatják, hogy ők se bánják a demokráciát, ed­dig nem igen dolgoztak és tovább­ra sem szeretnének dolgozni. Ha ez így lesz, akkor nem bánják a szocializmust sem. A félegyházi DÉFOSz keményebben üssön és úgy, hogy ezzel a kulá- kot találja. Különben nem tud rendet teremteni s a demokrácia rendelkezéseinek érvényt szerezni a tanyavilágban. Kecskemét páros versenyre li ívta k i Kiskunfélegyháza, Baja, Kalocsa és Kiskunhalas városokat Kecskemét város dolgozó pa­rasztsága a Megyei Népfrontbi- zoltságnak a versennyel kap­csolatos felhívását megtárgyalta és elfogadta. A verseny sikere érdekében elindította a puszták közötti versenyt, amelyben Kecskemét dolgozó parasztsága egyöntelű- en vállalta, hogy a helyi taná­csok választásának napjára, október hó 22-re, az őszi vetési munkálatokat elvégzi. Az őszi mélyszántás pedig december hó 10-re befejezi. Kecskemét dolgozó paraszt­sága állásfoglalása alaipján a Városi Tanács végrehajtóba zoltsága versenyre hívja ki Kis­kunfélegyháza, Baja, Kalocsa, Kiskunhalas városokat az őszi vetési munkálatok október hó 22-re való sikeres teljesítése ér­dekében. A kunszenlmik"ósi gépállomás is megkezdte az őszi falajtnun- iká'kal. A talajmunká'k megkez­dése előtt megindult a felv elá-go- isi'.ó munka a szerződések meg­kötésének érdekében. így sikerült elérni, hogy 2100 hold megmun­kálására szerződést kötöttek az A Megyei Békebizottság három tagjának nyilatkozata a Békekölcsönről Kapitány Ferencnó, a Megyei Békeiroda vezetője A békekölcsön .jegyzésiben a békebizottságok tagjainak min­denül! az élen kell járulok. Ne legyem egyetlen békebliollságl tag sem, aki ne jegyzett volna. A város, a község, az üzem dolgo­zói e-lőlt jó példát kell mutálniok. Ne felejtsük cl, bogy a dolgozók figyelik á békebizottsági tagokat, különösen azért, mert a' béke­kölcsön közvetlenül a béke vé­delmét szolgálja és ez a biío'.tsá gok elsőrendű feladata. A békebi- zoltságoknak és a benne dolgozó nőknek elsősorban a dolgozó nők tömegeit kell megmozgat niok. A béke védelmének »«szük­ségességét ők érzik a legjobban. Melyik az az asszony, aki oda­adná férjét, gyermekét egy újabb háborúnak? Azt hiszem, egyetlen sincs. I)c erről nem elég csak beszélni, a békeharcibsin vállalni kell a feladatokat is. A nőknek tudniok kell azt, hogy az Impe­rialistáik a dolgozó tömegek Sza­badsagára törnek, de külön övén a nők jogaira. Nem kell meg­erőltetni az emíéikezetünket, hogy visszagoiwlöljunk a hat évvel ez­előtti á lapotokra, amikor a nők­nek semmiféle joguk nem volt. A férfiakkal szemben fele bért kaptunk, választójogunk sem volt. Pártunk ezt a jogtalanságot elti­porta és a fénfiaikkal, n szocializ­mus egyenrangú épílőjévé telt bennünket. Az imperialisták a mi jogaink megsemm Ki lósé r e tör­nek, a gyűlölt háborúi akarják a népek és népünk nyakára kény­szeríteni. Ezt nem engedhetjük. Ez ellen harci fegyver a béke­kölcsön. Nekünk minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy kemény dió legyünk amnaik, aki ránk akar törni. Ezért jegyeztem én is 1CÖ0 forintot. De a jegyzéssel nem leszek mist, mint egyik zsebem­ből a másikba helyezem a pénzt. Boldog vagyok, hogy segíihe- lem lói leső nőmmel a nép államát, melynek annyit köszönhetek. Ezt kell érezni minden dolgozó asz- szonytársflimnak. Tudniok kell, hogy a jegyzett összeg többszörö­sén megtérül, tudniok kell azt, bogy a gyermekeiket iskoláiba járatihatják és azgp nevelheti,fc, amire a legnagyobb adottsága vftn. Magáért, családjáért, á békéért, gyermekei boldogulásáért jegyez­zen minden dolgozó asszony. Varga Imre dolgozó paraszt, országgyűlési képviselő A békekölcsön jegyzés három héttel előzi meg a helyi taná­csot megválasztását. Október 22-e hatalmas győzelme lesz egész dolgozó népünknek, mert a városok és községek életében egy egész új rendet fog hozni. .4 tanácsok dolgoznak a régi közigazgatási apiHirátus helyett, a nép fiai ülnek a múlt basái, a kulákok helyett. De nemcsak a helyi tanácsok megválasztá­sán szavaz le dolgozó népünk, hááem szavazatát adja a béke­kölcsön jegyzéssel is. A dolgozó milliók kölcsönjegyzésc szava­zás a béke megvédésére, arra, hagy mindén érőnkkel harco­lunk a békéért, népünk boldo­gulásáért, jóuönkért. A