Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)
1950-08-17 / 109. szám
IMIÉRT VESZNEK RÉSZT A SZOVJET DOLGOZÓK MILLIÓI A SZOCIALISTA MUNKAVERSENYBEN A szocialista munkaverseny a szovjet hatalom első éveiben született meg. Ebben az időszakban születtek meg a szocialista munkaverseny első formái : a kommunista szombatok. A munkaversenyek szakadatlan fejlődésének eredménye lett a szocialista verseny legmagasabb formája, a Sztahánov-mozgalom. A napokban lesz tizenöt éve, hogy ez a nagyszerű mozgalom megszületett. A Sz>tahánov-mozgalom abban az időben alakult ki, amikor a szovjet ipar már megerősödött és alapját az élenjáró új technika jelentette. A sz|al(ánovis- ták a leghaladottabb munkások voltak, akik tökéletesen elsajátították a technikát és sok újítást valósítottak meg a munka- szervezés terén. így sorjában megdöntötték a régi, elavulj normákat ás ® helyükbe új, magasabb normákat létesítettek. A szocialista verseny nagyban elősegítette az első és második ötéves terv batáridő- előtti teljesítését. Még nagyobb lendületet vett a munkaverseny a második világháború idején. A szovjet emberek példátlan hősiessége nemcsak a harctereken, hanem a munka frontján is megnyilvánult. A háború befejezése után a Sztahánovista-mozgalom irányt vett a kollektív sztaháno- vista munka megszervezésére, vagyis arra, hogy az egyes vállalatokon belül minden munkás sztahanovista legyen s rendszeresen túlteljesítse normáját és termelési feladatait. Széles körben bontakozik ki a különböző termelési teljesítmények megjavításáért indított munkaverseny. A gyárak, az üzemek dolgozói versenyben vannak egymással a nyersanyaggal, fűtőanyaggal, villamosenergiával való takarékoskodásért, a gépek termelékenységének növeléséért, a termékek minőségének emeléséért. E versenyek kezdem ényezöi a legkiválóbb sztahanovisták voltak. Csutkih, a kiváló rninősé- ségért folyó verseny kezdeményezője, Korabelnyikova és Kuznye- cov, akik a komplex takarékos- sági brigádok kezdeményező; voltak, ma már az egész Szovjetunióban ismertek és módszereiket nemcsak a Szovjetunióban, hanem annak határain túl is követik. önkéntelenül is felvelődik a kérdés, hogy mivel magyarázható a dolgozóknak ilyen tömeges részvétele a munkaversenyben. A válasz kézenfekvő. A szocializmusban megváltozott a dolgozók viszonya a termeléshez. A szocialista állam legfontosabb célkitűzése a nép életszínvonalának, anyagi és kulturális jólétének szakadatlan emelése. Az életszínvonalat pedig csak abban az esetben lehet emelni, ha a népgazdaság gyorsan fejlődik és minden egyes vállalat egyre jobban dolgozik. Valamennyi szovjet munkás megérti ezt és ezért igyekszik mindent megtenni munkája megjavítása érdekében. Ezért törekszik arra, hogy napról-napra termelékenyebben dolgozzék. Az a megbecsülés, amelyben a dolgozó ember a Szovjetunióban részesül, egyre jobban emeli a dolgozók aktivitását és kezdeményező készségét és elősegíti a szocialista munkaverseny szakadatlan növekedését. A szocialista munkaverseny segítségére van a szovjet államnak abban, bogy a legbonyolultabb technikai és gazdasági feladatokat is sikeresen megoldja és megvalósítsa a népgazdaság páratlan ütemű fejlődését. A szovjet emberek a szocialista munkaver- senyekkei egyúttal megsokszorozzák a beketábor élén haladó Szovjetunió erőit. F E G YV E R E Z Z U K F F NÉPNEVELŐINKET GYAKORLATI PÉLDÁKKAL MEGYÉNK FIATALJAI KÉSZÜLJETEK Alkotmányunk ünnepére ! Elvtársak! DISz fiatalok/ Már csak pár nap választ el bennünket augusztus 20-tól, az új kenyér ünnepétől, Alkotmányunk egyéves évfordulójától. Készüljetek e nagy nap méltó megünneplésére jó munkával. Ti, parasztfiatalok küzd- jctek azért, hogy megyénk Mindszent és Szegvár által megindított versenyben az elsők között végezzen! Ti, munkás fiatalok az új normák túlteljesítésével, a munka jobb megszervezésével, a termelés emelésével mérjetek csapást a jobboldali szociáldemokratákra és az imperializmus székértolóira! Diák fiatalok ! A beiskolázás győzelemre vitelével készüljetek augusztus 20. méltó megünneplésére! Kövessétek a Kecskeméti Cipőgyár ifjúmunkásainak példáját, akik a koreai műszakban 30—.{0 százalékkal túlteljesítették az új normát. Kövessétek Szalai József példáját, aki augusztus 11-én már a 195 százalékos teljesítménynél járt. Aiindannyian elhatározták, hogy a koreai műszakot továbbviszik, nem állnak meg a hét végén a versenyzéssel. Kritikával rázzátok fel a Bajai Gyapjúszövő ifjúmunkásait, hogy ezekből a vállalásokból munkájuk- j hoz merítsenek erőt és méltó versenytársai legyenek a Kecskeméti Cipőgyár ifjúmunkásainak, kik versenyre hívták ki őket. Vegyelek példát a dusnoki ifi- eséplőbrigádról, amely megyénk egyik legjobb ifjúsági cséplőbrigádja. Több mint 5300 mázsa gabonát csépeltek el eddig. Dolgozzatok úgy, mint a miskei ifi cséplőbrigád, amely naponta 200 mázsa körüli gabonát csépelt el. Vagy, mint a bácsalmási AMK fi. ataljai, akik vállalták, hogy ISO hold gyapot tetejezését 20-a helyett 15-re befejezik. Készüljetek Alkotmányunk ünnepének méltó megünneplésére jó műsorok, sport megmozdulások, szép felvonulások szervezésével. Tegyétek vidámmá ezt a napot, hiszen minden okunk meg van az örömre, vidámságra. Úgy készüljelek augusztus 20. megünneplésére, hogy ez egy újabb csapás legyen a háborús uszitókra. Munkátok, kuKúr- és sportműsorotok mind-mind egy tőrdöfés legyen az ellenség szá. mára. Lelkes munkával mutassátok meg a béketábor erejét, azt, hogy ha a világ dolgozói összefognak a Szovjetunió vezetésével, szét tud. ják zúzni a doltáréhes imperialisták erejét. Suhajda Imre. Megyénkben egyre erősebben és elevenebben alakul ki a termény- begyüjtési verseny. A dolgozó parasztság becsülettel teliesiti hazafias kötelességét. A begyűjtésben élenjárók érdeklődéssel fordulnak a társasgazdálkodás felé, mert ott még magasabb eredményeket értek el. A beadási versenyben dolgozó parasztok nap, mint nap jobban megértik a közös gazdálkodás előnyeit, saját szemükkel győződnek meg, hogy sokkal többet és jobbat tudnak termelni a közös gazdálkodás útján. Azonban ezt a megértést a kulákság és klérus emberei igyekeznek megzavarni, újabb és újabb rémhíreket dobnak a köztudatba, hogy a dolgozó parasztságot távoltartsák az időben való terménybeadástöl, a szövetkezés, a közösen gazdálkodás gondolatától. A reakciónak ezt a mesterkedését csak jó népnevelő munkával lehet visszaverni, jó népnevelő munkát pedig csak akkor tudunk végezni, ha népnevelőinket kellőképpen felfegyverezziik gyakorlati példával. Mit bizonyítanak a termésátlagok? Xem tudja minden népnevelő, hogy a termésátlagok ékesen bizonyítják a közös gazdálkodás fölényét. Míg az egyénileg dolgozó parasztoknak átlagban 7—S mázsa termett, addig a termelőcsoportoknak 12—13 mázsa. A kiskunfélegyházi „Dózsa“ termelőcsoportnál is ennyi termen De nem kisebb az a bizonyíték sem, hogy a termelőcsoportban sekkül nagyobb jövedelemhez jutnak, mintha egyénileg dolgoz nának. Fülöpjakabon Görög István elmondotta — a Dózsa termelő csoportnál előreláthatólag 25 forint jut egy munkaegységre. — Ennek eredményeként 7 család 21 taggal lépett be Kis Bálint példamutatása nyomán a cső portba. Kiskunfélegyházán az V. kér. pártszervezet aktivaülésén kiérté▼▼▼TTTTVTtTTVTTTYTTTTYTTTTTTTTTTTVrTVTVTVTVTTTTVTl'TTTyTVTTTVTTVTTt» Volek István belép a termelőcsoportba Az augusztusi nap meleg sugarai érlelik a ge- rezdet a lajosmizsei határban. Emiit, a „Sal- iai“ termelöcsoport földjén a kukoricát kapálják, amott pedig, a szomszédságban Volek István dolgozik a kulakoktól bérelt szőlőben. Az ember végig kapálja a sort, azután megáll és a termelőcsoport földjét nézi, nézegeti. így tesz majd minden sornál. Nézi a kukoricát, amihez hasonló nincs az egész határban, nézi és megcsóválja a fejét. Már egy esztendeje kínlódik itt a kulák elhanyagolt szőlőjében, de eredmény semmi. Ott, a csoportban meg szépen boldogulnak. Egy esztendeje, hogy szomszédságban van a termelőcsoporttal, azóta állandóan figyeli a csoport munkáját. Tetszik is neki, amit látott, gyakran beszélgetnek erről az asszonynyal. Igaz, hogy az asszony az utóbbi időben egyre inkább elhúzódik a kérdéstől. Nem nagyon tetszik neki, hogy az ember állandóan átpillog a szomszédba. — Mit tud annyit bámulni rajtuk — kérdi magában. Volekné mostanában arra gondol, amit itt-ott hallott. Hogy nem érdemes belépni a csoportba, mert úgyis megváltozik a világ hamarosan,, nem sokáig gazdálkodik a csoport. Megaztdn még baja is lehet annak, aki belép. Hát ők bizony nem lépnek be, akárhogy is pillogat át az ember. Volek István gyakran megáll egy kis beszélgetésre a csoport elnökével, Juhász elvtársnővel. Ilyenkor aztán szó van arról, hogy mennyire jobb a csoportban. De Volekné ezt nem hiszi, ö a kutaknak hisz, meg aztán attól is fél, hogy a család kitagadja őket, ha belépnek. Már volt erről is szó. Ezért nem tetszik íz asszonynak, hogy u: ember mindig « csoport dolgáról beszélget vele. Ettől fél még az ember is. Nem akarja, hogy kitagadják. * F ste ven. Volek István kinn ül az udvaron, ci- jarettázilc. Az asszony benn matat a konyhában. I csendet néha megzavarja az edények csörömpö- 'ése, a termelőcsoportból-pedig éppen hogy átlial- atszik a nótázás. Most ezt hallgatja az ember. Ez s érdekes, ahogy odaát énekelnek. Tele van a nóta. etemével a levegő és egy mély lélegzetvételnél érzi is ember, hogy ez neki szól, ezt meg kell hallgatna. Lassan körülnéz az udvaron, megnéz mindent■ A könyv 106 minden barátjának nélkülözhetetlen barátja a Könyvtarát irodalmi és könyvszemle, 24 oldal, ára 1.— forint Vers, novella, regényrészlet, könyvismertetés, riport, képek. Megrendelhető : Könyvterjesztő N. V. Budapest, VI, Révay-utca 22. Számvetést csinál, hogy mit is szerzett magának a maga erejéből. — Hát bizony, nem sokat — gondolja magában. Azok odaát az egy esztendő alatt többet szereztek, mint ő öt esztendő alatt. Ezen kell segíteni valahogy. De ez nem könnyű dolog, így legalábbis nem. De kell lépni a csoortba. Jobb lesz az úgy... Már szól is az asszonynak. Kihívja a konyhából. — Mit akarsz — kél dl az asszony, nedves kezeit a kötényébe törölgeive. — Mégis csak belépek a termelőcsoportba — mondja az ember határozottan. — Nem kínlódok tovább egyedül. Mély lélegzetet vesz az asszony. Szólna, de nem tudja, hol is kezdje. Valami melegség fut rajta végig, érzi, hogy tüzel az arca. — Hát az neked semmi, hogy a család kitagad? — kérdi az asszony szinte küszködve a sírással. — Meg az amif a pap mondott, hogy elkdrho- zunk, ha belépünk? Te ezzel nem tőrödül? — mondja és már kezdi is a sírást. Az ember hallgat. Nem jó olyankor közbeszólni, ha sir az asszony. Csak sírja ki magát ö akkor is belép a csoportba. A család kitagadja? öt akkor is Volek Istvánnak hívják majd, — Ne sírj már, mert én úgyis úgy határoztam, hogy belépek. Ezen nem változtat senki. Neked is jobb lesz, nekem is, jó lesz másoknak is. Mindnyájunknak, — mondja az ember. Csend lesz. Lassan bemennek a szobába és Ic- fekszenek. Volek István sokáig ébren van még. Tervezget. 7/ asárnop reggel var. Volek István ünneplőbe ' öltözve áll a kerítésnél és a Ianyák felé iparkodó népnevelőket nézi mosolyogva. A népnevelők nevetve integetnek feléje. Köszöntik az új csoport- tagot. Volek István egy órával ezelőtt odaát volt a termelőcsoport irodáiéiban és aláírta a belépési nyilatkozatot. Mától kezdve tagja a csoportnak, tagja egy nagy családnak és ha a munkáját becsülettel végzi, ez a család szeretni fogja új tagját és nem tagadja ki soha. Ezen gondolkodik Volek István, amikor szembenevrt az asszonnyal, üzeméből végtelen erő sugárzik, a dolgozó nép ereje. kelték az eddig elvégzett munkát. Megszabták a további feladatokat is. Hogyan tárnáié a reakció tél egyházán? Kürtösi elvtárs az ülésen vázolta, hogy a reakció hogyan támad az őszi fejlesztés és a terménybeadás ellen. Javaslatot is tett a munka megjavítása érdekében. Elmondotta, hogy a kulákság és a klerikális reakció a város fe- rületén lévő „Petőfi“ termeiő- csoport hibáját használja fel arra, hogy eltávolítsa a dolgozókat a társasgazdálkodás gondolatától. Ezért javasolta, hogy a dolgozó parasztok közé csak az menjen agitáeiós. munkát végezni, aki teljesen tisztában van az agitáeiós munka menetével, mert ha nem tud egy kérdésére kielégítően válaszolni, többéi ronthat, mint javít. Kürtösi elvtársnak ezt az állítását Parádi elvíárs megerősítette és hangoz'atta, hogy a nép- nevelők nincsenek kellőképpen ki oktatva. Ezért sok esetben nem tudnak kellő gyakorlati példát felhozni, mert nincsenek tisztában a csoport működésével. Javasolja, hogy a népnevelőket is vigyék ki valamelyik csoporthoz, hogy ott saját szemükkel lássák a Csoport munkáját és így a közvetlen láto'takból tudjanak jő népnevelő munkát végezni. Az osztályeU enség nem alszik Az értekezlet megmutatta azt is, hogy maguk az aktívák sincsenek egészen tisztában a termelőcsoport minden problémájával. Ezért ők sem tudnak jó munkát végezni. Ha ezeket a hibákat ki nem küszöböljük, ha népnevelőink nem tudnak dolgozó parasztjainknak minden kérdésére kielégítő felvilágosítást adni, akkor teret hagyunk a reakció mesterkedésének. Az osztályellenség akkor nyugodtan végezheti aljas munkáját. A népnevelők hiányos oktatásának következménye az is, hogy Kiskunfélegyháza város a ter* ménybegyűjtést csak 82 százalék ban teljesítette a járás 104 százalékával szemben. Ha Lőrinc elvtárs, a városi propagandista gyakorlati példával nem tudj« kellőképpen ellátni népnevelőit, akkor a Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza között lévő termény- beadási versenyben Kiskunfélegyháza alulmarad. Kiskunhalas 71 százalékával erősen Félegyháza sarkában van. Ki a felelős a hiányos kioktatásért? A népnevelők hiányos kioktatásáért felelős az V. kerületi párt- szervezet vezetősége is, de mint ahogyan az értekezleten kijött-, a Városi Pártbizottságtól sem kapták meg a kellő támogatást, a kellő helyi példákat, ennek következtében a népnevelők csak általánosságban beszéllek és így nem tudtak jő munkát végezni. A népnevelő munka döntő jelentőségű Pártunk által hozott határozatok végrehajtásában és aki a népnevelő munkát rosszul irányítja, jó munkát végezni nem tud. Pártunk határozatait egy ember végre nem hajthatja ás csak a népnevelők, pártmunkások segítségével tudja a dolgozók tömegeit bevonni a szocializmus felépítésébe. Kértük a hirdetőinket, hogy az újságba szánt hí r dőléseik et mindig a megjelenés e ott való nap Vj9-ig szíveskedjenek le adni.
