Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)
1950-09-22 / 140. szám
A tanácsrálassfás jelentőségéről V. évfolyam, 140. szám Ara 50 fillér 1950 szeptember 22, péntek Biztosítsuk az esti agitációs tanfolyamok jó munkáját Krebss József a tanácsba való ember Három levél, három nyertestől Pártszervezeteink jó munkáján múlik újabb győzelmünk Az egész ország, megyénk dolgozói, az október 22-i tanács- választásokra készülődnek. A választásokért való lelkesedésüket az üzemekben az új normák túlteljesítésével, bosszúlejáratú versenyszerződések megkötésével, a falvakban a termelőszövetkezeti mozgalom erősítésével, a búza október 22-ére való elvetésére, az ezzel kapcsolatos verseny kiszélesítésével, a takarmányfélék gyors beadásával bizonyítják. Mindez azt igazolja, bogy a tanácsválasztás nagyjelentőségű dolgozó népünk, történelmünk, népi demokráciánk fejlődése szempontjából, mert a munkások, parasztok és értelmiségiekt tudják, hogy azt a hatalmat fogják erősíteni, amely teljes egészében a nép kezében van, mely hatalomnak a legfőbb biztosítéka harcok és küzdelmekben megedzett nagy Pártunk és Rákosi elvtárs. A tanácsválasztás új fejezetet nyit dolgozó népünk életében és legdöntőbb jellege az, hogy szilárd alapjául szolgál a szocializmus építésének, bázisa újabb nagy eredményeink elérésének. A tanácsválasztás gyökeres fordulatot jelent az államhatalom helyi szerveinek, összetételével szerkezetével, feladatával és a néphez való viszonyával. Nem egyszerű kérdésről van Itten sző, sokkal többről ennél. Arról, hogy közigazgatásunkat a tanácsválasztások olyanná alakítják át, mely közvetlenül a dolgozó népre támaszkodik, a tömegekkel szoros és széttéphetetlen kapcsolatban van, erejét a tömegek erejéből meríti. A tanácsválasztás a város, a falu képét teljesen átformálja. Az intézkedés joga nem lesz egy-két ember teljhatalma, hanem fontos kérdésekben maga a tanács dönt, a tanács tagjai viszont felelősek a dolgozó népnek beszámolni a működésűkről, munkájukról. A tanácsválasztások nagy harci feladatának elvégzése feltételezi egy sor más kérdés egyidejű megoldását. A választások alatti készülődés közben nem járhatunk szemellenzővel, a választások sikerének biztosítása érdekében nem köthetjük be szemünket az egyéb feladatok előtt. Ellenkezőlég, minden munkánkat — a ta- náesválasztások, mint legdöntőbb feladat — szolgálatába állítsuk, kössük össze vele, ne egymástól függetlenül, elszigetelve kezeljük. A választási munka alkalmat ad arra, hogy pártszervezeteink, tö- megszervezeteink megtanuljanak egyszere több kérdéssel foglalkozni úgy, hogy azok ne hátráltassák egymást, ellenkezőleg, segítsék megvalósulásukat. A választási csata győzelmes megvívása elsősorban pártszervezetünknek a feladata. A mi párt- b izot t ságainkon, alaps zervezetein- ken múlik munkánk sikere. Kétségtelen az, hogy nagy eredményeket értünk el gazdasági és polilikai vonalon, hogy sorozatos Csapást mértünk az ellenségre, hogy már a tavalyi választásokon is biztosítottuk a Pártunkravette Népfront abszolút, győzelmét, hogy azóta is, a munkásosztály hatalmi pozícióját még jobban megerősítette, de mindez távolról sem jelenti azt, hogy a választási munka könnyű feladat, hogy nem kell komoly nehézséggel megbirkóznunk, hogy nem kell még nyitottabb szemmel figyelni az ellenség mesterkedéseit, hogy általában a választási munka lebecsülhető. Súlyos hiba lenne ez és ott, ahol — ha csírájában is — mutatkozik, a szigorú bírálat hangján fel kell lépni ellene és ki kell küszöbölni. Ha a tanácsválasztás új fejezetet kezd történelmünkben, ak- i kor elképzelhetjük, hogy a fel- | adat nagyságát semmibevéve, csupán hatalmi pozicióból, félkézzel megoldani nem tudjuk. Ehhez többre van szükségünk. Arra, hogy falusi pártszervezeteink, ahol a tanácsok választásának súlypontja van, világosan lássák, hogy a választás harci feladat, hogy a győzelmek nem maguktól születtek, hanem az csak szívós, jól szervezett, helyes politikai szempontokkal dolgozó, kommunista munka eredménye lehet. A lebecsülés veszélye komoly mértékben fennáll. Egyes pártszervezetek nem nagyon látják tisztán a feladatukat és bár kétségtelen az, hogy hatalimas eredmények birtokában vagyunk, a mérleg másik serpenyőjébe azonban nem teszik bele a nehézségeket. Helyenként