Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-26 / 143. szám

Szombaton tárgyalta a mun- kásbíróság a közeüátás hiénái­nak. a HÚSÉRT volt kártevő ve­zetőinek bűnügyét. A tárgyalás folyamán a bitangok hazug véde­kezése percek alatt összeomlott. \ vád'otiak egymásután ismerték be bűnösségeket. Szita, a fővád­lóit, a keresztkérdések nyomán beismerte, hogy a f 1 ö kv e z ető-k 101 száza­sokat, ezreseket vett fel, s ennek fejében szemethúnjt a visszaélések felett, támogatta szabotázsukat. Ölti tanácselnöknek arra a kér­désére, hogyan károsították mega dolgozókat, Szita elmondotta, hogy például az újpesti 5ő-ös fióknál az egyszerű do gozók- nak jutott a csontos rész, a szfnhús pedig a protekció­sok nak. A tárgyalás folyamán bebizo­nyosodott az is, hogy Szita, aki aljas tevékenységével nagymeny- nyiségű húst vont el a dolgozók elő’., már 1938 bán tagja volt a nyilas pártnak. Imreh János másik fővádlóit, a HUSÉRT másik vezetője,vallo­másában elmondotta, hogy több papirt tettek a zsír alá, más­kor olcsóbb húst adlak a dol- oozó vásárlóknak, a iobb. a drá- dálb helirett. amelvet viszont az ismerős eszpresszótulaidonosok- nak. maaánvendéalösöknek iut- látták. Sorra vallottak a vádlottak. Draskóczv László vádlott el­mondotta. hogv körülbelül 50 ezer forintot sikkasztott el, mini az egvik áruda vezetője. Az 50 ezer forintot úgy barácsolta össze. hogy nem a dolgozóknak, hanem a magánivendiéglősök­nek, feketén adta el a húst, többek között a Ketter-ven- déglönek és a lóverseny tért vendéglőnek. Az Ítélet Délután 5 órakor a nép nevé­ben Ítéletet hirdetett a munkás- bÍróság. Szita Pált és Imreh Já­nost halálra és teljes vagyonel­kobzásra, Hizsnyai Pált 15 évi, Sollt Pált 12 évi, Koncz Józsefet 13 évi, Sípos Józsefet 15 évi, Már­ta Andrást 10 évi, Draskóczy Lászlót 10 évi fegyházbüntetésre ítélte. V égrehaj t ották a halálos ítéletet A budapesti munkásbíróság ál­tal halálra Ítélt Szita Pálon és Imreh Jánoson az ítéletet szom­baton este végrehajtották. A páhi gépállomás csatlakozik a pusztaszabolcsiak versenykihívásához Az országút egyik kanyarulatá­ban x>ár apró hfiz lapul. A páhi gépállomás épületei. Ideiglenesen itt helyezték el a gépállomást. A falu túlsó végén már megkezdőd­tek az építkezések. Még ebben az évben a gépállomás irodát, 27 mé­teres kombájn-színt, műhelyt, da­rálót és nyitott szint kap. Az ala­pok már készek. A gépállomás irodájában hal­vány fényt szőr a petróleumlám­pa Farkas Tibor főgépész, Vujno- vics Antal, a gépállomásvezető helyettese, Bihari Sándor politikai felelős és Kamasz István körzeti mezőgazdász az asztal fölé hajol­nak. Tanulmányozzák a puszta- szabolcsi gépállomás dolgozóinak felhívását, amelyben azok meg­fogadták, hogy a gépállomás körzetében lévő valamennyi községben a tanácsválasztások napjára befejezik az őszi vetés rájuk váró munkáját. A gépállomás dolgozói lelkesen csatlakoztak a felhíváshoz, hiszen már régebben határozták el, hogy úgy végzik a munkát, hogy a kör­zetben lévő dolgozó parasztok ele­get tehessenek a Megyei Tanács felhívásának és Bihartorda község versenykihívásának. A gépállomás dolgoxói a tanácsválasztás tiszteletére a munka termelékenységét úgy fo­kozzák, hogy jómlnőségfl munká­val lerövidítik a vetőszántás és vetés idejét Ezt úgy érik el, hogy a gépállomáson két bri­gádot szerveztek. Az Előre-brlgádot Busi József, a Béke-brigádot pedig Medveczki Béla vezeti. Egy-egy