békekölcsönjegy zéssel a szabadságunkat erősítjük meg. 1400 forintot jegyeztem én is azért, hogy erősítsem a magam erejével is, népünk békeharcát. A békéért való harc igen fontos feladatunk, mert az imperialis­ták utasítására, a belső ellenség is minden eszközzel azon van, hogy fékezze az építkezésünket, hogy homokot szórjon a szocia­lizmus építésének nagy gépeze­tébe. libben a munkában igen nagy feladatok hárulnak dolgo­zó parasztságunkra. A kulákok háborúra spekulálnak, a hábo­rúban látják régi hatalmuk megmentését. Kinek kell, me­lyik dolgozó parasztnak a kulá­kok régi hatalma. Azt. lüszem, senkinek sem. Ezért nekünk elsőrendű kötelességünk, hogy támogassuk és teljes erőnkkel vegyünk részt a békekölcsön jegyzésben. A békeharc számtalan-fclrnla- lot ml dolgozó y>arasztsúgunk- nak. Erősítenie kell a jobb, boldogabb életet biztásító ter­melőszövetkezeti mozgalmat, el kell végezni a földeken az őszi munkálatokat, a tanácsválasz­tások napjára teljesíteni kell a vállalást: be kell fejezni a búza elvetését, jő talajmunkával biz­tosítani kell a jővőcvi gazdag termést. Harcolni, kell azért, hogy a takarmány begyűjtés si­keresen folyjon, hogy a kukori­ca és burgonya szdHitátí szer­ződések megkötése eredménye­sebb leyyen. A békekölcsön jegyzés azon­ban a feladataink közül a legki­emelkedőbb. Ennek sikerén múlik, hogy a mezőgazdáság milyen mértékben kap gépeket, ezen múlik a dolgozd yiárasztok boldogulása is, egyénileg dolgozó parasztokká’. A termelőcsoporto'k 1078 holdra kólót leik szerződést a gépállo­mással. Mivel a gépállomás 6300 hold megmunkálását irányoz'a eő, a felvilágosító munka to­vább folyik a hátralévő 3122 hold megszerzéséért. Ebben a munkában azonban a gépállomás teljesen ma­gára vau utalva. Sem a köz­ségi pártszervezet, sem pedig a DÉFOSz nem .segíti a gép­állomást. A községi pártszer- vezet egy ízben adott ugyan nép neve Hőket a gépállomás­nak. a DÉFOSz azonban egy­általán nem működött közre, hogy a gépállomás cl is ér­hesse a 6300 hold előirány­zatot. Ez az oka annak, hogy Kunázent- nrk'ós dolgozó parasztsága kö­zött sokan még húzódoznak a gépi talajművelóslől. Versenyben a traktoristák A gepál'omá.s dolgózói közül Makkai János, Kálomista Gábor és Szabó István traktorslák jár­nak az élen a szerződéskötések szerzésében. Mákkai János 2.13, Kálomista Gábor 142, Szabó Ist­ván ped'ig 124 holdra kötöt! eddig szerződést, Miudhármi n vállalták, hogy egymással verseny­ben. tovább fokozzák a felvilá­gosító munkát a srerzödések megtkőlésébén. — Jövdévi jobb termésünkéi biztosítjuk a gépi lalajmúvelés- sel. Un jobb » termésünk, erő­sebbek vagyunk éá Így megvéd­hetjük békénket, —- tnóödja Mak­kal János Irak töri*! a. Megalakult a v?lanáesU’tsxe* Kiveszik részüket • termelő- osoporlok fejlesztésében ás. A jő felvilágosító munka eredménye-, ként a gépállomás dolgozói elő­segítenék Kuuszenlmiklós-B’iij boncba,n a „Tanács“ terme" őcso- pori megalakulását, melynek 18 tagja van. 'A kunszentmiklósi gépállomás^ nak tehát lennének eredményei.. Az üzemi pártszervezet helyesen irányítja a gépállomás termelő­munkáját és a dolgozók tudják# hogy jó vagy rossz munkájukon múlik jövőévi Jó termésük sL keire. Ebben a munkában pedig alapos segítségre van szükség. A községi pártszervezetnek és a DÉFOSz helyi csoportjának is be kell .kapcsolódnia ebbe a munkába. Az őszi talaj munkák alapos, idő­ben való elvégzésének siker« a községi pártszervezetnek és s DÉPOSz-szervezetnek is érdeke. Ideje, hogv úgy a pártszervezet, mint a DEFOSz-szervezet kijavít­sák végre tűbájutkat és teljes erővel harcoljanak a hátralévő 3122 hold megszerzéséért. versenyhi;]* Kecskemét két új termelöcsoportja Az újonnan alakult talfáji Tö­rekvés termelőszövetkezeti csoport az őszi szántás-vetési munkála­tok miejöbbi befejezése végett versenyre hívta az újonnan ala­kult urnát! Rcke-termp.lÓcsoiiortól. Szorgalmas munkájuk eredménye a szántásnál már kitíhvf. ameiiy- hyibén a 80 kát. hold szántást a versenyfeltételekben megadott ba­táridő előtt 3 nappal befejezték. Sem a Pártszervezet, sem a DÉFOSz nem törődik a kunszentmiklósi gépállomással — lemaradtak a talajművelési szerződések kötésében

Next

/
Thumbnails
Contents