eluralkodott a győzelem „már a zsebünkben van1’ hangulata és ez kétségtelen, fékezte a munka megindulásához szükséges nagy lendületet. Ezt bizonyítja a vasárnap megtartott járási aktívaértekezletek néhány tapasztalata. Kiskőrösön elnagyolták az értekezlet megszervezését, és általában a titkári referátumok a választások kérdését, eddig elért eredményeinket, nagyjából vetették fel, nem az adott járás politikai, gazdasági, vagy egyéb speciális körülményeinek megfelelően. A győzelem pártszervezeteink, a vezetőség, az aktívák, a párttagság, a tömegszervezetek, a pártonkívüli dolgozók széles tömegeinek mozgósításán múlik,azon, hogy dolgozó népünk még egységesebben, még szilárdabb bizalommal sorakozzék fel Pártunk mögött a siker érdekében. Erőnk teljes felhasználásával kell a tömegeket meggyőzni, felvilágosítani a tanácsok jelentőségéről, az ötéves terv keretében eddig elért eredményeinkről, a békéért vívott harcok fontosságáról és azokról a nagy sikerekről, amelyeket Pártunk és Rákosi elvtárs biztosított. Pártszervezeteinknek közvetlenül legfontosabb feladata az, hogy helyesen, gondosan végezze el a tanácstagok jelölését, jól készítse elő az esti agitációs tanfolyamokat, tudatosítsa tovább a tervkölcsön és a sorsolás nagy jelentőségét és leplezze le lépten- nyomon az ellenség tevékenységét, próbálkozásait, megtévesztő magyarázatait. A helyi tanácsok tagjainak jelölésénél nem lehetünk szükkeblűek és nem helyezkedhetünk arra az álláspontra, hogy csak kommunista, csak termelő- szövetkezeti parasztok legyenek a jelöltek között. Vaskútou és DáÁ helyi tanácsválasztás tiszteletére Az üzemek dolgozói az új normákkal kiváló eredményeket érnek el Szabó Gábor 151, ifj Bállá Antal 173 és Zomboki Jenő 136 százalékot értek el Alig néhány hete jelent meg a minisztertanács határozata az alapbéremelés és normarendezés végrehajtásáról és üzemi dolgozóink máris a kiváló eredmények sorozatával bizonyították be, hogy megértették és magúikévá tették ennek a lépésnek szükségességét. A Koreai Hét elindította és nagy lendülettea vitte előre az új normák legyőzéséért folyó harcot és a termelést gátló maradványok, hibák kiküszöbölésével párhuzamosan, új, az eddiginél is nagyobb iramban indította el a munkaversenyt. Az alapbéremelés és nor-j marendezés legnagyobb jelentősé- i ge, hogy a munkaversenyt kiemelte elsekélyesedett szakaszából,! hozzájárult a munkához való szó- j cialista viszony kifejlődésének! meggyorsításához, az újítási és] észszerűsítési mozgalom megszi- i lárdításához és kifejlődéséhez. Az ellenség, a jobboldali szociálde- j mokraták leleplezése, az éberség 1 fokozása, az üzemi pártszervezetek ■ fokozottabb munkája, mind a tér-; melési eredmények ugrásszerű' emelkedését valósították meg. A Kecskeméti gépgyárban egyéni zászlót és az 50 forint pénzjutalmat. Árvái Sándor .segédmunkás brigádja 182 százalékos teljesítményért brigádzászi’.ót és 100 forint pénzjutalmat kapott. A harmadik nyertes Sulik Lajos la-, katos, 297 százalékos teljesítményével már másodízben nyerte el a vertikális üzemek közötti egyéni zászlót és az ezzel járó 50 forint pénjutalmat. A Növénysajtof.ó NV építkezésének dolgozói az építkezések között folyó versenyben elnyerték a kéthetenkénti vándorzászlót. Átlagos teljesítményük 102.57 százalék. De ezekhez a teljesítményeikhez követlenül felzárkóztak a többi építkezések is, amelyeknek magas eredményeit a versenyben álló dolgozók teljesítményei adják. így kell kiemelni a Tóth József segédmunkás-brigádot 174, a Dobos Sándor-brigádot 165, a Dózsa-brigádot 149 és a Molnár kőművesbrigádot 139 százalékos teljesítményéért. Az egyéni versenyzők közül kitűnnek: Telek István ács 133, K. Kiss Miháily 125, Szabó István segédmunkás 132, Gazdik József betanított segédmunkás 178 százalékos teljesítménnyel. Noszeik László asztalos egyéni teljesítménye 142, Bíró Sándor lakatosé 135 százalék. A kiskunfélegyházi építkezés magas százalékot elért dolgozóinak száma egyre növekszik, a vándor- zászlók többségét ők kapták. Nagy Gyula 180, Réczi József brigádja pedig 176 százalékos teljesítményével érdemeilte ki a kitüntetést. Ugyanennél az építkezésnél Com- bos József állványozó-brigádja 164, Kerekes Mihály kőműves átképzős brigádja 133 százalékot teljesített. Egyéni versenyben Gácsi V. István 130, Sollymosi István 141, Kársai Lázár 157, Bordás Sándor 141, | gyufagyárban | a jó népnevelő-munka hétről-hétre növeli és fokozza a dolgozók teljesítményeit. Tavaszi Józsefné 118, Kovács Teréz 115, Zöldi István 107 százalékos eredményt értek el. A munkaverseny kiszélesedésének és fokozásának jó eszköze az üzemi villámtábla, faliújság, mely naponta feltünteti a jó eredményt elért dolgozóikat és követésre serkenti a többieket. ' A Platter-féle konzervgyárban is hetenként emelkedő teljesítmények jelzik a dolgozók sikeres harcát az új normák legyőzéséért. A termelés emelkedésének itt jS a szélesedő egyéni verseny az alapja. Kohajda Erzsébet és Judit 140 százalékkal dolgoznak, Miklós Etel 124-ről 144 százalékra emelte teljesítményét rövid idg alatt. Hegedűs Józsefné 128, Pápai Istvánná és Hódi Vilmosáé 144, Borbe Mária 138, Szakái Teréz 127 százalékra teljesítik az új normát. | Cipőgyárban | az üzem kommunistái és az ifik járnak az élen. Szepesi József párttitkár 149 százaléka mellett Szabó Miklósné népnevelő, békebizottsági tag 142, Stecen- kó Teofil népnevelő 141 és Urbán Báláné 138 százalékos eredménynyel mutatnak példát. Deák József ifi 145, Anlal Márta 141, Fodor Mária 124 százalékot érnek el. Hegedűs Menyhértné a csiszolóban 160 százalékkal dolgozik, Husztor Ilona betanított segédmunkás 155, Bartucz József ifi 143, Kulai Irén 148 százalékos eredménnyel járnak élen. a legutóbbi bérhéten a dolgozók egész sora tűnt ki magasan túlteljesített normájával. Ezek az egyre emelkedő százalékok igazolják a dolgozók nagyszerű nekilendülé-1 sét, mellyel naponta szívós, követ-. kezeteis harccal győzik le az új, normákat és mutatnak példát a1 lemaradottaknalk. Ifj. Szlávik János, kézi formázó 178 százalékkal vezet, id. Szlávik János, kádíor- mázó 120, Szlávik Pál 146 százalékot értek el. A vasöntésben Vin- cze János 153, Tokcdi György 144, Rózsa Gábor 152, Szabó Mihály 145 ez.ázacétklkal dolgoznak.'A magkészttőben ugyanilyen magas eredmények vannak. Varga Ba- lázsné 183 azázalékkaH az első, Baranyi Jánosné 167, Szénás! Pál- né 145 százalékra teljesítik a normát. | A Magasépítő YV kiváló teljesítményt elért dolgozói vándorzászlót és pénzjutalmat kaptak. Harangozó Ferenc segédmunkás 174 százalékkal nyerte el az Az ElVSz közgyűlés szeptember 20-i délelőtti ülése Az ENSz közgyűlése szeptember 20-i délelőtti ülésének napirendjén a közgyűlés elnökhelyetteseinek és a különböző bizottságok elnökeinek megválasztása szerepelt. A politikai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottság elnökévé Roberto Urdan-est Arber- laest, Kolumbia küldöttségének vezetőjét, a gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság elnökévé Gutjerrest (Kuba), a szociális emberbaráti és kulturális kérdésekkel foglalkozó bizolt ság elnöki tisztségére Vau-Heven Gerhart-t (Hollandia), a gyám sági kérdésekkel foglalkozó bízott ság elnökévé Vaitaiiankant, Thai- föld képviselőjét, az adminisztratív és költségvetési kérdésekkel foglalkozó bizottság elnökévé India képviselőjét választották. vödön meg kell szüntetni ezt a helytelen nézeteit, ami lényegében ellentétes a helyi tanácsok szerkezetével, azzal hogy abban a dolgozók minden rétegének a legjobbjai képviselve legyenek. Párt- szervezeteinknek tudnia kell, hogy a tanácsok a dolgozó nép széles tömegeire támaszkodnak. A Párt szerepe döntő a tanácsok munkájában, de ezt a tömegekkel együtt kell gyakorolni. Üzemi és falusi alapszervezeteinkben a napokban indulnak be az esti agitációs tanfolyamok. Pártszervezeteink figyeljenek a helyes kiválasztásra, ifjak, nők kellő számú bevonására, arra, hogy a tanfolyamokon a békebizottság tagjai, a tanács-jelöltek és a tömegszervezetek aktivistái is vegyenek részt. A helyes előkészítés fogja biztosítani a népnevelő munka erejét. Pártszervezeteink munkája központjában a választás áll. A választási munka jelentősége megértésének fokmérője az, hogy a termelés vonalán hogyan mozgósítunk, végezzük el a feladatokat. Jól megy ott a munka, ahol az új normákat nagy számban teljesítik túl, ahol a dolgozó parasztok mozgosultak az őszi munkálatok versenyszerű elvégzésében, hol újabb kis- és középparaszt belépők erősítik a csoportot. A választás sikere pártszervezeteink kezében van, rajtuk múlik újabb győzelmünk.