brigádba négy-négy gépet osztottak be. A brigádok egymással versenyben útinak. Négy község tartozik a gépállomás körzetébe. Egy-egy brigád két községet vállalt, ami azt Jelenti, hogy ezekben a köz­ségekben a tanácsválasztások nap. fára befejezik az őszi vetést. Hiányossága a gépállomás mun­kájának az, hogy mindezideig egyetlen egy gépállomással még vem állnak versenyben. Ennek is tulajdonítható, hogy a talajművelé- Si szerződések megkötésénél erősen lemaradtak. Az előirányzott terü­letnek mindezideig alighogy a felét tudták szerződéssel biztosí­tani. Ez azt Jelenti, hogy nem nagy segítségére vannak a dolgozó parasztságnak abban, hogy szorgalmas munkájával, korai vetéssel biztosíthassa, hogy jövőre még nagyobb legyen a dolgozók kenyere. A gépállomás munkáját az is hát­ráltatja, hogy a körzetükbe tar­tozó községi pártszervezetek nem vitték úgy a felvilágosító munkát, j ahogyan azt vinni kellett volna, j Az osztályharc is ellaposodott. I így a kulákoknak sikerült hátrál­tatni az őszi munkákat úgy, hogy nem takarították le a kukorica­szárakat. A dolgozó parasztság a kulákság uszályába került és nem sietett ezzel a munkával. így a gépállomás gépei napokon át tét­lenül álltak, nem tudták elkezde­ni a munkát. A kuiákság azt han­goztatta, hogy „még éretlen a ku­korica". Amikor azt jobban meg­vizsgálták, akkor azt tapasztal­ták, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Erinek ellenére későn kezdték a törést és kint hagyták a szárakat. így a gépek nem tud tak dolgozni. Pedig a páhi gépállomás dol­gozói újításukkal is felkéssültek arra, hogy az őszi munkát minél gyorsabban és zavarmentesen tud­ják elvégezni. A nyáron azzal kí­sérleteztek, hogy két cséplőgé­pet egy erőgéppel, kardántengely segítségével hajtsák meg, most pe­dig olyan újítással, améy megköny- nyíti a homok» szántást. Rájöttek ugyanis ama, hogy a homokon való szántásnál nem a traktor ül le, hanem az eke. Ezért az eke kerekeit szélesí­tették és csúszóját megköny- nyítették. Medveczki Béla, — aki eddig négy újításáért már jutalomban is részesült, — most azon dolgo­zik, hogy a traktor első kerekére is kapaszkodókat szereljen. Ka­paszkodó éltarajt szerel az első kerékre, ezáltal megakadályozza azt, hogy eltörjön a lengőtengdy csapszege. Az így felszerelt trak­tor kisebb helyen tud megfordul­ni. Medveczki Béla még más újí­táson i$ dolgozik. A traktor ki­pufogójából kidübörgő hang szok­ta az állatokat megijeszteni. Nem egy szerencsétlenséget okozott. Medveczki azon fáradozik, hogy a kipufogást hangtalanná tegye és a kiáramló erőt hasznosan fel­használja. Medveczki ezzel a gon­dolattal már hosszabb idő óta fog­lalkozik és minden remény meg­van arra, hogy fáradozásait ezen a téren is siker koronázza. A gépállomás dolgozói mindent elkövetnek, hogy a dolgozó; pa­rasztság időben végeahesse el az őszi munkákat. De munkájuk mellett nem feledkeznek meg ar­ról sem, hogy fejlesszék a körze­tükbe tartozó termelőszövetke­zeti csoportokat. A gépállomás népnevelői jó felvilágoeltó mun­kájukkal eddig már két új terme főcsoportot is alakítottak. Egy©t Páhiban, egyet pedig Soltszent- imrén. De a népnevelők addig nem nyugszanak, míg Izsákon (az Uzsovic-teíepen), Kullerban és a Páhi köziedében elterülő Matyó­földön újabb csoportot nem léte­sítenek. A gépállomás dolgozói fgy kapcsolják össze a feladato­kat. A bajai Magasépítési NV ács-brigádja kapta meg a szakszervezeti versenyzászlót A bajai Magasépítési NV dol­gozói versenymozgalma mind szélesebb kereteket ölt. Az új normák túlteljesítése a cél az öntudatos dolgozók soraiban. Az elmultheti kiértékelés során a szakszervezet által adományo­zott versenyzászlót Mészáros Lajos, az egyik vidéki építkezés kőművese nyerte el, új normál­jának 192 százalékos teljesíté­sével. A versenyzászló elhódításá- ért nemes versengés indult meg. Az ácsok, akik eddig az új nor­mák teljesítésében a leghátul , kulloglak, most megfogadták, i hogy jobb munkaszervezéssel és a munka észszerűsítésével ma­guknak hódítják meg a ver­senyzászlói. A versenyszellem győzött a dolgozók soraiban, amikor új normájuk teljesíté­sét az egyik bajai építkezésen dolgozó Jerkovits Lajos brigád 201 százalékra teljesítette, ami­vel elhódította a maga számára a díszes versenyzászlót. A kőművesek é.s az ácsok kö­zött most fokozott versenylen- düiet indult a versenyzászló megtartására, illetve visszahó­dít ás ára. A szakszervezetek veszik át a társadalombiztosítást, jelentős javítások lesznek a biztosítási szolgáltatások terén A» Elnöki Tanács határozata Az Elnöki Tanács, a miniszter- tanács javaslatára, törvényerejű rendeletet adott ki, amely a tár­sadalombiztosítás ellátását a szakszervezetekre bízza. A társadalombiztosítás és an­nak szerve, az Országos Társada­lombiztosító Intézet, jelentősen fejlődött a felszabadulás óta. A szolgáltatások rendszere és az ügyvitel azonban nagymértékben bürokratikus maradt és a dolgozók közvet­len ellenőrzése a társadafotn- blztostás munkájában csak kismértékben érvényesült. Ezért a minisztertanács, a Ma­gyar Dolgozók Pártjának javasla­tára, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, úgy ha­tározott, hogy a társadalombizto­sítás ellátását közvetlenül a dol­gozókra bízza, a társadalombiz­tosítás irányítását pedig a szak­szervezetekre, illetőleg a Szak- szervezetek Országos Tanácsára. A minisztertanács a társada­lombiztosításnak a szakszerveze­tek rész-ére való átadásával egy­idejűleg az alábbi intézkedéseket Hozta a betegségi segélyezés meg­javítása érdekében. Október 1-től a táppénz már a megbetegedés első napjától jár, szemben az eddigi gyakorlattá', mely csak a betegség negyedik napjától kezdve nyújtotta a táp- pénzt. Eddig a dolgozónak, ha család­tagja nem volt, a kórházi ápolás alatt 30 nap’g nem járt táppénz, s azután is csak negyed-táppénzt kapott. Ezentúl a kórházba^utalt dol­gozónak a kórházi ápolás első napjá­tól kezdve jár a táppénz fele, ha pedig gyermeket, vagy ke- resőképteton családtagot tart el, a táppénz 80 százalékát kapja. Eddig az OTl nem fizetett gyer­mekágyi segélyt azokra a na­pokra, amíg a szülő nő a kór­házban vöt. Ezentúl a kórházban fekvő szülő nőnek is jár a gyermekágyi segély fele. Eddig a dolgozó egyévi beteg­ség után elvesztette igényét a to­vábbi ellátásra s ha ismét mun­kába állott is, csak újabb hónap elteltévé' kaphatott gyógykezelést és kórházi ápolást. Október 1. napjától kezdve az újra munkába álló dolgo­zót azonnal megilleti az or­vosi kezelés, gyógyszerellátás és kórházi ápolás. Ezeken a legfontosabb intéz, kedéseken kívül a miniszterta­nács még több más rendelkezést is hozott, részben a táppénzellá­tás javítására, ’részben ped g egyes olyan szolgáltatások egye szerüsité-sére, amelyek fe esi égé­sén sok utánjárást, vagy bürokra­tikus eljárást gényeltek. A SzOT üdvözölte a Párt és a kormány nagyjelentőségű elhatározását A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa 1.700.000 szervezett dolgozó nevében üdvözölte a Párt és a kormány nagyjelentőségű elbatá- r.zá«á‘ „Ez a rendelkezés — hangzik a SzOT üdvözlése — hatalmas lé­pést je'ent előre a do gozö töme­geik szociális gondozása terén. Munkásosztályunknak ez az újabb vívmánya azért vált lehetségessé, mert a dolgozók, hűen követ­ve a Magyar Dolgozóik Párt­ját, bölcs vezérünket, Rákosi Mátyás elvtársai, áldozatos mimikával, a termelés fokozá­sával, miinkaversennyel sike­resein építik a szocializmust hazánkban. A dolgozók tmaguk és családjuk nevében örömmel veszik tudomá­sul a társadalombiztosítási szol-- gáilatósok és segélyeit szfnvona- ának felemelését." Budai elvtárs válasza a Először is köszönetét kell mondanom azért, hogy Pártom kritikát gyakorolt munkám fe­lett és rámutat hibáimra, ami nekem, mint kommunistának, jól esett éspedig azért, mert hi­báimat még idejében észrevette és nem akkor, amikor már ne­hezen lehetett volna rajta segí­teni. A cikken kérésziül jöttem Tá arra. hogv én majdnem letér­tem arról az útról, amelyiken minden öntudatos dolgozónak, főleg a kommunistáknak halad­ni kell. Rákosi elvtárs febr. 10-i beszédét hallgattam és olvastam, és érzem még ma is, hogy az kapott kritikára olyan kitüntetésben, amilyen­ben a kapitalista rendben soha­sem részesülhettem volna. Hálával tartozom Pártunknak azért, hogy felhívta figyelme­met. ígérem és megfogado-m, h~-?y meg fogom javítani mun­kámat, szem előtt tartva a Párt célkitűzéseit a dolgozó nép ér­dekeinek izemelőtt tartásával, hogy a belémhelyezett bizalmai továbbra is kiérdemeljem. Azonban kérem a Párt és az Ü. B. fokozottabb támogatását, mert idáig nem kaptam meg azl a támogatást, amivel munká­mat megjavíthattam volna és ezen keresztül tudtam volna hibáimat is kiküszöbölni. mindnyájunknak szólt, még ne­kem is. Példaként kell követnünk a Szovjetunió műszaki értelmisé­gét, kiknek munkája már bebi­zonyította és ma is megmutatja, hogyan kell élen járni a műsza­ki vezetőknek a szocialista tar- me’esLen. Pártunk, Rákosi eivtárs veze­tésével, minden támogatást meg­adott és megad a műszaki ve­zetőknek, éppúgy, mint a fizikai dolgozóknak, de elvárja tőlünk, hogy jó munkánkkal segítsük a szocializmus építését. Most ipedig önkritikát kell gyakorolnom azért, mert mind­ezek érdekében keveset tettem, annak ellenére, hogv olvan meg­becsülésben nem volt részem a múltban, mint ma. népi de­mokráciánkban. Munkám után máris nem egyszer részesültem így nem került sor arra sem i hogv hibáimra előbb rámutassa- | nak. Annak ellenére, hogv hibá- ! kát követtem él. azonbaan a ve- | zetésem alatti időben némi ered- | mények is mutatkoztak, pedig a vállalat központjából, Kecs­kemétiről, az ott székelő műsza­ki vezetőktől sem kaptam meg a kellő támogatást. Ahhoz, hogy az építőiparra váró ha’almas, nagy feladatokat el tudjuk végezni, egyember- ként kell felsorakozni a Párt mögött, mert csak így fogjuk tudni megvalósítani 5 éves ter­vünk időelőtti, sikeres befejezé­sét, ezzel elősegítsük a béketá­bor megerősödését, hogy mi­előbb megvalósíthassuk a szo­cializmust. Szabadság! Buday József kidendeltség-vezető > Két halálos ítélet a közellátás hiénáinak bűnügyében Szitát és Imréht halálra, a HÚSÉRT többi kárteTŐ vezetőjét 10—15 évi börtönre ítélte a munkásbíróság

Next

/
Thumbnails
Contents