Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)
1950-09-23 / 141. szám
A kecskeméti Magasépítő N. V. szakszervezeti beszámoló taggyűlésének legfőbb hiányossága az volt, hogy alig foglalkozott a tanácsválasztás feladataival A dolgosók lelkes felajánlásokat tettek Rákosi elvtárs kiszabadulásának 10. évfordulójára Az építőipari dolgozók a MÉ- MOSz-székházban tartották meg a szakszervezeti beszámoló taggyűlést. A gyűlésen vagy 250 dolgozó vett részt, a dolgozóik 80—90 százaléka. Az előbDi taggyűlés tapasztalata alapján az aktívaértekezleten és a bizalmi csoportértekezleten keresztül' előre tudatták a dolgozókkal a taggyűlés jelentőségét és anyagát, hogy a dolgozók felkészülhessenek a hozzászó lásolkra. Ennek az előkészületnek eredménye volt, hogy a tagság majd te jes létszámban megjelent. Á titkári beszámoló helyesen, az önkritika alapján értékelte ki a Politikai Bizottság határozata óta eltelt időszak eredményeit és hiányosságait. Szabó elvtárs elsősorban rámutatott az üzemi bizottság munkájában jelentkezett hibákra. Az üzemi bizottság a vezetést nem a dolgozók széles tömegeivel együtt, hanem függetlenített funkcionáriusokon és körleveleken keresztül végezte, azaz, — amint a Politikai Bizottság határozata rávilágított, — az ü. b. munkája elbürokralizálódott. Ezen a vonalon úgy igyekeztek segíteni, hogy több társadalmi aktívát vontak be a munkába. A cél az, hogy a műhelybizottságokat önállóbbakká neveljék, hogy a munka- területeken belül teljes egészében ők végezzék a munkát, a központ irányításával és ellenőrzésével. A muakaversenymozgalom kiszélesítésénél ugyancsak mutatkozott a tömegektől való elszakadás, de a javulás is nyilvánvaló. Míg a Koreai Héten 800 dolgozó állt versenyben, ma a versenyzők száma 1500—1600 körül mozog. Az eredményt a műhelybizottságok aktivizálásán és a dolgozók tömegének bevonásán keresztül érték e1!. A versenymunkának azonban még ma is meglévő hiányossága az, hogy a versenyzés nem eléggé tudatos. Még ma is van olyan dolgozó, aki a versenykötés óta nem tudja, hogy milyen eredményt ért el. A beszámoló foglalkozott az egyéb téren fennálló hiányosságokkal! is. így a kulturmunka nem vett irányt a tömegnevelésre. Javulás mutatkozik azonban, ha figyelembe vesszük, hogy két telepen megszervezték a hangoshíradót, a félegyházi és kalocsai körzetbe 70—70 könyvet küldtek ki. Félegyházán 4 kultűrbrigád alakult, az Izsáki-úton is szervezés alatt áll egy csoport. Az eredményekhez tartozik még a most vásárolt fiimvetrtőgép is. Szociálpolitikai téren sem végezte e! a szakszervezet teljesen a feladatait. Az üzemi bizottság legeredményesebben dolgozó reszortja a sport- reszort, bár az MHK-mozgalom szervezésénél itt is vannak hiányosságok. Október 22-re ne lesyen 100 százalékon aluli teljesítmény Kitért Szabó e:vtárs a szakszervezeti tagnyilvántartás és általában a szakszervezeti tagság kérdésében mutatkozó hibákra, a hiányos kádermunkára. Beszélt az ősz folyamán meginduló politikai szemináriumokról, a normarendezés tapasztalatairól. Ismertette a megyei bizottságnak azt a felhívását, hogy október 22-re, a tanácsvá- a-z'ásnk napfára szüntessük meg célját, ha a tagság hozzászólásaiban kiegészítette volna a beszámolót és kritikájával, javaslataival segítséget nyújtott volna a vezetőségnek. Ez azonban nem történt meg. A dolgozók terjes passzivitást árultak el a felvetett problémákkal szemben, és ez már a második taggyűlés alkalmával fordul elő. Világosan rámutat ez a bizalmiak hiányos munkájára, akik egyáltalán nem fordítottak gondot arra, hogy csoportjukkal átbeszéljék a beszámoló anyagát. Eltompult az egyéni felelősség és maguk a bizalmiak azok, akik a legkevesebb érdeklődést tanúsítják a szakszervezeti nevelőmunka iránt. Ez feszi indokolttá, hogy az üzemi bizottság ezen a téren is sürgős intézkedéseket tegyen. Javítsa meg a politikai munkát a bizalmiak körében és új, harcos szellemű dolgozókkal frissítse fel a bizalmi- hálózatot. Szeretet és ragaszkodás Rákosi elvtárs felé A hozzászólások értékes pozitívuma volt, hogy a dolgozók részéről alulróljövő kezdeményezésképpen több felajánlás hangzott el november 2-re, Rákosi elvtárs ki- szabadulásának 10 éves évfordulójára. A felajánlók összekapcsol, ták vállalálásaiikat a verseny fokozásával és teljesítményeik több- százalékos emelésére tettek ígéretet. így Molnár László, a Növéhy- sajtoló NV építkezésének dolgozója vállalta, hogy csoportja 105-ről 115 százalékra emeli teljesítményét. Kulik László 120 százalékot, Katona János 115 százalékot Vállalt. Orosz János felajánlotta, hogy 5 tagú brigádjával eddig elért 216 százalékos eredményüket továbbfokozzák. A felajánlások nagyrésze Vonatkozott a fokozottabb anyagtakarékosságra, a még szervezetlen munkások között folyó felvilágosító munkára. A Magasépítő NV dolgozóinak taggyűlése megmutatta, hogy a jól összeáll ított titkári beszámoló nem tudja ellensúlyozni azokat a hiányosságokat, amelyeket a tagság felvilágosítása terén e'követtefc. A tömegeikkel való kapcsolat terén mutatkoznak tehát még mindig a legsúlyosabb hibák a Magasépítő NV-nél és ezért a Politikai Bizottság határozatának erre vonalközé pontját kell most már hajléktalanul megszívlelni. Ujj kocsihoz nem dukál a régi kerék így vélekednek, beszélgetnek a Téglagyár- utca dolgozói a választásokról A Téglagyár-utca már Kecskémé! külvárosához tartozik. Nemcsak az árulja ezt el, hogy az utolsó házak már a szántóföldekre, a városvégi laktanyákra néznek, hanem sok egyéb is. A szomszédos utcákkal együtt a mű t rendszer várospolitikájának mostoha-gyermeke vö t ez a negyed. Itt laknak jórészben az üzemek dolgozói, néhányholdas parasztok, akik csak vályogból és nádtetővel tudtak maguknak haj lékot ragasztani ilt, jó messze a város központjától. Mert a köz pont a múltban -a teltbukszájú nagygazdákat, városi urakat il lelte. A város belsejében terjeszkedő kőházak, gazdáikkal együtt, kinézték volna maguk közül a Téglagyár-utca szerény, apró há zaif. A«1 az ötéves terv A hepehupás, kövezetlen jár dák, a poros, keskeny utcák, a csak itt-ott himbálózó, alig világító utcai lámpák még a mull e! nem zavart maradványai. Sokát ígértek itt az embernek, de keveset adtak akkor. Az adófiilé rekbőí sohsem lett egészséges kút, új járda. De nemsokáig viseli már a Téglagváff-u'ca sem a múlt szégyienbélyegét. Kecskemét ötéves tervének beruházásai kő zött srerepel ez az utca és. Kutak, jól kikövezett járdáik, kibővített világítás tüntetik majd ei itt is a szakadékot a bel- és külváros között. Külsőre nem sok változás történt eddig a Téglagyár-utcában. De új lett, más lett az éiet itt is. A nádtetős házakba, a boldog, megelégedett családi körbe azok a dolgozók térnek haza esténként, akik jó munkával harcolnak a Téglagyár-utcabeliek még szebb életéért is. Üzemi munkások, akik a közeli gyárak munkapadjai me.’ett naponta túlteljesítik az új normát, dolgozó parasztok, akik nem úgy fogják már az eke szarvát, mint régen, öl esztendő alatt új emberekké vá’1 dolgozók lakhelve lett ez az utoa Kovács Gcrgelyné véleményt mond Hogyan vélekednek a Téglagyár-utcában a tanácsválasztások,ról? Mert a kapuk sűrűn csí- kordu'nak ezekben a napokban a házakat járó népnevelők után. A 10. szám alatt a kiskutya csipogó ugatására siet elő Kovács Gergelypé. A nvár'könyha kialvó- í-él-ben lévő tűzhelyén a kész ebéd gőzöl. Az urát várja, de lehet, hogy csak estére keveredik elő. Alkalmi munkás, hol ilt do'- gozik, hol ott. Ahol éppen munka akad. De azért nem panaszkodhatnak. Nemrég vették meg a fé! házat is. Hát bal. hián>- -»Art mindig akad. Dehát, amíg él az ember, mindig küszködik valamiért. Azért élűnk, hogy törekedjünk. Csendesen folyik a szó az asz- szony szájából. Töprengve rán colja össze a homlokát arra i kérdésre, hogy mi a véleménye a választásokról. — Hát nekem úgy van jól, ahogy van. Nálamná okosabb embereknek kell dönteni úgyis ezekben a dolgokban. Ha odakerül a sor, leadom a szavazatomat. Aztán várunk sorára hogy mi lesz. — Az is közömbös magának, hogy kire adja a szavazatát? — Megérti a kérdést, e’gondol- kozik. — Hát, az nem. Ha már vezetnek bennünket, legyen olyan a vezető, aki hozzánk húz, velünk érez. Mert a mi sorsunkat, sze- gényemberek sorsát csak a ma gunkféle tudja eUrányitani. Akinek néni fölt a feje a bajokban az nem is tudja, hogy mi az. A búcsúzáénál Kovács Ger- gelvné egy mondatban fogalmazza meg, ami .még beszélgetés közben felötlött benne. — Nekünk az a fontos, hogy jobb legyen az élet. Ha erről van szó a választásoknál, akkor örömmel fogadom én is. A szomszédban a nvitait nagv kapun kocsi fordul be. Szőlőt hord, az udvaron a présből csurgó must édes szaga terjeng. Szüret volt Szabó Istvánéknál. A másfél holdon bizony elég sokat leperzselt a hőség, pedig a szőlőtermésre számítottak. Egyéb föld nincs. Dehát jövőre majdcsak megfordul -az időjárás. Földművesember is mindig a jobbat várja és reménykedik. Idffs Szabónak a fia magyarázza Idős Szabó kételkedve csóválhatja a fejét. — Választás, választás... — Nem választás volt az régen sem, hanem becsapás. Valami félnadrágos tekergő el- bolondított bennünket. Egyik többet hazudott, mint a másik Mi meg valamelyiket megszavaztuk, hogy meglegyen a komédia. Azt már megtanultuk, hogy a sok ígéret csak bo'ondgomba volt. Úgysem a mi akaratunk döntött. Aztán a,megválasztott urak, akik a választás előtt kezet-fogtak velünk, meg „édes urambátyám“- nak szólítottak, anrkor már a polcon ü'i'ek, le sem köplek volna bennünket. A fiatal Szabó kemény, ellenzéki hangon szó! bele a szavába. De nem így áll már máma, apám! Nem úgy van most, m'nt régen. Magunkfajta emberek azok, ak k most a vezetfihelvre kerü’- cek. Olvastam az újságban, meg azok is mond'ák, akik a cédu'á- k3t hozták, hogy most már meg- változla! ják a hivatalokat és .minden,hova munkás, me.s mifajta parasztemberek kerülnek. Meg azok a tisztviselők, akik velünk tartanak. Ideje is már, hogy a régi népuyúzó urak teljesen eltűnjenek. Ügy van rendjén, hogyha már mi vagyunk az ország gazdái, hát üljünk is be a ház minden szobájába. Uj kocsihoz nem dukál a régi kerék Szabó bácsinak kicsit furcsa a gondolat. Ot ugyan hiába ültetnék az íróasztal mellé, már csak úgy van vele, hogy a csizmadia maradjon a kaptafánál. Csinálják azok, akik értik. Ámbátor, igaza van a fiának. Ha már egy lábunkkal bent vagyunk a házban, lépjünk be a másikkal is. Uj kocsihoz nem dukál a régi kerék. Ot év óta irányítják az ország kormánykerekét a kommunisták, a munkások és nem látta kárát sen.kisem. Több újat, több jót kapott a do'gozó ember, mint azelőtt harminc esztendő alatt. Megállják a helvüket a munkában, legyenek urak a hivatalokban is. Tovább, a Kereszt-utca sarkán, kicsi üzlet. Ajtaja fölött két réz-- tányér hirdeti a gazdáit, Tabár János borbéiymester. Üres az üzlet, koradélután van. De egyébként sem sok a vendég — panaszkod ik a mester. Néhány „kénye’- mesebb“ munkás járogat csak be, a legtöbben otthon vakarják le magukról szombat este a hetes szakállat. Még csak tercierére sem igen jönnek, mint régebben. A szabadidejükben olvasnak, tanulnak az utcabeli férfiak. Amit a Párt csinál, az jó A „választás“ szóra Tabár Jánosban is rossz emlékek kelnek. Ki ne tudna mesélni az idősebbek közül a régi, híres kortesvilágról, a borba, pálinkába, csalásokba fulladó választásokról? A régi vezetőkről, akik a kecskeméti városházán hej, de sok szór csináltak betyár-barlangot! A hintón járó, félhatár földekei uraló városatyákról, akik atya- istennek gondolták magukat és a földre se léptek volna, ha nem lett volna muszáj. De sok kis ember átkozza Bodri Bénit, b minden hájjal megkent spekulán- sot, meg a többieket. Ott volt például Liszka Béla, a hírhedt nyilas polgármester, aki előtt kutya volt a munkásember... A tükör előtti asztalkán újságok sorakoznak, A Szabad Nép Ó9 a megyei lap. — Haladni keli az idővel — kapja el a pillantást Tabár mester. — A nagy dolog miatt ráérek olvasgatni. Az újságból tudom azt is, hogy milyen nagy dolog lesz most ez a választás. Azok a munkások, akik mostanában idejárnak, sűrűn beszélgetnek erről. Én azt mondom: amit eddig csinált a Párt, az mind jó volt. Ez is az fesz. Amit eddig megszavaztattak velünk öt esztendő óta, annak mind. nek mi is láttuk a hasznát. Az a tanácsrendszer is csak jó lehet, hiszen a dolgozóké lesz benne a hatalom. A Téglagyár-utcában nem három ember lakik, hanem sok. De valamennyien Kovács Gergelyné, Szabó István és Tabár János módján gondolkodnak. Hiszen egyformák valamennyien. A jelennel megelégedett, de a jövőtől még többet váró dolgozó emberek. Tudják, hogy mire és miért fognak szavazni, A népnevelők szertehordja'k a Párt szavát, a világosságot. És a választáskor a Téglagyár-utca lakói is öntudatosan, bizakodva szavaznak majd az egész várossal együtt azokra a jelö’tckre, okik soraikból kiké. rülve, a dolgozók megbecsülésének birtokában, a tanácsokban kifejtett jó munkájukkal siettetik a jövő megteremtését. Orvosi továbbképző előadások Baján A bajai VBCs rendezésében orvosi továbbképző előadások Indultak meg a kórházi és gyakorló orvosok számára a kórház előadótermében. Az előadássorozatot dr. Buehwald Jenő vezette be, aki megnyitó beszédében rámutatott a szovjet orvostudomány alapjára, — a betegségek megelőzésére. A lényeg a dialektika győzelme — mondotta, — mely a jövő meglátásához képzelőerőt ad. A tudás nem az idealizmust, hanem a dialektikus materializmust igazolja. Az előadássorozat is ezt a célt kívánja szolgálni. Az első előadást dr. Cseh Imre egy. m. tanár, közkórházi főorvos tartotta „Vírusok és baktériumok1* címmel. Előadásában dr. Cseh Imre | rávilágított a szovjet orvostudomány, főleg a biológia, — hatal- . más fejlődésére, ismertetve Bos- ján és Lepesinszkája szovjet tudósok óriási -jelentőségű kísérleteit, elért eredményeit. Az előadáshoz számos hozzászólás során dr. Fodor László, dr. Mihály, dr. Horváth Géza, dr. Ujsághi Pál, dr. Buehwald Jenő, dr. Tokaj- és dr. Pataki szólották hozzá. Kérjük a hirdetőinket, hogy az újságba 'záut hirdetéseiket mindig a megjelenés e ott valc nap bjP-ÍB sziveakedienek te -dni- a 100 százalékon aluli teljesít- a ményt.-j A titkári beszámolónak, bár he- <- lyesen, minden pontban rámutatoti 3 a Politikai Bizottság határozaté- -1 bán foglaltakra, nagy hiányossága- j volt, hogy a szakszervezeti fe'.ada- -1 tok közé nem vette fel a közver k len, fontos, időszerű feladatokat- így például a soron következő választásaid kát csak éppen hogy megemlí- y telte, anélkül, hogy jelentösé' güket és a választások sikere érdekében a tagságra Váró feladatokét Ismertette volna. A taggyűlés akkor érte volna el
