Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-29 / 146. szám

A január 1-re tervezett kereteket november 2-re fogják elvégezni a kiskunfélegyházi Gyárépítési NV dolgozói „Nézd gyermekem, városainkban, a földből hogyan nőnek elő a hi­dak, a gyárak, a házak,..“’ — megy énekelve egy csoport közép- iskolás lány a városból kifelé ve­zető úton. Egy köhajításnyira már látszanak a most épülő szerszám- gépgyár betonvázai. A tetőzet négy sarkán libegő vörös lobogók olyanok, mint a térképen a győ­zelmi állásokat jelző zászlócskák. Uj győzelem is ez a gyár, Félegy­háza ötéves tervének egyik legna­gyobb jelentőségű beruházása. El­ső nagy lépés a város iparosodá­sához, a növekvő munkalehetősé­gekhez, a város dolgozói életszín­vonalának további emeléséhez, a bé^efrontnak a fokozott termelés útján való erősítéséhez. Az iskolások, akik az építkezés meglátogatására érkeztek, ciszé­lednek az épületek között. Azt, amit ott látnak és elmagyaráznak nekik. Nemeskéri elvtárs, az épít­kezés vezetője az irodában pontos adatokkal, papíron mondja ej ne­künk. A gyár valóban szinte egyik napról a másikra. a földből nő elő. Hat héttel ezelőtt még a kubikos- munkák folytak, ma már a tető­zeten. dolgoznak. A munkaverseny kézzelfogható eredménye ez a gyorsan épülő gyár. Nem hiába dolgozik itt három olyan vasbe­tonszerelő brigád, melyből kettő sztuhánovista teljesítményéért nemrégen váodorzészlót kapott. A dolgozók 00 százaléka versenyben áll, a brigádoké mellett az egyénj teljesítmények diadalmasan túl­szárnyallak már az új normákat is. A kiváló dolgozók az elisme­rés mellett pénzjutalomban is ré­szesültek mint Peiri János, Be­szédes Dezső, Kovács István, az ifjúmunkás Gönci Ferenc, Barát István, Szalma Mihály. A vasbe­ton szerető-brigádból két nő, Bor­isa nyi Anna és 'Mráz Júlia legutób­bi 75} százalékos teljesítményük­kel bizonyították be, hogy a leg­nehezebb munkában is felveszik a versenyt a férfiakkal. A vcsbetonszerelő-brigád az elért eredményeken fellelke­sülve, nemrég versenyre hívta az ország valamennyi brigádját. A verseny feltétele: a tervnek egy hónappal a határidő előtti befeje­zése és a selejtnek 1 százalékra való leszorítása. A brigád kezde­ményezése magával ragadta az építkezés többi dolgozóját is- Gönci Ferenc ifjúmunkás a dolgo­zók nevében javaslatot tett, hogy november 2-re készítsék el a ja­nuár 1-ig tervezett kereteket. Az építkezés dolgozói lelkesen fogad­ták a javaslatot és kiegészítették. Vállalták, hogy a nagycsarnokot, melynek felét december 1-ig kel­lene elkészíteniük,, január 1-re teljesen befejezik. Meglátszik a dolgozók munka­lendületén. hogy a versenyválla­lást nemcsak megtették, hanem teljesíteni is akarják. Kezd meg­javulni a munka az ácsoknál is. Nem uszít már közöttük l’ölös Mihály és Weij János művezető, akik mint befurakodott ellenség, romboltak az építkezésnél. Az anyagot, a munkát nem adták ki, amikor a sokszor órákig tétlenül ácsorgó munkások szövátették ezt. gúnyosan így válaszoltak: „ne iz­guljanak, úgysem fizeti meg ma­guknak senki ezt a nagy buzgal- mat‘‘. A dolgozók között Dyiltan az új normák épen uszítottak, az építkezés vezetőségét szembe akarták állítani a munkásokkal. Bujlogatő tevékenységükkel elér­ték. hogy az ácsmunkások