Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-23 / 141. szám

* V. évfolyam, 141. szám ritfiukltai Ara 50 fillér BACSKISKUNMEGYEI A Téglagyár-utca lakói a tanácsválasstásokról Máté János plébános levele a békeharc feladatairól A kecskeméti Magasépítő Szakszervezet taggyűléséről 1950 szeptember 23, szómba* A FALU FONTOS ŐSZI FELADATAI Az őszi mezőgazdasági mun­kálatok elvégzése a községek, a falvak lakóinak, dolgozó pa­rasztságunknak legfontosabb feladata. Ez a feladat sokrétű, de szorosan egymásba kapcso­lódik valamennyi. A kukorica letörése, a szár betakarítása előfeltétele annak, hogy az ősziek vetéséhez a talajmunká- talokat elkezdhessük. A kukori­cának, burgonyának a beadása pedig annak feltétele, hogy ál­lattenyésztésünket fejleszthes­sük. A termelőszövetkezeti cso­portjaink további erősítése, újak alakítása, nagy lépés előre a szocializmus építésének ut­ján, nagy lépés ahhoz, hogy mezőgazdálkodásunkat termelé­kenyebbé tegyük, liogy dolgozó parasztságunk a munkájából gazdagabban, boldogabban él­hessen. Ezek a részekre bontott feladatok, melyek összességük­ben dolgozó parasztságunk na­pirenden tévő és az eddiginél fokozottabb iramban megoldan­dó tennivalói, egybeesnek azzal a harccal, melyet egész népünk Pártunk vezetésével a tanács­választások győzelméért folytat. Ezek a feladatok összekapcso­lódnak és segítik egymás sike­rét. Dolgozó parasztságunk a választási harc győzelme érde­kében akkor tesz legtöbbet, ha munkáját jól, példamutatóan, lendületesen végzi el, ha harcol az eredményeinket minden ere­jével késleltetni akatró kulák és egyházi reakció ellen, ha első­sorban a maga munkája a ter­melés vonalán mutatja meg, hogy jelszava lett „Előre a ta­nácsok ügyének győzelméért!“ Megyénkben az elmúlt héten a termelőszövetkezeti mozgalom tovább erősödött. Dolgozó pa­rasztjaink — nemcsak a föld- nélküliek, hanem — a kis- és középparasztok is egyre többen értik meg, hogy a jobb élet egyetlen útja a közös gazdálko­dás. Az elmúlt héten újabb százak erősítették a meglévő csoportokat, vagy alakítottak újabbakat. Az előkészítő bizott­ságoknak azonban meg kell vizsgálniok tevékenységüket ab­ból a szempontból, hogy mun­kájukat hogyan végzik a kis- és középparasztok felé. Ezen a té­ren vannak hiányosságok és igen sokan — ezt a szinte leg­fontosabbat — szemelöl tévesz­tik. Természetesen nem szabad a ló másik felére átcsúszni, hogy olyan esetek forduljanak elő, mint amit Rémen tapasztal- j tünk. Az történt, hogy a ter- meiőcsoport, igen helytelenül, arra az álláspontra helyezke­dett: csak földdel rendelkezőt veszünk fel. Ez nyilván elriasz­totta a földnélküli parasztokat. Az agitáció súlypontját az egyé­nileg dolgozó parasztok felé kel! 'neivezni úev. hocv örömmel fo­gadjuk a földnélküliek belépé' sét is. A termelőszövetkezel mozgalom erősítésének vonalán elsősorban a kommunistáknak kell jó példával elől jármok. Őket figyeli a község szeme el­sősorban, nekik kell példájuk kai megmutatni a helyes utat. Az őszi talajmunkálatokkal kapcsolatban van még jóadag tennivaló. A tengeritörés még felényire sincs elvégezve, a ten- geriszár lelakarítása még így sem áll. így hát az ősziek alá olyan fontos talajmunkálatok vontatottan indulhatnak csak meg. Nekünk pedig nem szabad megengednünk magunknak, hogy bármely munka területén is elmaradjunk. Az elmaradás engedmény az ellenségnek, í késedelem veszélyezteti a jövő évi termésünket. Pedig nekünk, dolgozó parasztjainknak az feladata, hogy a jövő esztendő­ben sokkal többet termeljenek és jobbat. Ezt csak jó munká­val, időben végzett munkával biztosíthatjuk. Bihartorda ver­senyfelhívása nyomán megyénk egész sor községe vállalta, hogy a búza vetését október 22-re. a tanácsválasztások napjára be fejezi. Ennek a vállalásnak ele­get kell tenni, az ígéretet meg kell tartani. Hogy a munka m e g j a vu 1 j o n, m e g gy or s u 1 j o n, elsősorban javítani kell a poli­tikai felvilágosító munkát, szét kell verni az ellenség megtévesz­tő mondókéit, elméleteit és az eddiginél sokkal éberebbnek kell lenni. Megyeszerte, a tava­lyi esztendőhöz hasonlóan újra járja az a hír, hogy „porba ne vess“. Ez az ellenség hangja, kívánsága. Célja az, hogy kés­leltesse a munkát és veszélyez­lesse a jövő évi termést. Dolgo­zó parasztságunk azonban már okult a maga példáján és tudja, hogy a porba vetett búza sem­mivel sincs hátrányosabb hely­zetben a csapadékos földbe ve­tett búzával szemben. Arról nem is beszélve, hogy időközben az eső is megérkezett, a talaj meg­felelően átázott, úgy hogy most már misem áll útjába annak, hogy munkánk fokozott iramá­val végezzük a letakarítást, a talajmunkálatokat és a vetést. A takarmánygabona beadása vonalán is komoly elmaradás van. Az előirányzat teljesítése mögött messze el vagyunk ma­radva. Ennek a főoka az, hogy pártszervezeteink meglehetősen elbizakodlak, hogy az augusztus 20-ig elért jó eredmények lát­tán azt hitték, hogy ezután sem­mi feladatuk nincs, minden fog menni magától. „Lábhoz tet­ték“ a fegyvert, az agitációs munka leállt és úsvszó'.ván sem­.IO FELAILÁGDSITO MMKÁVAL REG TÖBB DOLGOZÓ PARASZTOT VEZESSÜNK A BOLDOGULÁS FELÉ Tovább erősödik megyénkben is a termelő­szövetkezeti mozgalom Nekünk, kommunistáknak, mindenütt jó példával kel! előljárni. A tagság a jelölőbizottság ja­vaslatát elfogadta és egyhangúlag Hegedűs Ferencet választották iueg elnöknek. Az intézőbizottság, ba Krepsz József és Kiss Gábor- né került. Az alakuló gyűlésen el­fogadták azt a javaslatot, hogy az új termelőcsoport neve „Alkotmány“ lesz. Az MNDSz helyi szervezete jó munkát végzett Solton, aho! „Szikra" néven 24 csa­láddal új termelőcsoport ala­kult. * Több községben a termelőszö­vetkezeti mozgalom szélesítését már nem tekintik elsőrangú fel­adatnak. Más feladatokra készül­nek és közben elhanyagolják a termelőszövetkezeti mozgalom fej­lesztését. Sokhelyütt a pártszer­vezetek nem ért tették meg eléggé a csoportok tagságával, hogy sa­ját érdekük és dolgozó paraszt­társaik érdeke is azt kívánja: Legyenek segítségükre az egyéni­leg dolgozó parasztoknak, vezes­sék alapos felvilágosító munkával a felemelkedés, a társasgazdálko­dás útjára. Még mindig nem tud­ják eléggé népszerűsíteni a jól működő és szép termést elért cső. portok eredményeit. Nem rnagya- rázzák a csoport tagságának: na­gyobb területen jobban alkalmaz, hatják az agrotechnikát, a ve­tésforgót és jobban lehet meg­szervezni a munkát. Küszöböljük ki megyénkben ezeket a hibákat és akkor nagyobb lendülettel fej lődhetnek a termelőcsoportok. Október 16—18-ra összehívták a béke szovjetunióbeli híveinek értekezletét A Szovjet Békevédelmj Bizottság elnöksége megvitatta a Béke Hí­vei II. Összszövelségi Értekezlete összehívásának kérdését. Az el­nökség elhatározta, hogy a Béke Híveinek II. Összszovetségf Ét- tekezletét ez év október 10—18- ra hívja össze Moszkvába. Az ér­tekezlet a következő kérdéseket fogja tárgyalni: 1. A szovjet nép harcban a bé­kéért a háborús uszítok ellen. 2. Küldöttek megválasztása > Béke Hívei II. Világkongresszu­sára. 3. A Szovjet Békevédelmt Bi­zottság megválasztása. Az értekezleten a szakszerve­zeti, női, ifjúsági, kullúrális, tu­dományos, szövetkezeti, sport- és egyéb társadalmi szervezetek kép­viselői vesznek részt. ják, mégsem tesznek ellene semmit sem. Sok helyen az a vélemény járja, hogy a „száraz­ság elvitte“. Ebhez nagyon so­kan csatlakoznak és a saját vé­leményükkel mintegy alátá­masztják. Lajosmizsén a szö­vetkezeti ügyvezető azt mondot­ta: „kevés termett, így hát nincs mit beadni“. Nem csoda, La­josmizsén is rosszul áll a takar­mánygabona begyűjtése. Nem kevésbbé ugyanez a helyzet a kunszentmiklósi, a dunavecsei, a kiskőrösi tat árokban. Pártszervezeteinknek nem másodrendű, hanem elsösorbani feladata, — szoros egységben kell vinni a többi feladatokkal, — hogy ezen a téren változás álljon be rövid idő alatt. De necsak a pártszervezet önmaga végezze ezt a munkát, hanem vonja be a tömegszervezeteket is. Aktivizálja a békebizottságo- kat is. Tudatosítani kell a dol­gozó parasztság közölt, hogy minden mázsa beadott kenyér- és takarmánygabona a béke ügyét szolgálja. Le kell leplezni a feketézőket, a spekulánsokat, akik felverik a vásárlási lázt, a fekelepiac csatornáiba akarják vinni az áruk egy részét. A fel­világosító munka figyelme ter­jedjen ki a burgonya- és kuko- ricaszáUitási szerződések meg­kötésére is. A falvak őszi feladatai na­gyok és nagyjelenfőségűek. Bűn ezt lebecsülni, az elbizakodott­ság, az önteltség helytelen útjá­ra lépni. A választási harc len­dülete sokkal frissebb, gyor­sabb munkát kíván. Ezt kelt biztosítani az ötéves terv továb­bi eredményei, a jövőévi ke­nyerünk érdekében. Termelőcsoporljaink tagsága az . őszi munkákra való felkészüléssé! egy (itt viszi a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért indított agltációt. Igen szép eredményi ért el a felvilágosító munka so­rún a bácsbokodi Vörös Csillag, mely a fejlesztés során 75 családról 185 csatádra növe­kedett. Szeptember 12-e óta újabb 25 csa- Iád csatlakozott a csoporthoz. Csávolyon a Zalka Máté termelő­csoportban az utóbbi napokban 1!) család lépett be, ezzel a cso­port tagjainak száma 186-ra és a föld területe pedig 800 holdra nö­vekedett. A kiskőrösi járásban a paraszt­küldöttek beszámolói nyomán a dolgozó parasztság nagy része most már látja, hogy az egyéni, kis parcellákon nem nagy jövő vár rájuk. A gazdasági és kultu­rális felemelkedéshez csak az az út vezet, amely szakít az egyéni, kis parcellán való gazdálkodással és visz a modern gépekkel, a tech­nika vívmányaival felszerelt szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás­hoz. A járásban 3 új csoport ala­kult és 112 család lépett a szó cialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. A járásban most már több mint C00 család tömörül ter­melőszövetkezetbe. Az őszi fej­lesztés terén legszebb eredményi Pirtó község érte el. Szép ered­ményt ért még el Császártöltés, Csala I. és Csala II. A járásban a Vörös Zászló termelőcsoport az egyetlen, amely nem tudott to­vább erősödni. A járásban még 3 előkészítő bizottság végzi a szervezkedést. Ezek a bizottsá­gok még nem alakultak át ter­melőcsoporttá. így Csengődön, Páhin, Pír- tón, Kuférőn is. hamarosan megalakul a termelőszövet­kezeti csoport. Több előkészítő bizottság elhatá­rozta, hogy úgy emelik a válasz­tások ünnepi jellegét, hogy ok­tóber 22-re alakulnak át termelő- csoporttá. Megyénkben számos új csoport alakult, de erősödnek a régiek is Uj csoport alakult Duuavecsén is. Dunavecsén már hosszabb idő óta forrt a dolgozó parasztság között a társasgazdálkodás gon­' dolata. Több ízben jöttek össze, hogy megalakítsák a csoportot, Családlátogatáson ís vettek részt. A helyi pártszervezet néni vég­zett kielégítő felvilágosító mun­kát. Amikor a Járási Pártbizott­ság rámutatott a felvilágosító és népnevelő munka hiányosságára és a községi pártszervezet ezeket kiküszbölte, akkor a népnevelők is eredményesebben vitték az osz­tályharcot. Sikerült a kutákok aljas mes­terkedéseit leleplezni és meg­alakulhatott a termelőszövet­kezeti csoport. A csoport szervezésében az MNDSz-asszonyok is kivették ré­szüket. Zsikla Istváuné és Greksa Dezsőné jó munkát végeztek. De a községi bíró, Dudás Antal is addig fáradozott, míg meg nem szervezték a termelöcsoportot, Paskei• Sándorné arra a kérdésre, | hogy miért lépett a termelőszövet­kezeti csoportba, azt válaszolta: I — Boldogulásomat és jövömet csak a nagyüzemi gazdálkodáson keresztül látom biztosítva. Kérte az elvtársakat, hogy munkáidban legyenek segítségére. Györfi Lajos a következőkben nyilatkozott: — Már régen kellett volna termelő­szövetkezetet alakítani Dunave­csén. önkéntes elhatározásomból, minden kényszertől mentesen lé­pek a csoportba. Velem együtt lép be feleségem is. Greksa, Dezsőné a következőket mondja: — Fér­jem a mümalomban dolgozik. Van annyi jövedelmünk, hogy ab­ból családommal megélhetek. De mint kommunistának, első köte­lességemnek tartom, hogy belép­jek a termelőcsoportba, mert ott szükség van rám.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents