Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-26 / 143. szám

A kecskeméti Villamosüzem dolgozói tájékozot­tak valamennyien a tanácsválasztásokról A Györfi-brigád versenyre hívta ki az üzem összes dolgozóit A Szovjetunió által felszabadí­tott népi demokratikus országok­ban — így . hazánkban is — öt esztendő alatt hatalmas eredmé­nyek születtek meg. Híg a népi demokráciákban hatalmas lendü­lettel folyik a szocializmus épí­tése,- addig az imperialisták tábo­ra egy harmadik világháború ki- robbantásán fáradozik. A kizsák­mányolás és elnyomás fenntartá­sára, profit érdekeik megvédésére a pusztítás és rombo'ás eszközei­hez folyamodnak. Az elnyomott ttépek fegyverrel a kézben vívják szabadságukat, ahhoz való jogu­kat, hogy sajátmaguk irányítsák sorsukat. Korea szabadságszerető népe az imperializmus ellen folyó hősi harcában nemcsak saját sza­badságáért, hanem a világ összes dolgozóinak szabadságáért küzd. A koreai nép szabadságharca je­lentős mértékben hozzájárul ah­hoz, hogy mi itt békében tovább­építhessük a , szocializmust. Ez azonban figyelmeztetés is szá­munkra, magyar dolgozók számá­ra, hogy fiz eddiginél hathatósabban Készüljünk fel békénk megvédé­sére. Az eddiginél jobban erősíte­nünk kell építő muukáifkat, fokoz­nunk kell ötéves tervünk eredmé­nyeit, Ezzel mérjünk csapást az imperialista hóhérokra, bizonyít­suk be, hogy képesek vagyunk még nagyobb feladatok végrehaj­tására, mert szabadok vagyunk. A kecskeméti Villamosmű dol­gozói munkájuk fokozásával, a munkaverseny kiszélesítésével biz­tosítják az ötéves terv felépítését, a béketábor erősítését. A terv, megvalósítását azonban nemcsak gazdasági-feladatnak tekintik, ha­nem fontos politikai harcnak is, Szakmailag és politikailag állan­dóan képezik magukat, mert fejlő­désünk megköveteli, hogy kor­szerű gépekhez fejlettebb, nagyobb tudású, technikailag képzettebb szakmunkások kerüljenek. Ezt a fontos szempontot tart­ják szem előtt, mert megyénkben is az ipar hatalmas fejlődésnek indult és ehhez szükség van az energiaforrások kibővítésére. Nép- gazdasági tervünk eredményeként 100.000 kiloivattos távvezeték építése van folyamatban és ön­nek a hatalmas erőforrásnak be­táplálására lesz hivatva a kecs­keméti Villamosnál is. Azonban, hogy ezt a munkát fennakadás nélkül el tudják végezni, 25 dolgo­zót fognak szaktanfolyamra kül­deni. A szaktanfolyamon fiatal és régi, becsületes szakmunkások vesznek részt, hogy ezzel is bizto­sítsák az előttük álló feladatok végrehajtását. Az ipari üzemek energiaellátása ttfellett súlyponti feladatnak tart­ják az üzem dolgozói a falvak villamosítását is. Az üzemben a faliújságokon örömmel ' olvashat­juk, ahogyan a? üzem dolgozói ír­ják: „Megszüntetjük falvainkban a sötétséget, villamosítjuk az egész országot4’. A szakmai képzés mellett nem hanyagolják el a versenykérdés fontosságát sem, mert tudják azt, hogy a termelés rugója a munka­verseny. A Gyűrj i-hrigád 8 pontban foglalja össze verseny­pontjait és versenyre hívta ki az üzem összes dolgozóit. Első ver­senypontjuk, tisztaság a munka területén, 2. éberség, 3. üzemza­var legrövidebb időnbelüli javí­tása, 4. üzemanyag leggazdaságo­sabb kihasználása, 5. önköltség- csökkentés, 6. anyagtakarékosság, 7. tapasztalatok és munkamódsze­rek átadása, 8. munkafegyelem és rend 100 százalékos betartása. Ez a nyolc verseny pont világo­san megmulatja, hogy az üzem dolgozói politikailag is képzik ma­gukat. A pártszervezet jó munká­jának eredményeké.ií, azonban nem feledkeznek meg a napi fon­tos politikai kérdésekről sem. Az üzem dolgozói a tanácsválasztás fontos kérdéseiről is tájékozva vannak és Balog László szaktárs örömmel mondja el, hogy „most már valóban szorosan összeforrva az ország ügyeivel, mi magunk irányítjuk és felelősek vagyunk munkánkért.“1 Dán Kamill volt vállalatvezető jobboldali ssoeiá Idemokruta szellemét is mindjobban kiebru- dalják az üzemből és ennek mu­tatkoznak is az eredményei. * Az új normát a dolgozók teljesítik és a munkásoknak a munkához való viszonya mindinkább megváltozik. Az elért eredmények azonban nem jelentik azt, hogy az üzemi púrt- szervezetnek nincs már tenni­valója. Az ötéves terv felépítésé­ben egyes eredmények nem azt Jelentik, hogy a továbbiakban nincs tennivaló, hanem komolyan hozzá, kell látni a meglevő hiá­nyosságok kiküszöböléséhez. Meg­lévő eredményeinket, ha beskatu­lyázzuk, akkor műszaki kádereink teremtő kezdeményezése nem hoz felszínre olyan új technikai eredményeket, amelyek nagyban hozzájárulnak népgazdaságunk ü'- éves tervének időelőtti befejezé­séhez. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, ha politikailag meg­alapozzuk célkitűzéseinket, akkor csakis rojtunk múlnak az eredmé­nyek. Az eredmények fokozásá­hoz továbbra is mozgósítani kell * az üzem összes dolgozóit, tovább. ■ ra is képezni kell politikailag és szakmailag, hogy valóban fokozni tudjuk ötéves tervünk eddigi J eredményéi. Nemcsak huszonötezer forintot nyertem, hanem szabadságom, új életem, családom boldogságát — mondja Kádi Sándor elvtárs A tervkötcsön-sorsolás negyedik napján húzták ki Kádi Sándor rendőrszázadós 0600 sorozatszámú, 0701 sorszámú kölcsönkötvényét, mellyel 25 000 forintot nyert. A szerencsés kölcsönkötvény bol­dog tulajdonosa szerdán már a kora reggeli órákban felkereste az Országos Takarékpénztár kecske­méti fiókját, hogy személyesen győződjön meg szerencséjéről. _ Nem akartam hinni a sze­memnek, : amikor az újságban ol­vastam köícsönkötvényem számát — mondja Kádi Sándor. — Ami­kor a múlt évben ezerforintos tervkölcsönt jegyeztem, nem is gondoltam arra, ho gy niindazonkiviil, amit ed­dig népi demokráciánktól kaptam, még ilyen hatalmas összeget is kapóik a ke­zemhez. Nézzük csak, valóban mit is ka­pott Kádi Sándor rendőrszázadós, a kiskunhalasi rendőrkapitányság vezetője, népi demokráciánktól. A felszabadulás előtt Kádi Sándor fémcsiszoló munkás volt. A felsza­badulás után a demokratikus rendőrség tisztiiskolájára került. Fivére, Kádi Gábor, a honvédség­nél politikai tiszt, húga, Audi Ju­dit, pedig most utazott a Szov­jetunióba. Szovjet-ösztöndíjas köz­gazdász. — Népi demokráciánk családom minden tagját segítette, a Párt gyökeresen megváltoztatta életün­ket. Kádi Sándor ez év tavaszán nő­sült. A huszonötezer forintos nye­reményből futja majd az ottho­nénak megszépítésére. P ‘ ",.t vesz, feleségének ru­hát. Erre gondol legelsőbb. Hogy mit vásárol még, nem tudja. A pénzre nem is számított. Azért jegyzett jervkölcsünt, hogy ezzel járuljon hozzá öt­éves tervünk megvalósításá­hoz, a szocializmus építésé­hez, a boldog felemelkedés­hez. — Nemcsak ezt a huszonötezer forintot nyertem, Hanem a szabad­ságom, az új életem, családom és az egész dolgozó nép 'boldogságát. Ez az én első és igazi főnyeremé­nyem, — mondja Kádi Sándor. Kádi Sándor példája is bizonyí­ték, hogy népi demokráciánk nem­csak főnyereményekben fizeti visz. sza a dolgozóknak a tervkölcsönt. Visszafizeti azzal is, hogy dol­gozó népünket hatalmas lendiilet- tel viszi a szocializmus felé, hogy a Párt. vezetésével épül boldog jövőnk. Érdemes kölcsönadni az államnak A hároméves tervünkkel hazán­kat újjáépítettük s ötéves ter­vünkkel a szocializmust építjük. Egy évvel ezelőtt Pártunk kiadta a jelszót, hogy az ötéves tervünk sikeres elvégzéséhez a dolgozó népnek is hozzá kell járulni, még. pedig oly módon, hogy tervköl- csönkötvényt jegyez. A magyar dolgozó nép megértette Pártunk szavát és az előirányzott 500 mil­lió forintot 272 millióval túlje gyezte A reakció ezen a vonalon is megpróbálta gátolni a tervkölcsön jegyzéseket és azt híresztelte, hogy ez a kölcsön js olyan, mint volt a hadikölcsön és az erdélyi kölcsön, ebből a pénzből egy fil­lért sem fognak látni a dolgozók. Itt ismét meghiúsult a reakció­nak a terve, mert láthatjuk, amit a népi demokrácia megígér a dol­gozóknak, azt nemhogy egyszere­sen adja vissza, hanem többszörö­sen élvezik a dolgozók. A tervkölcsön-jegyzés végzésé­ben én is kivettem a részem, én magúm havi fizetésemet, G00 fo­rintot jegyeztem. Én azért jegyez- tem, hogy a magam erejéhez ké­pest az öleves tervünk fejlő­dését elősegítsem. Mikor elérkezett a sorsolások ideje, a Szabad Népből értesül­tem, hogy én is a nyertesek között vagyok, mivel az egyik kötvénye­met, mely 50 forintos címletű, 500 forint értékben húzták ki. Persze, nem kell hangsúlyoznom, hogy én az ötéves tervtől és a népi demo­kráciától ez alatt csak ezt kaptam, hanem sokkal többet, amely meg­mutatkozik abban, hogy életsziu- j vonalam emelkedett. Látjuk azt, hogy csak a népi •demokrácia az, amely a dolgozó néppel törődik és a dolgozó nép javát akarja, mely minden eddigi megnyilvánulásban észlelhető volt. Ez minden dolgozót fokozottabb munkára serkentsen. Én magam ígérem, hogy még több és jobb mun­kával akarok Pártunk és Rákosi elviárs vezetésével a szocializmu­sért dolgozni. Garami László, Magyar Nemzeti Bank kecskeméti fiók dolgozója. A földalatti gyorsvasát korszerűbbé teszi egész Buda pest közlekedésit. A földalap! gyorsvasát építésével Pártunk kezdeményezésének, ötéves ter­vünk egyik fontos program­pontját valósítjuk meg. A föld­alatti gyorsvasát építése ugrás­szerű fejlődést hoz majd Buda­pest közlekedésében. A most megépítésre kerülő keletnyu­gati vonal lesz Budapest leg­főbb közlekedési ütőere. Majd­nem két évig folytatott utas- számlálás alapján állapították meg, hogy keletről nyugati irányban és visszafelé, nyugat­ról keleti irányban utazik a leg­több utas a budapesti közleke­dési jármüveken. Ezért kell ke- lefnvugali irányban vezetni a földalatti gyorsvasát első fővo­natát. Ez az új földalatti gyors­vasát nem hasonlítható össze a jelenlegi földalatti villamosunk­ká!. Ezt a millenniumi években építették, a cél az volt, hogy az építkezéssel elpalástolják a töme­gek nyomorát, kultúrálatlansá- gát. Kirakalpoiitika volt e föld­alatti villamosjáratnak a meg­építése. Paródiája az igazi föld­alatti gyorsvasútnak. A mostani földalatti talán az első volt Eu­rópában, de azóta se építettek lényegeset. Nem azért építették, hogy a főváros dolgozó töme­geinek közlekedési problémáit oldják meg, hanem azért, mert ez a vonal szolgálta a város „legelőkelőbb“ negyed polgár­ságának kényelmét. A földalatti gyorsvasú! a fő­város dolgozó tömegeinek köz­lekedési problémáit oldja meg. A főváros mai közlekedése, — villamosok, autóbuszok, Iroli- hu-zok, stb. — nem tudják rendben és időben elszállítani az utasokat. Iparunk növekedé­se, a volt peremvárosok Buda- pes'hez csatolása százezrével emelte az utasok számát. A földalatti gyorsvasát azért ja­vítja majd meg a főváros köz­iét edését, mert a földalatti vo­natok az alagutakban akadály nélkül futhatnak. A szerelvé­nyek 70 km-es sebességgel ro­boghatnak. Egy-egy szerelvény­nyel ezer ember is utazhat. A felszabadult dolgozók al­kotóereje és a Szovjetunió se­gítsége adja meg a terv realitá­sát. A híres moszkvai Melro nagy hálózatának építésénél a leggazdagabb tapasztala lókra tettek szert. Ezek a tapasztala­tok rendelkezésünkre állnak. Meríthetünk e kincsei tárból. Mérnökeink e célból jártak Moszkvában. A moszkvai Metró pedig elküldi hozzánk legjobb szakértőit, hogy tanácsaikkal segítsenek. Szovjet gépekkel és szovjet tapasztalatok felhaszná­lásával indul meg tehát a föld- alatti gyorsvasát építése. A földalatti gyorsvasát tervét hazafias büszkeséggel fogadják a dolgozó tömegek. Ez az épít­kezés ország-világ előtt kézzel­foghatóan bizonyítja majd, mi­lyen teremtő erő rejlik népünk­ben. Nyolc kilométer hosszú alagutat kel! építeni, mélyen a föld alatt. A vonat kettősvagá- nyá, két alagút kerül tehát egy­más melle, 5—5 méteres beiső átmérővel. Egy-egy állomás hossza 120 méter. A Kossuth Lajos-tér és a Batthyány-tér közölt, a Duna medre alatt, ve­zet az alagút. Az építkezés so­rán egy millió köbméter földe! keli a föld alól kihozni és el­szállítani. A föld mélyéből ki­emelt földdel töltik fel a Bor- áros-téri híd budai részénél ter­vezett Nemzetközi Vásár helyé4 Több mint 100 mérnök és 600(1 munkást foglalkoztat az építke­zés. Ezenkívül ió néhány ezei azoknak a dolgozóknak a szá­ma, akiket a földalatti építke­zéshez szükséges gépek, közle­kedési eszközök, motorok, jel­zőberendezések előállításánál foglalkoztatnak. Együttesen kö­rülbelül 10 ezerre tehető azok­nak a száma, akik így, a föld­alatti gyorsvasút megalkotásán dolgoznak. Az építkezés 2 mil­liárd forintos beruházást jelent. Nem véletlen az, hogy a múlt­ban nem voltak ilyen hatalmas­arányú alkotások hazánkban, hogy például a régi földalatti vonal méretei eltörpülnek az új melleit. A földalatti gyorsvasút építé­sével azt akarjuk bizonyítani, hogy erőnket a békés alkotó­munkának szenteljük. A magyar dolgozók minden munkájukkal — a hatalmas alkotásukkal csakúgy, mint a hétköznapok „szürke“1 kötelességteljesítésük­kel — a béke védelmét, életszín­vonaluk felemelkedését szolgál­ják. Ehhez a nagy munkához önt még nagyobb lelkesedést a szívünkbe az a nagyszerű jö­vendő, amelynek egy részletét megvilágította előttünk a föld­alatti gyorsvasútról hozott mi­nisztertanácsi határozat. Pártunk szavára, mint a kősziklára lehet építeni Nem akartam hinni szemeimnek, hogy én is a nyerők soraiban sze­repelek. Hiszen még alig telt el pár hónap, hogy a tervkölcsönt befizettem és ime, amit Pártunk ígért, már valóra is vált. Pártunk ezzel is, — mint már annyiszor tette, bebizonyította, szavára épí­teni lehet, mint a kősziklára. A tervkölcsön jegyzésekor minden dolgozó tudta, hogy az ötéves terv megindu­lásával a magit boldog jövőjé- Jiez járul. Tudta. lu/ a Párt mutatta út ezútlal is* a dolgozók érdekeit szolgálja. Nem úgy, mint a múlt­ban a liadikölcsönök, melyek csak arra voltak jók, bogy fegyvereket, gyilkoló szerszámokat gyártson a dolgozók kiirtására. Vagy az er­délyi kölcsön, mely Horthyék fa­siszta rémuralmát akarta megerő­síteni. A mi terfkölcsöniink az építést szolgálja, mindnyájunk szebb jövőjét építi. Magunknak adtuk, nem a háborús profitálók­nak, a csaló és szélhámos Horthy- banditáknak, akiknek ez is egy eszköz volt csupán a dolgozó nép kirablására, becsapására, féireve zetéséj'P. Ezzel szemben a mi tervkölcsöniink a mi élet­színvonalunk emelkedését szol­gálja és pénzünket kamatostul adja vissza. A nyert összegen boldogan vásá­roltam fiamnak egy pár cipőt, ma­gamnak meg ruhaanyagot. Adolf Ferenc, Textiláruházi dolgozó, Baja. — Baján id. Gergity András ku­lik a DÉFOSz megkerülésével al­kalmazta Kuzmann Andrást és fe­leségét. A kulák befolyásolta mun­kavállalóját, hogy az előző munka­adó által kötött szerződéses pap­rikát az ő földjén termessze, ami­vel a kuliknak az volt a célja, hogy majd az éberséget kijátszva, a paprikát a saját maga részére megtartja. A kulákot azonban le­leplezték. A városi tanács bünte- tőbírája a kulákot 600 forint, vagy nem fizetés esetén átváltoztatható 30 napi elzárásra ítélte. * — Baján felhívják az érdekeltek figyelmét, hogy fakitermelési ké­relmeiket szeptember 30-ig még beadhatják a városháza 5f. számú szobájában.

Next

/
Thumbnails
Contents