Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-18 / 110. szám

J

9

KULTÚROTTHONT AVATNAK

KATYMAR MAGYAR és DÉLSZLÁV DOLGOZÓI

AZ ALKOTMÁNY ÜNNEPÉN

Katvmár 'község délszláv dolgozói felháborodással utasítják vissza Tnlóék aljas rágalmait népi demokráciáinkról.

Ttiló és fasiszta bandája azt szeretné elhitetni a világgal, hogy hazánkban elnyomják, üldözik a déliszlávokail, kizsákmányolják őket. A katvmári délszlávok nem elsöízbe® cáfolnak rá ezekre az aljas rágalmakra, nem ölöször bizonyítják be munkájukkal, lelkesedésükkel, hogy közös hazában, egyenlő jogokkal, a boldog élet útján, megelégedet- ten élnek.

Jól tudják, hogy Titóék rágail- imaii csak arra valók, hogy a j ugos z Iá v iái diói gozó paras ztok

nyomoráról eltereljék a figyelmet. Ivat y már on is tudják, hogy Jugoszláviában a rekvirálásoklkal teljesen kifosztják a lakosságot. Tudják, hogy egész falvakat, öregeket, fiatalokat hajtanak el vasútépítésekhez, ahol piszkos barak okban, összezsúfolva, egy üres bablevesen élnek napokon keresztül,

A katymári délszláv

dolgozó parasztok látják a két é’et közötti különbséget és jó munkájukkal bizonyítják be, hogy felzárkóznak nagy Pártunk mögé, hogy hálásak az Alkotmányban biztosított jogokért. Az aratás, a cséplés, a tenménybegyüjíés munkájában vállvetve dolgoztak a község magyar anyanyelvű parasztjaival és az elért nagyszerű eredményekkel válaszolnak Titóék aljas rágalmaira.

Nem elégednek meg azonban a termelésben elért szép eredményekkel. Elhatározták, hogy élnek az Alkotmányban biztosított jogokkal, melyeik lehetővé teszik, kulturális fejlődésüket.

„A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanycl- vén való oktatásnak és nemzett kultúrája ápolásának lehetőségét.“ — ez a pár sor hatalmas jel emlős éggel bír, tudják ezt a katymári délszláv dolgozók is, azonban eddig, a munka lendületében nem éltek ezzel a jogukkal.

Most azonban nagy lelkesedéssel elhatározták, hogy augusztus 20-át, az Alkotmány napját, az új kenyér ünnepét még szebbé, vidámabbá teszik azzal, hogy,a magyar dolgozókkal összefogva, brigá d-munká val rendbehozzák az eddig bizony elhanyagolt kuO- fúrotthomt és ott, közős műsorral ünnepük meg népünk nagy nemzeti ünnepét.

Felszabadult,

boüdog ünnepe lesz ez a nap a batymáriaíknak. Azonban tudják,

hogy nem elég az, ha csak erre a napra népesedik be a kuHúr- báz. Rájöttek arra, hogy előrehaladni, fejlődni osak tanulással lehet. Látják azt, hogy a munka utána pihenés, szórakozás is szebb, vidámabb közösen a kultúr otthon fadtad között.

Ezért már most hozzákezd:ek a ku túrmunka megszervezéséhez. A közös, magyar-délszláv 'kultúr- osoporton kívül, — amelybe belekapcsolódnak az összes tömeg- szervezeteik is, — alakítottak egy délszláv ku'ltúrcsoportot, amelyik nemcsak Katymárom fogja terjeszteni a szocialista, ú j kultúrát, hanem a környező községekbe, falvakba is ellátogat, hogy szórakoztatva nevelje a dolgoz óktat, saját anya nyelvű kön.

Alkotmányunk

benépesüli a kultúrotthon Ka'ty- már községben, magyar és délszláv dolgozóink ezentúl nemcsak ia szántóföldeken dolgoznak vállvetve szebb, boldogabb életűinkért, hanem kéz a kézben együtt tanulnak, szórakoznak. így még szorosabban összeforr egymással a diélszJá'v és magyar dolgozó. Ezzel is választ adnak Kát y már dolgozó parasztjai Titóék na k, à népek testvériségére törő imperia lis tákmak.

M. ILJIJSt

A könyv világhódító útja

Iljin, a Szikránál megjelent új könyvében mint mindig érdekes és komoly témáról egyszerű, mindenki, még a gyerekek számára is érthető nyelven ír. Most a könyvnek — a történeti események, tudományos és szépirodalmi müvek tnegörökitőjénéfc _ a történetét tnondja el.

A legelső könyvek élő emberek voltak, mesemondók, regősök, akik megőrizték és továbbadták korúik legfontosabb eseményeit. A következő lépés a rajz, ebből fejlődött a képírás, majd a betűírás. Elmondja, hogy hogyan ké. szült a papirusz, a pergamen és a, papír, melyekre a könyveket írták.;

De nemcsak a könyvekről ír,' hanem az emberekről is, akik fr.' ták vagy másolták. Régen ugyanis; a könyveket is kézzel írták. <

Iljin izgalmas részletekben vilá-^ gítja meg, hogy miért maradt; reánk olyan kevés régi írás. Aí háborúk, forradalmak, tűzvészek; mellett a régi pergamen-tekercse-^ ken megírt görög és római klasz-C szikus írások legkomolyabb elleti-( sége az egyházi vezetők, a koIos-> tori apátok voltak, akik szigorúan; büntették azt a barátot, aki „isten.j télén*’ írások olvasását, másolását? megkísérelte. Sok száz hatalmast értékű emléke pusztult el így aí görög és római irodalomnak a kö-c zépkor „kultúipolitikusai“1 kezén.í

Iljin művének befejező részében^ a könyv mindenkori szerepét is-> merte». Rámutat, hogy a könyvek? sorsában népek és országok tük-f rőződtek s a könyv nemcsak elbe-? szélt és tanított, hanem részeset lett a háborúknak és forradalmak-S nak is. Felvilágosító szerepük nyo-C mán. leráztuk a királyok igáját —g írja Iljin —, forradalmak törtek ki,? világtörténelmi változások kôvet.ç keztek be. Persze, a .könyvek nem-S csak az elnyomottak, hanem az? elnyomók oldalán is harcoltak,> Iljin érdekes következtetést von? le például a könyvek alakjáról,g arravonatkozóan, hogy melyik tá-C bor ügyét szolgálták. Példaként" megemlíti az Orosz Tudományost Akadémia könyvtárában lévő és?

az 1879-es francia forradalom elő't kiadott könyveket, ahol a nagy alak, díszes kötés mögött a monarchia dicsérete húzódik meg s a forradalom lángoló eszméi kicsi, igénytelen füzetekben kerülnek az olvasókhoz, hogy — házkutatást,

külföldreszállftásl, az állandó kéz- nél-tartást minél kisebb veszéllyel lehessen megoldani.

Ilyen és hasonló fejezeteken át vezet végig a könyv történetén az író. Megállapításai, leleplezései még érdekesebbé és tanulságosabbá teszik az cgysíerű, közérthető nyelven írt müvei, amely méltán számíthat az olvasó felfokozott érdeklődésére.

Uhtomszkij fiziológus születésének 75. évfordulója

A Szovjetunió tudományos társadalma a napokban ünnepelte nagy szeretettel Uhtomszkij kiváló orosz fiziológus születésének 75. évfordulóját. Uhtomszkij nevével szoros kapcsolatban áll. az

orosz fiziológiai tudomány számos eredménye. Ebből az alkalomból kiadták válogatott műveit. Az öt kölet terjedelmű mű nagy segítségére lesz a fiziológu- soknak és orvosoknak.

M. !. Kinyin, a sztálingrádi traktorgyár vágószerszámüzeménck egyik legkiválóbb sztahánovistája már az 1952-ik évi normáját végzi

HÍREK a SZOVJETUNIÓBÓL

— Szovjet.Ukrajnában az utóbbi hat hónap folyamán 106 vizierő- művet és 204 más villanytelepet létesítettek. 252 kolhozt villamosítottak; kétszer többet, mint a múlt év megfelelő időszakában.

*

— Sikeresen folyik a volgamenti falvak bekapcsolása a rádióhálózatba. Befejeződött a krasztie. jarszki, molotovi és több más kerület teljes bekapcsolása. Még nagyobb lendületet vesz ez a munka

; .

ebben az évben. Tervbevették, hogy az év végéig 10 kerület kolhozait kapcsolják be a rádióháló, zatba.

— A kazáni Lenin renddel kitüntetett szűcskombinát dolgozói a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottsága stockholmi felhívásának aláírásával egyidejűleg kötelezték magukat, hogy az évi tervet 1950 december 15-re befejezik és 15 mjllió rubel terven felüli

> SZ1VÁK KATALIN elhagyja ) Lajosmizse községet. Megsza- 1 pórázzá lépteit. A termelőcso- ; port tannáia felé tart. Hóna

> alatt táskáját szorongatja. Siet J hazafelé. Észre sem vette, mi> kor a tanga bejáratához köze- ' ledett. Az országút szélén ha- , talmas diadalkapu hirdeti, hogy j a dűlő végén talált a Sallai ter- I melöcsoport otthont.

! Otthon szélesre tárta az ajtót, I amikor belépett. Apja, Szivák György és Marika nővére a konyhában foqlalatoskodnak. Katalin leül a szokott helyére. Arca, szeme mosolygós. Már régen látták ilyen vidámnak. Édesapja kedvesen unszolja:

— Beszélj hát. Mi történt a faluban? — Mosolyog ö is, jó kedve van, szereti így együtt a családot.

Szivák György, de Marika is kíváncsi. Érdeklődő tekintetlel nézik Katalint. Szívesen hallgat- ják, mindig érdekeset hoz a faluból.

— Ünnepnapra készülnek — kezdte Katalin. — Tudjátok, ilyenkor keveset beszél az ember, de annál többet gondolkodik. Így van ez nálam is. Gondolkoztatok-e azon: ma-holnap egy éve, hogy Magyarországon a dolgozó nép több évszázados álma valóra vált. Alkotmányt kaptunk, melyben biztosították a nép hatalmát, a nép jogát.

Szivák Katalin egy pillanatra elhallgatott. A konyhában csend ül.., minden szem őt figyeli.

Népünk

Alkotmánya

— Mondom: gondolkoztatok-e azon, mit jelent nekünk az Alkotmány. Törtétek-e azon a fejeteket, hogy az évfordulón mit tegyünk? Mert mi ezt a napot nemcsak egyszerűen,

énekszóval akarjuk megünnepelni. Nem. Olyat akarunk, hogy ha meghallja Bákosi elvtárs, örömmel teljék meg a szive, szeretettel gondoljon reánk. ..

A JELENLÉVŐK előrehajolva figyelik Katalint. Nem zavarják meg.'Az elhallgat. Kérdően tekintenek rá. Szivák

György büszkén, mosolyogva

nézi leányát. Úgy örül a szive, amikor így hallja beszélni.

— Mindannyian a munkára gondolunk — szakította félbe Marika. A többtermelésre. Ilál mivel is lehet szebben kifejezni érzéseinket. Szabadságot, életet, új hazát kaptunk az Alkotmánytól. Megbecsüljük, megvéd jük. ..

Marika visszagondol az életükre. A 100 holdas Szepesi István lajosmizsci kutaknál verejtékeztek. Hét évig kínlódtak, annyira sem vitték, hogy egy ágy, asztal, szék és sublót legyen. Szegényen kezdték, szegények maradtak.

Aztán jött a felszabadulás, kaptak ugyan földet, ezen is csak kínlódtak. Majd rájöttek

arra, hogy a szétszórt parcellákon nem lehet boldogulni. Beálltak a Sallai termelőcsoportba. Azóta egy nagy családhoz tartoznak. Ez a család már gazdag, erős és hatalmas. .4 jövő az övéké. A hatalom is az övéké, mert az Alkotmány a dolgozó nép kezébe adja a hatalmat. Úgy, ahonuan a Szovjetunióban

A CSALÁD az Alkotmányról beszél. Szemük ragyog, amikor az évfordulóról emlékeznek. A lángok tekintetében a büszkeség sugárzik. Életük, munkájuk, szabadsáauk, boldogságuk most összefüzödött az Alkotmánnyal.

Katalin készülődni kezd. Kezébe veszi a könyvet, a sublót tetejéről keresi elő. Azelőtt apja olvasott belőle. Sztálin életrajza. Mielőtt kilép, Marika megállítja. — Hozdd el nékem Gorkij: Az anya című munkáját. Katalin elindul. Mariska a kapuig kíséri. Katalin a csoport kultúrtermébe siet. ! Leül az egyik sarokban, elővesz egy könyvet, majd felcsavarja a rádiót, amelyet a csoport jó munkájáért kapott. Geröcs István, Danics Péter, Berki Jancsi, Sáfrány Petyi és Vica köréje telepednek. — Ma az Alkotmányról beszélünk — mondja ki hangosan a gondolatait Katalin. Melegség, boldog öröm fut végig a jelenlevőkön. Az Alkotmányra gondolnak, mely boldogabb életet, biztosabb jövőt, kultúrát adományozott nekik...

— Dél-Kazahsztán nagykiterjes désű gyapottermesztő körzeteiben jelenleg .15 kolhozfalu. épül. A köl-i hozfalvakat műépítészek tervei alapján építik. Már ez év őszén többezer gyapottermesztő család költözik az új lakásokba.

;Btlcsúest Bratislavábait

a hazatérő magyar sztahanovistáik tiszteletére

BraMsdavában, a Carlton-szállő nagytermében búcsúestet rendezett |a Csehszlovák Szaktanács azoknak a magyar sztahánovistáknak a tiszteletére, akik néhány hétig a Magas.Tátrában üdültek és most Bratislaván át hazatértek. Csehszlovák részről D. Benau, a Szio. vák Szakszervezeti Tanács tagja intézett beszédet a magyar vendégekhez.

A jelenlévők lelkesen éltették Sztálin generalisszimuszt, a világ, éke őrét, a csehszlovák-magyar barátságot és együttműködést. 3 két ország bölcs vezetőit, Rákosi Mátyást és Kiement Gottwald elvtársakat. A magyar sztahánovislák nevében Varga Zoltán szólalt te) és mondott köszönetét azért a szeleteiért és figyelmességért, amelyben a magyar sztahánovistákat csehszovákiai tartózkodásuk so. rán részesítették.

4