Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-28 / 145. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI Tapasztalatok a kiskunfélegy­házi agitációs tanfolyamok­ról. — A bajai Gyapjúszövet­gyár dolgozói munkafelaján­lásokkal ünnepük a tanács­választás napját. — Felső- szentiván dolgozói október 22-re befejezik az őszi vetést V. évfolyam, 145. szám Ara 50 fillér 1950 szeptember 28, csütörtök Szeptember 30-!g fizetik ki a Imi forintos jutalmat a szállítási szerződéssel lekötött gabona után Az őszi munkát szabotálják a kecskeméti kulákok Göböljáráson minden dolgozó nyert Újabb árurejtegető, rémhírterjesztő spekuláns bandákat lepleztek le Példás, kemény ítéletet követelnek a félegyházi, alpári, halasi és majsai árurejtegető spekulánsokra a dolgozók Pár héttel ezelőtt falun és vá­roson egyaránt egyik napról a másikra kifogyott a cukor, s mi­vel legtöbb dolgozónak nem volt fejhalmozva semmiféle készlet, kénytelen volt sorban állni. Ak­kor még nem, vagy alig tudták sokan, hogy a nehézségek okozói, akik a közellátási zavarok mö­gött meghúzódnak, nem mások, mint a volt nagykereskedők, spekulánsok, kupecek és kulákok. Vájjon, kinek lenne érdeke a za­varkeltés, a háborús hangulat megteremtése és az, hogy a dol­gozók tömegeit a fennálló rend­szerrel, a népi demokráciával szembeállítsák. Ha végigolvassuk azoknak a névsorát, akiket le­lepleztek. akkor azt látjuk, hogy az elmúlt rendszer, az úri Ma­gyarország minden söpredéke ott találhat ebben a társa­ságban. Az éleujárnak a nagykereskedők, az infláció konjunktúralovagjai és a sötét, sunyiképü falusi kulákok. így van ez Kiskunfélegyházán is, ahol a napokban leplezték le .vitéz“ Tóth István árurejtege- tőt „Vitéz" Tóth Istvánnak Kis­kunfélegyházán két sarokháza van. Vagyonát 3 tehergépkocsijá­val szerezte. A MATEOSz-nak volt a tagja. A háború erősen tönkretette országunk közlekedési hálózatát. Míg a dolgozók éjjel- nappal verték az új hidakat, fek­tették le a vasúti síneket, ad­dig „vitéz“ Tóth István kihasz­nálva a konjunktúrát, éjjel-nap­pal fuvarozott. De nemcsak a fuvarozási keresletet használta ki. hanem bőségesen feketézett is. Mivel kocsijai nap mint nap fu­tottak a Duna-Tisza között, ösz- ezevásárolt mindenféle élelmi­szert és azt a városokba, főleg Budapestre csempészte fel. „Vi­téz" Tőth István az infláció ide­jén nagyon megkedvelte a fekete- üzleteket. Még titkos szeszfőzdé­re1 is rendelkezett. Amikor Kis­kunfélegyházán a Magyar-Szov­jet Társaság székházát bővítették, akkor elfalazott helyiségre buk­kantak. Az elfalazott helyiség bejárata a disznóólba torkolt. Itt találták meg „vitéz“ Tőth István titkos szeszfőzdéjét. De napvi­lágra kerüjt a volt MATEOSz- fuvaros egész titkos élelmiszer­készlete is. Találtak olt közel 100 kilo­gramm cukrot, 300 kilogramm nullásliszte4, (a féreg már nagy pusztítást végzett ben­ne), több mint félmám séf, rengeteg húst és egyébb köz­szükségleti cikkeket. A házkutatás során kiderült, hogy ,,vitéz" Tóth István. a jugoszláv titóistákkal áll kapcsolatban. Kiderült a levelekből az is, hogy sógora állandóan átjár Jugoszlá­viába és oda lovakat is csempé­szett és hírszerző szolgálatot tart fenn. „Vitéz“ Tóth István a fel- szabadulás után lépett be a Szociáldemokrata Pártba is a jobbszárnynak egyik leg­hangosabb híve volt, Felesége és leánya, annak ellené­re, hogy rengeteg élelmiszert hal­moztak fel, az utóbbi hetekben állandóan sorban álltak. Különö­sen a cukorra feküdtek rá, ugyan­akkor, amikor egy mázsa cukrot falaztak el. „Vitéz" Tóth Istváu volt a félegyházi fuvarosok „csá­szára“. Annyira megszedte ma­gát, hogy gőgjében már nem tu­dott, hogy mit csináljon. — Ha repülDj tudna, a félegyházi nagy­templom tornyára rakna fészket — így jellemezték „vitéz" Tóthot a félegyházi dolgozók. Árurejtegető még Muraközi Jó­zsef kiskunfélegyházi járási ál­latorvos is. Az állatorvos a fel­szabadulás után került Kiskun­félegyházára. Rengeteg pénzt ke­resett, családja nagylábon élt. Az árurejtegető járási állat- •rves lakásán 50 kilogramm kockacukrot, nagymennyiség­ben amerikai eredetű kávét és kakaót, továbbá gyapjúszöve­tet halmozott fel. A járási állatorvos úgy hálálta a népi demokráciának a havi 5—6000 forintos jövedelmet, hogy elvonta a dolgozók elől a köz­szükségleti cikkeket. Példáját Bencsik Sándomé is követte. Ben- csikné ugyanaban a házban lakik, ahol Muraközt József. Bencsikné lakásán is közel félmázsa kocka­cukrot találtak. De nemcsak Félegyházán, ha­nem a környéken is találunk olyan díszvirágokat, akik mint a nép ellenségei „díszelegnek“. Ilyen Kiskunmajsán Tábis Lajos szűcsmester és fia. A két szűcs állandóan bőrrel feketézett. Csak az juthatott bőrhöz, aki megfi­zette magas, fekete árát. Tabi- séknál 100 darab kikészített bőrt. továbbá 20 darab nyersbőrt ta láltak. A szűcsök a környékbeli ku- tikoktól összevásárolták a nyersbőröket és azokat kiké­szítették és a feketepiacon ér­tékesítették. Alpáron őrizetbe vették Füleki Istvánt. Ez a kulák nagymennyi­ségű lisztet, sőt, cukrot, kakaót, kávét, aranyat és textilárut rej­tett el. A leltározó bizottság meg­állapította, hogy ez a kulák 20 évig élhetett volna anélkül, hogy a legki­sebb munkát végezte volna el. Azért halmozta fel a tartaléko­kat. hogy esetleges háború ese­tén megélhetését biztosítsa, il­letve a feleslegeket busás haszon­nal értékesíthesse. Kiskunhalason az utóbbi idő­ben különsen a hússal feketéztek. A rendőrség rájött arra, hogy a hentesek a tanyavilágban a ku- lákoktól vásárolják az állatokat. A tanyákon feketén levágott ál­latokat pedig Halason értékesítik. Ilyenek voltak Pataki László és Huszár Ambrus kupechentesek. Ezek mészárszékükben állandóan a feketevágásból eredő borjú- és disznóhúst mértek. Pataki László lakásán rágóhelyiséget is állított fel. Ez a népnyúzó kupec elsősor­ban a nagyságákat" szol­gálta ki is ezeknek juttatta a húst. A másod- és harmadren­dű húsokat a proletároknak adta el, A dolgozók példás, kemény íté­letet követelnek az árurejtege- tökre. Zolnai Piroska Félegybá- zán így nyilatkozott: — Ezek a bitangok miatt kell a dolgozó nép­nek sorban áUni. Az árurejtege- tök miatt nem jut sokszor elegen­dő cukor, flanel nekünk. Ezek a gyalázatosak egg kanál vízbe foj­tanának bennünket■ El kell venni a kedvüket a halmozástól, hogy soha többé ne jusson eszébe ilyesmi egy kuliknak, egy speku­lánsnak sem. Nagy Ilona Alpáriéi a követ­kezőket írja: Kemény, szigorú ítéletet követetünk, olyant, hogy minden kulák, minden áruüzér megemlegesse és amelytől vissza­riad, minden ellenségünk. Míg a dolgozók az eke szarvánál, az esz­tergapadoknál, a hivatali asztalok mellett megfeszített idegekkel dolgoznak, addig ezek az dntrej- tegetők feketéznek, zsírosodnak és bomlasztanak. A munkások és dolgozó parasztok elvetemült el­lenségére példás ítéletet követe­tünk. Alig több, mint egy hete, hogy lezárult a tervkölcsön első sorsolása és alig több néhány napjánál, hogy a boldog nye­rők átvették nyereményiket. A falvakban, városokban, üze­mekben még mindig izgalom­mal beszélnek erről a dolgo­zók. Arról, hogy a kommunis­ták szavára biztosan lehet épí­teni, arról, hogy amit a Párt megígért, teljesítette, arról, hogy érdemes volt tervkölcsön^ jegyezni, kölcsönadni az állam­nak, mert a kölcsön közvetve és közvetlenül is megtérül min­den dolgozónak. Nincs olyan terület, város és alig vau olyan falu, ahol ue volna legalább egy szerencsés nyerő. Csak magán Kecskemé­ten több mint másfélszázezer forintot tesz ki a nyeremények összege és az egész megye terü­letére eső összes nyeremény meghaladja a félmillió forintot is. De a megye minden városá­ban, falujában akadnak olya­nok, akiknek kötvényeit most, az első sorsolásán húzták ki. A boldog nyerők népünk vala­mennyi rétegéből megtalálha­tók. Megyénkben egész sor a nyerő parasztok száma. Sza­badszálláson például Bognár Pál dolgozó paraszt is a nye­rők között van. De el lehelne mondani sorjában, hogy meny­nyien nyerlek: Túri József, a jakabszállási gépállomás veze­tője, Tóth István kunszentmik- lósi dolgozó paraszt, Bernát Gáborné dolgozó iparasztasz- szony, Újvári Sándor kovács­mester, Csankó János bajai iparoslanuló — és ki tudná felsorolni mind — százak és ezrek vették boldogan tudomá­sul, hogy már az első sorso­lásnál szerencse érte őket. De nemcsak erről beszélnek a városokban, falvakban. Az foglalkoztatja a munkásokat, dolgozókat, hogy mennyi vív­mány, eredmény van abból a kölcsönből, amellyel ők is se­gítették az ötéves tervet. Nincs a megyében egyetlen város, falu sem, amely ne kapott vol­na már eddig is az ötéves terv eredményeiből, amelynek dol­gozói ne látnák, hogy az Öt­éves terv értük, népünk élet- színvonalának emeléséért van. Tehát nemcsak arról van szó, hogy öt év alatt mindenki leg­alább névértékben visszakapja a jegyzett összeget, hanem azon túl és elsősorban arról, hogy a tervkölcsön népünk életszínvo­nalának emelését, pépünk bol­dog jövőjének építését segíti elő. Nincs a megyében olyan vá­ros, olyan falu, ahol ne lehet­ne konkrét példák sokaságát felsorakoztatni. Az ötéves terv keretében például mintegy hat- ezerháromszáz új lakás épül. Kiskunhalason már meg is kezdték a kislakások építkezé­sét, ami még ebben ez évben befejeződik. De nem mariadnak ki az ötéves terv vívmányaiból a ^tanyai dolgozó parasztok sem. Tizenhét tanyaközpontban kez­dődött, vagy kezdődik meg építési hitelakció keretében a kislakásépítkezési Az elmúlt félévben négy helyen —- Göböl- járás, Kömpöc, Lakitelek és Zsanaeresztő tanyaközpontok­ban — kezdődött meg az épít­kezés. Ki tudná elmondani mindazt a hatalmas beruházást, amely minden városnak, falunak, ta­nyaközpontnak biztosítja a fej­lődést. Ki tudná felsorolni, hogy mennyi napközi otthon, iskola épült fel vagy újjá me­gyénkben, hogy dolgozó népünk életszínvonalának emelését ho­gyan segítette már eddig is az ötéves terv. Dolgozóink látják: a tervköl­csön nemcsak úgy térül meg, hogy .pénzben, közvetlenül visz- szakapják, hanem úgy is, hogy gyárak, gépállomások, lakások, kutak, hidak, utak épülnek be­lőle, ami mind népünk boldo­gulását, felemelkedését szol­gálja. Ezért volt elsősorban érde­mes 'tervkölcsönt jegyezni. Ez az, arai foglalkoztatja városban és falun egyaránt a dolgozókat. A tervkölcsön, a mi tervkölcsö- nünk szocialista építésünk meg- gyorsttását, országunk, békénk, eredményeink védelmét — egy­szóval: népünk életszínvonalá­nak emelését szolgálja. A terv­kölcsön közvetve és közvetlenül is sokszorosan visszatérni né­pünknek, mert a mi Pártunk, a kommunisták szavára bizto­san lehet építeni. A tervköl­csön sorsolásánál egész népünk nyertes, mert a szocialista épí­tésre fordított kölcsön gyü­mölcséi egész népünk élven. (Nyertes az egész dolgozó nép

Next

/
Thumbnails
Contents