között egyre nagyobb méreteket öltött a lazaság, legyei meze t len ség. A pártszervezette! karöltve, erélyes kézzel eltávolítot­ták őket az építkezéstől és jó politikai munkával szervezik újjá •az ácsbrigádokat. Az építkezés dolgozói a ver- senyvállalásokon kívül résztvesz- nek a választások sikeréért folyó felvilágosító munkában. A párt­tagok, népnevelők, amellett, hogy élenjárnak a termelő munkában, szorosabbra fűzik a kapcsolatot a dolgozók tömegeivel. Az építkezés pártszervezete ezen a vonalon fej. lessze tovább a munkát. Aktivi­zálja jobban a párttagságot, mint eddig, és erősebben tartsa kezében a vezetőséggel és az üzemi bi­zottsággal együtt a folyton széle­sedő munkákat. Tollheggyel A békeharc lebecsülése A békéért folytatott harc min­dennél elöbbrevaló. Jelentőségét az ellenség, a háborúra uszító és Koreában gyilkoló imperialisták provokációi húzzák alá. Létérde­künk a békeharc folytonos foko­zása, a dolgozók fáradhatatlan mozgósítása, lelkesítése. A belső ellenség is számtalan esetben hív­ja fel a figyelmünket arra, hogy erősítenünk kell a békeharcot. -i háborús rémhírek, a vásárlási láz mesterséges felssitása, a háborúra spekuláló áruhalmozás azt mu­tatja, hogy nincs idő a pihenésre, hanem kemény csapást kell mér­nünk jó munkánkkal, a békeharc katonáinak szervezésével. Papp Gésa elvtárs, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára ezzel kapcsolatosan ko­moly mulasztást követett, el. A Megyei Békeiroda öt küldte ki Bácsalmásra a járásból összegyűlt békebizottsdgi elnökök értekezle­tére. Papp elvtárs csak hosszas rábeszélés után vállalta, végül is nem végezte ei feladatéit. Ez nem más, mint a békeharc lebecsü­lése, a választási harcból való ki­maradás, melyet Pártunk minden tagja, de egész dolgozó népünk nagy lelkesedéssel vállalt. Bürokratikus m ii n kaszerrexós A békekölcsön jegy zés és a választások sikere döntően azon múlik, hogy népnevelőink ho­gyan végzik el feladatukat, ho­gyan tudatosítják a tömegekben azokat a szempontokat, amelyek nélkül a győzelem, a siker el­képzelhetetlen. Az esti agitációs tanfolyamok ezt a célt szolgál­ják és ezt minden pártszerveze­tünk tudja. Keeelen a pártszervezet vezető­sége erről „megfeledkezett“, A Párt és a tömegszervezetek ré­széről 380 népnevelőt jelöllek az esti agitációs tanfolyamokon va­ló részvételre. Ez azonban csak papíron végzett munka volt és gyorsan meg is bosszulta magát, mert az első este esak 85-eu je­lentek meg. Oka az. hogy a párt- vezetőség bürokratikusan kezelte az esti agitációs tanfolyamok kérdéséi. A helyes módszerek helyeit a papíron való szervezés­hez folyamodlak. A népnevelők papíron nem mozgósíthatók. A mozgósítás alapja az élettel telj, egyéni foglalkozáson alapuló jó. kommunista szervező munka. Szombatig 78.520 nyereménytételt fizetett ki az Országos Takarékpénztár 18,680.585 forint értékben Az ötéves tervkölcsön-oyeremé- nyek első sorsolása óta nagy iramban folynak az egész ország­ban a nyeremények kifizetései. Az Országos Takarékpénztár Köz­pontja, budapesti és vidéki fiók­jai, valamint a posta budapesti és vidéki hivatalai szeptember 23-ig, szombatig 78.520 nyereménytételt fizettek ki a jelentkező nyerte­seknek 18,680585 forint értékben. fi kollégiumok, százezer tankönyv nemzetiségi tanulóink számára Népi demokráciánk minden nemzetiség számára biztosítja, hogy saját anyanyelvén tanulhas­son. Kormányzatunk minden se­gítséget megad nemzetiségi ne­velőinknek : szakoktatással, meg­felelő tankönyvekkel is elősegíti a jobb tanítást. A nemzetiségi pedagógusok részére különböző tanfolyamokat rendeztek, ame­lyeken 180 általánosiskojai ne­velő kapott szakmai kiképzést. Nemzetiségi tanulóink is min­den támogatást megkapnak: kol­légiumi ellátásban; ösztöndíjban ugyanúgy részesülnek, mint a ma­gyar anyanyelvű ifjúság. A kol­légiumi hálózatot — amely a nemzetiségi iskolák mellett mű­ködik — ebbeu a tanévben új kollégiumokkal bővítették ki. Az általános és középiskolai tanulók számára diákotthonokat, a főis­kolások és egyetemi hallgatók ré­szére diákszállókat rendeztek be, Kormányzatunk — a Párt kez- deményezéséro ' — gondoskodott az iskolák korszerű felszerelésé­ről is. Több mint 300.000 forint értékben kaptak a nemzetiségi is­kolák természettudományos fel­szerelést. Az idei iskolaévben Hrr- minchárom új nemzetiségi álta­lános iskolai tankönyvet kaptak a tanulók — százezer példány­ban. Minden nemzetiségi iskolában az illető nemzetiség anyanyelvén írt könyvekből ifjúsági könyvtá­rakat, a nevelők számára pedig pedagógiai szakkönyvtárakat lé­tesítettek. „Már nem nésih ki a dolgozót az étteremből66 Tisztelt szerkesztőség! Három hónapja annak, hogy mi, dolgozó parasztok, hatan Kecske­métre mentünk ügyeink elintézé­se végett. Bementünk a Beretvás büffébe, mint állami vállalathoz és bizony, szomorúan jöttünk onnan ki. A büffében nagy volt a -vaj a forgalomtól és boly sem volt, hogy liataii leülhessünk. Bementüuk egy hosszú terembe, szép, fehér ! térítőkkel voltak az asztalok 1c- teritve. Egy-két asztalnál kipiro­sított kisasszonyok ültek, mi is , indultunk, hogy bemegyünk, a ma­gunkkal vitt élelmünket elfogyasz- ! szűk ég valami italt igyunk. Evés után egy magas illető — úriember lehetett — kinek nem tetszett a tlii, egyszerű dolgozók jelenléte, ki. küldött a teremből bennünket. Na. • gyón rosszul esett bizony nekünk, , hogy mi, dolgozó parasztok, akik versenyben termelünk, és bizakod- I va mentünk be a Beretvásba, mint a nép tulajdonát képező üzembe, , kiküldtek, mert a munkától kér- 1 ges a tenyerünk és az elfoglaltsá­gunk miatt nem értek rá embe­reink borotválkozni. De örömmel írom és vegye tudomásul minden ■ kecskemétkürnyéki dolgozó pa­raszt, hogy a kecskeméti étterem­ben azóta megváltoztak az embe rek és most nyolcán voltunk beüt és a büffében akartunk leülni, de egy fekete, erősen kopasz munkás jött hozzánk, hívott az étterembe Mi, kissé húzódozva elmondtuk a fájdalmas történetet, bogy nem me­gyünk be, mert klküldenek. A kö­zéptermetű, fekete, kopasz bácsi beültetett a nagyterembe és mivel a szövetkezeti gyűlés alkalmával történt az ügy. kezdett velünk a szövetkezeti politikáról, annak elő­nyeiről beszélni. Megvilágította az üzemi gazdálkodás előnyeit, rámu­tatott az állami gazdaságok és tszcs-k eddig elért eredményeire. Bizony, ezek után megelégedéssel hagytuk el a Beretvás szállót, s dolgozók üzemét. Látjuk, jó elv. társak kezében lehet, mert felvi­lágosultak az ott dolgozó munká­sok is­Kérem az njségíró elvtársakat, o pár sorom írják meg a lapban, hadd tudják a kecskemétkörnyéki dolgozók, hogy a kecskeméti Bérét, vás étterem már tényleg a dolgo. zók szolgálatában áll. Szabadsági Kemény Siniorné. Gátér is a fanácsválaszfásra készül A kövesút mellett hosszan két sor ház, beljebb a szántóföldekbe ágyazva még néhány. Két perc alatt átérni a falun és máris elhagytuk Gátért. S ez a kis falu egy év. óta mégis egyre többet hallat ma­gáról. A nyáron kezdődött, amikar egy- szercsak minden újságba belekerült a neve, hogy Gátér elsőnek teljesítette 100 százalékig a begyűjtést. A vándorzászló büszkén hirdeti is ezt mindenkinek a szö­vetkezetben. Most a napokban az őszi verseny ügyét tárgyalták meg. A gyűlésen ott volt a falu majd minden dolgozó pa­rasztja és lámpagyujtásig meg is született a határozat. Gátér vállalta, hogy az őszi vetéseket nem október 22-re, hanem már 15-re befejezik, vagyis a választások előtt egy héttel. Lelkes készülődés folyik Gátőrén a választásokra. Maga a versenyvállalás is annak eredménye, hogy a gátéri dolgozók az alvégtől a felvégig, minden házban tisztában vannak a tanácsok jelentőségé­vel, Az a hatvan népnevelő, akik a Majsán végzett népnevelő iskoláról hazatérve, munkába léptek, apróra átbeszélik a falu­val ezeket a kérdéseket. S a választási harc előkészületeiben nagy, komoly felada­tot vállaltak Gátéren az asszonyok, az MNDSz-tagok. ötvenhaton vannak, de va­lamennyien egyenként komoly, lelkes szer­vezők. Nem kis részük volt, a begyűjtési győzelemben is, de a választásokra azután latba vetették minden erejüket. A nép­nevelő csoportok több mint felét, asszo­nyok alkotják. Kádár Imréné 20 tagú cso­portjában például mindössze 5 férfi nép­nevelő van. Hogyan agitálnak. milyen érveket hasz­nálnak ezek a népnevelők? Tudják a falu dolgozóinak minden problémáját, hiszen maguk is benne élnek. — Azért jó ilyen kis faluban élni és dolgozni — mondja mosolyogva Samu Istvánná, — mert ha a falu felső végén, Kis Istvánéknál tör­ténik valami, félóra múlva az alvégi Nagy Jánosúk is tudnak róla. Közös minden gondunk és együttesen segítünk rajta. A falu dolgozóinak ilyen összefogása az, amely megkönnyíti itt a munkát. De nem a véletlen műve, a Párt, a jó népnevelő' munka serkenti, erősiti folyton. Nem kö­zömbös ezért a választás kérdése sem Gá­téren minden dolgozó tudja, hogyha va­lami jó éri a falut, abban mindenki részes. Esténként, amikor a földekről már mindenki hazatakarodik, útnak indítunk „ népnevelő párok. Három körzetre osztották a falut, egy-cgy körzetbe tíz pár jut. Von idei bőven, egy családnál sokszor estéket ott töltenek. Gátőrén más példákból, de a saját tapasztalatukból is megtanulták, hogy hamar munka ritkán jó. 1 jét nép­nevelő nem mozog esnie g dolgok felszínei:, nem pufogtat légbölkapoit érveket, ha­nem úgy felkészül minden vitára, hogy abból az ő szava, a Tárt igaza kerüljön ki győztesen. Az cr.vck súlyosak, meggyőzök. Először >s esni; fel kell sorolni mindazt, amit a hároméves cs az ötéves terv adott,. Min­denki látja ezeket, de uz 'mberck feledé­kenyek. Nem árt ismételten iigyclmez’-e'ni őket az új magtárra, g szép ki tiarhelyi­ségre. Vagy arra. hogy mit jelent a két új tanyai iskola. Nem kell már a gyere­keknek sárban-fagyban bosszú kilométere­ket