Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)
1950-09-22 / 140. szám
HÁROM LEVEL, HÁROM NYERTESTŐL A helyi tanácsok jelentősége Munkás — paraszt — értelmiség Lázas izgalom fogat ei, mikor megpillantottam az újság hasábjain, hogy én is a nyerők soraiban szerepelek. Az első örömömben az 1000 forintos nyereményt 100 forintosnak néztem. Dolgozó társaim figyelmeztettek a tévedésre. Az első gondolatom az volt. íme megvalósult, beteljesedik az, ami nem cgij gondokkal teli éjszakát okozott. Kisleányunknak, aki csak nemrégiben született, megvehettem a gyerekkocsit. A terokölcsön boldog örömet vitt otthonomba. De nemcsak az én otthonomban volt öröm, hanem szerte az országban igen sok munkáscsalád otthonában. Meghálálja népi demokráciánk a dolgozók áldozatkészségét, bizalmát és szerető ragaszkodását. Pút tünk az ötéves tervlcöl- csön befektetésével kétszeresen fizeti vissza nekünk, dolgozóknak, a jegyzett összegeket, de nemcsak a jegyzett összeget adja vissza, hanem jelentős nyereményekhez is juttatja a dolgozókat. Kovács István, Baja. Nem tudom szavakkal kifér jezni nagy örömöm, amikor megtudtam, hogy kötvényemmel 420 forintot nyertem. Itt dolgozom a műléházi állami gazdaságban, itt jegyeztem a 100 forintot, mely most nemcsak a kölcsönadóit pénzt hozta vissza, de busás kamatot is fizetett. Hat családom van, elvtársak, de most mindegyiknek jut valami. Ruhanemű, fehérnemű. Mikor a 100 forintot leje— eztem, he), de solian mondták, — nem tesz azokból a húzásokból semmi sem. Mondtam már akkor is. belőletek a klerikális reakció és a kulákok hangja beszél, mert amit a Párt ígér, az valóra is válik. íme itt van! Nem is kellett soká várni rá, hogy bebizonyosodjon. Köszönöm is a Pártnak, Rákosi elv- társnak. 1945 óta vagyok tagja a Pártnak, de ígérem, hogy hűségemet és ragaszkodásomat, ha lehet, még jobban fokozni fogom, hogy a magam kétkezű munkájával is erősítsem a Szov- jetunió-vezetle béketábort. Paprika Károly A reakcióra mért újabb hatalmas csapás volt a tervkölcsön- kötvények nyereménysorozata. Magam is a nyerők soraiba tartozom, 300 forintot nyertem és nagyon büszke vagyok erre. Meg is mondom, miért. Mert ebben az összegben a Párt megbecsülését érzem, hogy annak idején a magam forintjaival is odaúllottam a jegyzők, az építeni segítők, a szocializmust megvalósítani akarók soraiba. A reakció acsarkodó gyűlölete el akarta hitetni a jegyzések idején, hogy az ígéret — ígéret marad. Hát most láthatja és szükölve csaholhatja, hogy, mint mindig, ezúttal is hazudott. A tervkülcsön nekünk, dolgozóknak, alkot, épít. így többszörösen térül vissza számunkra a kölcsön jegyzés ösz- szegr. A Párt mutatta út újabb siker és győzelem a reakció felett. .4' tervkölcsön hatalmas lépéssel szolgálja szocializmusunk építésének munkáját. Kápolnás János tanító, Bácsalmás. Krebsz József a tanácsba való ember, mert eddig is példát mutatott nekünk Este 6 óra. A dunaegyházi, szélesen terpeszkedő községházi épület udvarán gyűlnek a dolgozó parasztok. Kisebb-na- gyobb csoportokban elbeszélgetnek. Már sötét van. Itt-ott fel- parázslik egy-egy égő cigaretta. FONTOS ÜGYBEN jöttek a községházára a dolgozók. Ma beszélik meg véglegesen a termelőcsoport megalakítását. Eddig még nem sikerült csoportba tömörülni, mert a kulákok aljas mesterkedésükkel éket vertek az egyes dolgozók közé. Dudás bácsi, a községi bíró, addig nem nyugodott, míg le nem leplezte a kulákokat. Sikerült is neki. Dunavecsén is ut.at tör a kollektív nagyüzemi gazdálkodás. — Bolyó István kulák-bíró idejében nem gyülekezhettünk i volna itt az udvaron — fordul az egyik dolgozó Török Gyulához, a belyi pártszervezet elnökéhez. — Nagyon ritkán jártam én ebben az épületben, — helyesli a pártelnök. — Leginkáhb csak akkor, amikor adót kellett fizetnem. — Még a hosszú folyosóra sem léphettünk, amikor a képviselőtestület ülésezett — fűzi tovább a gondolatot Dudás bácsi. — Még a folyosót is kiseperték akkor. Kurdi Károly, Balogh Károly és a többi kulák összefogott, hogy biztosítsák osztályuralmukat. Ezt meg Förster „főbíró úr“ biztosította is. Lóháton járt a községben, kezében állandóan korbácsot forgatott. Aki nem úgy süvegeit, ahogy ő szerette, az bizony hamar a hátán érezte a szíjját. A körülállók elgondolkoznak. A bírónak igaza van. Még Török Gyula bácsival is összeakasztotta bajuszát. Nem bírta az Öntudatos proletárt. Különösen az uiradalmi cselédet. A KULÁKOK KÉPVISELŐI garázdálkodtak a községben. Mert jegyző is csak az lehetett, akit ők akartak. Kocsis Béla főjegyző el is adta a község 400 holdját. Olyan ügyesen csinálta, hogy ebből neki is maradt közel 40 hold. De telt még négyszobás házra is. A „FSldnélkült Já:r I nak“ gyakran a temetőben koporsó alá való parcella sem jutott. Drágán adta az egyház, nem bírták kiváltani. A beszélgetés során szóba kerül, ki képviselje a dolgozókat a helyi tanácsban, az államhatalom szervében. Érzik, ma olyan emberekre van szükség, akik rendben tartják a község ügyeit. A bírótól kérdik, hogy meg- lörtént-e már a jelöll-Iisla ösz- szeáliítása. “ A pártszervezet már segítette eljuttatni a dolgozók véleményét a Népfront Bizottsághoz. De ott figyelembe veszik azokat a kívánságokat, amelyeket a népnevelők tolmácsolnak a község lakóitól. — Van-e már olyan, akit a község többsége szeretne a tanácsba küldeni? — hangzik a kérdés innen is. onnan is a beszélgetők csoportjában. — ITT VAN MINDJÁRT az egyik, — mutat Dudás bíró Krebsz Józsefre, a községi mezőőrre, aki éppen most száll le kerékpárjáról. Messziről jött, de a termelőszövetkezeti csoport megszületésénél ő is bábáskodni akar. Besiet a főjegyző szobájába, hogy jelentse dűlőjének őszi munkáját. — Krebsz a tanácsba való ember, — mondják az udvaron beszélgetők. — Láttam, amikor Szilvássy Sándor, Gozon János és Vinczellér István gazdákat a határban kioktatta. Ezeknél kissé lassan ment a kapálás, elhanyagolták a növényápolás időZsigár Ferenc és Zsigár Rudolf az egyik napon a Kecskeméti Nép- boltban félkilögrammos csomagokban összesen 13 kiló cukrot vásároltak össze és közös megbeszélés alapján tíz kilogrammot kilónkénti húszforintos árban eladtalk. De rossz helyen kötöttek üzletet, mert a vevő, azonnal feljelentette őket és a kecskeméti járásbíróság a tegnapelőtfi napon mondta ki fepontjait. Krebsz addig beszélt a szívükre, míg most náluk is minden rendben van. — Zsikla Istvánná sok jót mesélt Krebszről. Amikor férje a fronton volt. akkor Krebsz volt az, aki segített kukoricáját hazahordani. Gyakran látták özv. Zsikla Istvánná földjén a két árva poronttyal, akik mellette totyogva segítettek. — Özvegy Kiss Gábornénak pedig most segített. Amikor letörték a tengerit, gondoskodott, hogy hazakerül jön. — Az ilyenek valók a tanácsba — állapítják meg egyöntetűen a dolgozók. — Nem is a kulákok, akik egy ujjúkat sem mozdították meg, amikor „vitéz“ Endre László és Waltesz „főbíró úr“ a szegényemberek adófilléreiből összekuporgatott 50.000 pengőt a vármegye részére elvitte. Ebből az 50.000 pengőből kellett volna azt az utat építeni, amely a tanyavilá- gol összekapcsolta volna a községgel. A községi zsírosok nem. sokat törődtek azzal, ha a szegényember kint pusziul a tanyavilág sártengerében. DUNAVECSÉN is készülnek a tanácsválasztásra. A dolgozók most azokat jelölik a tanácsba, akik bírják a nép bizalmát. Olyanokat, akik tovább segítik azl a fejlődést, amit a hároméves és ötéves terv már megindított. Olyan Krebsz bácsi-féléket, akik a Párt irányítása mellett még szebb, boldogabb jövőjüket segítik kovácsolni... lettük az ítéletet árdrágítás és áruhalmozás bűntette miatt, Zsigár Rudolfot 1 év hat hónapi és Zsigár Ferencet egy év négy hónapi börtönre ítélte. Azonkívül 200 forint vagyoni elégtétel megfizetésére és Kecskemét területéről való. kitiltásra. így járnaik pórul a cukorfekefé- zők. Börtönbüntetés a ©ufeorfeketézöknek Népköztársaságunk alkotmánya kimondja, hogy országunk a munkások és dolgozó parasztok állama, vagyis az államhatalmat a dolgozó nép gyakorolja. Alkotmányunk e jelentős pontjának megvalósítására kerül sor ezekben a napokban a helyi tanácsok megválasztása útján. A budapesti és a megyei tanácsok megalakulása volt az első lépés az államigazgatás átszervezéséhez. Ezt követték a városi és járási tanácsok, majd az október 22-iki választásokkal, a helyi tanácsok felállítása. Mi a belyi tanácsok felállításának jelentősége? Az, hogy államunk vezetésében meggyorsítja a demokratikus fejlődést, kiküszöböli onnan a még mindig megbúvó reakciós maradványokat, amelyekkel szemben a felszabadulás óta kíméletlenül folytatjuk a harcot. Ezzel párhuzamosan pedig mostmár az államigazgatást is teljesen a dolgozók kezébe adja. A fejlődés útja Népi demokráciánk Pártunk vezetésével már a felszabadulás után megindította a harcot az államvezetés területén a múlt rendszer maradványai ellen. Ez a harc nem volt könnyű, mert a régi rendszer beépített híveinek hálózata ült a vezetőhelyeken, hivatalokban és nyílt, vagy burkolt ellenállást fejtett ki népi demokratikus rendszerünk ellen. Első lépés volt tehát ezeknek az elemeknek az eltávolítása és munkás, dolgozó paraszt, becsületes, a néphez hű, új értelmiség beállítása a köz- igazgatásba. De ezen túlmenően államigazgatásunk rendszerében, szervezetében is mélyreható változások történtek, melyeket politikai és gazdasági életünknek meginduló szocialista fejlődése tett szükségessé. 1946-ban államunk köztársasággá lett, megindult a terv- gazdálkodás és ennek irányítására. a közigazgatás mellett megszülettek a különböző népi bizottságok. Újabb lépés volt ez a dolgozóknak az államirányításba való még fokozottabb bevonására. Az eredmények megmutatták, hogy dolgozó népünk — elsősorban az ipari munkásság, nagyszerűen megállja helyét az állami feladatok elvégzésében is. A szocializmus építésének. törYénye De a fejlődés menete még többet kívánt. Amilyen mértékben nőtt hazánkban a szocializmus építésének lendülete, úgy vált egyre fontosabbá, sürgetőbbé, hogy a dolgozók tömegeit bekapcsoljuk az állami munka minden területére. Mert a szocializmus építésének törvénye az, hogy a dolgozó milliók állandóan közreműködjenek ennek az építő munkának irányításában, végrehajtásában. Rákosi elvtárs mondotta, hogy eredményeink kiinduló pontja a Szovjetunió felszabadító harca és az a nagy segítség, amelyet Sztálin elvtárs és a szovjet nép nyújt nekünk. Ezért példaképünk nekünk a Szovjetunió szilárd államszervezete, mely bizonyítja, hogy az államhatalomnak legmaga- sabbrendű és legalkalmasabb formája a tanácsrendszer. A Szovjetunió tapasztalatai nemcsak azt mutatják meg, hogy a tanácsrendszeren keresztül megtisztíthatjuk az államigazgatást a régi, gátló maradványoktól, hanem azt is, hogy a tanácsok munkáján keresztül meggyorsul az építő munka. Alkotmányunk leszögezte ennek az átalakításnak fontosságát és megvalósítását. A Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának létrehozása már azt jelentette, hogy állami szervezetünk felső részében, a Legmagasabb helyeken már megvalósítottuk a változást. Ezt kell követniük az alsófokú állami szervezeteknek, azaz a városi, községi köz- igazgatási szervezeteknek is. Vagyis a reakció kisöprésével egyidőben ezeken a helyeken, hivatalokban is, és a dolgozók bevonásával kell megteremteni az új közigazgatási formát. Támaszkodni a dolgozó tömegekre A tőkés országokban az államtanács a kizsákmányolok eszköze, melynek segítségével elnyomják a dolgozó tömegeket. Ezzel szemben a szocializmust építő államban az állam- hatalom ereje a dolgozók hatalmát biztosítja. Fő ismertetőjele a szocializmust építő államhatalomnak tehát éppen az, hogy munkájában a széles dolgozó tömegekre támaszkodik, azaz maguk a dolgozók képviselik és gyakorolják is a hatalmat. Ezt igazolják Lenin elvtárs szavai, amikor azt mondotta, hogy a szocializmus forradalmi változását az állami vezetésben csak tízmilliók tevékeny, közvetlen, gyakorlati részvétele mellett lehet megvalósítani. Megyénk dolgozói nagy várakozással tekintenek a helyi tanácsok megalakulása elé. Pártunk széleskörű felvilágosító munkát indított a tanács- rendszer jelentőségének tudatosítása érdekében. Nyilatkozatok, helyeslések ezrei hangzanak el naponta a dolgozók részéről, akik személyes tapasztalataik alapján mutatnak rá, hogy mennyire gátolta, nehezítette a fejlődést egészen napjainkig a közigazgatásban, a hivatalokban megbúvó ellenség. Különösen falun, ahol az osztályellenség, a kulákság ösz- szeipaktált ezekkel a népellenes elemekkel és elaltatta az osztályharcot. A helyi tanácsok' létrehozásával véglegesen kisöpörjük ezeket a kerékkötőket s megnyitjuk a kapukat az irányításra hivatott munkásosztály, a dolgozó parasztság és az újszellemű értelmiség előtt, új lendületet adva ezzel a szocializmus építésének. Október 10-ig meghosszabbították a burgonyaszállítási szerződések kötését A dolgozó parasztok kívánságára a burgonyaszállítási szerződések kötésének határidejét október 10-ig meghosszabbították. Azok a dolgozó parasztok tehát, akik eddig nem tudták burgonyájukra a szállítási szerződést megkötni, hozzájuthatnak még a szállítási szerződéskötéssel járó előnyökhöz. A szerződők minden lekötött és beszállított mázsa burgonya ntán a napi áron felül tíz kilogram korpát kapnak, ezenkívül a Giilbaba- és Bózsa-burgo- nya után mázsánként három forintot az Ella-burgonya után mázsánként 2.40 forintot. Az ipari, étkezési, valamint az apró burgonya után 1.60 forint a prémium. A szállítási szerződés kötésekor a termelő a lekötött mennyiség árának tíz százalékát előlegként felveheti a földműves- szövetkezet irodájában. A beszál lítás batárideje Giilbabánál é Rózsánál október 10., Ellánál é • Krügetni; november 20.
