Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)
1950-09-03 / 124. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI V. évfolyam, 124. szám Ára SO fillér Elítélték a termeló'csoportok ellen uszító félegyházi kulákot Epítőmunká-sok az új normák legyőzéséért Jobb népnevelő munkával segítsük a normarendezés végrehajtását! Még több figyelmet az őszi oktatási munka előkészítésére 1950 szeptember 3, vasárnap MBMMMMrwnrillli fti Nagyobb erővel, több figyelemmel végessük a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének munkáját A nagyszénás! termlőszövet- kezieti csoport felhívása óta az egész országban megindult a dolgozó kis- és középparaiszitck áramlása a termelőszövetkezetekbe A csoportok szinte kivéted nélkül megfogadták, hogy erősíteni fogják új tagokkal önmagukat és minden erejükkel azon lesznek, hogy a dolgozó parasztság széles tömegeit meggyőzzék a közös gazdálkodás nagy előnyeiről. Az érvek számtalanja tárult az egyénileg dolgozó parasztok elé. A csoportok jobb termelési eredményei, a szebb búza, a vaskosabb csövű kukorica, a nagyobb árpatermés, gépek segítségévei a munka könnyebbsége, a nagyobb jövedelem, a kultárál- tabb élet, népi kormányzatunk támogatása, mind-mind körülvették, lekötötték dolgozó parasztságunk figyelmét. Termelő szövetkezeti mozgalmunk az el- tndlit gazdasági évben úgy — olyan jól — vizsgázott, hogy az egyénileg dolgozók már nem mehettek el szó nélkül mellette, az eredmény ekei tn«r az ellenség rémhírei, félrevezető aljas módszerei nem tudták kétségbe van ni. Ehhez járult döntően mindaz, amit a Szovjetunióból visszatért parasztkül- döttek elmondtak a világ legfejlettebb, leghaladottabb, leggazdagabb mezőgazdaságáról. A mi eredményeink, a paraszt- küldöttek beszámolói hatalmas lendületet adtak termelőszövetkezeti mozgalmunk erősödésének. Az eredmények végtelenjét sorolhatnánk fel. Az erősödés főjellemzője az, hogy egy sor új termelőszövetkezet alakult, hogy a meglévők az új belépések folytán jelentősen megerősödtek és nem egy termelőcso- portunik elhatározta, hogy egyesül. Elég megemlíteni mindehhez például azt, hogy Dusnokon a „Munkás Paraszt Szövetség‘‘ csoport 18 családról 55 családra és 600 holdra növekedett, a Hajósi „Maxim Gorkij'* szövetkezet pedig 45 családról 73 családra erősödött. Baján, Bácsborsodoii és Kiskunfélegyházán három, illetve két csoiport kimondta az egyesülésit. Gsávolyon a délszlávok csoportosan llélpnek be a csoportba és Garán a délszláv szövetség titkárának a példája még tfz déliszliáwal erősítette a csoportot. A középparasztsóg figyelmét is megragadta a csoportok erősödése, az, hogy a kollektív, géppel dolgozó mezőgazdálkodás sokkal eredményesebb, sokkal termelékenyebb az egyéni gazdálkodásnál. Kelebián Zánibori János 10 holdas kö- z épp araszt elhatározta, hogy be fog lépni m csoportba, mert meggyőződött arról, hogy a közeli tszcs eredménye sokkal nagyobb volt, mint az övé. Zámbori példáját követte Mila- síin, szintén 10 holdas középparaszt is. Haríán Joó Sándor 15 holldias középparaszt úgy nyilatkozott, hogy be fog lépni a csoportba és „hogy eddig nem léptem be, nagyon sajnálom, mert rájöttem, hogy csak a nagyüzemi gazdálkodásnak van eredménye, jövője/ Az eredmények kétségtelenek s döntően fogják megváltoztatni í a'lvaii nk, mez őgazdiá !k o d ás u nk arculatát. De elmondhatjuk-e, hogy minden a legnagyobb rendiben megy, hogy minden megfelel azoknak a követelményeknek, melyeket Pártunk célkitűzései és a szocializmus építése támasztanak. Nyilvánvaló, hogy ezt nem mondhatjuk el, ellenkezőleg egynéhány hibát, hiányosságot meg kell állapítanunk, fel kell rá hívni a figyelmet. Fejlődésünk nem ösztönös, nem magától megy, hanem üteme annak megfelelő, hogy építésünk erői, a pártszierveseteink mennyire végeznek jó munkát, hogy a kommunisták a maguk posztján, hogyan állják meg helyüket. Ahol céltudatos jó munka folyik, ahol a hibákat felfedik és kiküszöbölik, ott a munka jó, ott a feladatok elvégzése biztosított. Olt, ahol a kezdeti sikerek megrészegítenek, önelégültséget keltenek, ahol minden különösebb munka és „beavatkozás" nélkül várjuk a nagy, döntő győzelmeket, ott nem is kicsiny, hanem súlyos hibák csúsznak be, ott az ellenség felüti a fejét, ott a dolgozó kis- és középparasztok figyelme el terelődik a le g f o nílosiaibb ról, a termelőszövetkezeti mozgalomról. Nem-e erről van szó a du- naivecscd járásban, vagy Mis- kién, Jakabsizálláson, Fiilöpsziál- láson, ahol az egyénileg dolgozó parasztok, az általános áramláshoz viszonyítottan, csak igen kis számban léptek be a csoportokba. Az elbizakodottság lehetetleníti az eredményeinket és feltétlenül lemaradást, háitulkullogiást okioz. A feladat: felszámolni az elbizakodottságot és jó felvilágosító munkával mindenütt — ahol ez a jelenség felütötte a fejét — mozgósítani kell a dolgozó parasztság széles tömegeit — az önkéntesség elvének szigorú szemelőttt tartásával — a szövetkezeti mozgalom felé. Az ellenség nem alszik, ellenkezőleg, válogatóit, aljas módszerekkel dolgozik, igyekszik keresztezni, gátolni előrehaladásunkat. a falun is a szocializmus épitését. Éppen ezért, ha valahol hibát találunk, annak. főindokául nem a tapasztalatlanságot, járatlanságot kell megállapítanunk, hanem elsősorban és főleg az ellenség kezét. Ennek a tapasztalatnak az általánosítására az ellenség tevékenysége, módszerei és jó- mi-hány eset adott figyelmeztetést. Egy egész sor községünkben a tagosítás folyik és természetesen ezeken a helyeken erre az időre szünetel a termelő- szövetkeztekbe a tagfelvétel. Egyes helyeken az ellenség, a ku’.ákok, akik árgus szemekkel lesik az alkalmai, hogy ártsanak, elterjesztették, hogy a szövetkezetekbe egyáltalán nem lehet belépni. Meg kell állapítani, hogy ezeken a helyeken a dolgozó kis- és középparaszlok passzív magatartását kell tapasztailmidk. Ehhez alapot ad- tak ezekben a községekben azzal is, hogy a tagosítás óta levették napirendről a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének kérdését, nem foglalkoznak vele, teljesen magára hagyták. A dolgozó paraiszitok így csaknem tilalomfáit látnak a szövetkezetek előtt. Az a taipa sz tálát, hogy ebben a helyzetben, a tagosítás körülményei közölt a falvakban az elvtársak nem látják feladatukat a mozgalom erősítése kérdésében. Mi a helyes gyakorlat, amit alkalmaznak is néhány helyen. Az, hogy előjegyzésbe veszik a jelentkezőket, hogy tovább foglalkoznak az egyénileg dolgozó kis- és középparasztokkal, hogy ha tagosítás van is, hogy ha tagfelvételi szünet van is, nem tévesztik szem elől a cél, a szocialista mezőgazdaság építését. A munkánkat nem végezhetjük az összefüggések meglátása nélkül és úgy, hogy csak az orrunkig nézzünk. A célt kell látnunk és ennek érdekében a feladatainkat úgy végezni, hogy az adott körülmények minden lehetőségét használjuk ki. A feladat az, hogy az agitáció, a felvilágosítás munkáját szélesítsük ki és nyerjük meg a mozgalomnak a földdel rendelkező kis- és középiparaszto- kat. A felvilágosítás munkája legyen harcos, kíméletlenül leplezze le az ellenséget. A tagosítás ideje alatt a miunka sem- miiképen sem állhat le, ellen ke* zőleg előjegyzésbe kell venni a csoportokba jelentkezőket. Kíméletlen eréllyel fél kell szá- nioilnli az ellenség hazugságát arról, hogy a csoportba nem lehet belépni. A munkánkat ezekből a szempontokból kell értékelni és biztosítaná azt, hogy ezen az őszön a t e: im e lősrö v e t-k-ez e t ek a szocialista építésünk igen jelentős bázisaivá erősödjenek. Még több kis- és középparaszt megnyerésével erősítsük tovább termelőcsoportjainkat! Hatalmas lendülettel fejlődnek termelőcsoportjaink, egyre több kis- és középparaszt lép a boldogulás útjára T e rm ellő szövetkéz éli mozgalmunk fellendülése egyre fokozódik. Százával alakulnak az új terme löcsoporiok és rohamosan növekednek a meglévők. Dolgozó parasztságunk ezrei lépnek a közös gazdálkodás útjára és a belépők között egyre nő a közép- parasztok száima is. Megállapíthatjuk: miniden eddiginél nagyobb lendülettel nő sólyáiban és gyorsul üteméi)em a termelőszövetkezeteik fejlesztésének mozgalma. A pártszervezetek, töuuegszerve- zetek népnév etőknek, valamint a term e' őcsop o r! ok tagjainak jó felvilágosító munkájának eredményeként egyre több dolgozó paraszt írja alá a belépési nyilatkozatot. A felvilágosító munka midibe! t még beszélnek a termelő- csoportok hattal más eredményei is. Vaskút jelenti: 129 család kérte felvételét A vaskút! „Dózsa“ termelöcso- port eredményeit és a termelő- csoport tagságának anyagi gyarapodását látva 129 család kérte felvételét a Dózsa csoportba. Ke- leibiiára például új térme’.'őcsoport alakult 148 taggal, Tompán szintén áj csoportot alakítottak 85 taggal. A megtevő Vörös Csillag termelócsoporfba 77 osa ád kérte felvételét. Nagybavacskáu a Petőfi csoportba 176 család, 230 taggal kérte felvételéi. A szanki Táncsics larmelöcsoportba 127, a keceli Vörös Zászló csoportba 89 dolgozó paraszt lépett be. A belépők között sok középparaszt is van. Uj csoport alakult Kalocsán te, ahol eddig még nem volt termetöcsopoirt. A kalocsai dolgozó parasztok hetekkel ezelőtt csoportjátogalátson voltak, akkor határozták el, hogy a közös gazdálkodás útjára lépnek. Madaras jelenti: 57 taggal szaporodott a csoport A madarasi Kossuth fermieM- osoport tagja'nak anyagi gyarapodását látva 57 dolgozó paraszt lépett be a lermeüőcsopoirtba Szekeres Péter, akii 149 munkaegységet ért el, a napokban kapta meg 880 kiló kenyiémfejadiagját, ezenkívül kapott miég 1800 forintot is, a tavasszal pedig előlegként 1300 forintoit kapott. Szekeres Péternek így egész évi kenyere biztosítva van, így a pénzből nyugodtan bevásárolhatott. Csizmát és ruhát vett, feleségének szintén ruhaanyagot vásárolt. Az Izsáki Vörös Csillag tersne- iőcsoportha szintén 57-en léptek 'be és a belépők elhatározták, hogy Ök is felvi'ágosiító miunkát végetznek a csoport ioválbbfejlesz- 'tésének érdekéiben, így még további új belépőkre számítanak. Hatalmas lendülettel ind üt meg a termelöcsoportok fejiödlése a Szovjetunióban járt pa raszlíküldöttek beszámolója után. Agó József, kiskunfélegyházi dolgozó paraszt beszámolója után új ter- melőcsopoirt alakult. A termelő- csoportok fejlődése azonban harci feladat. A kulákoh hazug híresztelésekkel, sok helyen fenye- ' getésse' próbáiljálk távollártani dolgozó parasztságunkat t térni eiiőosop o r tok tói. Ezért van szükség az állandó f elvi Iá go siló munkára. Sok helyen megelégszenek az eddig elért eredményekkel és nincs szándékukban a terme- löcsoportok továbbfejlesztése. Fokozzuk tovább a felvilágosító munkát Az erősödő, fejlődő termelőszövetkezeti mozgatom mind fokozottabb, mind nagyobb feladatok élé áll Hja sző véli kéz éti parasztságunkat. Ezeket a föladatokat csak akkor tudják megoldani, ha a jó tapasztalatok ki- cseré'ésével, az egyénileg gazdálkodó, dolgozó parasztokkal való állandló kapcsol a't folytonos erősítésével, az eJleuség el eni éber harocal dolgoznak fáradhatatlanul a szocialista mezőgazdaságért Dolgozó parasztságunk nagy tömege lép a közös gazdá kodás útjára és ezzel bizonyítja be, hogy megszívlelte Pártunk útin ui! a tás át, hogy meggyőződött a közös gazdálkodás nagy jelentőségéről. Dolgozó para sztságunk ezekben a napokban tesz hitet Pártunk, a hatalmas béketálhor és a nagy Szovjetunió m eVett. Dolgozó parasztságunk többsége megértette, hogy a közös gazdálkodással a béke ügyét .szolgálja, hogy jó munkájával a békrtáibort erősíti. Dolgozó parasztságunk így indul el hatalmas lépésekkel a felemelkedés, a boldogulás felé, így járul hozzá a szocializmus építéséhez, ötéves tervünk megvalósítás álhoz.