gyalogolni, a faluba. Bekötőút is épült Mennyi minden, rövid pár sztendő alatti Pedig a java még esak ezután következik Mert még elében az évben villanyt kap a falu, megépül n pálmonostori bekötő út, a községben orvosi rendelő, piactér létesül. Ez csak a nagyja, hol van még a többi, amikre régen gondolni sem mertek. A petróleumlámpák fénye mel­lett csendesen bólogatnak a családok. Mi­lyen szép, hogy a tanácsokba magukfajUi emberek kerülnek. Nem olyanok, mint ak’k ezelőtt ültek a községházán. ,8 most már ők kezdenek cl mesélni a régi időkről, l'öll Ferenc lakkcsizmás segédjegyzöröl, aki az akciós ruhákért sorbanéilló asszonyokat szélkergette, közben a boltból görnyedve hordták szemükláttára kocsikra a hűld- kok. A bíró, a pénztáros, a községháza apraja-nagyja kulák volt — ahogy Faze­kas Pál bácsi mondja/,,még tán az atya- isten is rámáscsizmás kulák volt akkor‘. Kanizsai Imre pénztáros csinálta meg azt is, hogy amikor már vagy 270 forintot el­sikkasztott a kasszából, ráfogta Kádár Imrénére, hogy neki fizette ki hadisegély címén. Aiáiratlan nyugtával akarta bizo­nyítani. Kádamét még a felsőbb hatósá­gok is meghurcolták, míg kiderült ártat­lansága. A Kanizsai Imréik keze.hosszúra nyúlt akkoriban, Kádár Imréné három- gyercl.es hadiözvegy nagyon keservesen ta­lálta meg az igazál. De emlékeznek a régi községházabeli urakra azok is, akiket Tölt scyédjegyző szolgálni küldött, „ahelyett, hogy az állam nyakán akarnának élős- köáni'*, mikor az özvegyek segélyért men­tek hozzá, ö nevezte naplopöknak azokat i .i.i i r . .............. _ h ............. ii i r a legényeket, akik nem voltak hajlandók éhbérért a bőrüket is lengúzatnl a kólák­kal és panaszra mentek a községházára. Mrghányj Ah-vettk a jelöltek dol­gát is. Olyan embereknek keU azoknak lenniök, akiknek az élete, munkája olyan, mint egy üvegfalú ház; beleláthat az egész falu. Mert vesztett ügye van annak, akit akár csak egy falubeli dolgozó paraszt is nem becsül. Élnek a jogukkal a gátóriek, nagyon megválogatják, hogy kit küldenek a tanácsba. Az öreg Fazekas Pál példa­képe a faJunak. Pártonkivüli középparaszt. Felesége jó munkát végez az MNDSz-ben- A begyűjtést 2j0 százalékra teljesítette, benne van minden mozgalmi munkában. A tanácsbavaló. Ifj. Hajdú Józsefet, a DÉ- FOSz-titkárt is ismerik pendelyes kora óta, Köztílükvaló, cselédember volt. Nem kell fűlni, hogy elárulja a dolgozó parasz­tokat, egy életre való tartozása van a ku- , lakokkal szemben, akiknek húzta az igát. Körmöczi Mátyás községi bíró, az „Uj Ba­rázda1’ csoport elnöke, Gg.ovai András, • község pártszervezetének titkára. Bele­valók a többiek is. Kádár Imréné, if i Sza­bó Sándor, Samu János, Varga András. Munkájukén keresztül bizonyították be ed­dig is, hogy egyek a néppel. Gátéren úgy készülnek a választásra, mint egy sorsdöntő eseményre, Tudják, hogy most aztán igazán tőlük függ, hogy fordul a. falu sorsa. Volt rq idő megta­nulni. hogy mit jelentett, amikor a nóp ellensége Hit a nyakukon és tartotta kéz­ben a falu gyeplőjét. Október 22-c Gátéren is a dolgozó nép új, nagy honfoglalása ' lesz, az alkotmány által biztosított hata­lom a.-z irányításban is azok kezébe kerül akiket megillet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents