Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-24 / 142. szám

Párt» és P á r t é ií í t é s Deffent ]ános szabadszállási népnevelő felkészül a feladatokra Az est, mint óriási denevér, rá­borítja szárnyát Szabadszá'lás községre. Deffent János az er dögondnotságró! baktat hazafelé. Amint kilépett az épületből, ki­gyúrtak a viflanylámpá'k. Eszébe jutott, hogy ezt is a hároméves terv adta a községnek. A do.gő­zök nemcsak pénzt kaptak a tervkölcsön húzásánál, hanem közvetve azt is, hogy most már Szabadszálláson is égnek a vii- tanylámpák. — Visszakaptuk a kölcsönt — tűnődik Deffent János. — Ho­gyan kellene ezt tudatosítani, kü­lönösen most, a tanácsok vá­lasztásánál. A községháza elölt megáll. A vezetőjegyző szobájában is ég a villany. — Mi lenne, ha megér- deklődnéai, íiiit is csináltak a múltban a nép „képviselői“, a községi 'képviselőtestület tagjai — gondolja magéban Deffent Já­nos. Eszébe jut, hogy másnap este népnevelő értekezlet lesz, ahol ki kell oktatni 86 népneve­lőjét. Deffent János a népneve* lók felelőse. —■ Helyi adatok kel. tejének, amelyekkel meg tudnám világítani a tanácsok jelentőségét, szembe tudnám állítani a taná­csokat a Horthy-fé'le képviselő- testületi gyűlésekkel. Be szeret­ném mutatni, hogy a Dépért van­nak a tanácsok és nem. mint az elmúlt rendszerben, a képviselő testületért a nép. Felcihelődiött a széles és a iu iákok által kikoplatott lépcsőkön A hosszú fo 1 yiosó végén a vezető jegyző szobájába benyitott. Az elviérsnő, aki csak két és fél hó nap óta vezeti a jegvzőségef nem ismeri a község múltját Ezért előszedik a képviselőtestü leli ülések jegyzőkönyveit. La pozgialnak. Nézik a jelenlévők névsorát. . — Csupa ismerős név — állapítja meg a jegyző elvlárs. nő. — Hisz ezek mind kulá'kok Még ma is ők hangoskodnak i községben. De már nem a köz ségházán, hanem a kocsmákban év egyéb helyeken terjesztik rémhíreket. (It van mindjárt Szűcs Lász és Kovács László, no meg Geréb Imre. Az övé volt az a kulák- porta, ahol ma a kórház talált otthont. Tovább olvasnak. Szalontai Já­nos, Pető Kálmán, a felfüggesz­tett községi orvos, dr. Tóth Kál­mán, a zsíros, „diplomás paraszt. — Erről mesélik a faluban, bogv amikor fia megszerezte hogy csődbe hajszolták a vállala­tot. Persze, olyan ártarifát álla­pítottak meg, hogy a szegény ember nem bírt villanyt fogyasz­tani. Szabadszálláson továbbra is a mécsekben sercegett a roszszagú zsír A kulákok, hogy kibújjanak « súlyos kőte'ezettség alól, csődbe kergették a villanytelepet. Annyi adósság szakadt a község nyaká­ba, hogy már attól kellett félni, hogy elárverezik az egész köz­séget. A dolgozóknak kemény harcot kellett vívniok, hogy a hitelezők el ne árverezzék a köz­ség 900 holdas erdejét. De még a 000 holdas erdő értékénél is na­gyobb volt az adósság. így gazdálkodtak a képviselő- testület tagjai, a virilisták, Sza­badszálláson. Ennek a világnak s ennek az önkormányzati rend­szernek vetnek véglegesen véget a be'yi tanácsok. A tanácsok lesznek az épülő szocializmus pillérei Most azok kerülnek a tanácsok­ba, akik azelőtt a politikai éiet, a történelmen kívül állottak. így a tanácsok munkájukkal közvet’e- nül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom he­lyi gyakorlásában. Deffent János haza induL A közsgháza előtt Bárány Imréné- vel, az MlN'DSz népnevelőjével 1a. lálkozik. — Éppen jókor jöttél —• szól Deffent János Báránynéhoz. — Igen jó anyagot találtam a köz­ségházán, amivel a népnevelők megmagyarázhatják, tudatosít­hatják a helyi tanácsok jelentőségét. Útközben Deffent János elmesélte tapasztalatait. Bá- rányné figyelemmel hallgatta. — Jók a szempontok — állapította meg az MNDSz nőfelelőse. De még azt is be kel'ene venni, hogy íme, itt van a sportpálya, a vá­sártér, a rendbehozott vágóhíd, az új mélyfúrású kút... Mind kon­krétumok, ezeket is vigyék nép­nevelőink a köztudatba. A há­roméves terv, a tervkölcsön adtai Majd elváltak. Mindkét népneve­lő-felelős azzal a boldog tudat­tal tért pihenőre, hogy másnap kioktatja népnevelőit, megindul­hat a helyes és jó népnevelő munka, hogy Szabadszálláson a helyi tanács is erős pillére legyen az épülő, szocialista Magyaror­szágnak. Mennyi nyereményhez jutottak az első tervkölcsön-sorsoláson az ország megyéi, városai A pénzügyminiszter kiadta hi­vatalos jelentését a tervkölcsön nyereményeiről. Az af.ábbi táblá­zat bemutatja, hogy az egyes me­gyék kölasönjegyzői összesen mennyi nyereményhez jutottak: Budapest 17,915.175 Ft Baranya megye 924.625 „ Bács-Kiskun m. 654.325 „ Békés megye 591.400 „ Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1,771.000 „ Csongrád megye 861.400 „ Fejér megye 479.550 „ Győr-Sopron m. 824.025 „ Hajdú-Bihar m. 753.575 „ Heves megye 376.550 „ Komárom megye 654.075 „ Nógrád megye 485.000 „ Pest megye 470.825 „ Somogy megyc 584.275 „ Szabolcs-Szatmár 543.200 „ Szolnok megye 517.400 „ Tolna megye 339.425 „ Vas megye 650.200 „ Veszprém megye 725.525 „ Zala megyc 492.350 „ Nincs olyan kerület, város és alig van olyan falu, ahol ne lenne legalább egy szerencsés nyerő. Néhány nagyobb vidékj város köl­doktorétust, akkor apja így fo­gadta: hat ökörért kaptam egyet. Vagyis, hal ökör árába került fiá­nak doktori diplomája. Szegény ember fia nem dokto­rálhatott, mert nem volt erre sem öltre, sem pénze. A névsorban előbukkan Hagy­más! Lajos nyilas párttitkár neve is. Majd következik dr. Pongrácz Aladár, ügyvéd, képviselő, volt főispán. A Kisgazdapárt jobbszár- nvának hírhedt szószólója. Majd Füredi Imre, M. Szabó Sándor, Szabó András, Oláh Imre, Szűcs Sándor, Kiss József kupec és Kovács Antal, volt maiomtulajdo- nos és „honatya“. — Mind kutak, tőkés, vágy- egyéb kizsákmányoló — állapítja meg Túri József eivtárs. — Jól is „képviselték“ ezek a dolgozó „nép“ érdekeit. Zárt tár­saság volt, soraikba csak azt en­gedték, aki hajlandó volt érde­keiket védeni. A dolgozók érde­keivel nem sokat törődtek. Tovább lapoznak az elsírgult Jegyzőkönyvekben. 10—15 jegy­zőkönyv is foglalkozott a villany- telep kérdésével. Pár óráig tar­tott, míg kihámozták ezt az ügyiét, A jegyzőkönyvekből ki­tűnt az, hogy a képviselőtestület tagjai, — a ku'ákok, tőkések és egvéb kizsákmánvoiók — villany- telepet létesítettek Szabadszá'lá-J són. Olyan árpolitikát folytattak. MIT KAPOTT A DUNAVECSEI JÁRÁS AZ ÖTÉVES TERV ELSŐ FÉLÉVÉBEN Az ötéves terv eredményei máris meglátszanak falvaink, városaink arculatán. Mindenütt új intézmények, épületek, par­kok, új utak és hidak hirdetik az építő munka dicsőségét. Az ötéves terv első félévében sok­sok új iskola, napközi otthon nyitotta meg kapuit és ki tudná mind elmondani, amit a terv valóraválása jelent dolgozó né­pünk számára. Megváltozóban van a falvak arculata. A Horthy-rendszer po­ros, piszkos, egészségtelen fal­vaibái a szabad dolgozók egész­séges otthona válik. A dqlgozók építették maguknak — ezt hir­detik azok a feliratok, táblák, amelyek az új épületek falain láthatók. Kultfirliáz f*pUI Apostagon A munkaverseny, a termelé­kenység emelkedésének eredmé­nyeképpen a minisztertanács 000 millió forinttal emelte fel a beruházások összegét. Hogy mit jeleni ez — mutatja, hogy Apostag községben ebből a be­ruházás-többletből épül meg a kultúrház. Azelőtt ez a község is messze el volt zárva a kultúráló'.. A kizsákmányoló urak azzal ér­veltek: „buta a paraszt, marad­jon kanásznak“. Most, az ötéves lervben kul- túrházat kap a község, amely otthon lesz a falu műve­lődésre, tanulásra vágyó dol­gozó parasztjainak. Ujsolt ebben az esztendőben alakult önálló községgé. Ezt is Párt, a terv adta a dolgozó parasztoknak. Azelőtt tengernyi sárban kellett gyalogolniok, most az ötéves terv utat épít Dunaegyhdza és Ujsolt között. Az útépítést eredetileg az öt­éves terv későbbi szakaszára irányozták elő, de a munkaver­seny eredményei, és nem utol­só sorban a helyes pénzgazdál­kodás eredményeképpen előbb kerül megvalósításra. A bekötő­út •— 14 kilométeres szakaszon 1 a tervek szerint egy hónap múlva elkészül. Eredetileg az ötéves terv ötö­dik osztendpirnr.k első negyed­évére irányozták elő a villany bevezetését Solt községbe. A 900 millió forintos beruházásemelés •azonban azt eredményezte, hogy már vezetik is a villanyt. — Érdemes becsülettel, szor­galmasan dolgozni. Ez a so'.ti dolgozók véleménye. A Pár! megígérte — a Párt teljesítette. A Párt. mint mindenkor, mosl is beváltotta ígéretét. A solti dolgozóknak így közvetve is megtérül a tervkölcsön, amely- lyel segítették megvalósítani az ötéves terv célkitűzéseit — sa­ját, boldog jövőjük építését. Még ebben az esztendőben fel­épül a soll—dunaföldvári hid is, de épül a vasút is, ami ösz- szeköti a Duna—Tisza közét a Dunántúllal. Óvodák, napközi otthonok A Horthy-rendszer „politi­kusai“, amikor a csecsemőha­landóság szégyenletesen magas számát próbálták „magyarázni“, azzal érvellek: nálunk. Magyar- országon, ilyen az éghajlat és így törvény, hogy minden száz élvesziiietett csecsemő közül 14­15-nek meg kell halni, mielőtt egyéves kori elérne. Azt persze, nem mondották el ezek a „gaz­daságpolitikusok“, . hogy nem az éghajlat okozza a csecsemőhalandóságot, ha­nem a mérhetetlen nyomoz, a kizsákmányolás, az, hogy a csecsemők jórésze a hiányos táplálkozás következtében halt meg. Ez a szám azóta megválto­zott. Megváltoztatta a Párt, a lerv. A munkások, parasztok, értelmiségiek építő munkája. De mindenekelőtt megváltoztat­ta a Szovjetunió, amely leverte kezünkről a bilincset. A dunavecsei járásnak is nap­közi otthonokat. Óvodákat adott a terv, a nép államának gon­doskodása. Újjáépültek az isko­lák és bővülnek az ötéves terv további szakaszában. Gépállomások segítik a dolgozó parasztot Azelőtt a dolgozó paraszt húzta a» ’■1«' — —-"seju ment semmire. Most a gépállomás segítségével könnyebb a mun­kája, mert a gép leveszi 'az em­ber válláról a nehéz munka ter­hét és eredményesebben is dol­gozik, mint az ember. A járás dolgozó parasztságát segítik a gépállomások, amelye­ket a munkásosztály adott. Azok a traktorok. amelyek szántják a dolgozó parasztok földjét — a munkásoszfá-ly győ­zelmes harcának eredményei. Olcsó és jó gépi munkával se­gíti a gépállomás a járás dolgo­zó parasztságát. Ennek a segít­ségnek nyomán emelkedett a já­rásban a dolgozó parasztok földjének termésátlaga. Dolgozó parasztok a főiskolákon Azelőtt a járás területén csak két polgári iskola volt, ahová a kulákok, a gazdag ke­reskedők, a kizsákmányolok gyerekei jártak. Kinézlék onnan a szegényoaraszt fiát, lányát, nem kevésbbé a középparaszíét is. iMa, Pártunk "vőzelmes har­cai eredményeként megváltozott az élet. Sok dolgozó paraszt tanai a dunavecsei járás területéről is a főiskolákon, egyeteme­ken. Molnár Pál napszámos —■ tanul és vasúti belőle. dául Solton volt ■ ma egyetemen mérnök lesz Legfőbb érték az ember Hoffthvék gyászos uralma alatt senki nem törődött a dol­gozó ember egészségével. A já­rás területén — mint mindenütt az országban — a nyomor és kizsákmányolás nyomában járó betegségek pusztítottak a dolgo­zók körében. Ma, a dolgozók országában, a legfőbb érték az ember. Hogy ez az elv nem marad papíron, bizonyítja ötéves ter­vünk nem egy vívmánya. Dii- nupatajon zöidkereszles csecse­mővédő. Szalkszenlmártonh in szülőotthon létesült, szociális otthon épült Hartán. csÖDjegyzői a következő összege­ket nyerték: Pécs (város és járás) 655.750 Ft Kecskemét 155.450 „ Miskolc (város és járás) 1,442.600 „ Szeged (város és járás) 544.975 Székesfehérvár (város és járás 243.475 , Győr (város és Járás) 470.750 „ Sopron (város és Járás) 164.800 „ Debrecen (város és járás) 503.275 „ Eger (város és járás) 222.675 „ Hatvan (város és járás) 28.550 „ Komárpm (város és járás) 49.550 „ Salgótarján (város és járás) 346.150 „ Dabas 56.700 „ Kaposvár (város és járás) 298.850 „ Mátészalka 56.525 „ Szolnok (város és járás) 172.475 „ Mezőtúr 36.075 „ Dombóvári járás 42.250 „ Szombathely (város és járás) 421.400 „ Veszprém (város és járás) 323.400 „ Keszthely 29.025 „ Nagykanizsa (város és járás) 221.925 „ A MAVAG-gyárban 333 dolgozó nyert 111-850 forintot. A Ganz Va­gonban 157 dolgozó 61.125 forint nyereményt kapott. Az Egyesült Izzóban 203 dolgozó 7).075 forint nyereményhez jutott. A Kfetext. gyárban 367 doígozó 78.900 fo­rintot, a Hofherr-gyárban 132 dol­gozó 50.075 forintot nyert. A huszonötezer forinton felüti nyeremények a kővetkezőképpen oszlanak meg. Budapesten egy kílcsínjegytő nyert 100.000 forintot, hét köl- csön jegyző 50.000 forintot, nyolc kőlcsönjegyző pedig 25.000 forintot, illetve 50.000 forintnak a felét. Borsod-Abauj-Zemplén megyében egy kőlcsönjegyző nyert 25000 forintot. Csongrád megyében két kőlcsönjegyző 25.000—25.000 fa­rint nyereményt kapott. Győr-Sop- ron megyében és Heves megyében «gy'egy kőlcsönjegyző nyert 25.000 forintot. Komárom ás Pest megyében is egy-egy kölcsön jegy­ző nyert 25.000 forintot. Szolnok megyében két kőlcsönjegyző nyert 25.000—25.000 forintot, Veszprém megyében egy kőlcsönjegyző nyert 25.000 forintot és egy 50,000 fo­rintot. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság néphad­seregének főparancsnok­sága szeptember 22-én este közölte: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága szeptember 22-én este közli: A néphadsereg egységei vala­mennyi arcvonalon folytatják a kemény harcot az ellenség elén. A szeptember 22-i állapotnak meg­telő’ően a néphadsereg egységei védelmezve Kemin térségét. Kzöi’i és Kemin térségében a lakosság­nak hazafias, önfeláldozó támoga fásával feltartóztatták az emberfölény­ben lévő ellenség támadását és kemény harcot vívnak, véde- mezve minden talpalatnyi földet

Next

/
Thumbnails
Contents